Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-02-29 / 7. szám
4-ik oldal KÖZÉRDEK 6. szám. a jelenlegi drágasági viszonyokat tekirtve — felemelni kegyeskedjék. — Nagykároly, 1908. február 24. Alázatos szolgái a városi Írnokok és végrehajtók. Elvhez a kérelemhez nem kell kommentárt fűzni, ha világosan nem is fejezik ki benne kérelmezők, de a sorokból olvasható az, hogy csakis a mindennapiakért való nehéz küzdelem kényszeritette őket a kérelem beadására. Tegye tehát szivére kezét minden városatya, mielőtt a kérelemben döntő szavát kimondaná, gondolja meg jól, hogy saját testvéreinkről van szó, akik csak azt kérik tőllünk: adjuk meg a „mindennapi kenyeret“. Ez a kérelem benne van mindennapi imánkban is. Mutassuk meg tehát azt, hogy ha mi kérünk s hisszük is, hogy megadatik, akkor nekünk is példát kell szolgáltatni ahhoz. Az úri pálya. A magyar ember irtózik a kereskedő és iparos-pályától s bizonyos álszemérem az a mely üzi-hajtja a tudományos, az úri pályák felé, hogy növelje a proletáriátust, a mely pedig halálos betegsége, mindene a társadalmi rendnek, akadálya a fejlődésnek s mételye a közerkölcsiségnek. A társadalomban a fentartó elemek elhelyezkedése, arányos megoszlása képes csak az egyensúlyt fentartani. Ha az bármely irányban megbillenne, zűrzavar áll be s a létért való küzdelem nem a fejlődés egészséges harca lesz többé, hanem öldöklés, fojtogatás, romboló küzdelem, a mely vérrel öntözi a talajt, öngyilkosok, életuntak s kimerültek vérével s ebből a talajból hajt ki aztán a társadalonvgyülöletnek, az anarchiának a mérge. Ne rohanjanak hát olyan gyorsan ! Kisértsük meg lassabban élni, kevesebbet várni és követelni az élettől és ezért a kevesebbért is több áldozatot hozni. A tudományos pályára ne menjenak azok, a kiket valami nemesebb, igazabb ambíció nem hajt oda. A közszellem ereje le tönt minden választó falat úri és nem- uri foglalkozás között. A szorgalom és tehetség nem csupán a túlzsúfolt tudományos pályákon érvényesülhet. A kereskedelem, de főleg az ipar terén még hálás munkakört nyerhet minden igaz törekvés és becsületes igyekv^s. Lássák meg a szülők, hogy hazánkban egy újabb korszak kezd beköszöntem, a mely az egyoldalú mezőgazdasági termeléstől az ipari produkció felé tereli gazdasági épületünket. Ami ma még a jövő zenéje, az az utánunk következő nemzedéknek már jelene lesz. Éppen most vagyunk az átmenetnek abban a szakában, a mikor a gyermek egész jövő boldogsága függ attól, hogy az uj korszak úttörői közt legyen a kik az uj alakulás első sikereit maguknak biztosíthatják. Ez a jövő sokkal többet kecsegtet, minL a diploma. A kinek az isten nem adott milliomos apát, gondolja meg, hogy nem érdemes a tudományos pálya diákéveit átnyomorogni, csak azért, hogy aztán diplomával a zsebében tovább nyomorogjon. A népházak. A földmivelésügyi miniszter folyó évi költségvetése jelentékenyebb összeget irányoz elő arra a célra, hogy belőle népházak építését támogassa. Sokan azt fogják rá mondani, hogy hiázen van most is elég népház, mert hát van elég korcsma. Ez a népnek szórakozó helye, ahol mindenkit szívesen látnak, ahová mindenkinek joga van belépni, ahol mindenkinek joga van addig ülni, amig jónak tartja és annyi pénzt költeni, amennyit telik, sőt annyit is, amennyi nem telik. Az uj népházak, kétségtelenül, az efféle népházaknak lesznek a versenytársai. Létesítésük gyakorlati szükségen alapult, amennyiben minden községben az a szokás ugyanis, hogy ünnepnapokon — templom előtt vagy után — nyílt piacon gyűlnek össze a falu férfiai és beszélik meg az érdekesebb kérdéseket, vagy pedig a korcsmába húzódnak, tehát természetes dolog, hogyha van olyan hely, ahová mindenki olyan szabadon mehet, mint a szabad térre, valószínűleg inkább ezt fogja mindenki választani. Hátha még ebben a népházban valami tisztességes szórakozás is kínálkozik. Ha benne lesz a népkönyvtár, ha benne lesz egy-két uj ság, ha tudja az a lakosság, hogy ottan összejöhet azzal, akivel akar, vagy akivel szeret összejönni, ha a korcsma veszedelmes élvezetei helyett tisztességes, olcsó vagy éppen ingyenes szórakozásokat találhat. Az a népház a falusi emberre nézve az, ami a városi nagyurnak a kaszinó, azzal a különbséggel, hogy itten nem kell tagsági dijat fizetni és senki az embertársa iránt semmiféle követelést nem támaszthat, sem ruházkodás, sem másféle költséges dolog tekintetében. Igen nagy érdeke az országnak, hogy a korcsmák hatalma megtörjön és hogy a nép tiszta fejjel, elfogulatlanul, a hely tisztessége által megszabott tisztes modorban beszélje meg a maga dolgát. Erre valóban semmi sem alkalmasabb, mint a népház. Több alföldi községünkben már meg is indult a mozgalom efféle népházak létesítése érdekében és a. földmivelésügyi miniszter támogató keze mindenesetre hamarosan eredményre fogja vinni ezeket a mozgalmakat. Nagyon célszérü lenne, ha a nagy szövetkezeti hálózat emberei minden egyes községben kezükké vennék a nepház létesítésének dolgát. A népházak nemcsak azt fogják jelenteni, hogy a község középületeinek száma egygyel megnövekedett, hanem azt is, hogy ebben a községben a nép vezérei komolyan gondolnak a nép jólétével, testi és erkölcsi épségével, vagyoni boldogulásával. És tanúskodni fog az uj népház arról is, hogy a falu népe kivetkőzött a korcsmázás és a szabad téren való áll- dogálás káros divatjából és áldozattal is olyan helyet létesített magának, ahol a müveit emberek módjára jön össze embertársaival. A népházak intézménye ugyanazokat az eszméket és elveket szolgálja, amelyeket a szövetkezés irt először a nyilvánosság zászlajára ! Ezért kedves nekünk a földmivelésügyi miniszter kezdése és érdemesnek tartjuk arra, hogy a vonatkozó tábor teljes erélylyel felkarolja. I A fővárosi Wertheimer elsőrangú művészei. I ______________________—------------------------A lengyel-zsidó Cabaret-társulat ___________átutazóban.___________ Ma , holnap és holnapután a „KÖZPONTI K Á V É H Á Z“-ban rendez uj műsorral. FIGYELEM ! Mint vendégek megérkeztek: FIGYELEM! Dévay Sándor Kuthy Piroska a főváros legkedveltebb paraszt eredeti lengyel zsidó bócher komikusa. imitátor magyarban. Nők : Férfiak: Lateiner S. Klammer W. Dreyfuss Klára. Zsigmond S. Rabinovicz Herman közreműködésével. Uj lengyel bohózatok. Kezdete este fél 9 órakor “W A nagyérdemű közönség szíves pártfogá- Sät ken * RABINOVICZ HERMÁN igazgató. HÍREK. Személyi hir. Dr. Basitz Béla, a „Pesti Hírlap“ szerkesztője, a fővárosi társadalom egyik kiváló tagja, lapunk főmunkatársa f. hó 22. és 23 án városunkban időzött, mint közreműködő szerepelt a Kossuth Lajos asztaltársaság mulatságán és f. hó 24-én visszautazott a fővárosba, miközben Dr. Vetzák Ede, Kun István és felelős szerkesztőnknek volt a vendége. Ittléte alatt tisztelgett Dr. Falussy Árpád főispán, Papp Béla országgyűlési képviselő, Dr. Adler Adolf, Dr. Vetzák Ede, Dr. N. Szabó Albert, Dr. Sternberg Endre ügyvédeknél és Simkó Géza főmunkatársunknál. Halálozás. Súlyos csapás érte Dr. Péchy Lászlót, a mátészalkai járás főszolgabiráját. Édes atyja id. Péchy László földbirtokos, vármegyei bizottsági tag folyó hó 27-én elhunyt. A megboldogultat folyó hó 29-én helyezik Porosaimén örök nyugalomra. A helybeli függetlenségi és 48-as párt ma este 6 órakor végrehajtó bizottsági ülést tartott, melyen igen sokan megjelentek. A bizottság a közgyűlési határozat értelmében Dr. Vetzák Ede és 0 rósz Györgyöt a párt végrehajtó bizottság, tagjává választotta. A végrehajtó bizottság a felháborodással utasította vissza azt a támadást, melylye! a pártot és vezérférfiait egy helybeli sajtó illette, melyről külön czikk- ben foglalkozunk. Az előrehaladott idő miatt a gyűlés folytatását lapunk legközelebbi számában hozzuk. Kitüntetés. A király Rédl Károly az Osztrák-Magyar-Bank főellenőrének, a szatmárnémeti fiókintézet főnökének a koronás arany I érdemkeresztet adományozta. Esküvő. Lebovits Herman szilágycsehi I kereskedő, jövő hó 10-én d. u. 3 órakor eskü- I szik örök hűséget Rózenberg Bernát polgártársunk leányának, Bertának. Sok boldogságot j kívánunk az uj párnak. Az Uránia előadásai. Az „Uránia“ tudományos társulat f. hő 25 és 26-án két elö- I adást tartott városunkban a „Városi színházban. — Mindkét előadáson zsuffolásig megtöl- ! tötte a színházt a közönség; jóllehet sem a j előadás sem pedig az igen megviselt képek ! nem feleltek meg a várakozásnak amelyet a I közönség hozzájuk fűzött. Választás. A „Hajdumegyei gazdasági I egyesület“ f. hó 12-én tartott közgyűlésén Do- ! mahidy Elemért egyhangúlag elnökének választotta. — Eme páratlan kitüntetés jól eső I érzéssel tölt el bennünket, mert vármegyénk egyik kiváló férfiáról lévén szó, csak örven- ; dünk annak, hogy egy idegen vármegye férfiai I öt ily díszes állásba helyezték : Ipartestületi közgyűlés. A helybeli „Ipar- í teztület“ f. hó 23-án tartotta meg rendes évi ! közgyűlését Kincze! János ipartestületi elnök elnöklete alatt. Kinczel János a gyűlést megnyitván, felolvastatta az 1907. évi február 17-én tartott rendes közgyűlési jegyzőkönyvet, mely tudomásul vétetett. Ézután felolvastatott az elöljáróságnak a múlt év eseményére vonatkozó jelentése, a mi szintén tudomásul vétetett. A múlt évre vonatkozó s a számvizsgáló-bizottság által felülvizsgált számadás, elfogadtatott j és a pénztárnoknak valamint elöljáróságnak a í felmentvény megadatott s az elöljáróság uta- ! sittatott, hogy a pénzintézeteknél elhelyezett j tőkéket helyezze el az ipari hitelszövetkezetnéi. Az ipartestületi házban levő betegsegélyző pénztári helyiség megnagyobbitása czéljából egy szoba építése iránti indítvány mellőztetett. Be- mutattatott ezután az 1908. évi költségvetési előirányzat ami helyesnek találtatott és elfogadtatott. A számvevők és az elöljáróság kilépett tagjai helyének betöltésére elnök a szavazatszedő bizottság elnökévé Lukácsovits Jánost, tagjaivá Komáromi István és Nágele Ferenczet kérvén fel, a választás Némethy Sándor és 10 társa kérelme folytán titkos szavazással megejtetett; beadatott összesen 58 szavaza- megválasztattak majdnem mindnyájan egyhangúlag, számvevőkké: Bekker Orbán, Komáromi István és Orosz János, az elöljáróság tagjaivá pedig: Gufárt Antal, Hancsis Illés, ifj. Nagy Antal, Némethy Sándor Rácz János, Riskó György, Steiger János és Soós Zsigmond. Az iparos otthon létesítésére vonatkozó indítvány tárgyában a közgyűlés megbízta az elöljáróságot, hogy az otthon létesítése tekintetében a szükséges előtanulmányokat eszközöltesse és az Ipartechnologiai Muzeum igazgatóságánál szak- könyvvek és szaklapok adományozása iránt a szükséges lépéseket regye meg. Esküvő. Juhász István rózsaszentmártoni tanitó jövő hó 2-án vezeti oltárhoz Saághi Gusztáv mezőpetrii körjegyző kedves és szép leányát Szerénát. Áldás és szerencse kisérje a szívből kötött frigyet. Fonákság az uj adókönyvi rendszernél. Mélán Nándor és más csanálosi lakosok az uj adókönyvve!, melyért 12 fillérért vettek a községházán, a nagykárolyi m. kir. adóhivatalnál adót akartak befizetni, de nem fogadták
