Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-04-04 / 12. szám
12. szám KÖZÉRDEK. 3. oldal. szab. kir. város törvényhatósága fordult a törvényhozáshoz hasonló kérelemmel. Kettős cél kényszeríti erre a városokat. Az elviselhetetlen nagy anyagi terhek másrészt pedig az a tapasztalat,- hogy a városi-szervezetekben fegyelmezett, helyét megálló rendőrséget felállítani nem lehet. Az önkormányzat a rendőrség államosítása által nem csorbittatik, bizonyság reá, hogy az állam közegeit maguk a városok kérik, mert a rendőrség működésének jogalapját törvények és az illetékes kormányhatóság által jóváhagyott szabályrendeletek képezik. A rendőrség ehez a működési jogalaphoz szigorúan ragaszkodni köteles, mert nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi felelőséggel is tartozik. Ma a mikor egyes néprétegekben állandó izgalom észlelhető, kötelessége az államnak a múlt idők mulasztásait jóvá tenni. Teljes joggal lehetne vádolni a városokat, hogy a közbiztonsági szerveket mindenütt teljesen elhanyagolták, de nem ez a cél. Ezzel a múltakon már úgy sem segíthetünk. A jövőre nézve azonban el- odázhatlan kötelességként jelentkezik, hogy a közbiztonság oltalmára szükséges intézkedéseket az állam tegye meg. A városok költségvetésében a legsúlyosabb teherként mindenütt a rendőrség fentartásának költségei szerepelnek. Ez zúgolódást okoz s fejlődéséről szó sem eshetik. A képviselőtestületek megtagadnak minden segítő eszközt azzal az érveléssel, hogy a közrend és közbiztonság fentartása állami feladat. Az állam polgárai joggal várhatnak védelmet személyükre és vagyonukra nézve s ezt az oltalmat csak az állam nyújthatja, mert a városokban nincsen meg az erő arra, hogy a polgárok védelmét intézményekkel biztosíthassák. A városi rendőrség tehetetlensége idézi elő azt, hogy a városok állami csendörség kirendelését kérik. Jog államban azonban, a városokban, a merev katonai uralomnak nem lehet helye, hanem úgy, mint a külföldön az állam által egyöntetűen szervezett államrend- őrség illetékes a közrend biztosítására. Az állam súlya és tekintélye adja meg az államrendőrségnek azt a jelentőséget, a melyre a közbéke és közbiztonság érdekében szüksége van. Magyarország legelmaradottabb intézménye a vidéki rendőrség. A rendőrkapitány függ mindenkitől, polgármestertől, tanácstól, képviselő❖ * * * Egy alkalommal a fővárosban voltam néhány napig. Mint ilyen esetben minden vidéki ember tenni szokta, én is siettem kihasználni a rendelkezésemre álló napokat s minél többet látni és hallani abból a sok szépségből, amivel a főváros szemünknek és fülünknek kínálkozik. Már ekkor nem voltam kis diák és vettem magamnak annyi bátorságot, hogy el menjek egy kávéházba. Amint egy asztalhoz leülök, kezdek körülnézni. Egyszer a kávéház kasszáján akad meg a szemem s amint a bennülő lányt jobban szemügyre veszem, kire ismerek benne ? Az elzüllött ember oly bájos leányára arra a szőke fejecskére mely egykor oly bájosan kandikált ki az ablak mögül. És ez most a kasszában ül . . . Majd a vendégek közé elegyedett és mindig odament, ahol köny- nyeimü gazdag emberek mutattak és vadászott potyborra és könnyelműen eldobált pénzre . . . azok az ajkak, melyek engem csókra szomjasnak lenni megtanítottak, azok most bárkit szívesen csókolnak, aki csókjukat igény beveszi és megfizeti . . . Ő most pénzért csókol és egy teli kávéház láttára odaül egy férfiú ölébe. Most már szabad volt a tér számomra, de nem vettem igénybe . . . Ö kasszatündérré lett. ... Az emberek változnak . . . A szülő szeretet mintaképe, az erényesség követendő példája hagyja egyetlen leányát el- ziilleni s elzüllik maga is. De hiába: az emberek változnak . . . De ne is beszéljünk többet ezekről, hisz oly kinos a théma, mikor az emberek igy változnak . . . (Vége köv.) testülettől sőt — sajnos — ennek egyes tagjaitól. Ezek ha más dologban külön véleményben vannak is, de abban egyetértenek, hogy a rendőrkapitánynak mindannyian parancsoljanak. Ámde a rendőrkapitány elsőfokú közigazgatási hatóság, vájjon összeegyeztethető-e ez a függő viszony a birői jog szolgálatával ? Bizonyára nem, mert hiszen az igazságszolgáltatásnál alapfeltétel a függetlenség. Ilyen lekötöttség mellett pedig az ki van zárva. Egyik szintén lényeges ok a vidéki városok rendőrsége államosítása szükségességének az is, hogy vannak városok, a hol a rendőrség élén nem oly egyének állanak, a kik végzett tanulmányaik folytán erre hivatottak volnának s innen van az, hogy a törvény nem tudása miatt gyakorta összetűzésbe jönnek a magánfelek s azok képviselőivel, minek vége az, hogy nevetségessé \ álnak a közönség előtt s tekintélyüket elvesztik, ennek hiányában pedig egy város közbékéje és közbiztonságának megvédésére képtelenek. Legfőbb ideje tehát annak, hogy a városok feliratitag kérelmezzék az államtól a rendőrség államosítását, mert csak kötelesség tudó qualifikált állami tisztviselőktől lehet várni meg azt, hogy hivatását minden téren betölthesse. HÍREK. Ügyész behivás. Vármegyénk főispánja a vármegyei tiszti alügyész betegsége tartamáig Dr. Vetzák Ede tb. alügyészt lapunk főmunkatársát szolgálattételre behívta. Esküvő. Kertész Ármin kereskedő, április hó 5-én délután 3 órakor tartja esküvőjét Herman Samu jó hírnévnek örvendő czipő kereskedő kedves és bájos leányával Juliskával. Eljegyzés. Gaal József helybeli könyvkötő múlt kó 29-én váltott jegyet Fleisz János helybeli czipész iparos leányával Erzsikével. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. év április hő 5. napján délelőtti 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat fontosabb tárgyai. Polgármester jelentése az 1937. évi eseményekről. A városi nyugdijügyi bizottság 1937 évi jelentése. Bejelentés az 1907. évi zárszámadás el nem készithetéséről. Az 1907. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása. Belügyminiszter ur leirata a tolonczélelmezési dijak ügyében. A városi írnokok és végrehajtók kérelme fizetésük felemelése iránt. A Rendőrkapitány előterjesztése egy rendőrfogalmazói állás rendszeresítése, s a rendőrségi őrszemélyzet szaporítása és szervezése iránt. Adóügyi tanácsnak előterjesztése, egy földadó nyilvántartási állás szervezése s az adóhivatali helyiség kibővítése iránt. Polgármester előterjesztése a Nagykároly — Somkuti vasút menetrendjének megváltoztatása ügyében. A kézi munkára nevelő országos egyesület előterjesztése, tanfolyam tartása ügyében. A városi tanács előterjesztése az utczák kövezési sorrendjének megállapítása tárgyában s ezzel kapcsolatos: a) Lévay Béta és társai kérelme a Vaday köz. b) Széchényi Lajos mérnök kérelme az ákáczfa utcza, c) Szokolovszky Lajos és társai kérelme a gróf Károlyi György tér czifrasori része előtt az ut kikövezése iránt. Előterjesztés annak elrendelése iránt, hogy a Deák-téri ut kövezésnél csak 1. m. szabadtér hagyassák a járdától. Tóth János és társai kérelme a Gózsony ut- czának a gróf Károlyi György térre leendő megnyitása iránt. Az Árpád utczai 54, 56, 58 és 64 népsorszámu telkek tulajdonosainak kérelme, telkök Somos-utcza felőli végén eszközölt utcza szabályozásból kifolyólag kártalanit- tatások iránt. Soós Károly marosvásárhelyi lakos reklám vállalatának kérelme utczai hirdetésre kizárólagos jog megadása iránt. Több illetőségi kérelmek. Á nyomorgó 48-as nagykárolyi honvéd részére vásárlandó emléktárgyra az alábbi adományok folytak be szerkesztőségünkhöz: Kos- suth-asztaltársaság Érmihályfalva 2 K, Timkó István, Kurta József, Kukuts János. Spilauer Ferenc Érmihályfalva 1 — 1 K, Vester Kálmán Érmihályfalva 50 f. A helyben beérkezett adományokat jövő számunkban nyugtatjuk. Meghívó. A nagykárolyi „Kölcsey-Egye- sület“ 1938. évi április hó 5-én délután 3 órakor Nagykárolyban, a varmegyeháza nagytermében dr. Falussy Árpán elnöklésével közgyűlést tart. Az ülés tárgysorozata: 1. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tagból álló hitelesítő bizottság választása. 2. Titkári jelentés. 3. A megvizsgált zárszámodások alapján a számadóknak a felmentvény megadása. 4. Az 1908. évi költségvetés megállapítása. 5. Titkár, pénztáros és egy igazgató-választmányi tag választása. 6. Esetleges indítványok. 7. Ünnepi beszéd, tartja: Berey József ref. esperes. 8. Hymnusz, énekli a dalárda. A közgyü lés után az egyesület testületileg a Kölcsey- szoborhoz vonul és arra koszorút helyez. Vendégeket a közgyűlésen szivesenen lát az jegye sületÁllamépitészeti hivatal figyelmébe. Az államépitészeti hivatal gondozása alá bizotf útszakaszokon, de különösen városunk területén az utmenti árkok annyira tefe vannak gazzal és szeméttet, hogy az abban meggyülem- ledett szenyviz lefolyást nem nyerhet s ez által dögletes levegő büzölgik ki az árokból, a mi bizonyára egészségügyi tekintetben a lakosságra nézve nem kedvező. Felkérjük az állam- épitészeti hivatalt, hogy az árkok azonnali tisztítását elrendelni szíveskedjék, nehogy a dögletes lég városunkban egy járványt idézzen elő. Közraktár városunkban. A nagykárolyi hitelbank által létesítendő közraktár ügye ismét elirehaladott egy lépéssel. Ugyanis a m. hó 31-én Fogarassy Sándor szatmári mérnök és a hitelbank igazgatósági tagjaiból álló bi- znttság a helyszínén méréseket eszközölt s kijelölte a helyet, a hol a közraktárt felállítani szándékszik. Birtokváltozás. Id. Tóth Mihály építész megvette a Pazuchanits örökösök tulajdonát képező téglagyárát. Olympiai estély. Nem is olyan régen városunk társadalmát a teljes közömbösség jellemezte. Nem érdeklődtek nálunk semmi iránt a czirkuszt és a dijbirkózást kivéve. Hangversenyeken, mulatságokon a rendőrökön kivíil alig lehetett mást látni. Mostanában pedig ezzel épen ellenkező jelenséget észlelhetünk. A mind sűrűbben rendezett hangversenyek, mulatságok a közönség legteljesebb részvétele és érdeklődése mellett folynak le. Sőt mondhatják. hogy nem üthetnek össze nálunk két réztányért anélkül, hogy egész Nagykároly ott ne voína. Ily viszonyok között, ily nagy érdeklődés mellett nem csodálkozhatunk azon, hogy más városból is mind gyakrabban szívesen látogatnak meg művészek és műkedvelők egyaránt. A múlt napokban egy pesti kiváló művésznő és szatmári műkedvelői léptek fel a Kölcsey estélyen, f. hó 2-án pedig, a debreceni Olympia társaság rendezett a városi színházban sikerült estélyt. Lakás keresés. Egy külön álló 4 szobából álló lakás kerestetik. Czim : Doczi József pénzügyi titkár. Eljegyzés. Becsky S. Sándor vezendi körjegyző eljegyezte Várady Mariskát Tasnádről. Népszövetségi alakuló gyűlés Csoma- közön. Márczius 25-én, Gyümölcsoltó boldog- asszony napján Csomaközön megalakult a kath. népszövetség, a melyen dr. N. Szabó Albert, dr. Tóth Zoltán és Pallman Péter kegyesrendi plébánossegéd voltak jelen. Ettinger János káplán nyitotta meg az alakuló gyűlést, azután átadta a szót Pallmann Péternek, a ki a kath. népszövetség megalakításának sürgető szükségét fejtegette. Utána dr. N. Szabó Albert mondott hosszabb beszédet, melyet a jelenlevők nagy száma nagy lelkesedéssel hallgatott végig. Á jelenlevő tagok Kosztra Ignácz kanonok-főes- perest választották igazgatónak, aligazgatónak Ettinger János káplánt. Kép az utczáról. Egy maszatosképíi kis fiú, okosszemü és szapora lépésű, siet reggel az iskolába, hogy pedig nyolcra ott legyen. Valahol találkozik egy kis kutyával. Valószínűleg régi ismerősök lehettek, mert a kisfiú nagyon örül a találkozásnak, kedveskedve cirógatja meg a kis kutya morczos fejét, a tavaszi újdonságok SZABÓ KÁLMÁN női és lányka raglánok és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi porköpenyegek, férfi ruhák, távaszi felöltők, sport ruhák igen jutányos árakon árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák elkészítése elvállaltatik. JÄST Papi és katonai egyenruházat és felszerelési cikkek raktára.
