Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-04-18 / 14. szám

4-ik oldal KÖZÉRDEK 14. szám. Újítás a postatakarékpénztárnál. Kos­suth Ferenc, kereskedelemügyi miniszter intéz­kedett. hogy a m. kir. postatakarékpénztár ta­karékforgalma egy uj üzletformával, tudniillik a zárt betét- és járadékkönyvecskék intézmé­nyével kiegészíttessék. A zárt betétkönyvecske lényege,' hogy a betevő az arra helyezett betét ­összegek felmondásának jogáról, egy előre meg­határozott föltétel teljesüléséig önként és visz- szavonhatatlanul lemond. A választható feltéte­lek a következők: zárt nyilvánítása a) nagyko­rúság esetére ; b) férjhezmenetel esetére; c) ka­tonai szolgálat esetére; d) meghatározott időre és e) számszerűleg meghatározott összeg ere­jéig. A zárttá nyilvánítás kiterjedhet a betét után járó kamatokra. A zárt betétkönyvekre el­helyezett betétek magasabb kamat élvezetében részesülnek, mint a rendes betétek, mely ka- mattöblet kevesebb, mint fél százalék, nem le­het. A zárt betétek kamatlába ez idő szerint 36 százalékban állapíttatott meg (a rendes ka­matláb 3 százalék). A zárt betétkönyvekre azon­felül mindazon kedvezmények is kiterjednek, amelyeket az 1885. IX. t.-c. a postatakarék­pénztár betevőinek nyújt. A zárttá nyilvánítás­nak a betevő (befizető) részéről Írásbeli nyi­latkozatban kell történnie; az e célra szolgáló nyomtatvány bármely postahivatalnál kapható. Gyanús húsvéti tojás. A budapesti fő­postára folyó hó 16-án egy csomag érkezett egy előkelő urinő czimére. A midőn a tisztviselők a csomagot átvették abból gyanús zaj hallat­szott. Mindjárt merényletre gondoltak s telefo­náltak a rendőrségre, a honnan egy ügyeletes tisztviselő egy műszaki századossal gyorsan meg is érkezett. Á csomagot a legnagyobb elővi- gyázattal bontották ki, amikor kiderült, hogy abban egy ébresztő óra van. Nézték, hogy a csomagot ki adta fel s kiderült, hogy azt Kóhn Antal nagykárolyi órás még 12-én tette postára s az óra azóta pontosan járt. A vizsgálatot be­szüntették de kifejezték jegyzőkönyvi köszöne- tünket a magyar ipar ilyen csodája előtt. Üzleti záróra. A helybeli fodrász iparo­sok elhatározták, hogy f. hó 20-án Hétfőn Husvét másodnapján üzleteiket egész nap zárva tartják. iVyiiatKozat. Többen hozzám fordultak azon felszólítással, hogy a Szatmárvármegyében két Ízben megjelent ízetlen, teljesen ok nélkül ért támadásokat utasítsam vissza. Kijelentem, hogy személyes élű támadásokra nem reflektálok, mert azok engem nem érinthetnek. Nagykároly, 1908. április 17. Pallman Péter. Egy üdvös újítás. A budapesti rendőr­hatóság igen üdvös és egészségügyi szempont­ból felette hasznos újítást hozott be a fővárosi vendéglőkben, sörcsarnokokban és kávéházak­ban. Abban áll ez az intézkedés, hogy sehol sem szabad a süteménynek (zsemle, szarvas) az asztalokon állnia. Ezáltal a vendég nem fog- doshatja végig és nem ropogtathatja meg a ko­sárban lévő összes süteményeket, mig egyet kiválaszt, hanem a süteményt épugy, mint az ételt, sört vagy feketekávét számszerint rendel­nie kell. Mennyi ragály terjedésének vethetünk véget ezen észszerű intézkedéssel! Bár minél előbb látnok ezt az újítást nemcsak a főváros­ban, hanem a vidéken is meghonosítva. És be kellene ezt hozni nemcsak ezen a téren, ha­nem a szivarvásárnál is. Az embereknek, kü­lönösen pedig az alacsonyakb müveltségüeknek megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy min­denféle áruban sokáig turkálnak, mig aztán a sok egyenlő közül kiválasztják a „legjobbat“. Így azután terjed a sokféle ragály és kiütés. Senki se tudja — honnan. Ajánljuk a főváros ezen korszerű újítását a helybeli rendőrkapitány figyelmébe. Uj telefon-hálózat előfizető. A nagy­károlyi fillérbank a városi telefon előfizetők sorába belépett és 60. számot nyert. Újabb adományok a 48-as honvéd részére. Mészáros Ferencz, Kun István 1—1 K. Lévay Béla, N. N. 50—50 f, Rózenberg Ber­talan 40 f, Kabelik Gyula 20 f. Szives tudomásul! Lobi Jakab városi állatorvos f. évi május hó 1-től lakását Gróf Károlyi György-tér 54. szám alá, Frits Nándor házába helyezi át. i_4 Húsvéti ájtatosságok. A róm. kath. templomban ma délelőtt 8 órakor tüzszentelés, keresztkutszentelés, ünnepies szent mise, délután 6 órakor föltámadási ünnepély. Husvétvasárna- pon es hétfőn délelőtt 9 órakor ünnepies szent mise, utána predikáczió, délutáu 3 órakor ve- csernye. Vasárnap Dr. Titz Antal, hétfőn Hor­váth Jenő beszél. — Ref. templomi istenitisz­teletek sorrendje a következő : Husvét első nap­ján d. e. prédikál: nt. Asztalos György lelkész, ágendázik: Bogdán János s. lelkész. Délután prédikál: Bogdan János s. lelkész. Husvét má­sodik napján délelőtt és délután prédikál : Gy. Kovács József vallástanár. s. lelkész. Schvarcz Jakab A helybeli orth. izr. hitközség rabbija élete 76. évében f. hó 13-án rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult Felsőmagyarországon született, s alkalma sem lévén, nem tanulta meg a haza nyelvét, de azért szívvel, lélekkel magyar ember volt. Temeté­sére összereglettek a vidékről az orth. egyház­hoz tartozó rabbik s szebbnél-szebb beszédekkel búcsúztatták el az elhunytat hozzátartozóitól. Legkimagaslóbb volt az érmíhályfalvai rabi beszéde, a ki héber nyelven ugyan, de fenkölt szavakban vett búcsút pályatársától. Legyen könyü felette a föld. A Szabad Lyczeum múlt vasárnapra hirdetett felolvasó-estélye —■ közbejött okadályok miatt — elmaradt. A Kossuth-szobor bizottság, f. hó 11-én délelőtt a leleplezés idejének és módozatának megbeszélése czéljából ülést tartott. Az idő te­kintetében a bizottság még végleges határoza­tot nem hozott; annyit határoztak el, hogy a leleplezés május hó második felében 24-én, 28-án vagy 31-én lesz. Óvás! Ez a szó olvasható azokon a lá­dákon, a melyek tavaszi újdonságokkal telve nap-nap után érkeznek Rozner Henrik, a párizsi divatáruház czimére. Automobil járat Nagykároly és Szat- már között. Május hónaptól kezdődőleg egy budapesti vállalkozó automobil járatot létesít Nagykároly és Szatmár között. Ezen érdekes tervnek van valami létalapja, legalább azt kell hinnünk, mert e tervet már régebben meg akar­ták valósítani. Távbeszélő a mozgó vonatokon. A távbeszélőnek szenzációs fontosságú alkalma­zását találta fel három budapesti iparos. A fel­találók ugyanis a telefont mozgó vasúti kocsi­kon akarják találmányuk segítségével alkalmazni, oly módon, hogy egy minden kocsiban elhelyez­hető szerkezettel kapcsolatot létesítenek előre és hátra a legközelebbi vasúti állomásokkal és ezek utján bármelyik telefon előfizetővel. A ta­lálmány lehetővé teszi, hogy az utazók közvet­len érintkezésbe lépjenek cégeikkel, a szemközt jövő, vagy egymást követő vonatok szintén be­szélhetnek egymással s igy elejét vehetik eset­leges szerencsétlenségeknek. Hadi szempontból kiszámíthatatlan az uj találmány nagy hordereje. A legfinomabb női ingek igen jutányos áron kaphatók STE1B MÁRTON női divat üz­letében Nagykárolyban, Deák-tér. Nagykárolyi úri szegények. Elfacsaro- dik az emberségesen érző szív s mintha kés járná keresztül, olyan fájdalmasan érinti a gon­dolat, a tudat, hogy hány olyan szegény él a társadalomban, városunk sürgő-forgó népeinek áradatában is, aki valamikor rendezett úri vi­szonyok között élve, örömmel teljes boldog, jó napokat töltött s most otthon koplal, fázik, nyomorban él, mert úri származása nem en­gedi. hogy koldulni menjen. Aki szegénységben született, nyomorúságban nevelkedett: megszok­hatta a nélkülözést s könnyebben is viselheti a nyomort. De jaj! százszor, ezerszer jaj an­nak, aki a telet mindig meleg szobában töl­tötte, aki mindig gazdagon terített asztalnál ült s jó falatokhoz szokott s úri módban, úri ké­nyelemben élte napjait: mikor fütetlen, fagyos kuckóban, kenyéren és vizen, fakó rongyokban kénytelen tengődni s még csak ki se nyújthatja segélyért, alamizsnáért a kezét, mert a szem­érem, a szégyenérzete nem engedi. Az úri ér­zés, úri gondolkozás a rongyokban is úri ma­rad. Azt hisszük, könnyű elképzelni, nem kell hozzá valami élénk fantázia, hogy miféle szen- védéseken, gyötrelmeken, lelki tortúrán megy át naponként, óránként, percenként egy-egy úri szegény. S nincs ember, nincs intézmény, aki s a mely ezeken az úri szegényeken illő­képpen segítene. Az emberi jótékonyság csak az ordító nyomort veszi észre; az elrejtett, el­titkolt, elfojtott könnyeket nem látja, nem hallja, nem érzi, nem észleli s nem is törődik vele. Hejh! pedig a kisirt könnyeknél sokkal ége­tőbbek azok a könnyek, a melyeket a szenvedő magába fojt. A humánizmus előrehaladott ko­rában sok mindenre gondolnak, sok jót csele- kesznek a jó szivek, nemes lelkek, kiket a Hondviselés jó móddal, gazdag anyagi javak­kal áldott meg; az úri szegényekről azonban teljesen megfeledkeztek, vagy csak nagy elvétve itt-ott, úgy ahogy gondoskodnak róluk. Egy­szer már ezekért is ke[lene valamit tenni. Klein Salamon tajtékpipa-metsző Buda­pest, VII., Király-utca 1. (Báró Orczy-féle ház.) Különlegesség kiszívott tajtékpipákban. Javítá­sok gondosan eszközöltetnek. Árjegyzék ingyen A nagykárolyiak találkozó helye a Royal Debreczen legelőkelőbb kávéházában van. Weiszmann Jakab órás és ékszerész lapunkban közölt hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe. Hatezer házasssági pör egy esztendő­ben. Abban a jelentésben, a melyet a kormány az ország 1936. évi közállapotairól tett közzé, érdekes és minden hivatalos’ számadás dacára is pikáns fejezet az, a melyik a válóperekről szól. Érdekes és megkapó ez a kimutatás, a melyben az igazságügyi minisztérium statiszti­kai számadatok szerint osztályoz és csoporto­sít annyi tragédiát, drámát, szerencsére azon­ban középfaju színmüvet és vígjátékot is. Így mindenekelőtt megtudjuk, hogy az 1906-ik év­ben 5915 házassági pert intéztek el a törvény­székek, ami gyarapodást mutat az előbbi 1905-ik évvel szemben, amikor a válóperek száma csak 5691 volt. A haladás tehát ezen a téren sem állt meg. Természetes, hogy nem mindegyik válóper végződött a házasság felbontásával. Ez a szerencse csak 3827 válni akaró házaspárt ért. A többi perben csak végzést hoztak, mig egy házassság akadt olyan is, a melyben csak az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletek mon­dottak ki. Az ágytól és asztaltól való elválás azonban egyáltalán nem ut a végleges elválás­hoz. A kimutatásból kitűnik ugyanis, hogy 1906-ban 114 házaspár, akit ágytól és asztal­tól elválasztottak, a törvényes három havi ha­táridő után nem kérték újra a házasság vég­leges felbontását, ami által házasságuk újból érvényes lett. Ezeknél a három hónap tehát nem a szeparációhoz vezetett, csak intermezzo volt, a melyen túl egy házassági másodvirág­zás következett be. Ä válni akarók óriási zöme a városi lakosságból került ki. Ez érthető is. A városban több a kisértés, inkább akad sze­mély, vagy ok, akiért vagy amiért válni lehet, mint a falun, ahol ritkábbak a házassági drá­mák és ha vannak is, azok csöndesek. Elszik­kadnak, maguktól szűnnek meg, vagy egy éle­ten át is tartanak, de válóperhez azért ritkán vezetnek. A válni akarók elriasztására alkalmas a statisztikai kimutatásnak az a része, a mely a válóperek tartalmáról szól. Ebből a kimuta­tásból kitűnik, egy évnél rövidebb idő alatt a mindössze 34.4 százaléka tartott 1—2 évig 19.2 százalék, 1 —2 évig a többi per azonban három év­nél is továb húzódott, sőt 41 esetben a per tartalma az öt évet is túlhaladta. A minisztérium kimu­tatásában ezt a részt nagyon is kidomborította. Alighanem azért, hogy a válni szándékozók kedvét elvegye. De ez a szándék aligha fog si­kerrel járni. Az emberek még mindig szíve­sebben szenvednek el egy hároméves válópert, mint egy nekik ellenszenves életfogytiglani há­zasságot és e borzalmas statisztika, azt hisszük, nem annyira a válni, mint inkább a — nősülni szándékozókra lesz elriasztó hatással. Nem di­csekedhetnek a magyar hölgyek a statisztika ama részével, a melyik arról számol be, hogy a házasságot felbontó Ítéletben kit mondanak ki vétkesnek. E szerint 2121 Ítélet a feleséget mondta ki vétkesnek, mig a férjet csak 1611 ítélet találta annak, 85 esetben mindkét fél hi­bájából bontották föl a házasságot, 10 esetben pedig az adatokból nem tűnt ki, hogy melyik fél volt a vétkes, ami nyilván azt jelenti hogy mindketten azok voltak. Gyurka! Maradj szabadságon! Bűnöd meg van bocsájtva! Itt szükség nincs redd! Marcsi.

Next

/
Thumbnails
Contents