Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-07-18 / 27. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 27. szám Arató mulatság a kath. legényegyesü­letben. F. évi augusztus 2-án vasárnap a hely­beli katholikus legényegyesület zártkörű arató mulatságot rendez az egyleti ház felépítésének javára. Eddig soha ilyen mulatság nem volt Nagykárolyba, ez tehát egészen az ereaetiségi újság ingerével fog hatni és a közönségnek ér­deklődését mindenesetre nagyon is magára vonja. — Az arató gazda szerepet Kindris József, a fő arató munkás szerepet Tivadar József tölti be. Részletes programmal a jövő héten szolgá­lunk. Lápi közgyűlés. Az Eesediláp társu­lat f. hó 28-án közgyűlést tart. Műsor. A nagykárulyi kereskedő-ifjak köre a debreczeni kereskedő ifjak társulata dal­körének közreműködésével 1938. julius 19-én a „Magyar Király“ szálloda kerthelyiségében terített asztalok mellett tánccal egybekötött hang­versenyének műsora: 1. Megnyitó Fátyol Józsi zenekara által. 2. Elmegyek a templom s egyébb népdalok Goll Jánostól. 3. Kossuth dala Gaál Ferenctol. 4. Felolvasás Sróf Gábor kegyesrendi tanár űrtől. 5. Balatoni dalok Gaál Ferenctol. 6. A finn dal Pásiustól. 7. Ifjú álmok Kovács Lászlótól, férfi karra átírta Frenzel Rudolf. 8. Rákóczi induló Huber Károly tói, zenekiséretiel. Az énekszámokat a „Debreczeni Kereskedő- ifjak Dalköre“ adja elő. — Beléptijegy: Sze­mélyjegy 2 K. Családjegy 3 kor. Kezdete este 8 órakor. Az élvezetesnek ígérkező mulatságra felhívjuk olvasóink figyelmét. Kinevezés. Az országos dohányjövedéki központi igazgatóság Győrffy Sándor joghallgatót a helybeli dohánybeváltási hivatalhoz gyakor­nokká nevezte ki. A csanálosi tanuló-ifjuság a róm. kath. templom orgonája javára Tempfli Sándor nagy­vendéglőjében folyó 1908. évi augusztus hó 2-án, vasánap tánczvigalmat rendez. Belépődíj: személyenkint 1 kor. 20 fillér. Családjegy 3 személyre 3 kor. A táncz kezdete este 8 óra­kor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hir- lapilag nyugtáz a rendezőség. Jó zenérői, ki­tűnő ételekről s italokról gondoskodva van. Adófelszólamlási bizottság. A pénzügy- miniszter a vármegyénk és Szatmár város te­rületére alakított adófelszólamlási bizottság ren­des tagjaivá Madarassy Gyula földbirtokost és Wagner István kereskedőt, póttagjaivá pedig Kinczel János asztalosmestert és Kerekes Ödön kereskedőt nevezte ki. A megyei alkalmazottak illetménysza­bályozása. Félhivatalosan jelentik, hogy a be­lügyminiszter a vármegyei alkalmazottak illet­ményszabályozására vonatkozó 1905. évi ren­deletét a pénzügyminiszterrel egyetértőleg ki­egészítette, még pedig a következő két irányban: 1. A magasabb összegű fizetésre igényt adó szolgálati időbe, a felfüggesztett állapotban el­töltött idő csak akkor számítható be, ha a fel­függesztett vármegyei alkalmazott a fegyelmi eljárás során felmentetett; a felfüggesztés miatt be nem számított idő azonban a magasabb fi­zetésre igényt adó szolgálati idő számításánál megszakítást nem képez. E rendelkezés a már eddig megállapított illetményekre nem hat ki. 2. A fizetési osztályokba sorozott ama várme­gyei tisztviselőknél, a kik bármely okból oly állásra választatnak meg, vagy neveztetnek ki, mely állás az illető által addig elfoglalt állásá­nál alacsonyabb fizetési osztályba tartozik, erre az alacsonyabb fizetési osztályra nézve meg­állapított fizetési igényt adó szolgálati idő meg­határozásánál a korábbi magasabb, az azt kö­vető későbbi alacsonyabb, nemkülönben az utóbbival egyenlő fizetési osztályban esetleg még a magasabb fizetési osztálybalépés előtt eltöltött szolgálati idő együttesen számítandó. Ha pedig később ismét megválasztatnak, vagy kinevezletnek oly állási a, a mely ugyanabba a fizetési osztályba tartozik, a melyből alacso­nyabb fizetési osztályba tartozó állásra időköz­ben voltak megválasztva vagy kinevezve, erre a magasabb fizetési osztályra nézve megálla­pított fizetésre igényt adó szolgálati idő meg­határozásánál a közvetlenül megelőző alacso­nyabb, az ezt követő későbbi magasabb, nem­különben az utóbbival egyenlő fizetési osztály­ban, az alacsonyabb fizetési osztályba lépés előtt töltött szolgálati idő együttesen számítandó. Ez a rendelkezés visszamenőteg 1906. julius 1-től kezdve nyer alkalmazást. Kézimunka-tanító tanfolyam Nagy­károlyban. A kézimunkára nevelő országos egyesület Nagykárolyban augusztus 1 -töl 33-ig terjedő tanítói tanfolyamot rendez. A tanfolyam a gazd sági népiskola helyiségeiben lesz meg­tartva, a résztvevők száma 22—25 lesz. Ezek között van 5 nagykárolyi, 3 szatmármegyei, a többiek az ország különböző részeiből jönnek, akik legnagyobb részt polgári iskolai tanárok és városi iskolai igazgató-tanitők. A tanfolya­mot Guttenberg Pál, az orsz. egyesület igazgató­jának felügyelete mellett Diecz Elek fővárosi tanár fogja vezetni; az adminisztratív ügyek intézésével pedig Matuska István helybeli gaz­dasági népiskolai igazgató lett megbízva. A tan­folyam költségeinek fedezését nagymértékben Gróf Károlyi Gyuláná vállalta magára, aki az ügy iránt melegen érdeklődik. Czirkusz városunkban. Gazdag czirkusz- igazgató jól szervezett társulatával már két hete időzik városunkban. / társulat tagjai Mis Stelc- ler sodrony mutatványaival, Winkler Márton erőmüvészete, Orelló zsokké mester lovaglásai­val, a Schefler pár akrobaták, Alexandra és! Rosma nővérek tánczaik és énekükkel, de leg- j inkább Gazdag László szellemes bohózatával mulattatják a közönséget. Az érdeklődést min­denesetre dijbirkozás kelti, melyet állandóan nagy közönség néz végig. A küzdelemből, a mely 1000 korona díjért folyik valószínűleg Czája József kerül ki. A birkózásnál állandóan fordulnak elő szabálytalanságok, minek oka abban rejlik, hogy városunkban nem akadt ahhoz értő zsűri. Száz népdal. Dóczy József helybeli pénz­ügyi titkár, hírneves dalköltőnk és zeneszerzőnk most rendezi sajtó alá legújabb dalait. A díszes kiállítású könyv ára a költő arcképével és név­aláírásával 2 korona 10 fillér. A kötet folyó évi augusztus hó 15-én jelenik meg s a népies költészet kedvelői biztosan kellemes olvasmányt kapnak benne. A népdalokból mutatványokat kpzlünk lapunkban. Az uj kivándorlási törvény. Nemzetünk pusztító betegségének, a kivándorlásnak nem­sokára elkészül egyik hathatós gyógyító szere, a kivándorlási törvény. Mint ugyanis értesü­lünk, a képviselőház kivándorlási törvényt elő­készítő bizottsága befejezte, már az uj törvény tervezetét. E szerint kiskorú egyáltalában nem hagyhatja el az országot, úgyszintén család- fenntartó sem. Aki katonakötelezettségének ele­get tett, az is csak a honvédelmi- és belügy­minisztériumok közös jóváhagyásával és 200 korona letét mellett hagyhatja el az országot. E pontjait az uj kivándorlási törvénynek fénye­sen kiegészítik az uj amerikai bevándorlási tör­vény egyes tételei, melyek különösen a magyar bevándorlókat nagyon megszorítják. Ezután te­hát nehezebb lesz elkeseredett véreinknek el­hagyni ezt a szép országot és kénytelenek lesz­nek legtöbben ekszisztenciájukat idehaza keresni. Kiszámíthatatlan előny lesz ez nemcsak gazda­sági életünk föllendülésére, de népességi viszo­nyaink javulására is, Tüzesetek. Folyó hó 14-én két esetben is megkondult a vészharang Érmihályfalván. Délelőtt 10 órakor Rusznyák Sándor háza gyu- ladt ki és nagyrészben elégett, este fél 9 óra­kor a Temető-utcában ismét egy ház égett el. A tüzet első esetben gondatlanság okozta, a második okának kiderítése iránt a nyomozás folyik. 16-án délután ;> órakor nagy vihar vo­nult el a község felett. — A villám beütött a szódavizgyárba s a gyári épület rövid fél óra alatt a lángok martaléka lett. Mire az épület teljesen leégett érkeztek meg a tűzoltók is és segítettek az esőnek a zsarátnokot eloltani. — Szégyen a községre nézve a tűzoltóság szerve­zetlen volta. Erre a tárgyra még alkalomadtán visszatérünk. Uj hitelszövetkezet. Mátészalkán 108 taggal és 604 üzletrészszel hitelszövetkezet ala­kult, mely mint az Országos Központi Hitel- szövetkezet tagja kezdette meg működését. Modern kenyérsütőde. Felhivjnk olva­sóink figyelmét Fekete György sötőmesternek városunkban Széchenyi-utcában (Némethi Sán­dor cukrázdája mellett) a napokban alapított modern házikenyér-sütődéjére, ahol a nap bármely szakáben mindig friss kenyér és hideg felvágottak a legiutányosabb árak mellet sze­rezhetők be s készítőjük a legmesszebbmenő figyelemmel van az iránt, hogy a közönség a közegészségügyi követelményeknek is teljesen megfelelő módon elégittessék ki. Az ország cimere részvényeken. A belügyminiszter egv fölmerült eset alkalmából körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz s tudatta, hogy az érdekelt szakminisztériumokkal történt megállapodás szerint az országos címert részvényeken nem lehet alkalmazni. Óvás! Ez a szó olvasható azokon a lá­dákon, amelyek tavaszi újdonságokkal telve nap-nap után érkeznek Rózner Henrik a párizsi divatáruház tulajdonosának címére. Lesz-e kartell ? A mióta nyilvánosságra került a bank-kartell dolga, az összes gazda­sági körök óriá-i ellenszenvvel dolgoztak a kar­tell ellen. A sajtó ritka egyértelműséggel foglalt ellene állást, úgy, hogy a kartellt csinálok érez­ték, hogj' nagy fába vágták fejszéjüket. Próbál­gatták szépitgetni a kartellt. Nem sikerült. A lap >k még fokozottabb ellenszenvvel tárgyalták a kérdést s a megdönthetetlen érvek egész tár­házával mutatták ki, hogy a kartell valósággal veszedelme lesz a gazdasági életnek. A sajtó eme erős fellépése — melyből becsülettel ki­vettük részünket mi is — a mint hírlik, meg­tette a kívánt hatást s a kartell urainál is, akik már kezdettek megbarátkozni azzal a gondo­lattal, hogy a kartell még sem jöhet létre. A sajtó fellépésének eddig ugyanis az az eredmé­nye volt meg, hogy néhány nagy bank kifeje­zést adott a kartell iránt való aggodalmának. Hasztalan volt azonban a sajtó minden küz­delme, a veszedelem bekövetkezett. Minden tiltakozás és felzúdulás ellenére is — mint ér­tesülünk — megkötötték a fővárosi bankok a kartelt. A bank igazgatók ugyanis a f. hó 14-én tartott értekezletükön elfogadták a bécsi inté­zeteknek azt a kívánságát, hogy a hét nagy magyar pénzintézet a takarékbetétek után ugyanazt a kamatot adják, amit az osztrák bankok. Vagyis a magyar intézetek annak el­lenében. csakhogy a kartellt megcsinálják, le­mondottak arról a követelésükről, hogy az Angol-Osztrák Bank és a Wiener Bankverein budapesti fiókjára nézve a kartellszerü betéti I kamatláb legyen kötelező. így aztán a kartelt j az összes magyar intézetek, a Magyar Pénzin­tézetek Központi Hitelbankja és az összes oszt­rák intézetek az Ustredni Banka és a Bömische Sparkassa kivételével aláírták. A kartell augusz­tus elsején lép életbe. A bankkartel! tehát megvan. Hosszú életében azonban nem hisszük, mert a közönség és a vidék, a ke­reskedelmi és ipari körök mégis csak kell, hogy letörjék ezt az eikölcsteien spekulációt. Érdekes fogadás. Két vidéki falusi gazda 8 napra fogadott egymással azon, hogy kinek van pontosabb járó órája. Az egyik óraja egy osztrák gyártmány volt, a másiké magyar gyárt­mány. Kisiettek a vasúti állomásra és össze­egyeztették óráikat. Eltelvén a kitűzött 8 nap újból kimentek az állomásra, a mikor kiderült, hogy az osztrák gyártmányú óra teljes 15 perez késedelmet mutatott. A gazda földhöz csapta óráját és sietett egy hasonló pontos járású órát Kóhn Antal helybeli órás- és ékszerésznél a Nagypiacztéren bevásárolni. A gyüniülcsértékesités előmozdítása. Tekintettel arra a körülményre, hogy ez év folyamán gyümölcsben elég bő termés ígérke­zik, különösen pedig abból kiindulva, hogy a szaklapok tudósításai szerint a külföldön is jó termés mutatkozik, a magyar gyümölcs értéke­sítése ez évben nem kis gondot fog okozni a termesztőknek. Darányi miniszter máris gon­doskodott arról, hogy ezen nehézségekkel a termelők megküzdhessenek, rendeletet bocsá­tott ki az országos gyümölcsészeti biztoshoz, hogy a termelőket a gyümölcs értékesítése te­kintetében megfelelően támogassa és a szüksé­ges fölvilágositásokkal a magyar termelőknek mindenben rendelkezésre álljon. Darányi mi­niszter ezen rendelkezése alapján Molnár Ist­ván országos gyümölcsészeti biztos körlevéllel fordult most a magyarországi termelőkhöz, melyben részletes felvilágosítással szolgál a gyümölcs értékesítése, valamint a nyers álla­potban nem értékesíthető gyümölcsfeleslegek feldolgozása tekintetében. Figyelmezteti azonban az érdeklődő közönséget, hogy a miniszteri biztos közvetítése nem terjed tovább, minthogy a külföldi vevőknek és a hazai eladóknak pon­tos jegyzékét nyilvántartja és kívánatra ezen

Next

/
Thumbnails
Contents