Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-12-19 / 50. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK. 50-ik szám. A magyarság és a kereskedelem. Nagykároly, 1908. decz. 16. St. J. Az ország tele van német utazóval. Osztrák és cseh gyárak portékáit hozzák s pénzt visznek el értök Ausztriába, Csehországba. A posta minden reggel seregestől hozza a német leveleket az üzletekbe. Ajánlanak mindenfélét, megrendeléseket kérnek. Leginkább Ausztriából! Az üzletemberek legnagyobb része jól beszél németül, sőt mondhatni, bizonyos hajlammal is beszél e nyelven, még a kimondott magyar, tehát városunkban is. Azért az a része, mely töri a németet, ha az utazó megjelenik nála, nagy odaadással és lelkiismeretességgel töri s valósággal hálás érte, ha a tekintetes utazó ur a tört németségért ki nem neveti. Épp igy az irodákban is. Egyesek jól, sőt bizonyos szívességgel leveleznek németül, mások pedig törik a nyelvet, de megszületik a német levél. Újra megjegyezzük, hogy ez az üzletforgalom bennük a megrendelőket, a fizetőket keresi német leveleivel. Ez igy megy az egész országban s ugyanakkor az országgyűlésen feljajdulunk, hogy a külügyminiszter nem respektálja a magyar állam nyelvét. A külügyminiszter, meg a hadügyminiszter azt a magyar állam fiaitól tanulja. • Mert ha egy magyar gyár avagy kereskedelmi vállalat kifelé üzleteket akar csinálni, bizonyára azon nyelven fordul a megrendelőhöz, — akár szóval, akár írásban, — a mely nyelvet azok beszélik. És tart e végből üzletében német, francia, vagy olyan, a milyen levelezőket, nemkülönben ugyanilyen utazókat. De hogy az idegen gyárak és kereskedelmi vállalatok helyett is mi beszéljünk azok nyelvén s mi tartsunk a magunk pénzén nekik olyanokat, a kik az ő nyelvükön beszélnek — ez már csak szánalmas szolgálaíkészség. A magyar üzletvilág ma tisztára balekja a kényelmes idegennek, mely már utazik reá e világismert balektulajdonsága miatt. Vájjon mi történnék, ha egyszer az utazót azzal fogadná az üzletember, hogy „nix dájcs?“ És ha a német levélre azt írná vissza: „Nem értem. Magyarul!“ Talán háborút indítanának az ország ellen ? Vagy megszüntetné az az idegen gyáros, a ki itt akarja eladni a portékáját a velünk való vásárt ? Dehogy! Először egyet bosszankodnék, azután pedig gúnyosan nevetne egyet, hogy végre a magyar balek is észre tért, rájött, hogy legalább a maga nyelvét használja, a mikor elszedik a pénzét. És egész egyszerűen ő állítana be az irodába magyar levelezőt és ő keresne olyan utazót, a ki tud magyarul. És Ausztria, Csehország, Svájc ezer meg ezer gyárában s ezer meg ezer kereskedelmi irodájában egy-egy kenyértelen magyar vérünk keresne kenyeret, alkalmaztatván magyar leve- zőül. — Ezeknek a szájából most az a szolgálatkészség veszi ki a falatot. Épp igy az utazókkal. Ezer és ezer honfitársunk találna alkalmazást az idegen gyáraknál és kereskedelmi irodáknál, a Magyar- ország területén folytatott üzleti tevékenységben, ha mi magunk oda nem adnók a kenyeröket azoknak az idegeneknek, kiknek a kedvéért tőrjük a németet. Egy része a haszonnak legalább a mi véreinket táplálná s igy visszatérne hozzánk. Oly egyszerű ez a dolog, hogy szinte nevetséges tüzetesebben magyarázni, avagy hazafiasabban izgatni mellette De az a baj, hogy a magyar ember azt, a mi nevetségesen egyszerű s a mit egy ujjá- val megigazíthatna, kutyába sem veszi, ellenben a sárga holdat mindig hajlandó hangosan megvádolni. Nyelvünk fenségét legelsőbb is tiszteljük mi magunk s azután tiszteltessük másokkal. És a szálkát ne feszegessük addig, mig a gerendákban napról-napra felbukunk mi magunk is. Kérelem előfizetőinkhez ! Felkérjük azon vidéki előfizetőinket, akik az 1908, évi előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, hogy a közelgő karácsonyi ünnepekre való tekintettel is, azt kiadóhivatalunknak beküldeni szíveskedjenek. HÍREK. ~ As én vágyam . . . Nem vágyok én kincsre gazdaságra, Sem nagyúri fényes palotára Se hírnévre, se gulya ménesre Sem pedig a főispáni székre. Egyedüli vágyam a mi volna Egy kis ház egy csendes kis faluba, A kis házba szép barna menyecske, A ki engem igazán szeretne. Csendes falu nádfedeles háza, Az volna a boldogság tanyája Élni ottan, egymásért, egymásnak, Ez a világ maradna magának. Kölcsey Béla. Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja hivatalos ügyei elintézése czéljából f. hó 16-án 4 napi tartózkodásra Budapestre utazott. Kérelem a közönségkez. Minden esztendőben, mikor közeledik a karácsony, fel szoktuk keresni a hazafias magyar közönséget kérő szavunkkal: csak magyar iparczikket vásároljon karácsoryi ajándékul. A szeretet ünnepén fogadja tevékeny szeretetébe a magyar ipart, adja szeretteinek ajándékul azt, a mi a magyar szívnek legkedvesebb lehet: a magyar elme, magyar kéz, magyar munka termékét. Ezt a mindenesztendei kérelmünket ezidén is ajánljuk bizalommal minden magyar ember figyelmébe. A nemzeti érzésnek nem lehet szebb és hasznosabb nyilvánulása, mint a magyar munka pártolása. Erre nincs szebb alkalom, mint a szeretet ünnepe, a melyen ajándékkal kedveskedünk szeretteinknek. A szeretet adójából kapja meg jogos részét a magyar ipar is, a mely annyira érdemes és annyira rászorul szerető istápolásunkra. Adjunk karácsonyi ajándékot a magyar iparnak is! A magyarok karácsonya legyen valóságos nemzeti karácsony! Kiváló tisztelettel: a „Közérdek“ szerkesztősége. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 20-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tisztújító közgyűlést tart. Vármegyei közgyűlés. Szatmármegye törvényhatósági bizottsága decz. 29-én rendkívüli közgyűlést tart, melyen többek közt az újonnan rendszeresített avasi főszolgabírói járás tisztikarát fogják megválasztani. Egyházátcsatolás. Régi vágya a nagykárolyi magyar gör. kath. egyháznak, hogy a nagyváradi egyházmegyétől a munkácsihoz csa- toltassék. Ez most rövid időn belül teljesülni fog. A pápa Ő szentsége f. évi junius 21-én kelt Brevejével elrendelte a parochiának a munkácsi egyházmegyébe kebeleztetését. Az átvétellel és átadással a bécsi apostoli nunciust bízta meg, ki e feladatot apostoli felhatalmazás alapján a szatmári püspök ur Ő Méltóságára ruházta át, ki erről az illetékes hatóságokat már értesítette és a közel jövőben az átadást foganatosítani fogja. Eljegyzés. Ifj. Kaufmann Ignácz kereskedő, Kaufmann Jakab polgártársunk fia múlt héten eljegyezte Grünblatt Rózsikát Kecskemétről. Gyakornoki kinevezések. Plachy Gyula pénzügyigazgató Papp Géza fehérgyarmati lakost a mátészalkai m. kir. adóhivatalhoz se- gélydijas gyakornokká nevezte ki. A debreczeni ítélőtábla elnöke Petz Ferencz ügyvédjelölt, kál- mándi lakost, a debreczeni ítélő tábla területére joggyakornokká nevezte ki és a debreczeni kir. járásbírósághoz osztotta be. Legszebb s legértékesebb tés egy igazán természethü fénykép, melyek HUSZTHY ZOLTÁN Nagykároly, Kossuth-utcai uj műtermében készülnek. Állandóan fűtött műterem. A helybeli Kossuth asztaltársaság közgyűlése határozathozatalra illetékes számú tagok meg nem jelenése folytán f. hó 13-án megtartható nem lévén, a közgyűlés f. hó 20-án délután 5 órakor a megjelenők számára való tekintet nélkül meg fog tartatni. Tea-estély. Városunk kimeríthetetlen jótékonyságáról ismert úrnője Péchy Lászlóné f. hó 16-án tea-estélyt rendezett, melyen özv. Gróf Károlyi Istvánnéval élén megjelent városunk társadalma. A kedélyes összejöveteleknek csak a reggeli órákban volt vége. A Zenemükedvelők Egyesülete estélye. Folyó hó 12-én -a városi színházban folyt le. A változatos és dús műsort, a zenekar nyitotta meg. „Szerelmi varázsital“ operettből egy nyitányt adott elő, Az ez alkalomra összeállított vegyeskar a „Portiéi néma“ operából az imarészletet énekelte, majd Serly Ferencz szavalta Petőfy „Szeptember végén“ czimü költeményét Jakobovits Juliska megfelelő zongorakisérete mellett. A zenekar „Mária Therézia“ gavottja után egy nagyon kedves „Szegény Píllicoddy“ ez. kis bohózat került színre melyet Tarcsinszky Kázmér és Juhász Ernő férfiszereplők, Tóth Ilonka, Juhász Ernőné és Janitzky Irma női szereplők adták elő szép sikerrel. A vegyeskar újabb énekszáma — „Thern : Kérdeztem a ró- rózsát — után kifogástalan csoportosításai kedves élőképet láttunk, melynek egybeállítása sa „táncz és zene“ személyesitőiként szerepelt bájos leányok szép benyomát tettek. — Végül a zenekar potpourrit játszott; „Kurucz dalok és régi magyar nóták“ czimen állította ezeket össze és hangszerelte Vitek Károly, az egyesület karnagya. A hangverseny után a közönség legnagyobb része a „Magyar Kirá!y“-ba vonult, hol tombola s reggelig tartó táncz volt. A protestáns társaskör f. hó 12-én este V28 órai kezdettel felolvesó estélyt rendezett, melyen igen nagy közönség vett részt. Nagy Irma tanítónő remek, kifogástalan szavalata, a dalegyesület tagjainak szépen előadott quartettje, Friedl Mariska gyönyörű czimba- lomjátéka s egy tréfás monolog voltak a hangverseny számai. Legkiemelkedőbb pontja So- mossy Miklósné — a széles tudásra valló lelkes, hazafias felolvasása volt. „Uj idők: uj emberek“ cimü gyönyörű értekezését olvasta fel. — Hangverseny után vacsora és táncz volt. A helybeli függetlenségi és 48-as párt elnöksége ma délután 4 órakor, a végrehajtó-bizottság pedig vasárnap délután 3 órakor az ipartestület helyiségében gyűlést tart, melyre a tagok ezúton is ezennel meghivatnak. Dalestély. A helybeli Dalegyesület ma a Polgári kaszinó nagytermében tagilletményes dalestélyt tart. Mélyet1 tisztelt vevőközönség figyelmébe: Cégem hírneves karácsonyi vásárja ez évben is már megkezdődött. Az idei karácsonyi vásár előnyős vételei azonban az előző években nyújtott alkalmi vételeket messze túl fogják szárnyalni, mert óriási, nagy és jutányos vételeim, valamint a kedvezőtlen őszi üzleti viszonyok folytán vissza maradt áruk arra kényszerítenek, kogy igen nagy áruraktáramat a karácsonyi vásár folyamán lehetőleg a minimumra redukáljam. Saját érdekében ajánlom tehát, mél- tóztassék, üzletemben a karácsonyi vásárt megtekinteni s a bevásárlásra kínálkozó eme alkalmat felhasználni. Kitűnő tisztelettel Kovács György PCT a téli újdonságok BEKKER ORBÁN ígJÖJ é “í“kea boák és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi téli köpenyegek, férfi rnhák, téli felöltők igen jutányos áraksn árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák elkészítése elvállaltatik.
