Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-09-05 / 35. szám
35. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. tés megállapítása; s ezzel kapcsolatban a városi kezelő és segédszemélyzet tagjainak kérelme lakbér illetményük felemelése iránt, b) a rendőrlegénység kérelme drágasági pótlékuk meghagyása iránt, c) Simkó Aladár kérelme a tulajdonát képező „Közérdek“ cimü lapban a város hivatalos hirdetéseinek közlése, avagy a hirdetmények közlése dijának árlejtés alá bocsátása iránt, d) Timkó József és Papp Imre nagykárolyi lakosok kérelme, önkéntes tűzoltóság felállításának előmozdítása s segélyezése iránt, e) Huszti Zoltán és társai kérelme a Kossuth-utcán betoncsatorna készíttetése iránt, f) városi mérnök előterjesztése a Templomköz- utca kikövezése tárgyában, g) a Gózson-utcá- nak a Gróf Károlyi György-tére megnyitása ügye. Belügyminiszter ur leirata anyakönyv- vezető-helyettesi kinevezés ügyében tett felterjesztésre. A városi hatóság kezelése alatt állló pénzeknek gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat s ezzel kapcsolatbau a „nagykárolyi Hitelbank r.-t. kérelme a városi pénzalapok és készleteknek, kamatozó betétként a hitelbankba is leendő elhelyezése iránt. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadandó indítványok tárgyalása. Nagykároly, 1908. szeptember 1. Debreceni István, polgármester. 25 év. Egy városunk társadalmában általános tisztelet és becsülésnek örvendő házaspár tartotta múlt hó 30-án házasságuknak 25-ik évfordulóját, kiket ezen a napon nemcsak a barátok és ismerősök kerestek fel hajlékukban szerencsekivánataik tolmácsolása végett, de buzgó imát küldöttek az Ég urához azok, akiknek ők mindenkor névtelen, de bőkezű jótevői voltak, a város szegényei felekezetre való tekintet nélkül. Nincs jótékony egyesület, nincs adakozás hazafias avagy szegények felsegélyezési céljaira ahol ők mint gyűjtők, avagy tekintélyes összeggel adakozók ne szerepelnének, nincs nyomorban sinlődő a ki ne áldaná őket a részükre nyújtott segélyért. Névtelenül adakoztak mindig, szerénységük nem engedte azt, hogy lapok kürtöljék világgá jótékonyságukat azt tartván: „a nemes tett nem szorul dicséretre“. Hogy jutalmuk a földön nem maradt el, bizonyítja az a szeretet és tisztelet a mely őket városunk társadalmában környékezi s hisszük azt is, hogy a túlvilágon is élérik jótékonyságuk méltó jutalA névtelen hősök, a bajusztalan gyermekek — az agg honvédek — amikor is: „Mint viharban a tengernek, Összezudul minden habja, Mind ott voltak — egymás mellett A fiú — és édes apa . . . Apa elhult — és a fiú Ráborult a vérző főre. Csak egy szót még édes apám! A haldokló felnézett rá És azt mondta, hogy: Előre!!!“ És ment a magyar — Előre! — mert: „Kossuth Lajos azt üzente. . .“ A begyakorlott osztrák hadsereg Európa bámulatára roncscsá töretett s a vért szomjuzó nemzetiségi bandák rettegve lapultak meg az Ég dördülésére, a magyarok villámcsapására. — Győzött a magyar — dicsfény övezé a gyermek és agg-honvéd homlokát. Ezt tevék a magyarok, ezt tétette, ily összetartó ereje volt Kossuth Lajosnak. Ő teremtette meg a jobbágy felszabadítását, bevezette a jognélkülieket az alkotmány sánczaiba, a nem nemeseket a nemesek közzé; mert hisz nem a nemességet törölte el Kossuth, de a nem nemeseket vette be a jogokkal biró nemesek közzé. O alkotta meg a közteher viselést, mert minden ember egyenlő a „szabadság, testvériség, egyenlőség elvén.“ U teremtette meg a „népképviselet“ és felelős minisztériumot. Ő teremtette meg a magyar honvédséget, mely Európa bámulatát és elismerését vívta ki. Tehát az ő teremtő szellemi ereje alkotta meg egy uj ezredre kihatólag Magyarországot. Örömmámorban úszott az egész magyar birodalom, testvérekké lettek a kiváltságosak és ezek úrbéresei, szolgái; de testvérekké emelte e hazában élő minden nyelvű nemzetiségeket is. mát. Lang Samu és neje Weinberger Hanni múlt hó 30-án töltötték be mintaházasságuk 25-ik évfordulóját. Ezen a napon igen sokan keresték fel ünneplőket úgy helyből, mint vidékről jó kivánataik tolmácsolása végett. A helybeli Fillérbank igazgatósága testületileg tisztelgett Roóz Elemér vezetése alatt a ki is szeretetteljes szavakban adott kifejezést annak a ragaszkodásnak a melylyel ünneplő személye iránt az igazgatóság tagjai viseltetnek, hosszantartó boldogságot kért a jubiláns párra. Lang Samu válasza rövid volt, de többet mondottak a szemeiből liuló könyek, melyek emberbaráti szeretetéről tettek fényes tanúságot. Ugyancsak Schmidl és Ungár cég, amelynek Lang Samu 25 év óta helybeli képviselője remek tömör ezüst csemege tartóval lepte meg, melybe a cég ezeket a szavakat vésette: „25 éves becsületes szolgálat emlékéül Schmidl és Ungár“. Este a „Magyar király“ vendéglőben vacsora volt, melyen 80-an vettek részt. Az első felköszöntőt Dr. Antal István helybeli ügyvéd mondotta az ünneplő párra, a ki remek beszédben méltatta a jubiláns pár érdemeit. A vacsoránál még többen mondottak felköszöntőket, jókivá- nataikkal árasztván el az ünneplőket a mely jókivánatokhoz mi is csatlakozunk, de egyben tolmácsoljuk a szegények háláját is a kiknek nevében hosszú életet, sok boldogságot kívánunk az általunk is nagyrabecsiilt házas párnak. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal kiemelni Wessel Manó vendéglőst sem, aki az ünneplő közönséget oly ellátás és kiszolgáltatásban részesítette, a melyben csakis a fővárosban lehet része. Az étlap a következő volt: MENU. Buillon. Tok tartárral. Angol bélszín finom főzelékkel. Mandulás pouding chocoládé izzel. Vegyes szárnyas, Compote, francia saláta. Sajtok. Gerbaud-mignon. Vegyes gyümölcs. Fagylalt. Fekete kávé. Cointrau. Asztali bor. Ásványvíz. Pezsgők. Eljegyzés. Ivacskovits Milán nagykikin- dai gyógyszerész múlt hó 27-én tartotta eljegyzését Stróbencz Péter érendrédi nagybirtokos kedves és bájos leányával Gizikével. Joggyakornok kinevezése. A debre- czeni kir. ítélőtábla elnöke Papp György nagykárolyi járásbirósági, díjtalan joggyakornok segélydijas joggyakornoknak nevezte ki. De az öröm nem tartott soká, mert az Ég hirtelen ismét beborult s a magyar nemzet e létharcza Európa által félre lett értve. A keleti égbolton sötét felhők tornyosultak az égre — közbe lépett a minden oroszok czárja. Betört tenger népével a keleti kolosszus, de a magyar megütközik kimerült, leolvadt, azonban lelkesült kisded hadával s szembe szállt a tenger áradattal és nem félt a poklok rémes sátánaitól sem. Ott küzd élet-halál harczot a debreczeni oroszlán Nagy Sándor hős honvéd tábornok — mert Kossuth Lajos azt üzente . . . Azonban a belső féreg, az ármány, az egyenetlenség, az irigység ördöge befurakodik s a magyar hadsereg fővezére Görgei Arthur Világosnál létévé a fegyvert s kiszolgáltatta a magyart Hajnau a brescziai hiéna átkos kezébe .... Kossuth apánk bujdosóvá lett, kimenekült a pogányoknak tartott, de a nemes és becsületes érző lélekkel biró törökhöz s midőn a vérszomj reá éhezett és követelte kiadását. „Abdul Medsid“ szultán a divánban fel- emelkedett üléséből s kezét égre emelve, ünnepélyesen e szavakat mondá: Allah hatalmas. Bízom oltalmában. De ha vesznem kell, vesszek becsülettel. Azt a gyalá- zataot nem hozom nevemre, hogy megsértettem a vendég jogot, hogy kiszolgáltattam ellenségeik bosszújának a szerencsétleneket, kik nálam oltalmat kerestenek. Akarom, hogy meg is találják. Jöjjön a minek jönni kell. Én nem adom ki. így akarom. így legyen. Gondoskodjatok a védelemről.“ Igen, ezt tévé a nemes szivü török, igy védte meg, igy vette védelmébe Kossuth apánkat s bujdosó társait, mint azelőtt, minden menekültjeinket. Talán a rokon népcsaládi, a faji kötelék párosulva az emberbaráti szeretettel késztették Beiratások. A róm. kath. főgimnáziumban a beiratások befejezést nyertek. Beiratkozott összesen 315 tanuló. Minthogy azonban az I-ső osztályba csak 56, a másodikba pedig 75 tanuló iratkozott be, tehát a párhuzamos osztály a Il-ik lesz. Egyidejűleg constatáljuk, hogy a polgári iskolába 32-en iratkoztak be. Megjutalmazott tanító. A vallás és közoktatási miniszter Czilli György fényi róm. kath. kántortanitónak a népnevelés terén szerzett kiváló érdemei jutalmazásképen évi 200 korona fizetés természetével biró személyi pótlékot engedélyezett. Gazdasági olőadás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület erkölcsi támogatása és ellenőrzése mellett működő Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet főtisztviselője, Aczél Dezső f. hó 9-én szerdán, d. e. 10 órakor Szatmáron a városháza nagytermében előadást tart a műtrágyázásról. Az ujonczok bevonulása. Az ujonczok f. évben csak október 6-án kezdik meg a tényleges szolgálatot. Behívójuk erre a napra szól. Az egyéves önkéntesek azonban már október 1-én kötelesek jelentkezni. Ugyancsak október 6-ára hívják be nyolcz heti kiképzésre a pót- tartalékosokat is. Cirkusz varosunkban. A Wilson és Wollner-féle cirkusz kedden kezdette meg előadásait a Nagypiactéren felállított díszes sátorban. A társulat tagjai között csak valódi művészeket láthatunk. Általános feltűnést keltenek a Lion fivérek láncmüvészek előadásai a Wilson nővérek kedves táncaikkal, Botfai légegyen- sulyzó, a Metro abroncsmüvészek. Charles, mint zene- és éneklő bohócz, Lián testvérek, mint akrobaták, a Kolter fivérek, mint nyújtó tornázok és Ispász Pjetró kerékpármüvész. Áz igazgatók nem kiméinek áldozatot, hogy a közönségnek minél élvezetesebb előadást nyújtsanak. F. hó 3-án szerződtették a Vens és Vans néger párt is, mely nemzeti dalokat és táncokat ad elő. Kiemeljük végül Wollnerné erőművésznőt, a ki nő létére a szalon erőmüvé- szetben produkálja magát. Elitéit főispáni titkár. Vojnarovics Sándor dr. volt főispáni titkárnak lapunk olvasói előtt ismeretes váltóhamisitási ügyében a minap mondott ítéletet a szatmári kir. törvényszék Vojnarovicsot hét havi börtönre ítélte. Az elitéit felebbezett. e fenkölt szellemű uralkodót — s az őserővel s nemességgel felruházott török nemzetet védelmünkre való sietésre! Ujjáébredt napjainkban ama szunyadó oroszlán, melyfelé a halál sötét szárnyát leb- bentette s kerülgette e nemes fajt; azonban félve csapkodott csak körülötte, mert félt ébredésétől, újjászületésétől. A merevedség, a dermedtség megszűnt, a haldokló oroszlán felébredt, a halálmadarak szétröppentek, ujjáébredt a török, s bárha emlékezésünk keretébe ez nem tartozik is, mégis a hála, a faji kötelék, rég táplált aggodalmunkat örömmé keltette s lehetetlen, hogy ennek ez ünnepélyes órában kifejezést ne adjunk. Ily nagyság volt Kossuth Lajos. Ilyen volt egyénisége. Hazáját nem szűnt meg szeretni száműzetésében sem. nem csüggedt el, hanem kopogtatott az európai udvaroknál. Avagy talán, nem bámulatra keltő jelenség volt ő, ki 1859. május 5-én az akkoriban félelmes és hatalmas III. Napoleon franczia császárral tárgyalt, egy száműzött, egy bujdosó Magyarország felszabadításának módozatairól s e hatalmas és félelmetes császár őt kérte fel az angol közvélemény megnyerésére, irányítására. És Kossuth Lajos, a száműzött, midőn az angolok királynőjétől engedélyt nyert a parlament előtti téren ezer és ezer néptömeg előtt angol nyelven, hova is az egész parlament, az angol magyarságok kivonultak, oly hatalmas beszédet tartott, hogy a hallgatóság a beszéd hatása alatt valósággal lázba jött s Palmerston lord megrettent, mert attól félt, hogy a magyar ügy belforradalomba sodorja az országot. Láng szónoklata folytán az angol közvéleményt részünkre megnyerte s a bujdosó a tori minisztériumot megbuktatta. Hatalmas egyénisége végre is kivívta, hogy Hussin-Pikolóban 11 ezer franczia segély csapat ált készen bevonulni hazánk felszabadítására.
