Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-10-03 / 39. szám

39. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. részesítik a szintbrsulatokat. A szegény igazgató nem tehet erről, panaszkodik, de hasztalan, mert a kívánságot hidegen hagyja minden s ha ez sokáig igy tart, az igazgató saját existentiája megvédése céljából kénytelen lesz a folyó éva­dot megszakitani. Sokan azzal indokolják ezen szokatlan indolentiát, hogy a társulat tagjai nem elégítik ki a közöuség igényeit. Ebben pedig csalódnak ! Heves színtársulata minden tekintetben felül­múlja Krérner társulatát. De kinek legyen kedve üres ház előtt játszania? Tessék csak figyelem­mel kisérni telt ház előtt színészeink játékát! Öröm sugárzik arcukról, pazar kedvel adják elő szerepeiket, még a súgó sem súg olyan hango­san, mint üres ház előtt. Általános óhajtása volt városunk közönségének egy színkör építése. Hosszas utánjárás, óriási anyagi áldozatok ré­vén elkészült végre Thália temploma s ma kong az ürességtől s bármily áldozatokat is hozna az igazgató, bizonnyára nem lesznek kedvesek azok az emlékek a melyet városunkból való tá­vozásakor visz magával. Kötelességünknek ismerjük felhívni váro­sunk közönségét a társulat támogatása iránt nehogy megérje városunk azt a szégyent, hogy a szinügyi bizottság nemtörődömsége folytán a melynek hivatása volna a közönség érdeklődését felkelteni, az igazgató kénytelen legyen előadá­sokat beszüntetni. 26- án szombaton, ismeretlen szerző „Szo­balány“ czimü franczia bohózata került itt elő­ször színre. A vígjáték egy párisi kokottot mutat be udvarlóival. Kendi (Nelly Rosier) jól játszott; Váradi kedvesen adta Francjoist. 27- én, vasárnap délután, „Tatárjárás“ ope­rettet ismételték. Este Lukácsy Sándor „A vöröshaju" ez. népszínműve ment. A czimszerepet Balla ját­szotta fényes sikerrel. Peterdy a rátartós gazda mintaképe. Sándor Julia — drámai hősnő — e darabban jutott először jelentékeny szerephez. Rokonszenves egyénisége, ügyes játéka, kelle­mes orgánuma osztatlan tetszéssel találkozott. Dicséret illeti még Rónait (Jankó), ki valódi művészettel játszott. 28- án, hétfőn, Rajna-Czobor „Rab Mátyás“ operettjét játszották zsuffolt ház előtt. Balla ki­tünően játszott és gyönyörűen énekelt Tibor Lóri (Gitta) ékes, tiszta futamaival remekelt. Somogyi (Eisik) és Rónai (Czódik) a szerepük komikumát teljesen kiaknázták, szépen kupléztak. 29- én, kedden, „Nincs elvámolni valója ?“ bohózatot ismételték. 30- án, szerdán, Butti „Luczifer“ czimü színmüvének volt a premierje. A darab az élet egyik megoldhatatlan problémáját tárgyalja. Az előadás illő volt a darab témájának nagy mé­retéhez. Peterdy a kitűnő jellemszinész, a val­lásos Senardi (Herczeg), a két szélsőség között tévelygő Guidó (Gödör), nemkülönben Kendi és Aitner egyaránt hatással játszották meg sze­repüket. Október 1-én, csütörtökön, a „Szent ber- náti barátok“ színmű került előadásra. — Az előadás kissé vontatott volt s látszott a szerep­lőkön, hogy a félig üres ház hatással van játé­kukra. A felvonások alatt a nézőtéren óriási légvonat támadt] a melynek oka abban rejlik, hogy a színpadon egyik ajtó, mely a díszletek kihordására szolgál nyitva volt. Elvárjuk a ren­dezőtől, hogy a közönségre való tekintettel ezen segíteni fog. A darabban Fodor, Peterdy, Her­czeg, Sárosi, Sipos kifogástalan játékukkal ki­tűntek. Somogyi kitünően alakította Dobler esz­tergályost, Váradi Jolán ennivaló kis menyasz- szony volt. Aitner Ilka játéka kissé nehézkes szerepében akadozó. Felkérjük a súgót, hogy ne az egész közönségnek, hanem csak a sze­replőknek súgjon. 2-án, pénteken, zónában „Szulamith“ ke­leti dalmű került szilire. Grosz József és Péter bútorai modernek, ízlésesek, finomak és meglepően olcsó árúak. Méltán keltenek messze vidéken élénk érdeklődést HÍREK. Nagykároly, 1908. október 3. Az aradi vértanuk gyászos halála napjá­nak évfordulója pár nap múlva ismét elérkezik. Elérkezik, hogy emlékezetünkbe idézze azokat a halhatatlan hősöket, a kik készebbek voltak életüket feláldozni a hazáért, semhogy fejüket a rabigába hajtsák. A hazáért ! Szinte idegenül hangzik ez a szó a mai materiális világban, a midőn mindennek ha­dat üzennek, a mi eszményi, a midőn a társa­dalmi rend felforgatására irányuló törekvések legfőbb czélja kiölni lelkűnkből mindent a mivel eddig a legszorosabb összefüggésben voltunk, s helyébe az önzést, az Én véghe- tetlen imádását helyezni a legmagasabb pia- desztálra! A mai kor nagy részének gyermeke előtt nevetséges utópiának tűnik fel, hogy alig hat évtized előtt akadtak oly férfiak, a kik a haza hivó szavára kardot rántottak kezeikbe s vérük hullásával, életük feláldozásával küzdöttek azért a szent eszményért, a melyet hazának neve­zünk ! És voltak olyanok is, a kik — midőn porba hanyatlott a fennen lobogtatott három- szinü nemzeti zászló, — a midőn már bizo­nyos volt, hogy sokszor megcsufolt, megvetett, kikergetett, de végül idegen segítséggel mégis győzedelmeskedő ellenfél rettenetes bosszúál­lásra készül, nem riadtak vissza attól sem, hogy a bosszúállás áldozatába legyenek, de példát adjanak az utódoknak arra, hogy a hazáért mindent fel kell áldozni, még életünket is! Az a sok, sok vértanú; az a számtalan ártatlan áldozat, a kiknek feje pallos alatt hul­lott le, a kiket golyó ölt meg, vagy akasztófán végezték nemes életüket a szent szabadságért, a haza, az édes magyar haza jobbléteért, meg­mentéséért, vájjon hiába hozta volna ezt a mér­hetetlen áldozatot? Vájjon az ő vérük terméketlen talajra hul­lott, a honnan nem kelt volna ki a szabadság a hazaszeretet virága? Vájjon ezeknek, a kik fennen hirdetik, hogy a haza a közszabadság, vallás csak üres fogalmak, a melyeknél sokkal előbbre valók a jólét, kényelem és az egyéni korlátlan szabad­ság, nem mozdul meg kebelükben a szív, a midőn az aradi templom harangja gyászimára hívja a hívőket? Elfeledte volna, hogy az aradi Tizenhárom vértanú hullása teremtette meg a mai Magyar- országot, az ő erős karjaiknak köszönhetjük mindannyian, hogy ebben a hazában szabadon élhetünk és mint szabad nemzet gyermekei él­vezhetjük azokat a kellemeseket és egyéni jo­gokat, a melyek az emberi létnek legfőbb kel­lékei ? Nem, nem feledtük el! A magyar nemzet nem volt és nem lehet háládatlan soha! Nem magyar az, a kinek szivéből kihalt a vértanuk iránti kegyelet, a kinek vére nem buzdul fel az ő példájukon s a ki nem kész követni őket! lékoszlopuk elé. Könnyeinkkel öntözzük bitó­fáiknak helyét és ajkainkon a haláluk soha nem lankadó zsolozsmái zengjenek. Ezer éves, szép, imádott hazánk szabad­ságát pedig továbbra is megfogjuk védeni! A mi karjaink is lesznek oly erősek, mint az övéik voltak. Emléküket pedig megőrizzük mindörökké. Gyermekeinket megtanítjuk arra, hogy az aradi Golgothát egy szóval búcsújáró helynek tekint­sék, a hová hazaszeretetet tanulni járjanak s a hol kalaplevéve, szent áhítattal szálljon Ég felé a szív mélyéből eredő szent fogadás. „A haza mindenek előtt!“ SIMKÓ GÉZA. Örvendetes évforduló. Múlt hó 30-án volt dr. Boromisza Tibor püspök ur Ö Méltó­sága püspökké szentelésének második évfordu­lója. Két éve most, hogy Eger bíboros főpapja az anyaszentegyház püspökei sorába avatta. Örvendetes ez az évforduló egyházmegyénkre, mert már-már azt hittük, hogy elveszítjük nemeslelkü, igazi atyai jósággal megáldott fő­pásztorunkat, s ime az isteni Gondviselés vissza­adta öveinek, visszaadta az egyházmegye pap­ságának és híveinek. Kétszeres hálaérzet tölti el tehát szivünket ezen a napon az isteni Gond­viselés iránt, melynek kegyelméért továbbra is esedezik minden kebel, hogy áldja meg hosszú élettel a gondviselésszerü főpapot, kit nekünk ajándékozott. Az évforduló alkalmából a székes- egyházban ünnepélyes szent mise volt, melyet Pemp Antal prael. kananok végzett. Esküvő. Vajda Pál fővárosi kereskedő folyó hó 8-án tartja esküvőjét Sternberg Sán­dor földbirtokos kedves leányával Anikóval. Házasság. Zanathy István vármegyei Ír­nok, szombaton esküdött örök hűséget Gyórffy József helybeli vaskereskedö leányának — Ilo­nának. Meghívó. A helybeli róm. kath. főgim­názium „Kölcsey-Önképzőköre“ a 13 aradi vértanú emlékére október hó 6-án délelőtt 10 órakor a városi tornacsarnokban változatos műsorral gyászünnepséget rendez, melyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Lelkész beiktatás. Markis Romulus gör. kath. esperes hivatalos beiktatása vasárnap folyt le a helybeli gör. kath. templomban. Az ünne­pélyes beiktatást Ardelean Coriolán főesperes végezte, ki egyúttal szép hazafias búcsúbeszé­det mondott. A kinevezési iratoknak a kerületi egyházmegyei jegyző által történt felolvasása után ment végbe a beiktatás, mely 9 órától 11 és fél óráig tartott s ennek rendjén az uj le- kész igen szép hazafias magyar beszédet mon­dott, mely a megjelentekre nagy hatással volt és a legteljesebb megelégedést keltette. Prog­ramijában az egyetértést, hazafiságot és szere- tetet hirdette. A hívők az a része, a mely Markis kinevezésétől nem az illető személye iránti ide­genkedés, hanem kizárólag hazafiasság és a a püspöki Ígéret alapján idegenkedett, kezd megnyugodni a megváltozhatatlanba, mert látja, hogy egy oly egyént nyert a lelkészben, a ki minden tekintetben méltó az állás betöltésére. Hosszú nap. Folyó hó 5-én tartja az izr. egyház a „Jom kipur“ ünnepét. Ezen napot még a legszabadabban gondolkodó zsidók is szentnek vallják. Az üzletek mindenütt zárva vannak és a munka pihen. E napnak nagyobb része és az Engesztelő egész napja, mely szigorú böjttel van összekötve, a zsinagógának van szentelve. Ottan van apraja-nagyja a zsidóság­nak, mert ezeken a napokon Ítélkezik a világ— teremtóje a jövendő év sorsa felett. Mindannyian engesztelési kérnek bűneikre, boldog esztendőt a család és az összes népeknek, bő termést, általános jólétet és közmegelégedést és végül a cioni szent templomnak újra való felépítését. Szüret városunkban. A hegyközség ha­tározata értelmében a szüret városunkban ok­Igen. — Szivünk minden érzelmével az aradi Golgotha felé fordulunk az ő haláluknak évfordulóján. Elmegyünk imádkozni az ő em­it tóber hó 15-én lesz megtartva. Van szerencsém a helybeli és vidéki vevőközönség b. tudomására adni, hogy keztyűs üzlethelyiségemet 908. október 1-tól, Vetzák Ede ur házából lakásomra, Nagyhajduváros-utca 14-ik házszám alá helyezem át, ahol mint eddig, úgy ezután is glacé, svéd, szarvasbőr keztyüket, sérvkötőket és többféle gummi árukat raktáromon tartok és azokat olcsó árban a nagyérdemű vevőközön­ség rendelkezésére bocsátom. Továbbra is kérve a nagyérdemű vevőközönség b. pártfogását, illő tisztelettel Kcztyütisztitások és javítások pontosan és gyorsan elkészíttetnek Többféle gumraiáruk leszállított árban kaphatók. ÖZV. RUPPRECHT KÁROLYNÉ.

Next

/
Thumbnails
Contents