Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-08-01 / 29. szám

29. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. kazalba rakott termést állandó veszedelem fe­nyegeti. Az állandó veszélylyel szemben pedig alig-alig van védelem. A sok drága kincset pedig csak a szerencsés véletlen védi, ha ugyan védi, mert nap-nap után jönnek a hírek, hogy itt meg amott felszált a vörös kakas a község határában az asztagokra és elpusztította a ter­mést. Elhamvasztotta egyszerre egész közsé­gek reménységét, száz meg száz ember kenye­rét. És mindez azért van, mert a tűzoltóságunk csodálatosan csekély felszereléséről nem is szó­lunk, mert azok a falvak tűzoltó fölszereléseit nem említve, még olyan nagy városokon is, mint Nagykárolyban bizony nagyon hiányosak. A kis faluk és mezővárosokat pedig az Isten óvja a tflztől, mert ott nincsen ami elé álljon a pusztító elemnek, mint egy pár vakmerő ember egy pár vödör vízzel és a legjobb esetben egy romlott vizipuskával, példa erre a legutóbbi érmihályfalvai tüzeset is. HÍREK. Esti szellő. Szellő szellő esti szellő, Azt susogja csöndesen, Hogy hűtlen lett az a kislány Kit igazán szerettem. De én azért nem átkozom! Hűtlenségét sem hányom a szemére. Eljöhet még az az idő, Hogy rá gondol régi hű kedvesére. Esik eső szép csöndesen, Őszi szellő fujdogál, Elköltözött uj hazába, Minden vándorló madár. De tavasszal mind vissza szál; Ha eljő a ragyogó szép kikelet. De ahova én el megyek Onnan többé vissza jönni nem lehet. Vén eperfa hervadt lombja, Már hiába integetsz. Árnyékodba megpihenni Többé soha nem megyek. Vén eperfa hervadt lombja, Sárgulj meg és hűlj a törzsöd földjére, Te meg hűtlen barna kislány Egy szemfedőt készíts nekem belőle; ifj. Pólyák Barna. Requiem Gróf Károlyi Istvánért. Múlt hó 31-én, a nemes gróf halálának évfordulója alkalmából, az elhunyt özvegye gyászistentisz­teletet tartott a helybeli r. kath. templomban a melyen a család részéről özv. gróf. Károlyi Istvánné, gróf Károlyi Gyula és neje. gróf Károlyi György és gróf Károlyi József továbbá Dr. Falussy Árpád főispán, a vármegyei, városi tisztikar, a pénzügyigazgatóság és láptársulat, valamint uradalmi tisztikar s városunk előkel- lősége s a függetlenségi párt tagjai nagy szám­ban vettek részt. Az egyházi szertartást dr. Titz Antal házfőnök teljesítette minden segédlet nél­kül, hogy a gyász kifejezése annál méltóbb legyen. Á szertartás végeztével a templomból kijövök közül igen sok ember ajkán hangzott fel a sóhajtás: „De máskép lenne sok minden a vármegyében, ha gróf Károlyi István élne“ ! Pállik Béla meghalt. Munkakedvének legszebb erejében julius 27-én meghalt Pállik Béla, a legkiválóbb magyar állatfestő. Halála nemcsak az elsőrangú művész sirbaszáltát je­lenti, hanem elköltözését ama nagyok egyiké­nek, kik nálunk az elmúlt század második fe­lének művészetét, a franczia impresszionisták­kal lezárult festészeti korszakot képviselték. Ifjúságában megjárta a romantikus idealizmus ösvényeit, de kiforrván egyénisége, a naturaliz­mus úttörőjévé szegődött. Állatfestői talentuma korán kifejlődött. Ha tett is kísérleteket tájké­pekben, arcképekben, freskókban, dekorációban, mindig visszatért az állatfestészethez, amely legigazibb sikereit, európai hírnevét hozta meg. Életének második részében végig hű maradt ahhoz a speczialis festői területhez, melyre te­hetsége utasította. Festett lovakat, szarvasokat, de különösen birkái voltak híresek. Hoszu ta­nulmányokat végzett, hónapokon át lakott ba­rátjánál, gróf Károlyi Istvánnál városunkba s ismert alakja volt városunk társadalmának is. Halála nagy veszteség a művészeti világ részére. Temetése múlt hó 29-én folyt ie a Műcsar­nokból óriási részvét mellett. Gyászhir. Özv. Császy Imréné szül. nagy- kereki Kerekes Eleonora, példásan munkás éle­tének 83-ik évében múlt hó 23-án elhunyt. A megboldogult földi maradványát múlt hó 25-én d. e. 11 órakor Sárközujlakon helyezték nyu­galomra. Áthelyezett járásbiró. Ő felsége a ki­rály Sovány Dezső zilahi járásbirósági albiró- nak saját kérelmére megengedte, hogy a má­tészalkai kir járásbírósághoz helyeztessék át. „Kölyök“. Az elmúlt héten a szőlő utón a gyepen jó kedvvel játszadoztak Mernik La­jos nyug. pénzügyi szemlész gyermekei, — A posztoló rend éber őre megiiigyelte a játékot s állítólag a neki kiadott szigorú utasítás folytán reá kiáltott a gyermekekre, hogy takarodjanak be a házba. A gyermekek nem engedelmésked- tek, mire a rendőr üldözőbe vette őket s egy inast biztatott, hogy fogja meg a kölyköket. Az inas szót fogadott s megfogta az ártatlan féle­lemtől reszkető gyermekeket, kiknek sikoltozá­sára az utczára sietett Mernik s kérdezte a ren­dőrt, hogy mi baja a gyermekekkel ? Maga menjen a dolgára semmi köze az én dolgomhoz ezeket a kölyköket akarom rendre tanítani volt a durva felelet s ezzel távozott — Az ügyet azért hozzuk nyilvánosságra, mert elvárjuk Csorba Gyula rendőrkapitány úrtól, hogy az ügyet vizsgálat tárgyává teszi s kioktatja a rendőrt hogy az embernek gyermekei s nem kölykei vannak. Emlékeztető. A r. kath. legényegylet holnap tartja Kindris Józsefné, Szabados Róza úrnő védnöksége alatt a lapunk legutóbbi szá­mában közölt arató mulatságát, melyre ismé­telten felhívjuk olvasóink figyelmét. Róm. kath. kántorválasztás. A König Antal kántor lemondása folytán megüresedett állásra, mert a javadalmazás gyenge — csak három pályázat érkezett be. Egyik pályázó Margittay Ántal köztisztelet és szeretetben álló turterebesi 42 éves kántor-tanitó személyesen adta be kérvényét s julius 29-én a 6 órai mi­sén énekelt is. Igen szép kellemes tenor hangja, szabályos és biztos orgonajátéka annyira meg­tetszett a templomban jelenlevőknek, hogy na­gyon valószínű, miszerint ő lesz a König bácsi utóda. Margittay julius 31-én délelőtt 10 óra­kor is énekelt templomunkban a megboldogult Károlyi István grófért tartott requiemen. Meghívó. A debreczeni kereskedő-ifjak társulatának dalköre folyó évi augusztus hó 1-én, azaz szombat este a nagyerdői Dobos-pavillon- kan, Magyari testvérek zenekara mellett saját jótékonyczéljaira, táncczal egybekötött zártkörű dalestélyt rendez. Kezdete este fél 9 órakor. Belétidij szeméiyenkint 2 korona. Családjegy 3 személyre 4 korona. Műsor: 1. Nyitány, a Magyari Testvérek zenekara által. 2. Megnyitó beszéd, tartja Jánosi Zoltán ref. lelkész. 3. Himnusz, Erkel Ferencztől, előadja a dalkör. 4. Mi a haza ? Melodráma, Ábrányi Emiltől. A Csáthy Ferencz zongora, valamint a Dalkör 10 tagjának énekkisérete mellett előadja Balla Bertalan jh. 5. Kossuth búcsúja, énekli Nagy András ref. énekvezér. 6. Kossuth dala, Gaál Ferencztől előadja a dalkör. 7. Rákóczi had­nagya. Mellodráma Farkas-Lányitól, előadja a Csáthy Ferencz zongora kísérete mellett: Vass Jolán, ezt követi a Ráköczi-induló Huber Ká- rolytól, előadja a Magyari testvérek zenekara kíséretével a dalkör. Műsor után táncz lesz, a harmadik táncz franczia négyes-csárdás, ezután következik: A rózsa. Monológ, Erdey Zoltán­tól, előadja: Vass Jolán, amely után folytatása lesz a táncznak. Lápi közgyűlés. Az ecsediláp társulat múlt hó 28-án rendkívüli közgyűlést tartott a vármegyeház nagytermében. A gyűlés érdeke­sebb tárgyai voltak: Az osztályozás ügyében hozott választmányi határozat elleni felebbezé- sek, a melyeket a közgyűlés elutasított. Doma- hidy Sándor elhalálozásával megüresedett al­elnöki állás betöltése: a melyre Domahidy Elemér lett megválasztva. Választmányi tagok lettek ifj. Péchy László mátészalkai főszolgabíró és Dr. Vajay Károly Szatmár város polgármestere. Kitüntetett iparos. A kassai 6 tüzérez­red értesülvén, hogy Kohn Antal helybeli órás, mily kitűnő órákat készít és javít, az ezred tiszti és legénységi óráinak javítása céljából 14 napra berendelte. A kofák megrendszabályozása. Szám­talan panasz hangzott fel már évek óta a ko­fák garázdálkodása ellen, mely immár tűrhe­tetlenné vált nemcsak nálunk, hanem az egész országban. A kormány most törvényhozási utón szándékozik az élelmi szerek árusítását sza­bályozni. Az országot kerületekre osztják, köz­pontokat jelölnek ki, ahol a nem romlandó élel­miszerek összegyűjtésére raktárakat állítanak, elrendelik az elővásárlási tilalmat s helyi rend­szabályokat készíttetnek. A kofaságot numerus clausus-hoz kötik, úgy, hogy csak bizonyos meghatározott számban adnak engedélyt az élel­miszerek rendszeres, illetve állandó elárusitására. Minden kofa számot kap, mint a rendőr s ezt feltűnő helyen viselni tartozik. A vámon át élel­miszerekkel terhelt kocsirakományokat csak az esetben bocsátanak be, ha az illetők községi bizonyitványnyal igazolják, hogy a saját termé­nyeiket vagy tenyészetüket szállítják piacra. Akik a városból élelmiszereket visznek ki, min­den esetben kiviteli vámot fizetnek. Szóval, az élelmiszerekkel közvetítő kereskedést folytató egyének helyzetét annyira megnehezítik, hogy csak korlátolt számban élhetnek meg s csak a nap egy bizonyos órájától kezdve vásárolhatnak s igy a fogyasztó közönség abba a helyzetbe jut, hogy magától a termelőtől vehet s nem lesz kénytelen a csekély kivétellel nyers, durva kofahaddal a bevásárlásnál versenyre kelni. Ha valaha valamely törvényjavaslat általános tet­széssel találkozott, úgy bizonyára ez a törvény- javaslat lesz az, mely hivatva lesz a kofák hal­latlan visszaéléseit és zsarolásait megszüntetni. Nyomdászok a szoczialisták ellen. Szegeden a minap mintegy nyolezvan nyomdász megalakította a szocziálista szervezeten kivül álló nyomdászok, könyvkötők és papirkereske- dők országos segítő egyesületét. A gyűlés nagy lelkesedéssel kimondotta, hogy az egyesület hivatva lesz szerves kapcsolatba hozni a grafikai ipar különböző ágait űző munkásokat, hogy az egyesületben menedéket találjanak a szakszer­vezet terrorizmusa ellen. Az egyesület tagjainak betegség, munkátlanság és rokkantság esetében segítséget nyújt, azonkívül nyomdász-szakiskola létesítésével gondoskodik tagjainak szellemi képzéséről is, mindezt csekély illeték fejében, mert a nyomdatulajdonosok tekintélyes anyagi hozzájárulása lehetővé teszi az aránylag maxi­mális összegű segítést. Az egyesület alapsza­bályait most készíti elő egy szükebb bizottság. Az alapszabályok jóváhagyása után az uj egye­sület megkezdi működését és sikerét — mint Szegedről írják — már előre biztosítja az a körülmény, hogy az ország különböző részeiből eddig körülbelül nyolezszázan jelentkeztek. Az egyesület tagjai részére lapot is ad ki, melyben a hivatalos közleményeken kivül szakdolgokkal igyekszik a tagok érdeklődését ébren tartani. Az egyesület székhelye Szegeden lesz, s veze­tősége kizárólag munkásokból áll, á főnökök erkölcsi támogatásával, mert az egyesület tagjai abból a felfogásból indulnak ki, hogy a mun­kás nem lehet ellensége kenyéradójának. Wolner és Wilson cirkusz a ki jelen­leg Nagyváradon az ottani lapok a „Szabadság és a „Tiszántúl“ szerint általános érdeklődés mellett tartja előadásait a jövő hó 15-én váro­sunkba érkezik, a hol 8 előadást szándékszik tartani. A társulatnál vannak jelenleg a „Há­rom Metró“ fenomenális abroncs művészek. Kolter fivérek, nyújtó tornászok, a három Pa- naitesku testvér Románia gyöngye. Hat Turbi- lion, női biciklisták. Pótfai átváltozó légegyen- sulyzó. Pávai angol bohócz 12 kutyájával. A két Lyan testvér kézakrobaták. Hetta és Mella ugró művésznők. 16 balett tánezosnö és éneklő zenebohócok. Az élvezetes előadásokra eleve felhívjuk olvasóink figyelmét. Óvás! Ez a szó olvasható azokon a lá­dákon, amelyek tavaszi újdonságokkal telve nap-nap után érkeznek Rózner Henrik a párizsi divatáruház tulajdonosának címére. Vége a füttynek! A vonat nem soká fütyül már. Néhány hét múlva a magyar vas­utakon is beszüntetik a fütyülést. Tény, hogy városok, faluk közelében a vonatok sípolása sok bosszúságra adott okot. Különösen némely kíméletlen mozdonyvezető, aki egész hangver­senyre valót sípolt, tudta próbára tenni a kö­zönség türelmét. Betegekre valóságos kin volt vasutaink közelében lakni. A vasúti forgalom úgy is mindig zajjal jár, hát még ha azt ok

Next

/
Thumbnails
Contents