Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-07-18 / 27. szám

27. szám KÖZÉRDEK. 3. oldal. sabb. elővigyázóbb kezekre nem is bizhatná a társulat ügyeit, mert ezáltal biztosítva van a belső békesség, továbbá az is, hogy a társulat­nál immár égető szükségessé vált adminisztrá- tió rendezés kérdése is megoldást nyer s meg­szűnnek azok az érdekeltség körében élénk nyugtalanságot keltő állapotok, hogy a társulat műszaki és adminisztrationális vezetése, ügyke­zelése, ellenőrzése egy kezekben van csopor­tosítva. Ezen adminisztrationális s mielőbbi meg­oldásra váró feladat az igazgató főmérnöki ál­lással járó teendők kétfelé választásának kér­dése. Bizonyos részről és pedig nemcsak egyes társulatok kebelében, de általánosságban min­denütt hangoztatják az igazgatói állások fölös­leges voltát, azt állitván, hogy igazgatóra tu­lajdonképen nincs is szükség, mert a társulat műszaki és adminisztratív feladatai strikte úgy sem különithetők el s az igazgató teendőit a főmérnök is teljesítheti. Sajnos, hogy erre a vélelemre alapot nyújt, némely társulatnál az a szerencsétlenség, hogy az igazgatói állást jól-rosszul fizetett sinecurá- nak tekintették s a nélkül, hogy legalább jogi qualificatióhoz kötötték volna, végzett földes­urak, kiérdemiilt gazdatiszteknek, vagy egyébb téren szerzett érdemek jutalmazására fordították. Ebből aztán igen természetesen követke­zett, hogy ott a hol az igazgató adminisztrálni nem tud (az adminiszratióhoz nem is ért) drága kölöncz a társulat nyakába. Csakhogy másik oldala is van az érem­nek : — Tessék megnézni azokat a társulato­kat, melyeknél az „igazgató főmérnöki“ intéz­mény létesült, többnyire miféle állapot van ott? Nem kérünk tovább belőle ! Mert vagy jó az adminisztratió s akkor a műszaki ügyek ellátása rossz, vagy az utóbbi jó s akkor az adminisztratió silány. Lehetetlen, hogy a főmérnök saját mű­szaki feladatának elhanyagolása nélkül az igazgató teendőit is végezhesse. A ki az ellen­kezőjét állítja nem tudja mit állít ? Vagy csupán azokra a direktorokra gondol, a kik egyáltalán nem dolgoznak. A mérnök nem arra való, hogy admi­nisztráljon, nem arra képezte magát s nem hivatása, hogy olyan ügyekben, melyhez alig van köze, levelezzen fogalmazzon, jegyző­könyveket vezessen, jogügyeket intézzen, pénz­tárt rovancsoljon, évi jelentéseket szerkesszen irattárt kezeljen és arra felügyeljen, kivetési és hátraléki ügyeket intézzen stb. Ha ilyen munkával terhelik, az csakis szakmája rovására és végtelen nagy kárral történhetik: vagy pedig előáll azon eset, a mi majdnem mindenütt lé­tezik a hol az igazgatófőmérnök fonák intéz­ménye fennál, hogy az adminisztratió egy ha­jítófát sem ér. Aligha cselekedett tehát helyesen a tár­sulat akkor, midőn az igazgatói állást egyesí­tette a főmérnöki állással, nem sejtvén azt, hogy az e réven megtakarítandó 2—40C0 ko­ronát adminisztrationális tekintetekben igen drágán fogja megfizetni. Nem kételkedünk mi legkevésbé sem az igazgatófőmérnöki állást betöltő férfiak jóhi­szemű működésében, nem kételkedünk abban sem, hogy akad olyan mérnök, a ki (nem előtanulmányai, hanem saját geniálisa folytán) kitünően végezheti az igazgatói teendőket; de viszont kétségtelen, hogy az igazgatói és a fő­mérnöki hivatást egy személybe szorítani a vizitársulatok körében tenyésző visszásságok egyik legnagyobbja. A ki a mérnöktől azt kívánja, hogy jó adminisztrálló, alapos törvényismerő, egyszóval közigazgatási szakerő legyen, az olyat kiván tőlle, a mire a mérnököknek rendszerint sem­miféle előképzettsége nincs; már pedig abban — reméljük — mindnyájan egyetértünk, hogy egy társulati igazgatónak adminisztrátornak, alapos törvényismerőnek, egyszóval közigazga­tási szakerönek kell lennie. Az Ecsediláp társulatnál, ahol úgyis sok az adminisztratív teendő, ám tegyék az igaz­gatói állást tiszteletbelivé és vállalkozzék arra nobili officium gyanánt az alelnök, a kinek’ azonban az adminitratióban jártasnak kell len­nie. Adjanak neki tiszteletdijat, igy lesz meg­takarítás is, ellenőrzés is, de a mostani állapo­tot, melyek szerint az igazgató-főmérnök a társulatok életében szokatlan utalványozási jog­gal is fel van ruházva, tovább tűrni nem le­het, mert minden utőgondolat és kételkedés kizárása mellett sem találunk kellő ellenőrzést abban, hogy egyes munkálatoknál melynek tervezését, vállalatba adását, kivitelét, leszámo­lását, valamint a vállalkozónak járó összeg ki­fizetését is egy személy teljesiti, ne fordulhat­nának elő tévedések a melyek a társulatnak hátrányára lehetnének. — Eleve kijelentem azt, hogy ez nem akar gyanúsítás lenni sem sze­mélyi vonatkoztatás, csak az általános nézet tolmácsolása, mely az érdekeltséget lekötve tartja. Nem ismerem teljesen a társulat ügyke­zelését, mert sem közgyűléseken sem a társu­lat vezetősége által nyilvánosságra hozott je­lentésekben 10 év alatt nem foglaltatnak adatok arra nézve, mennyi adminisztrationális elintézést követelő ügydarab érkezik be a tár­sulathoz, csakis egy legut'ibb, a közgyűléshez beadott s hozzám átolvasás végett megküldött fellebbezésből olvastam azt, hogy évente az ügyforgalom 3—4000 között váltakozik. Hogy hogyan lehet ezeket a terhes és felelősségteljes főmérnöki állás mellett kifogástalanul teljesiteni, s e mellett hallomásom szerint bank és rész­vénytársasági igazgatói állást betölteni egy 360 holdas gazdaságot pontosan kezelni nem tudom, pedig magam is értek az ügykezeléshez, de ezek daczára nem vállalkoznék reá. Olyan helyen azonban a hol az elnök avagy alelnök nem csuoán az üléseket vezeti hanem az igazgatásba is befolyik, konszodidált viszonyok között nagyon ez lszerüen alkalmaz­ható az igazgató főmérnöki intézmény, melyet a fonákság vádjával illetni valóban nem volna igazolt s éppen azért szükséges az, hogy az ecsedi láp társulatnál, is az igazgatói teendők egyes részei ha nem is teljesen, de a személyi, jogi, az utalványozási és ellenőrzési teendők, elvétessenek az igazgatófőmérnöktől, a ki mű­szaki teendőivel annyira el lehet foglalva, hogy mindkettőt kifogás nélkül teljesiteni úgy is képtelen. Ezen teendők teljesítésére nézve minden előfeltételek megvannak Domahidy Elemérben, a ki közgazdasági, jogügyi és adminisztratio­nális tekintetben teljes garantiát nyújt az érde­keltségnek arra nézve, hogy a társulatnak ügy­körébe utalt teendőit közmegelégedésre teljes szabatossággal fogja teljesiteni. Lelkesedéssel üdvözöljük tehát a felvetett eszmét a mely Domahidy Elemér társulati alel- nökké való, megválasztását vetette fel. Üdvö­zöljük Domahidy Elemért is a ki jóllehet elha­tározta, hogy minden nyilvános szerepléstől visszalép, a megnyilvánult közóhajtásnak en­gedve hajlandónak nyilatkozott az alelnöki ál­lást elfoglalni s reméltük azt, hogy az érde­keltség azon része is a mely még ma is talán egy más párt zászlója alá szegődött, melyet czikkem bevezető részében foglaltak szerint a béke feldulása nélkül kivinni úgy sem lehetne, tömörülni fog zászlónk alá, a melyre a közjó előmozdítása, a társulat felvirágoztatása iránti törekvés van aranybetükkel fel irva. _________ Vá rosi mérnöki hivatal figyelmébe! A fényi-utezában a baloldali gyalogjáró aszfaltja egy helyen leszakadt s alatta tátongó ür lát­ható. Minthogy ezáltal a gyalog közlekedés különösen az éjjeli órákban — testi épséget veszélyezteti, felkérjük a mérnöki hivatalt, hogy annak helyreállítása iránt haladék nélkül intéz- kedni szíveskedjék, _________________________ A kakasviadaí vagy a tűzoltó-kongresszus. A kik még eddigelé nem tudták, azokkal ezúton közöljük, hogy Szatmáron augusztus 14—17-ike közt tűzoltó-kongresszus lesz. Ez a kongresszus azonban nem lesz olyan, mint a kongresszusok általában lenni szoktak. Egy nagyszerű látványossággal kedveskedik majdan, a mely természeténél fogva ugyan nem tartozik szorosan a tűzoltáshoz, de viszont érdekes. Bő­vebbet a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala által lapunknak beküldött alábbi hivatalos jelentése mond: Augusztus 14—17-én Szatmáron rende­zendő tűzoltó-kongresszus alkalmával egy ottani jókedvű társaság jótékony célra két napon át tartó nagyszabású kakasviadal rendezésén mű­ködik. Az el »készületek a város és környékén élénk érdeklődés mellett folynak. Beszerezték az erre vonaíko:ó összes irodalmat s megindult a különfélébb kakasok beszerzése. Ezek az ötletes urak a nyári meleg da­cára is újat, s'ít egészen újat akarnak produ­kálni, hogy a lanyha érdeklődést bizonyos „att­rakciókkal“ növeljék. Az bizonyos, hogy a ritka mulatság jól fog sikerülni, hanem mi lesz a tűzoltó kongresszussal ? Vagy ezt a kakasviadal kedvéért rendezték. HÍREK. Egyházi kinevezés. Dr. Boromissza Ti­bor megyéspiispök Varjas Endre munkácsi fógimnáziumi hittanárt a szatmári Irsik-féle táp­intézetben tanulmányi felügyelővé nevezte ki. Margit napja alkalmából özv. Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnőnél f. hó 12-én az Oltáregyesület, 13-án délelőtt a nő­egylet tisztelgett. A Nőegylet küldöttségét özv. Serly Gusztávné vezette és ő tolmácsolta az egyesület jókivánatait a grófnőnek, ki a kül­döttséget igen szeretetreméltóan fogadta a nagy szalonban. Részt vettek a deputatióban Báthory Istvánná, Ilosvay AlaJárné, Jurcsek Béliné, Roóz Samuné, Sternberg Sándorné, Dr. Vetzák Ede és neje, Wagner Isvánné. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Sikolya Bálint vármegyei közigazga­tási gyakornokot tb. aljegyzővé nevezte ki. Kath. népszövetség Száraz-Berek és Lázári községében. Vasárnap, f. hő 12-én alakították meg a népszövetséget e két község­ben dr. Szabó Albert ügyvéd és dr. Fechtel János. A száraz-bereki lelkész, aki fáradhatat­lan buzgósággal készítette elő népét a kitűzött alakuló gyűlésre, mindent elkövetett a siker érdekében és sok szerencsével. Dr. Szabó Al­bert és dr. Fechtel János délelőtt megjelentek a községben, ahol az egybegyült nép nagy so­kasága előtt lelkes beszédekben fejtegették ki az akczió czélját és annak nagy horderejét, buzdítván őket a szövetségbe való belépésre. A nép — mintegy ezeren — léptek be az egyesületbe. Száraz-Berekről a szövetség-ala­kítók Lázáriba mentek át, hol dr. Lengyel Ala­jos ügyvéd, nagybirtokos szívesen látott ven­dégei voltak. Kerekes Mihály plébános magya­rázó szavakkal megnyitotta a gyűlést s felhívta a szónokokat beszédeik megtartására. Dr. Szabó Albert és dr. Fechtel János erre beszé­deikben kifejtették a szövetség hivatását és in­dítványozták a megalakulás kimondását, ami meg is történt. A lelkesedés oly nagy volt, hogy ott helyben azonnal 100-nál többen léptek be — protestánsok is. A nép élleíte a szövet­séget, a szónokokat s tömör sorokban állott a zászló alá. Kinevezés. Az országoz dohánybeváltási igazgatóság Győrffy Sándor joghallgatót a hely­beli dohánybeváltási hivatalhoz gyakornokká nevezte ki. A Ifi igazán finom, kényel- ■**•**•* mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vá­sárolni, az bizalommal fordulhat Kívánatra mérték után bár­milyen kivitelű czipők és csíz­ei mák is készülnek. =-hoz, SZATMÁR, (Keresztes András-féle ház) aki du- czipő-raktárában san felszerelt ------£_— ------------------------­csak is valódi finom bőrből, a már is világ­hírű hazai gyárakban czipőket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden ol- csóbbrendü készítményt a szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják.

Next

/
Thumbnails
Contents