Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-28 / 11. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK. 11. szám. alig két hónapja még, hogy alapszabályait a belügyminiszter megerősítette, tellát működését fizikai lehetetlenség miatt sem kezdhette meg, mert országszerte most szervezik még. Nem akarom állítani, hogy a czikkiró urat rossz akarat vezette s ezt csak szép színben akarta feltüntetni, de az ilyen érthetetlen eljárással egyáltalában nem lehet a még alig csirájában levő katholikus intézményt előbbre vinni. Czikkiró ur a kath. népszövetséget összefüggésbe hozza néppárttal és azt állítja, hogy nemcsak a haladó-radikál, demokrata-szoczia- lista sajtó, hanem a függetlenségi sajtó támadásokat intéz a néppárt ellen a kath. népszövetség megalakítása miaít. A czikkiró ur is kezet fogva a zalai függetlenségi sajtó néppárti veszedelemben czim alatt megjelent czikk Írójával és még több e rendbeli czikkiróval is a kath. népszövetséget a néppárttal összefüggésbe hozza és egészen határozottsággal kimondja, hogy a bizalmatlanság a néppárttal szemben érthető, mert bizony bár a kath. népszövetség társadalmi akczió, de a néppárti tendencziák nagyon is világosak. így vélekedik a czikkiró ur és ezen állítását olyan két érvvel bizonyítja, a melyek engem valóban zavarba hoztak, mert nem tudtam, hogy nevessek-é vagy bosszankodjam ? Nevetséges, de egyúttal bosszantó dolog ugyanis ilyen egészen bizonyosnak hirdetett vádat, ilyen logikátlan módon megokolni: 1. „ A zalamegyei támadással szemben a néppárt orgánuma az Alkotmány maga is azért méltatlankodik és tartja indokolatlannak a támadást, mert Zalában a többség néppárti." Sőt ráadásul, hogy mi is okuljunk, hozzá teszi, hogy Nagykárolyban is történtek felszólalások exponált néppárti férfiak részéről, mintegy buzdításként a jövő nagy harczra, melyben a néppárt a kath. szövetségből nyert erővel akar részt venni és remél győzedelmeskedni ! Tisztelt czikkiró ur! Nem tetszik észrevenni, hogy ezzel az érveléssel mit árul el ? ! Nem veszi szem ügyre, hogy ezzel a függetlenségi párt kath. érzése fölött kemény pálczát tört? Nem veszi észre a napnál világosabb jelenséget, hogy bármi féle országos jellegű társadalmi katholikus akczió volt, sohasem a függetlenségi párt tagjai kezdeményezték, hanem mindig a néppárt vezető férfiai és a mikor a néppárt tagjai kezdeményezték, a függetlenségi párt hívei előítéletből, elvakultságból, gyűlöletből nemcsak nem csatlakoztak, hanem támadták is, ország-világnak hirdetik, hogy a néppárt uj alakban keres érvényesülést. Ha tetszik, példával is szolgálok. Évekkel ezelőtt megpendítették és megvalósították a katholiczizmus vezérei a kath. naggyülést, évenkint összejöjjenek a kath. tábor vezető férfiai is, aki teheti a nép közül is azért, hogy együttesen megbeszéljék és megtárgyalják a teendőket a jövőre nézve. Természetesen részt vettek az országgyűlési képviselők is és (újra csak természetesen) a néppártiak is. Épen a czikkiró ur által említett és mindnyájunk áltál szeretett és nagyrabecsiilt Apponyi nem mert megjelenni a kath. nagygyűlésen, annál kevésbbé beszédet elvállalni, — mert hát mit szólna hozzá a függetlenségi párt ?! Nekem őszintén nagyon fáj, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a függetlenségi párt hívei a kath. intézmények terén semmit, de abszolúte semmit sem tettek. Ez a jeget akarja megtörni a kath. népszövetség és össze akar hozni minden katholikust párt, rang, állás kiilömbség nélkül is, mert bizony ismétlem elég sajnos, hogy csak a néppárt vezető férfiai merik ország-világ előtt kijelenteni, hogy ők kat- holikusok. A fentebbi példa bizonyítja, hogy kár volt a czikkiró urnák Apponyira hivatkoznia, mert nemcsak arról van szó, hogy kimeri magát katholikusnak mondani, hanem arról is, hogy ki teszi meg a haladó kortól megkívánt és katholikus embertől elvárható kötelességeket. Távol áll tőlem, hogy én a vallás és közokt. miniszter ur vallásos érzülete felett pálczát törjek. * Tudom, hogy a kath. népszövetséget azért hozzák kapcsolatba a néppárttal, mert a néppárt vezér emberei álltak a kath. népszövetség élére, •továbbá mert az elnevezés népszövetség — néppárt igen közel esik. Aki azonban az ilyenekből már előre ítél és az igy kialakult Ítélet után indul, az nem jöhet komoly, megfontolt ember számba. 2. Most megkellene említenem, a czikkiró második érvét, a melylyel bizonyítja, hogy a néppárt és a kath. népszövetség érdekszövetségben vannak! — Tessék ide hallgatni!! „A néppárti tendencziák mellett bizonyít az a körülmény is, hogy épp ezen időben újította fel az a bizonyos nagykárolyi a legutóbbi választás okozta néppárti sebeket és fűzte tovább a „Heti Szemlé“-ben egy buzgó párthive a gondolatokat néppárti logikával. Mert ilyen is van ám !“ . . . Hát nagyon tisztelt „Katholikus“ ur, én nem tudom, milyen a néppárti logika, mert én olyan vidéken nőttem fel, a hol a függetlenségi eszmék virulnak, de azt az egyet tudom, hogy ha a néppárti logika olyan, mint az ön logikája, kedves uram, akkor vagy sajnálkozni vagy mosolyogni lehet felette vagy mind a kettőt! Hol az okozati összefüggés a kath. népszövetség megalakítása és az „Alkotmányiban megmegjelent czikk között, azt valóban nem értem. Hogy mi köze ennek a czikknek a népszövetség megalakításához, azt még kevésbbé értem?! Hogy ki volt az az úri ember, aki azt a czikket megírta a nagykárolyi választásról, nem kutatom, de azt az egyet tudom, hogy nem én irtani és mikor az a czikk megjelent az „Alkotmányiban, már akkor négy hét óta folyt a taggyüjtés a városunkban még pedig nem a „Nagykárolyi“ ur, hanem az én kezdeményezésem folytán. Ez az a két érv, a melyre támaszkodva a tisztelt czikkiró ur lehozza ezt a következtetést : „Ha csak ennyi őszinteség van azon programúiban, hogy a népszövetség nem politikai, hanem társadalmi akczió, akkor kár volt meg is alakítani!“ Hogy mikép hozta le a czikkiró ez a következtetést, azt valóban nem tudom! Előszedtem minden logikai és bölcsészeti képzettségemet, hátha talán akadt valaki a múltban az irók közül, aki igy gondolkodott, de fájdalommal jelentem, nem találtam. Na de szolgál nekünk a czikkiró ur több érdekességgel még. Talán érzi, hogy ezt a következtetést, az előzményekből kiindulva le nem vonhatja, tehát mankót ad neki a következő nem túlságosan hízelgő kijelentéssel: „Sokkal inkább politikus nép vagyunk, mintsem feltételezzük azt, hogy a politikát ki tudjuk zárni, bármely intézményünkből. Politikai téren akar nálunk érvényesülni mindenki . . . Valóságos közéleti betegség nálunk a politikai szereplés. Nem csoda, ha ily viszonyok között bizalmatlanok vagyunk minden a legszebb jelszavakkal dolgozó akcióval szemben is.“ Ez annyit jelent magyarul, hogy beszélhetsz nekem akármit is, én mégsem hiszem el! Kimondta reánk a végérvényes Ítéletet a czikkiró, hogy politika kell nekünk mindig és minden intézményünkben, a hol imádkoznak, szegényeket felruházzák, tudományt és művészetet, egyszóval „bármely intézményünkben“. — Egyszóval beszélhetek én, a mennyit tetszik, a kath. népszövetség a 67-es alapon álló uj és modern ágyú (füst és durrogás nélkül), a melylyel a 48-as közjogi alapon álló sánczokat akarja bevenni a néppárti tábor. Igazán kár volt érvelni fentebb, hiszen az igen tisztelt cztkkiró ur ezt a felfogását előre is bocsáthatta volna, akkor talán inkább elhisszük mint igy, mikor egy helytelen következtetésre mankókat rak. A czikkiró Prohászka püspök urnák beszédjéből közöl idézetet és hozzá csatolja, hogy „a Prohászkák szellemében készek vagyunk működni, de egyesek pártpolitikai szellemében nem“. A czikkiró ur ezután olyan gondolatokat pendit, a melyekért őszintén kalapot emelek előtte. A kath. autonómiára hívja fel a népszövetség működését első sorban, ez mutatja őszinte érdeklődését, a miért tiszteletet és becsülést érdemel mindenki részéről. Ezután pendit több igazán nagyszerű eszmét, a mi csak újabb bizonyítéka, hogy a czikkiró urnák van sok jó. gondolata és terve. Hitközségi ügyek végleges elintézése, intézmények létesítése, mind a kath. népszövetség feladata lesz. Helyesen ir a czikkiró ur, fogadja érte őszinte gratulácztóniat, de vagyok bátor kérdezni, hogy tehetünk-e csak egy lépést is előre, megoldhatunk-e a kath. népszövetség segítségével csak egyetlen egy a városunkat vagy egész országot illető kérdés, ha mindjárt az elején kénytelenek vagyunk újság czikkekben harczba szállni gyanúsításokkal és ráfogásokkal szemben. Nem napnál világosabb dolog-é, hogy győzni vagyis eredményt elérni csak úgy fogún«, ha nem gyanúsítjuk egymást, hanem összefogunk valamennyien pártkiilömbség nélkül és kitartóan dolgozunk. Álljon be tehát a munkába, szegődjék hozzánk minden katholikus ember és dolgozzék velünk együtt és ne gyanúsítson bennünket már akkor, mikor még alig fogtunk, vagy még hozzá sem fogtunk a munkához, mert igy czélt soha nem érünk. Nekem az a benyomásom, hogy a czikkiró ur polemizálni akar nem vetem, bár engem említ meg, hanem a „Nagykárolyi“ nevű Alkotmány czikkének megirójával és a „Heti Szemle“ czikkirójával, mintha tőlük féltené a kath. nép- szövetséget, t. i. hogy néppárti törekvésükben eszközül akarják felhasználni. Arra kérem a czikkiró urat, hogy ne beszéljen általánosan, mikor egyesekről akar szollani. Újra megnyugtatom a czikkiró urat és minden aggódót, a kath. népszövetségnek nincsenek politikai czéljai. Ha akadna ember,, aki egyéni önző, akár más czéljai elérésére a kath.. népszövetség eszközül akarná felhasználni — ép a politikáról szólva a czikkiró kijelentette, hogy az az egyéni érvényesülés tudománya,, tehát rosszra is lehet használni — én leszek az első, a ki minden erőmmel és minden képességemmel oda fogok hatni, hogy megakadályozzam az egyéni önző czélok érvényesülését és csak arra kérem a czikkiró urat, hogy bízzék szavaim őszinteségébe és akkor — ha erre szükség volna — fogjunk össze a közjóiét előmozdítása czél- jából. Ismétlem,, álljunk össze, fogjunk össze, nagy a munka és kevesen vagyunk hozzá, de sokan leszünk,, ha valamennyien hozzálátunk és egymást,, megértve egymást megsegítve dolgozunk. Szívesen ajánlom fel jobbomat czikkiró urnák,, csak nevezze meg magát. Nézeteltérés lehet ezután is közöttünk, csak vigyünk az eltérések elsimításába egy kis jó akaratot, akkor igazán használni fogunk az ügynek. Pallmann Péter kegyesr. tanár. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye közönsége f. hó 26-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen kétszáznál több tárgy nyert elintézést. Kiváló érdekességet kölcsönzött a gyűlésnek két uj közigazgatási bizottsági tag választása. A gyűlés elején Szabó Albert dr. bizottsági tag interpellátást intézett az alispánhoz a Szabó Dezső-féle adókönyvek ismert ügyében. Interpelláló első sorban azt kérdezte, hogy minő törvényes jogszabályra álapitja az alispán a kérdéses adókönyvek kötelező használatának elrendelését, továbbá, hogy hogyan tartja czél- szerünek ezen adókönyvet mikor annak legtöbb rovata a fennálló törvényes szabályok folytán nem használható, végül hogy hajlandó e átmeneti időt engedni arra, hogy a meglevő készlet elhalasztassék. Az alispán nem tudta ugyan megjelölni azon jogszabályt melynek alapján az adókönyvek kötelező használatát előírta és egyébként nem volt képes interpelláló érveit megdönteni mindazonáltal kapaszkodott, mindenben rendelkezett és a közgyűlés akárcsak Nagy László idejében helyeselt és elfogadott mindent. A főispán megnyitójában megemlékezett Domahidy Sándor, Péchy László és Szuhányi Ödön bizottsági tagok, valamint Dr. Schönherr Megérkeztek MAKAY JÓZSEF FIA ^ j sirkőraktárában 1908. évre az összes ^ * Óriási választék! “"ÜSI r e m 1 é k e k. wr Bámulatos olcsó árak!
