Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-12-12 / 49. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK. 49-ik szá 5. politikai tömegsztrájk gondolata és csak lelkiismeretlen desperádok vállalkozhatnak annak propagálására. A politikai okokból való általános munkaszünet megdermeszti a forgalmat, megállítja az egész társadalom vérkeringését, lehetetlenné teszi a termelés folytatását, felemészti a készleteket, véres utczai harczok előidézője és az anarchia kezdete. Semmiféle kulturállam el nem tűrheti ezt a forradalmi készülődést, amely beláthatatlan károkat okoz, úgy magánosoknak, mint az államnak. Legsúlyosabban érinti azonban a politikai tömegsztrájk magát a munkásosztályt, mert az életet nekik drágítja meg első sorban s főképpen ő tőlük veszi el az élet létjogát: a munkát. De mit törődik ezzel a pártvezetőség? Mit törődik azzal, ha a munkások százezrei családjaikkal éheznek? Mit törődik azzal, ha vér fog folyni a főváros utczáin? Az osztrák vámpír által által felajánlott pénzsegély csábítgatja arra, hogy az előtte ismeretlen fogalom a haza megrontására bontsa ki a vörös zászlót és a felizgatott, elkábitott, félrevezetett munkások tömegét vezesse egy végeredményében csak vereséggel végződhető harcz elé, csak azért, hogy megmutassák, hogy ők is léteznek, hogy nekik is van hatalmuk, ebben a szerencsétlen pártszenvedélytői és nemzeti izgatásoktól sinylődő hazában. Hiszem, szent meggyőződésem az, hogy azok a magyar munkások ezrei, a kiket még nem részegitett meg a vezetők őrült fantáziája, maguk is belátják azt, hogy az édes magyar haza boldogulása, felvirágoztatása^ a család iránti ragaszkodás és szeretet elsőbb annál, semhogy egy a jelen időszakban elérhetetlen ideáért bizonytalan időre feláldozzák keresetüket, a betevő falatot gyermekeik szájából. tási törvény, mert amikor bariton hangján meg- szőllal és a vevőt behívja boltjába, a szegény vevő azt sem tudja, hogy jön ki belőlle, pláne ha nő, de az biztos, hogy nem tud neki ellent- állani. — Nehogy kételkedjenek olvasóim állításom valódiságában, legközelebb bemutatom arcképét a lap hasábjain. Tovább mentünk, de Weinberger Sámuel kirakata előtt meg kellett újból állani. Szebbnél-szebb cipők, csizmák, téli és nyári komótcipőkben volt részünk gyönyörködni, miközben az üzletből a vevők lármája hangzott ki, akiknek sokasága felért egy piaci hetivásárral. A tulajdonos azt sem tudja, melyiket szolgálja ki előbb, miközben annyi ingyen cipőkrémet oszt ki, hogy elég volna egy ezred katonának. Nem régen került városunkba Szaniszlóról, de eddigi tevékenységével bebizonyította, hogy szorgalmas és törekvő polgára akar lenni annak városnak, amelyben jövőjét akarja megállapítani. De menjünk tovább. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, most már igazán lehet sétálni . . . Mentünk, men- degéltünk amig a sarkon egy csillogó, villogó kirakat előtt a két gyerek megállásra késztetett. Schnell Imre üzlete előtt állottunk meg. Igazán festői látvány tárult elénk. A kirakat telve vau szebbnél-szebb karácsonyfadísszel, csemege, cukorka, csokoládé, cacaó és theasütemények- kel. Mindenféle halconzervek, vegyes gyümölcs izek, sajtok, hideg felvágottak tarkítják a kirakatot. Maga az üzlettulajdonos alig győzi két segéddel a vevőket kiszolgálni. Hiába nőtlen ember, s ez csábitólag hat úgy a férjhez menő A vezetők pedig tapasztalni fogják azt, hogy daczára annak, hogy a munkások százezrei velem együtt szívvel és lélekkel hívei a magyar írni, olvasni tudáshoz kötött általános titkos választó jognak, mégsem fogják az édes testvéreik, a polgárság megélhetését áldozatul dobni a hazátlanok hatalmi őrjöngésének, legyen bár ehhez meg a szükséges kellék, a kilátásba helyezett „osztrák millió. “ Simkó Aladár. Singer Márton és társa vi __________ berendezési vá llalata Nagykároly, Deák-tér. Készít villany- világítási és villanycsengő berendezéseket. Ajánlják legdusabban felszerelt csiilárüzletiiket, a hol világítótestek állandóan raktáron tartatnak. Költségvetések és mindennemű felvilágitások díjtalanok. A nagyságos urak. Nagyságos urak mindenütt vannak. Nagyságos ur vagyok én is, ha van cselédem. Nagyságos ur őrmestertől felfelé mindenki. De a legnagyságosabb urak a képviselő urak. Nemcsak azért, mert az a czi- mük, hanem azért is, mert a választóikkal szemben úgy viselkednek, mintha azok — tudomisén — a cselédjeik volnának, ámbár a cselédekkel szemben is vannak bizonyos köteles illemszabályok. A képviselő urak pedig a választókkal szemben nem tartanak be semminemű illem- szabályt. Mi nem politizálunk. Nem akarjuk, akár a kormány, akár a képviselőnk működését kritizálni, de azt, hogy beszámoljon a nyilvánosság előtt, hogy teljesitette-e a reá ruházott megbízást, követelni a jóizlés és a szokás által joggá emelt illendőség alapján bátorkodunk. Mi nem mondjuk, hogy a nagyságos urak nem teljesítették ígéreteiket. Mi erre nézve semmit sem mondunk. Csak hivatkozunk arra, hogy bárhol és bármikor megbíznak valakit valamivel, az illetőnek nem szabad késnie időnként beszámolni a küldetése eredményeivel. Nézetünk szerint a képviselőség olyan kötelességekkel jár, amelyeket teljesíteni még hogy egyebet ne mondjunk — amerikai tanulmányutaknál is eisőbbrendü feladat. A képviselőség ezek folytán nem merülhet ki abban, hogy a tekintetes urak átveszik a mandátumot, nagyságos urakká kisasszonyok, mint ezek édes mamájára. Még megérjük, hogy vagy egy leányt, vagy annak anyját szökteti meg. Utóbbival azthiszem aligha járná meg Abbázia gyönyürü helyeit. — Több kirakat nem lévén, én is befejeztem a sétát s betértem didergő két porontyommal a Magyar Király kávéházba egy tejes kávéra. Manó barátom az ő kedves megnyerő modorával üdvözölt, a nivel lebilincseli vendégeit. A párolgó kávé mellett mig ő a gyerekekkel évelődött, szétnéztem a kávéházban és annak helyiségeiben. A konyhában egy asztal körül több embert láttam ülni meleg étel mellett. Ezek az „ő szegényei“. Naponként változik a számuk, akiket a nemeslelkü vendéglős étellel lát el, teljesítve ezáltal a könyörületes- ség nemes cselekedeteit. Bent a kávéházban igen sok a vendég, különösen felkeltette figyelmemet egy borozó jobban mondva pezsgőző társaság. Nem tudom a szemem káprázott, vagy a konyhai látvány töltötte el könnyel, de ott láttam az asztalion Bing Bernát barátomat kaczér tekinteteket vetve a kassa tündérére, miközben kézzel-lábba! verte a taktust. A társaság többi tagjai felismerhetetlenek voltak a füstfellegtől, majd utánna járunk a dolognak, s megírom annak idején. Visszatértem a két gyermekhez, kiknek zsebeit ezalatt Manó teletömte almával, körtével, süteménnyel . . . Valami jutott eszembe ... a konyhai jelenet... Engedjenek meg nyájas olvasóim . . . kiesett a toll a kezemből . . . előttem a jövő képe... nem vagyok képes tovább folytatni .... lesznek és ezentúl szóba se állanak a választókkal. A választók, igenis pártkülömbség nélkül kiváncsiak a képviselő urak szavára. Nagyon kiváncsiak. Hát városunk igen tisztelt képviselője hol késik? Legszebb 8 legértékesebb ^„"gYepttés egy igazán természetűd fénykép, melyek HUSZTHY ZOLTÁN Nagykároly, Kossuth-utcai uj műtermében készülnek. Állandóan fütött műterem. Társadalmi feladatok, (St. J.) Az emberiség rövid száz év alatt nagyobb fejlődésben, hatalmasabb evolúción nem mentát soha, mint a nemrégen elmúlt XIX. században. Olyan volt ez a század a népek életében, mint néhány verőfényes tavaszi nap az ébredő természet világában: szemlátomást alakult át, forrt ki minden. Óriási volt a haladás minden téren. A szabadság, egyenlőség felszabadította az elnyomott néprétegekben szunnyadó erőt. A feltámadt erők versenyre kelve, csodás eredményeket értek el a tudományban, művészetben, iparban egyaránt. A természettudomány vívmányai átalakították a gazdasági életet, mert a gépek a gazdasági és ipari termelést megsokszorozták. A forgalom a vasút, a posta, gőzhajó, táviró, telefon utján széditően megnövekedett, a távolságok szinte elenyésztek. A brünni posztógyáros ausztráliai juh gyapját szövi, a francia takács kínai gubó selymét gombolyítja, a londoni gazdasszony szabadkai tojással főz. A könnyűvé vált munka, s a meggyorsult forgalom a gazdagodás ezernyi uj fonását nyitotta meg, a nemzetek vagyona megsokszorozódott. A jólét fejlődésével fejlődött a műveltség is, a kötelező népoktatással pedig a tudomány. Terjedt a felvilágosodás, javult a köz- egészségügy, a boldogulás és az élvezetek, útja megnyílt mindenki előtt. Ne higyjük azonban, hogy ennek a fénynek árnyéka ne volna. Mint minden jónak, úgy a XIX. századbeli gyors kibontakozásnak is megvannak a maga hátrányai, kisebb-nagyobb szépséghibái. A szabadabbá lett gazdasági verseny csak az erősebbnek kedvezett; egyesek kezében milliók és milliók halmozódtak össze. A gyárak felvirágoztak, de a versenyképtelenek ezerszámra jutottak egyesektől függővé, s a kisipar csődbe jutásával milliók mentek tönkre. Az egykor független mester beáll napszámosnak, mert családjának élnie kell, s mig a gyáros zsebre rakja a hasznot, addig a munkás testi és erkölcsi nyomorban sínylődik. A hajdani patriarkális viszony megbomlott, a gazda önzése a munkásban gyülölséget szül, melynek mérges gyümölcse a sztrájk. Mert a nyomor most terhesebb, türhetlenebb, mint egykor, mióta a kötelező népoktatás a nép fiaiban is kifejlesztette azokat az igényeket, a melyekről nem tudva előbb, egyszerű sorsával is megelégedett. S mivel az igények kielégítésének, eszköze .a pénz, annak hatalma oly nagyra nőtt, mint soha ezelőtt. Az arany borjú imádása sohasem volt oly általános, oly szívből jövő, mint napjainkban. A pénzszerzés szenvedélye betolakodott mindenhová: a családi szentélybe, a biró zsebébe, a törvényhozásba, sőt még a gyermekeket is hatalmába kerítette. A pénz kultusza kiszorította, kipusztitotta a szivekből a régi, nemes ideálokat: a házasulandó ifjú parthiet és protekciót hajhász, a meggyőződés vásárra került, a közélet posványba sülyedt. Csak ilyenkor látja az ember, hogy hová sülyesztette az anyagiság, a mate- árilizmus kultusza a közerkölcsiséget. Rövid pár év leforgása óta azonban újabb jelek kezdenek mutatkozni. Úgy rémlik, mintha az eddigi élet tisztává csak a tegnapé lett volna, mintha a ma képe teljesen megváltozott volna. Uj korszak határkövénél állunk s tauui és részesei egy nagy erkölcsi evolúciónak. Előttünk, áltálunk folyik le az ideálizmus küzdelme a materiálizmussal. • a téli újdonságok BEKKER ORBÁN helybeli iizlétébe, ahol női és leányka boák és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi téli köpenyegek, férfi ruhák, téli felöltők igen jutányos árak an árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák elkészítése elvállaltatik.
