Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-08-29 / 34. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 34. szám. Mulat a város. Érthetetlen előttünk a rendőrség azon ténykedése, hogy legalább nem korlátozza, avagy nem vet gátat azoknak a fővárosból ide özönlő sok különféle daltársulatok előadásainak, a melyekben csakis az általuk kibocsájtott falragasz ér valamit. Ma kabaré, holnap daltársulat s nincs egy nap sem, hogy valahol félig felöltözött hölgyek ne mutogatnák kétes bájaikat n művészet hátrányára s a közerköcsiség kárára. Mikor érjük el már azt, hogy a jó Ízlésére és a közerkölcsre is adjanak valamit városunkban? Oknélküli pereskedések. Az uj végrehajtási novellát ugyancsak igyekeznek kihasználni a rosszhiszemű hitelezők. Arra a ferdítésre alapítva eljárásukat, hogy az uj törvény veszélyezteti kintlevő hitelüket, — minden tisztességes gondolkodás és szükség ellenére is tömegesen rohanják meg a mit sem sejtő adósokat. A részletáru kereskedők most statisztikát állítottak össze arról, hogy mennyi ily rosszhiszemű port indítottak meg eddig. A statisztika szerint csak a részletüzlettulajdonosok egy millió keresetet indítottak ügyfeleik ellen. A részletüzlettulajdonosok érdekszövetsége ezekből a rémségesen nagy számokból természetesen nem magára von le káros konzekvenciákat. Nem kevesebbet kíván, minthogy a millió-kereset érvényesítésére a kormány adjon módot s halassza el a novella kihirdetésének időpontját. Itt van a dinnye-szezon, amint azt az aszfalton szanaszét heverő dinnyehulladékok is éktelenül bizonyítják. És természetesen a sok panasz, amit magunk is több oldalról hallottunk azoktól, akik a dinnyehéjakon megcsu- szamlottak és dicstelenül elestek, az ég bő áldását kérvén azokra a nyájas kezekre, amelyek a hulladékokat szétszórták. Ajánljuk a panaszokat a rendőrség figyelmébe. Egy-két dinnye- héj-dobáló alak szigorú megbüntetése radikálisan segítene ezen a veszedelmes könnyelműségen. Elitéit szoczialista vezér. Az aradi büntetőtörvényszék Varga Ferencz ottani párttitkárt, mert egy népgyülésen a társadalmi rend ellen izgatott, egy évi államfogházra ítélte. Varga szatmári születésű és huzamosabb ideig volt alkalmazva Nagykárolyban is, ahol a Sarkadi- féle könyvnyomdában mint gépmester szerepelt. Belügyminiszteri rendelet a gyermekvédelemről. A csendőrparancsnokságokhoz szigorú rendeletet intézett a belügyminiszter a züllésnek indult, 15-éven alóli gyermekek megmentése érdekében. A rendelet szerint, ha a csendőrség portyázása alkalmával ilyen gyermekekről tudomást szerez, tekintetet nélkül arra, hogy azok bűntettet, vagy kihágási elkövettek-e, vagy nem, a közigazgatási hatósághoz köteles bejelenteni, hogy az a megfelelő intézkedéseket megtehesse. Intő példa. Lapunk f. évi 28 számában közöltük hogy egyik fővárosi lap hirdetési rovatában nemrég egy apróhirdetés jelent meg, melyben egy jogot végzett elkeseredett fiatalember juhászbojtári állást keresett. Azt hitték sokan, hogy ez csak éretlen tréfa. Most aztán Komáromból Írják hogy Kálmán Rudolf főispán az ó-gyaliai főszolgabirósághoz Írnoknak nevezte ki dr. Baranyai Józsefet, az elkeseredett jogtudóst, a kinek irodalmi működéséről egy kötet novella tesz tanúbizonyságot. A furcsa eset ismét tanúság arra, minő káros irányt követünk, a midőn minden szülő arra törekszik, hogy az egyetemre küldje a fiát, pedig a diplomás emberek óriási száma miatt kétséges a megélhetése. Ez is az urhatnamság és hiúság jele. Betörők eldorádója. Az elmúlt héten a Káldor ékszerész üzletének betörői nyomozása közben, a rendőrség letartóztatott egy gyanús alakot s bekísérte a rendőrségi őrszobába. Mialatt a rendőr a letartóztatásról jelentést tett, a gyanús alak kapta magát s elhagyta a reá nézve fplette kellemetlen helyiséget s sétálva kiment a városház ajtaján. Mondani sem kell, hogy azóta bottal üthetni a nyomát s valószínű társainak már elbeszélte, hogy nincsen az országban olyan jólelkü rendőrség, mint Nagykárolyban, a hol a bűnösök tetszésére bízzák azt, mikor hagyják el zárkájukat. Golik József helybeli kályhás, Steib Márton helybeli női divatáru kereskedő és Bekker Orbán ruhakereskedő lapunkban közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét, ugyancsak figyelmébe ajánljuk olvasóinknak Pcngász Erzsiké csemege és virágkereskedését, ahol naponként friss gyümölcs és szőllő áll a vevő közönség rendelkezésére. Calacutta indiai társaság csütörtökön este tartotta meg művész estélyét a Polgári kaszinó nagytermében. A közönség majdnem teljesen megtöltötte a nagy termet. A műsor első része 12 büvészeti számból állott, melyet Calacutta maga mutatott be, valameynyien bizonyságot adták ügyességéről. Meg kell még említenünk, mint tüzembert, mely mutatványa a közönségnek teljes megelégedésére szolgált. Legutoljára megemlítjük Agát, a magnetikus hölgyet, ki delejes álomban vízszintesen mintegy 3—4 perczig lebeget a levegőben. Ezen mutatvány legjobban lekötötte a közönség figyelmét. A magyar paraszt. Karlsbadban történt az alábbi jellemző és mindenképpen tanulságos történet: Egy olasz nő a parkban sétált és egy pádon ott felejtette ridiküijét, melyben öt darab száz lírás és három darab huszkoronás bankjegy volt. Az olasz nő szerencséjére arra ment Szajkó Ferencz nevii Ipolyszalkáról való magyar gazda s bevitte a ridikült a rendőrségre. Az olasz nő visszakapván vagyonkáját, ötven koronát akart adni a becsületes megtalálónak, de ez a jutalmat visszautasította. Erre a nő kezet akart csókolni. De Szajkó Ferencz ezt sem engedte meg, mondván: „Becsületes embernek minden talált holmit vissza kell adni.“ Goromba rendőrség. Folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor egy rendőr járta végig a Széchenyi- és Deáktéri kereskedéseket s nem éppen udvarias kifejezésekkel hívta fel a kereskedőket üzletének bezárására. Mi ezen egy cseppet sem csudálkozénk, tiltakozunk ugyan ellene, segíteni azonban nem lehet a dolgon, mert a nagykárolyi rendőrséget illetőleg aláírjuk e magyar közmondás igazságát: „Fejétől büdösödik a hal“. Szinielöadás. A érmihályfalvai legényegyesület jövő hó 6-án tartja meg szinielőadás- sal egybekötött tánczvigalmát. Részletes műsort lapunk legközelebbi számában közöljük. A korcsmák szaporítása. A legutóbb megtartott közigazgatási ülésen a pénzügyigazgató megemlékezett az állami italmérésekről és ajánlja, hogy a községek kérjék az italmérési engedélyt, mit meg is kapnak és ezáltal nehány száz korona évi jövedelemhez juthatnak. Szóval nem elég helyen mérik az alkoholt, mely népünk egyik legnagyobb ellensége, szükség van rá, hogy hivatalos utón ihassa le magát holt részeggé a magyar. A szabóhitel alkonya. Szomorú sors fenyegeti a hitelből élő arany ifjúságot. A szabómesterek országos szövetsége körlevélben figyelmeztette tagjait, hogy tartsák szem előtt az uj végrehajtási törvény intézkedéseit s hogy az eddiginél jóval csekélyebb hitelt nyújtsanak a szabók által túlságosan elkényeztetett ifjúságnak, amely ember-emlékezet óta épp oly lázas buzgósággal rendelgette a divatosabbnál divatosabb öltönyöket, mint amily nagy mértékben szeretett a részletfizetések kötelezettsége alól kibújni. A régi jó, aranyos időnek immár vége szakadt. A gavalérnak ezentúl pontosan kell fizetnie a szabóját, mert ellenkező esetben csak kopott, divatját múlt ruhában jelenthetik meg a korzón és szive választtotja előtt. A takarmányhiány. Lassanként kialakul a takarmánykérdés állása, melyből kivehető, hogy az ország némely helyén szó se lehet veszedelemről, sőt felesleg van; másutt csupán a telelésre elegendő a takarmány, viszont egyes vidékeken tényleg szükség van határozott és gyors mentőakcióra. Az egész ország helyzetét számbavéve, megállapítható, hogy a takarmány kivitelének eltiltása egyáltalán nem mutatkozik megokoltnak. Azt természetesen helyénvaló volna, ha a kormány segítségére sietne a takarmányszükség által fenyegetett gazdáknak, t. i. könnyű feltételek mellett visszafizetendő kölcsönt adna takarmány-vásárlás céljára. Halló ! Halló! Ki beszél ? Budapest! Bécsi London! Párizs! Kit keresnek? Kóhn Antal nagykárolyi órás é; ékszerészt, aki pontosan járó óráival az egész contmensen feltűnést keltett. Krizsán György és zenekara, ki a fürdő szezon alatt a Mária-völgyi fürdőben szórakoztatta a közönséget városunkba haza érkezett teljes zenekarával és esténkéit a „Központi Kávéház“ nyári helyiségében tart zeneestélyt. Nyilttér.* Válasz Kukucs Józsefnek a „Közérdek“ folyó évi 32-ik számában közzétett „Nyilatkozatára.“ Egy olyan éretlen ember mint Ön válaszra sem volna érdemes, mivel Ön, mint kontár bádogos más nevében munkát vállalt ez által elvesztette az emberek bizalmát. Hogy Ön szerelő azt nem kifogásolom, mert a hol én szereltem Ön is dolgozott, mint Kukucs Gyula festő legénye. Hogy az én állításaim valók, igazolom Csepreghy Ignácz, Katona Fe- rencz és Somogyi György érmihályfalvai becsületes polgárokkal. Mivel igazolja Ön a saját állításait? Beláthatja, hogy nem üzleti versengés ez, mert még én adtam Önnek pénzt szerszámokra, hogy iparát megkezdhesse. Ön nem saját elhatározásából tette, a mit tett, hanem más befolyására, de az izgatónak is megfelelek a nagyváradi lapban ezen a cimen: „Hogy vállal a festő Érmihályfalván“. Érmihályfalva, 1908. aug. 25. Kukucs János, bádogos. *E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelős- séget a szerk. ___________________________________ Ul donság! Csak néhány napig! Újdonság! Nagy amerikai ei reus IWT varielte rr Wilson és Wolner igazgatók, zz A legmesszebb vidékről is érdemes bejönni ezen látványosságot megtekinteni. Nagykárolyban, a Nagypiactéren felállított, díszesen berendezett fedett amerikai sátorban, amelyben 1600 személy kényelmesen elfér. 50 személy. Mind elsőrangú kül- és belföldi művész, művésznő és balett. Saját zenekar 1908. évi aug. 1-én, kedden nagy bemutató előadás oly elegáns és dús műsorral, mely itt még nem 7." ~~ lett bemutatva. — Mit kaczag a czigány? A czigány beleeset a kútba. A felesége borzasztóan kiabálni kezd. A szomszédból négy parasztember siet a czigány udvarára és kötelet ereszt a kútba. A póruljárt more alul megfogja a kötelet és a szomszédok felhúzták. Mikor az életmentők eltávoznak és a czigány magára marad a feleségével, torkaszakadíából el kéz röhögni. Az asszony rászól: — Mit nevet kend ? — Azt nevetem, ha a kút közepén eleresztettem volna a kötelet, akkor az a négy bibasz úgy hátravágódott volna, hogy kezük-lábuk kitörik. Óvás. Ez a szó olvasható azokon a ládákon, amelyek tavaszi újdonságokkal telve napnap után érkeznek RÓZNER HENRIK a párizsi divatáruház tulajdonosának czimére. Kereskedőink panasza. Panaszt vettünk a kereskedők köréből, hogy az utczaseprők a járdákat nem a kora hajnali — tehát az üzletnyitás előtti — időben sepregetik, de abban az időben a mikor már az üzletek nyitva vannak s igy a sepréssel felkavart por kiszámíthatatlan károkat okoz a kereskedők áruiban. Elvárjuk a városi gazdasági tanácsos urtói, hogy a kereskedők ez utón tolmácsolt abbeli kérelmét, hogy a járdák tisztítása a korai hajnali órákban történjék, teljesíteni fogja; a mely kérelem jogosságához feleslegesnek tartjuk commentárt fűzni. Az érmihályfalvai újjászervezett szo- czialista párt annak kijelentésére kért fel bennünket, hogy lapunk 33-ik számában közölt betörők nem tagjai a szervezetnek.
