Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-09-05 / 35. szám

35. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. tés megállapítása; s ezzel kapcsolatban a vá­rosi kezelő és segédszemélyzet tagjainak ké­relme lakbér illetményük felemelése iránt, b) a rendőrlegénység kérelme drágasági pótlékuk meghagyása iránt, c) Simkó Aladár kérelme a tulajdonát képező „Közérdek“ cimü lapban a város hivatalos hirdetéseinek közlése, avagy a hirdetmények közlése dijának árlejtés alá bo­csátása iránt, d) Timkó József és Papp Imre nagykárolyi lakosok kérelme, önkéntes tűzoltó­ság felállításának előmozdítása s segélyezése iránt, e) Huszti Zoltán és társai kérelme a Kossuth-utcán betoncsatorna készíttetése iránt, f) városi mérnök előterjesztése a Templomköz- utca kikövezése tárgyában, g) a Gózson-utcá- nak a Gróf Károlyi György-tére megnyitása ügye. Belügyminiszter ur leirata anyakönyv- vezető-helyettesi kinevezés ügyében tett felter­jesztésre. A városi hatóság kezelése alatt állló pénzeknek gyümölcsöző kezelése tárgyában ha­tározat s ezzel kapcsolatbau a „nagykárolyi Hitelbank r.-t. kérelme a városi pénzalapok és készleteknek, kamatozó betétként a hitelbankba is leendő elhelyezése iránt. A városi gyám­pénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. A közgyűlés idejét meg­előzőleg legalább 24 órával beadandó indít­ványok tárgyalása. Nagykároly, 1908. szeptem­ber 1. Debreceni István, polgármester. 25 év. Egy városunk társadalmában álta­lános tisztelet és becsülésnek örvendő házaspár tartotta múlt hó 30-án házasságuknak 25-ik évfordulóját, kiket ezen a napon nemcsak a barátok és ismerősök kerestek fel hajlékukban szerencsekivánataik tolmácsolása végett, de buzgó imát küldöttek az Ég urához azok, akiknek ők mindenkor névtelen, de bőkezű jótevői voltak, a város szegényei felekezetre való tekin­tet nélkül. Nincs jótékony egyesület, nincs ada­kozás hazafias avagy szegények felsegélyezési céljaira ahol ők mint gyűjtők, avagy tekintélyes összeggel adakozók ne szerepelnének, nincs nyo­morban sinlődő a ki ne áldaná őket a részükre nyújtott segélyért. Névtelenül adakoztak mindig, szerénységük nem engedte azt, hogy lapok kürtöljék világgá jótékonyságukat azt tartván: „a nemes tett nem szorul dicséretre“. Hogy jutalmuk a földön nem maradt el, bizonyítja az a szeretet és tisztelet a mely őket városunk társadalmában környékezi s hisszük azt is, hogy a túlvilágon is élérik jótékonyságuk méltó jutal­A névtelen hősök, a bajusztalan gyerme­kek — az agg honvédek — amikor is: „Mint viharban a tengernek, Összezudul minden habja, Mind ott voltak — egymás mellett A fiú — és édes apa . . . Apa elhult — és a fiú Ráborult a vérző főre. Csak egy szót még édes apám! A haldokló felnézett rá És azt mondta, hogy: Előre!!!“ És ment a magyar — Előre! — mert: „Kossuth Lajos azt üzente. . .“ A begyakorlott osztrák hadsereg Európa bámulatára roncscsá töretett s a vért szomjuzó nemzetiségi bandák rettegve lapultak meg az Ég dördülésére, a magyarok villámcsapására. — Győzött a magyar — dicsfény övezé a gyer­mek és agg-honvéd homlokát. Ezt tevék a magyarok, ezt tétette, ily összetartó ereje volt Kossuth Lajosnak. Ő teremtette meg a jobbágy felszabadítá­sát, bevezette a jognélkülieket az alkotmány sánczaiba, a nem nemeseket a nemesek közzé; mert hisz nem a nemességet törölte el Kossuth, de a nem nemeseket vette be a jogokkal biró nemesek közzé. O alkotta meg a közteher viselést, mert minden ember egyenlő a „szabadság, testvéri­ség, egyenlőség elvén.“ U teremtette meg a „népképviselet“ és felelős minisztériumot. Ő teremtette meg a magyar honvédséget, mely Európa bámulatát és elismerését vívta ki. Tehát az ő teremtő szellemi ereje alkotta meg egy uj ezredre kihatólag Magyarországot. Örömmámorban úszott az egész magyar birodalom, testvérekké lettek a kiváltságosak és ezek úrbéresei, szolgái; de testvérekké emelte e hazában élő minden nyelvű nemzetiségeket is. mát. Lang Samu és neje Weinberger Hanni múlt hó 30-án töltötték be mintaházasságuk 25-ik évfordulóját. Ezen a napon igen sokan keresték fel ünneplőket úgy helyből, mint vi­dékről jó kivánataik tolmácsolása végett. A helybeli Fillérbank igazgatósága testületileg tisz­telgett Roóz Elemér vezetése alatt a ki is sze­retetteljes szavakban adott kifejezést annak a ragaszkodásnak a melylyel ünneplő személye iránt az igazgatóság tagjai viseltetnek, hosszan­tartó boldogságot kért a jubiláns párra. Lang Samu válasza rövid volt, de többet mondottak a szemeiből liuló könyek, melyek emberbaráti szeretetéről tettek fényes tanúságot. Ugyancsak Schmidl és Ungár cég, amelynek Lang Samu 25 év óta helybeli képviselője remek tömör ezüst csemege tartóval lepte meg, melybe a cég ezeket a szavakat vésette: „25 éves be­csületes szolgálat emlékéül Schmidl és Ungár“. Este a „Magyar király“ vendéglőben vacsora volt, melyen 80-an vettek részt. Az első felkö­szöntőt Dr. Antal István helybeli ügyvéd mon­dotta az ünneplő párra, a ki remek beszédben méltatta a jubiláns pár érdemeit. A vacsoránál még többen mondottak felköszöntőket, jókivá- nataikkal árasztván el az ünneplőket a mely jókivánatokhoz mi is csatlakozunk, de egyben tolmácsoljuk a szegények háláját is a kiknek nevében hosszú életet, sok boldogságot kívá­nunk az általunk is nagyrabecsiilt házas pár­nak. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal ki­emelni Wessel Manó vendéglőst sem, aki az ünneplő közönséget oly ellátás és kiszolgáltatás­ban részesítette, a melyben csakis a fővárosban lehet része. Az étlap a következő volt: MENU. Buillon. Tok tartárral. Angol bélszín finom főzelékkel. Mandulás pouding chocoládé izzel. Vegyes szárnyas, Compote, francia saláta. Sajtok. Gerbaud-mignon. Vegyes gyümölcs. Fagylalt. Fekete kávé. Cointrau. Asztali bor. Ásványvíz. Pezsgők. Eljegyzés. Ivacskovits Milán nagykikin- dai gyógyszerész múlt hó 27-én tartotta el­jegyzését Stróbencz Péter érendrédi nagybirto­kos kedves és bájos leányával Gizikével. Joggyakornok kinevezése. A debre- czeni kir. ítélőtábla elnöke Papp György nagykárolyi járásbirósági, díjtalan joggyakor­nok segélydijas joggyakornoknak nevezte ki. De az öröm nem tartott soká, mert az Ég hirtelen ismét beborult s a magyar nemzet e létharcza Európa által félre lett értve. A keleti égbolton sötét felhők tornyosultak az égre — közbe lépett a minden oroszok czárja. Betört tenger népével a keleti kolosszus, de a magyar megütközik kimerült, leolvadt, azonban lelkesült kisded hadával s szembe szállt a tenger áradattal és nem félt a poklok rémes sátánaitól sem. Ott küzd élet-halál harczot a debreczeni oroszlán Nagy Sándor hős honvéd tábornok — mert Kossuth Lajos azt üzente . . . Azonban a belső féreg, az ármány, az egyenetlenség, az irigység ördöge befurakodik s a magyar hadsereg fővezére Görgei Arthur Világosnál létévé a fegyvert s kiszolgáltatta a magyart Hajnau a brescziai hiéna átkos ke­zébe .... Kossuth apánk bujdosóvá lett, kimenekült a pogányoknak tartott, de a nemes és becsü­letes érző lélekkel biró törökhöz s midőn a vérszomj reá éhezett és követelte kiadását. „Abdul Medsid“ szultán a divánban fel- emelkedett üléséből s kezét égre emelve, ünne­pélyesen e szavakat mondá: Allah hatalmas. Bízom oltalmában. De ha vesznem kell, vesszek becsülettel. Azt a gyalá- zataot nem hozom nevemre, hogy megsértettem a vendég jogot, hogy kiszolgáltattam ellenségeik bosszújának a szerencsétleneket, kik nálam ol­talmat kerestenek. Akarom, hogy meg is talál­ják. Jöjjön a minek jönni kell. Én nem adom ki. így akarom. így legyen. Gondoskodjatok a védelemről.“ Igen, ezt tévé a nemes szivü török, igy védte meg, igy vette védelmébe Kossuth apán­kat s bujdosó társait, mint azelőtt, minden me­nekültjeinket. Talán a rokon népcsaládi, a faji kötelék párosulva az emberbaráti szeretettel késztették Beiratások. A róm. kath. főgimnázium­ban a beiratások befejezést nyertek. Beiratko­zott összesen 315 tanuló. Minthogy azonban az I-ső osztályba csak 56, a másodikba pedig 75 tanuló iratkozott be, tehát a párhuzamos osztály a Il-ik lesz. Egyidejűleg constatáljuk, hogy a polgári iskolába 32-en iratkoztak be. Megjutalmazott tanító. A vallás és köz­oktatási miniszter Czilli György fényi róm. kath. kántortanitónak a népnevelés terén szer­zett kiváló érdemei jutalmazásképen évi 200 korona fizetés természetével biró személyi pót­lékot engedélyezett. Gazdasági olőadás. Az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület erkölcsi támogatása és ellenőrzése mellett működő Műtrágyát Ér­tékesítő Szövetkezet főtisztviselője, Aczél Dezső f. hó 9-én szerdán, d. e. 10 órakor Szatmáron a városháza nagytermében előadást tart a mű­trágyázásról. Az ujonczok bevonulása. Az ujonczok f. évben csak október 6-án kezdik meg a tény­leges szolgálatot. Behívójuk erre a napra szól. Az egyéves önkéntesek azonban már október 1-én kötelesek jelentkezni. Ugyancsak október 6-ára hívják be nyolcz heti kiképzésre a pót- tartalékosokat is. Cirkusz varosunkban. A Wilson és Wollner-féle cirkusz kedden kezdette meg elő­adásait a Nagypiactéren felállított díszes sátor­ban. A társulat tagjai között csak valódi mű­vészeket láthatunk. Általános feltűnést keltenek a Lion fivérek láncmüvészek előadásai a Wil­son nővérek kedves táncaikkal, Botfai légegyen- sulyzó, a Metro abroncsmüvészek. Charles, mint zene- és éneklő bohócz, Lián testvérek, mint akrobaták, a Kolter fivérek, mint nyújtó tornázok és Ispász Pjetró kerékpármüvész. Áz igazgatók nem kiméinek áldozatot, hogy a kö­zönségnek minél élvezetesebb előadást nyújt­sanak. F. hó 3-án szerződtették a Vens és Vans néger párt is, mely nemzeti dalokat és tánco­kat ad elő. Kiemeljük végül Wollnerné erő­művésznőt, a ki nő létére a szalon erőmüvé- szetben produkálja magát. Elitéit főispáni titkár. Vojnarovics Sán­dor dr. volt főispáni titkárnak lapunk olvasói előtt ismeretes váltóhamisitási ügyében a mi­nap mondott ítéletet a szatmári kir. törvényszék Vojnarovicsot hét havi börtönre ítélte. Az el­itéit felebbezett. e fenkölt szellemű uralkodót — s az őserővel s nemességgel felruházott török nemzetet vé­delmünkre való sietésre! Ujjáébredt napjainkban ama szunyadó oroszlán, melyfelé a halál sötét szárnyát leb- bentette s kerülgette e nemes fajt; azonban félve csapkodott csak körülötte, mert félt ébre­désétől, újjászületésétől. A merevedség, a dermedtség megszűnt, a haldokló oroszlán felébredt, a halálmadarak szétröppentek, ujjáébredt a török, s bárha em­lékezésünk keretébe ez nem tartozik is, mégis a hála, a faji kötelék, rég táplált aggodalmun­kat örömmé keltette s lehetetlen, hogy ennek ez ünnepélyes órában kifejezést ne adjunk. Ily nagyság volt Kossuth Lajos. Ilyen volt egyénisége. Hazáját nem szűnt meg szeretni száműzetésében sem. nem csüggedt el, hanem kopogtatott az európai udvaroknál. Avagy talán, nem bámulatra keltő jelen­ség volt ő, ki 1859. május 5-én az akkoriban félelmes és hatalmas III. Napoleon franczia császárral tárgyalt, egy száműzött, egy bujdosó Magyarország felszabadításának módozatairól s e hatalmas és félelmetes császár őt kérte fel az angol közvélemény megnyerésére, irányítá­sára. És Kossuth Lajos, a száműzött, midőn az angolok királynőjétől engedélyt nyert a parla­ment előtti téren ezer és ezer néptömeg előtt angol nyelven, hova is az egész parlament, az angol magyarságok kivonultak, oly hatalmas beszédet tartott, hogy a hallgatóság a beszéd hatása alatt valósággal lázba jött s Palmerston lord megrettent, mert attól félt, hogy a magyar ügy belforradalomba sodorja az országot. Láng szónoklata folytán az angol közvé­leményt részünkre megnyerte s a bujdosó a tori minisztériumot megbuktatta. Hatalmas egyénisége végre is kivívta, hogy Hussin-Pikolóban 11 ezer franczia segély csapat ált készen bevonulni hazánk felszabadítására.

Next

/
Thumbnails
Contents