Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-04-11 / 13. szám
13. szám KÖZÉRDEK. 3. oldal. völö varázsát, észbontó mosolyukat a haza és a társadalom szent ózdijaira érvén;, esitették — a kik a folyó hó 2-án es 3-án megtartott gyermeknapok szép jóveJelm Ível is hozzájárulták egy szebb és boldogabb jövő megalapozá- hoz: elismerés és hálás köszönet / A Kölcsey-Egyesület közgyűlése. Városunkban szépen virágzó Kölcsey- Egyesület folyó hó 5-én délután a Kölcsey- szobor leleplezése évfordulóján tartotta meg a vármeg>eháza nagy termében díszes közönség előtt évek óta szünetelt közgyűlését, melyet Cseh Lajos alelnök, Klacskó István, ifj. And- rássy Jenő és Csipkés Károly tisztviselők környezetében az elnök, Dr. Falussy Árpád főispán emelkedett hangú beszéddel nyitott meg. Szónoklatában ékes szavakkal emlékezett Köl- cseynek a mai kor irányeszméivel is kapcsolatos hazafias működéséről, aztán köszönetét fejezte ki városunk lelkes közönségének az egyesület irányában tanúsított szives jóindulatáért és nemes támogatásáért. Végül arra kérte a hallgatóságót, hogy a jövőben is hasonló méltányló szeretettel viselkedjék az egyesület iránt, mely társadalmi életének tömörítésén, egyesítésén, élénkítésén, az irodalmi ízlés nemesítésén, a művészeti érzék fejlesztésén s a nemzeti szellem erősítésén fáradozik. A hatalmas beszédet zajos tapssal fogadta a hallgatóság. Ezután a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése, ifj. Andrássy Jenő h. titkárnak az egyesület múlt és jelen évi működéséről szóló világos értelmű jelentése s az egyesület részéről a főgimn. önképzőkör számára hirdetett pályázatok eredményények felolvasása következett, a mit a számadóknak fölmentése s az 1908. évi költségvetés zárt be. Majd az elnök előterjesztésére a közgyűlés titkárnak ifj. Andrássy Jenőt, pénztárosnak Csipkés Károlyt, igazgató-választmányi tagnak Dóczy Józsefet egyhangúlag választotta meg. . Ezt Srúfí Gábor, egyesületi tagnak 3 életre való egészséges indítványa követte nevezetesen : 1. Az egyesület vezérférfiainak fáradhatatlan buzgoságukért a közgyűlés részéről jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavaztassák ; 2. az anyagi helyzetnek megfelelőig bizonyos határidő keretében egyesületi almanach nyomtatását javasolta, melyben az egyesület működésének képe s rendezett ünnepségein felszínre került irodalmi értékű müvek foglaljanak helyet; 3. végre azt a kérést intézte az egyesület vezetőségéhez, hogy a megvalósulás felé haladó Gaal-szobor eszméjét vegye át működése körébe. A gondolat komolyságának bizonyítása végett hivatkozva Gaal József absolut értékű irodalmi működésére s llosvay Aladár alispánnak megyeszerte kibocsátott s gyűjtést czél.ó rendeletére azt az óhaját fejezte ki, hogy az egyesület tegye magáévá az eszmét és a maga kebeléből néhány tagot küldjön ki a szobor- bizottság szervezésére. Erre az elnök az egyesületi vezetöférfiakon kívül llosvay Aladárt, Dr. Adler Adolfot, Dr, Kovács Dezsőt és Sróff Gábort ajánlotta a jelölő bizottság tagjaiul. Mind a 3 indítványt a közgyűlés egyértelműen elfogadta. A közgyűlés ünnepies jellegét nagyban fokozta Berey József, ref. esperesnek Kölcsey szelleméről mondott mély és komoly, tanulságos és lebilincselő beszéde, melynek kezdetén Kölcsey különféle ágazatu munkásságát markáns vonásokkal megrajzolva, a Hymnusz költőjéről, mint az igazi, forró, lángoló honszerelem örökre tündöklő példaképéről emlékezett meg. A gyönyörű beszédet lelkes éljenzés és zugó tapsvihar kisérte. Ezután az elnök kérelmére az egyesület tagjai s a résztvevő közönség a tanári kartól kikért főgimn. ifjúsággal egyesülve Kölcseynek repkénvtől övezett érezszobra elé vonult, hol több 100 főre menő közönség előtt a főgimn. ifjúságnak preczizitással vezetett vegyes énekkara a Hymnuszt adta elő, melynek befejezése után Kálmán Miklós Vili. oszt. t. a Kölcsey- Egyesülettől megjutalmazott ügyes, kerek méltató beszédével gyönyörködtette a hallgatóságot. Beszéde végen a Külcsey-egyesiilet nevében remek koszorút helyezett az érczemlékre. Erre Diczig Géza Vili. o. tan. Kölcseynek „Zrínyi dala“ czimii mély hazafias érzésű költeményét szavalta el nagy hatással. A lélekemel ünnepséget végre a főgimn. ifjúság énnekkarától műgonddal előadott „Nemzeti ima“ zárta be. Szives örömest üdvözöljük a társadalmi alapokon nyugvó, irodalmi s közmüvei idési célzatú Kölcsey-Egyesületet a múlt és jelen évi gazdag munkásságáért s őszinte szívből kívánjuk, hogy a programmjába fölvett Gaal-szobor eszméje az iró születésének 100 éves évfordulóján 1911-ben testet is öltsön s ott díszelegjen uj színházunk előtt, hirdetve városunk teremtő szellemét s egész megyénkre kiható vezető tehetségét és irányadó szerepét. A magunk részéről is mindent megteszünk e nemes és magasztos czél elérésére. Tavaszi vásár. (F. É.) A szakköröket kivéve kevesen tudják cikkünk címéül választott két szónak nagy jelentőségét. Nem tudják minő hatalmas lépés országunk kereskedelmében, nem sejtik minő merész pespectivát muta e két szó kereskedelmünk jövendőjében. Tavaszi vásár!? Vájjon mily erő lappanghat benne, hogy ennyire el- íagad toliunk?! Hiszen vásár már nem egy volt. Minden esztendőben, sőt minden héten vannak vásárok. Miért lenne a tavaszi, tehát időszaki jelzővel ellátott vásárnak nagyobb jelentősége, az egyéb s már megszokott vásárokénál ?! Mindezt a laikus kérdezheti. A szakmabeli feltudja fogni, hogy milyen hatalmas lendületet kellett, hogy kereskedelmünk vegyen, ha a világhírű lipcsei vásárok (Leipziger Messe) mintájára országos kereskedelmi vásárt rendeznek fővárosunkban, melyen való megjelenés nemcsak mnden magyar kereskedő s iparos kötelessége, hanem egyben elsőrangú érdeke. Mert hiszen ez a mesterséges találkozó helye a magyar kiviteli piacnak. Itt láthatjuk az újdonságok, az uj gyártmányok kiállítását. Itt ad találkozót a müveit nyugat a keletnek. S itt bonyolítják le személyesen kereskedőink a kivitelre szánt cikkek üzleteit. Nemcsak a Balkán, noha a kivitelnek ide kell hogy gravitáljon, de az egész Nyűgöt kereskedelme eljő, hogy megtekintse, mit lehetne nálunk odahaza, a mi cikkeinkből, a mi gyártmányainkból értékesíteni. Ez képezi mintegy megerősítését annak, hogy tulajdonlapén nem kizárólag agrár, fold- mivelő állam vagyunk, hanem az ipar s kereskedelem terén is előrehaladunk, ami egy modern ország egyetlen biztos alapját képezheti. A miként a Leipziger Messe egész Németország s mondhatnék az egész kontinens kereskedelmi s ipari világát összegyűjti, amiként innen indul hóditó világkörutjára minden ipari újdonság, úgy az évenként immár állandósuló tavaszi vásár Budapesten szintén kell, hogy a Nyugat és Kelet találkozó helyévé legyen. Eleget tűrtük immár,, hogy az élelmes nyugoti kultur államok testünkön keresztül szívták ki a Balkán államok vérét a mi élhetetlenségünknél fogva. Épen elég ideje már, hogy végre észre térjünk s kihasználjuk természetadta előnyeinket, melylyel a Kelet kapuját alkotjuk. Zárjuk be végre azt az ajtót, melyen az idegen minden kérdezősködés nélkül ki s be járhatott s ne engedjük, hogy az egyetlen biztos piac rajtunk keresztül idegen érdekek szolgálatába szegődhessen. A történet s a földrajzi fekvés szemmel láthatólag igazolja, hogy csupán a mi országunk lehet az, mely a Balkán államok szükséglete itt kielégítheti ipari téren. Ha már mi magunk az idegen ipar járma alól felszabadulni, igyekezzünk legalább azokat megnyerni a mi kezdetleges iparunk s kereskedelmünk számára, akik egyenesen arra teremtvék, hogy ipari fejlődésünkhöz anyagi erejükkel hozzájáruljanak. Az első budapesti tavaszi vásár megmutatta, hogy kellő érettséggel bírunk a Kelet igényeit teljes mértékben kielégíthetni. Rajta tehát a keskeny nyomot szélesítsük hatalmas csapássá, hogy azon keresztül a már rég nélkülözött keleti kereskedelmünk megindulhasson. Bizton tudjuk, hogy minden gazdasági tényező oda fog hatni, hogy ez a kereskedelmi összeköttetés csakis a mi javunkra szolgáljon. S a mikor az idegen észre tér s látni fogja, hogy ébred a magyar, nem alszik tunyán megszokott fekhelyen s kettőzött erővel akarja felvenni a versenyt, akkor, mi a közelségünkkel, egyenes utónkkal, mindenkor megelőzhetjük a kellemetlen versenytársakat. Örömmel üdvözöljük tehát az első hatalmas lépést, mely hazánk kereskedelmi életének kidomboritását célozza, s velünk érez minden igaz magyar hazafi, ki országa jólétének emelkedésében látja, hazájának, mindnyájunk édesanyjának felvirágozását.-SM2I 1.1 ■ ■ i Legszebb, legdivatosabb § ékszerek, órák és eziistnemüek, legolcsóbban szerezhetők be Magyar- ország legnagyobb ékszerüzletében Löfkovits Arthurnál Debreczenben. Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve J HÍREK. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete, f. hó 2-én rendes közgyűlést tartott, amelyen a városatyák szokatlan nagy számban jelentek meg. Debreczeni István polgármester a gyűlést megnyitván, mindenek előtt jelentést tett a képviselő testület által a törvényszék viszszaállitása és a polgári fiúiskola létesítése ügyében kiküldött deputáció eljárásának eredményéről, miről a közgyűlés lelkesedéssel vett tudomást. Jelentette egyben, hogy a legtöbb adófizetők közül többen megbízottakat jelentettek be, kiket a közgyűlésre be is hivott. A tárgysorozat első pontja a polgármesteri jelentés volt, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Tudomásul vette továbbá, a nyugdíj ügyi bizottsági, az 1937. évi zárszámadás el nem készithetésérol szóló, valamint az 1907. évi gyámpénztári számadás megvizsgálásáról szóló jelentéseket. A toloncz élelmezési dijak felemelése tárgyában kelt belügyminiszteri leiratot elfogadta a közgyűlés. A városi Írnokok és végrehajtók fizetésemelés iránti kérelmére kimondotta a közgyűlés, hogy addig is. mig az általános városi tisztviselői fizetés rendezés országos alapon foganatosíttatnék, ezen legroszabbul dotált tisztviselőkön a város anyagi viszonyaihoz képest segít s az I. oszt. írnokok fizetését évi 103, a H-od osztályuakét és a végrehajtókét évi 120 koronával emeli. A rendőrkapitány előterjesztését, fogalmazói állás rendszeresítése iránt — igen helyesen — elutasította. Az adóügyi tanácsos földadó nyilvántartói állás szervezése iránti előterjesztésére kimondotta, hogy azt arra az időre halasztja, a midőn az ingatlan forgalmi adó életbe lép. A Nagykároly somkuti vasút menetrendjének megváltoztatáss ügyében felír a kereskedelemügyi miniszterhez. A kézimunkára nevelő egyesületet hajlandó évi 150 kor., és iskola helyiséggel segélyezni. Az utczák kövezési sorrendjét megállapította. A Deák-tér utkövezésénél 1 méter szabadtér meghagyását elrendelte. A gózson-utca megnyitása ügyében akként határozott, hogy azon esetben, ha az érdekeltek a megnyitáshoz szükséges területeket megszerzik s az utca tulajdonjogát a városra átruházzák, nem zárkózik el a szükséges összeghez hozzájárulni. (Szegény Gózsony- utcaiak! Lett volna csak a szőllő utak kikövezéséről szó! Szedö.J Ezenkívül elintéztek még több illetőségi ügyet és kártérítés iránti kérelmet. a tavaszi újdonságok SZABÓ KÁLMÁN női és lányka raglánok és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi porköpenyegek, férfi ruhák, távaszi felöltők, sport ruhák igen jutányos árakon árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák elkészítése elvállaltatik. Jj^T Papi és katonai egyenruhazat és felszerelési cikkek raktára. “SKI
