Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-08-09 / 30. szám
KÖZÉRDEK 2-ik oldal 30. szám. Magyar Ipar és magyar gazdák. (Dr. G.) Igen gyakran,— sőt egyre gyakrabban — esik szó mostanában agrárizmusról, merkantilizmusról és nagyon sokan úgy fogadják fel e jelszavakat, mint a melyek egymás mellett meg se férhetnek, amelyek egymást tönkretenni, lerombolni akarják. Pedig e tekintetben nagy a tévedés. Az igazi agrárista a tisztességes ipart, a tisztességes kereskedelmet soha se tekintette ellenségeinek s soha se is magát a merkantilizmust, hanem csupán annak a túlkapásait ostorozta. Az agrárista jól. tudja azt, hogy Magyarország nagygyá és gazdaggá csak akkor lehet, ha azok a nyersanyagok, amelyeket termeszt, ide bent nyernek feldolgozást és elfogyasztást s megszűnik az az anomália, hogy nyersterményeket olcsón elszedik a külföldre s feldolgozott állapotban sokszor tízszeres áron hozzák vissza. Abból a közzel 1000 milliónyi behozatalból 50—75% tisztán munkabérekre esik; elképzelhető tehát, ha e rettenetesen nagy ösz- szegnek csak fele is magyar honos, magyar munkásoknak birtokába jutna, mennyivel nagyobb lenne azok fogyasztási képessége, menynyivel több liszt, hús, zöldség fogyna el az ország határain belül. Elérkezne mindjárt az az idő, a mikor nyersterményeinkkel nem volnánk ráutalva a külföldre, mert idebent nyernének azok piacot s elfogyasztást, elérkezne a külön vámterület ideje is, a mikor nyugodtan mehetnénk abba bele, mert kiviteli feleslegünk nem, vagy csak jelentéktelen lenne. Valóban megfoghatatlan az, hogy nekünk agrikultur államnak nem csak a szorosabb értelmében vett gyáripari behozatalunk mily óriási, de nyersterményekben is milyen jelentékeny. Alig hihető — pedig úgy van — hogy gyümölcsből s gyümölcskonzervekből 34 millió korona értéküt hozunk be, pedig kitűnő gyümölcsöket termelünk s Kecskeméten, Rimaszombatban kitűnő gyümölcskonzerváló gyáraink is vannak Hántoló malmaink borsószükségletük 98'60% külföldről kerül hozzánk, borból 15 millió korona árut, szénből 15 millió métermázsát, sertésárut 2‘8 millió korona értéket hoznak be. Arról legjobb nem is beszélnünk, hogy gépekért, vászonnemüekért ruha- nemüekért különösen pedig női pipere cikkekért mily órási összegek mennek külföldre, holott, ha léteznek is ilyen anyagokat készítő gyárak az országban, azok terményeiket nem képesek itt értékesíteni, hanem előbb kénytelenek azt elvinni, külföldre, hogy azután az ottani gyáros nagy haszonnal hozza azt vissza. Egy magyarországi kefegyáros kitűnő minőségű keféket készít, anyagát Londonba viszi ki s egy ottani gyár cége alatt hozza vissza s adja el természetesen kétszeres áron. S miért van ez igy ? Mert mi magyarok vagy nem tudjuk felfogni helyzezetünket, a magyar ipar terjedésének jelentőségét, vagy csak álhazafiasság van bennünk. Nálunk a hazafiság a nagyhangon való politizálásban nyilvánul, a miből aztán senkinek semmiféle haszna nincsen, sem pedig közgazdasági helyzetünk tanulmányozásában és ösmeretében, a mely ösmeretek pedig parancsolólag kiáltják : hogy minden magyar embernek csak magyar ipari terméket szabad használnia. Az egyesnek nem szabad annyira önzőnek lenni, hogy csak saját személyére gondoljon s egyébbel se törődjön ha jól megy a sorsa. Egy családnak kell tekinteni az egész magyar nemzetet s szívvel lélekkel azon kell törekednie, hogy ezen család minden tagjának jó sorsa legyen, mert csak igy melegedik, gyarapodik, gazdagodik az egész tűzhely. Ennek pedig múlhatatlan kelléke, hogy egyrészt a földnek való sokat termeljen s azt jól értékesítse, másrészt pedig, hogy ne sok pénzzel adózzon ipari termékekért a külföldnek, hanem hogy a pénz is ide bent maradjon az országban, emelve annak fogyasztó képességét, az egésznek vagyonosodását, Kérelem! Felkérjük vidéki előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetési dijjaikat beküldeni szíveskedjenek. _____________________________ Ny ilatkozat. A midőn a valódi közérdeket tartva szem előtt, lapomat megindítottam, számoltam azzal és elvoltam készülve arra az eshetőségekre, hogy igen sok támadásnak leszek kitéve, mert tudom jól, hogy a tisztességes, becsületes, hivatását teljesítő sajtónak, vannak és akadnak ellenségei, ha másért nem, csupán azért, mert nem adja el egyéni érdekeknek magát, mert felettük áll, végül, mert nem sülyed le a revolverezés mesterségére. A „Közérdek“ hasábjain megjelenő s a közjó előmozdítására irányuló cikkek élénk feltűnést keltettek mindenfelé, de leginkább azok körében, a kiknek már régen szemet szúrt a „Közérdek“ nyílt egyenes becsületes iránya s a kiknek igen sok takargatniok van a nyilvánosság előtt. Hogy tehát a lap mindinkább nagyobb elterjedését meggátolni megkíséreljék, reáléptek arra az ösvényre — a rágalmazás terére — a melyet minden becsületes tisztességes embernek meg kell vetnie, el kell Ítélnie. Már két hét óta mindennap hallom és kapom a figyelmeztetést arról, hogy egyesek szemérmetlenül nyíltan terjesztik róllam azt, hogy lapommal a N. Szabó Albert zsoldjában állunk s magam keresztény szocziálista, néppárti és antiszemita vagyok. Eleintén nevettem ezeket a dolgokat, hisz a milyen nyílt egész életem, a melyben ellenségeim sem találhatnak kifogásolni valót, azt hittem nem ül fel senki az ilyen légből kapott állításoknak, de éppen az izraelita valláshoz tartozó barátaim, a kiknek pártfogásában több alkalommal részesültem, figyelmeztettek arra, hogy a legszemérmetlenebb izgatás folyik a „Közérdek“ ellen azon a czimen, hogy az néppárti törekvéseket van hivatva előmozdítani. Ez az állítás a leghitványabb rágalom. A „Közérdek“ miként annak felelős szerkesztője marad és lesz a ki volt, a 48-as függetlenségi párt tántoríthatatlan hive s jóllehet magam rám. kath. vagyok s büszkén is vallom magamat annak, sem eddig sem ezután nem mondhatja és nem fogja mondhatni senki, hogy akár mint hírlapíró, akár mint társadalmi ember egyetlen egy alkalommal is felvettem avagy megbolygattam volna a felekezeti kérdést. N. Szabó Albert urat illetőleg, akit ma is büszkén vallók barátomnak s igyekezni fogok magamat erre a barátságra érdemessé tenni, politikai vélemény tekintetében soha sem voltam egy véleményen. Sokat, különösen a nemzeti ellenállás idejéből, igen sokat köszönhetek neki, de bármenynyire is hálásnak érzem vele szembe magamat, sem az ő, sem senki kedvéért el nem állok attól a zászlótól, a melyre 1848 van arany betűkkel kivárva. Ő a lap szellemére egyáltalán soha nem gyakorolt befolyást, de meg sem kísérelte, ha közöl abban czikkeket örömmel veszem, de azt saját felelősségére teszi. Ezeket a dolgokat akartam a nyilvános-* ság előtt feltárni s teljes nyugodt lélekkel bízni az ítéletet az olvasó közönségre. Hogy ezek után ellenségeim megfognak mindent kisérteni még talán a magam és családom szájából a betevő falatot is elvenni, elhiszem, de én nyugodt vagyok minden támadással szemben, mert megvéd egyfelől az, hogy kötelességemet mindenkor híven fogom teljesíteni, de leginkább az a mely a rágalmazóknál hiányzik: ez a „tisztesség és becsület“ Simkó Aladár. fel. szerkesztő. Figyelem ! Órák, ékszerek, ezüst- nemüek országszerte elösmert szolid árakon jótállás mellett kaphatók Löfkovits Arthur és Társa több mint negyedszázad óta fennálló Magyarország legnagyobb óra- ékszer- és ezüstnemü üzletében, Debre- czen. — Számos kitüntetés. HÍREK. Személyi hír. Dr. Boromissza Tibor r. katht püspök ur Ő Méltósága csütörtökön reggel Hámon Róbert titkár, pápai kamarás kíséretében a bikszádi fürdőbe utazott. Templomszentelés évfordulója. Aug. 9-én vasárnap a róm. kath. templom felszentelésének emlék ünnepe lesz. Éz alkalommal, mint minden évben, ünnepélyes istentisz elet lesz délelőtt 9 órakor fényes papi segédlettel; délután szintén ünnepélyes vecsernye lesz. A délelőtti szent mise után ép úgy, mint a délutáni vecsernye után szent beszéd lesz, a melyet Horvát Jenő és Pallman Péter felváltva mondanak. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigatási bizottsága tegnap délelőtt tartotta meg rendes havi ülését a vármegye- házán, az alispáni kisteremben. Közgyűlés. Az izr. nőegylet holnap, vasárnap délután 6 órakor, a Népkonya nagytermében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az érdeklődők figyelmét felhívjuk. Esküvő. Lányi Dezső nyíregyházai lakos, gyógyszerész, folyó hó 11 -én tartja esküvőjét a helybeli izr. templomban dr. Czukor Lajos orvos és neje bájos leányával Ilonkával. Róm. kath. legényegylet tánczvigalma. Úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült arató-ünnepélyt rendezett a helybeli róm. kath. legényegyesület folyó hó 2-án. Az ünnepély este fél 6 órakor vette kezdetét, a mikor is az aratók menete, szekerekre ülve elindult az egyesület helyiségéből, — s áthaladva a Széchenyi-, Kossuth- és Kölcsey-utczán — hol a földesur csatlakozott hozzájuk — a Nagy- hajduvároson keresztül a Nagymajtény-, Ágoston- és Kaplony-utczákon át bevonult a Polgáriolvasókörbe. Maga a menet festői látványt tárt a szemlélő elé. A menet 12 virágokkal feldíszített kocsiból állott. Az első kocsin Pallmann Péter egyleti elnök, Tivadar József rendezőbizottsági elnök és Kuuk Jenő vigalmi bizottsági elnök ültek, ezután következett Kindris József és kedves neje a földesur, a földesur vendégei, végre városunk szeme-fénye, fiatal hölgyei és ifjúsága mindegyike magyar öltözetben. Az arató-ünnepély este 9 órakor vette kezdetét az aratómunkások énekével, melynek elhangzása után, az arató vállalkozó szép beszédben üdvözölte a földes urat, átadván neki a munkások hálájának jeléül a búzából készült koszorút. A szép, lelkesen megéljenzett beszédre az arató gazda válaszolt, kifejtvén azt, hogy nincs boldogitóbb érzés, mint a becsületesen megszerzett munka jutalma. Befejezte az ünnepélyt az aratómunkások hálaadó éneke. Az ünnepély befejeztével a fiatalság tánczra perdült s reggelig járta a ropogós csárdást. A mulatság sikere első sorban az egyesület derék fáradhatatlan elnöke Palmann Péter és az arató gazda és kedves neje érdeme, a kik fáradtságot nem kiméivé, városunkban általános tisztelet és becsülésnek örvendő személyükkel az est fényes sikerét eleve biztosították. A nagykárolyi gör. kath. lelkész állás betöltése ügyében egy 5 tagú küldöttség tisztelgett folyó hó 2-án Dr. Radu Demeter nagyváradi gör. kath. püspöknél, a kik arra kérték Öméltóságát, hogy az üresedésben levő állást Dr. Hetkó Vallérral töltse be. A püspök a küldöttséget igen szívesen fogadta s megígérte, hogy minden tekintetben szivén viselvén a nagykárolyi hívők érdekeit, a megnyilvánult közóhajtásnak engedve, az állást Dr. Hetkó Vallérral fogja betölteni. A püspök kijelentését a küldöttség nagy örömmel fogadta s lelkesen megéljenezte. A püspök fogadás után még sokáig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Esküvők. Tréger Lajos nagybányai fodrász iparos f. hó 11-én tartja esküvőjét Orosz János szijjártó mester leányával Erzsikével. — Mercs János helybeli fodrász mesteri, hó 11-én esküszik örök hűséget Patay József cipész iparos leányának Terikének. Sok boldogságot kívánunk az aj pároknak! Kántorválasztás. A nagykárolyi róm. kath. egyháznál megüresedett kántori állásra városunk fia Berkő Pál oki, tanító is pályázott. &mPWP M Ae SfS á OÖ Ä villanyvilágítás berendezési vállalata Nagykároly, Deák-tér. dlJMUjH ivlült 1 UH W I Díjmentesen készít költségvetést mindennemű electroteknikai be■ ■■ rendezésekről. Csengőmunkákat is legjutányosabban vállal. — ....,-t—t== Villamos csillárok és izzólámpák állandóan raktáron. 1 ■■■ =
