Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-02-08 / 4. szám
4. szám. KÖZÉRDEK. 3. oldal. olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Nem esik e törvény alá évi 8%-ot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése. Kamatnak kell számítani az 1877 : Vili. t.-c. 2. §- értelmében kamat tekintete alá vonható mindennemű vagyoni előnyt. Kamatnak kell tekinteni különösen azt a vagyoni előnyt is, amelyet valamely hitelintézet a főkötelezettség mellett irásdij, kezelésidij, jutalék, irodai átalány, meg- szavazási költség vagy más hasonló címen a kamaton felül, habár az alapszabályok értelmében köt ki vagy szerez, ha az a hitelintézettel szerződő felet törvény alapján nem terheli. Ez a törvény nem terheli azokat a törvényes határozmányokat, amelyek a kamatláb magasságát korlátozó törvényes intézkedések hatálya alól mentességet állapítanak meg. 12. §, Aki valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítését a maga vagy harmadik személy javára kiskorú, gondnokság alatt álló vagy oly személytől, akire nézve az esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel tett Ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, esküvel, becsületszóval, vagy hasonló megerősítéssel, vagy bárkitől oly módon igérteti meg, mely a kötelezett felet bűnvádi eljárásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely utón felhasználja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik; kihágást követ el és két hónapig terledhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanazzal a büntetéssel büntetendő az is, aki az előbbi bekezdésben említett ígéretből eredő követelést, keletkezésének körülményeit ismerve, megszerzi és a teljesítés tiltott biztosításának felhasználásával azért érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez. 13. §. Ennek a törvénynek hatálybalépté- vel az 1883 ; XXV. t.-c. 1 —18. §-ai elvesztik hatályukat. Az e törvény hatálybalépte előtt elkövetett uzsora miatt is a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg.* Ennek a törvénynek 1—3. és 5. §-ai alkalmazandók arra is, aki az e törvény hatálybalépte előtt kötött szerződést e törvény hatálybalépte után érvényesíti, másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez, úgyszintén arra is, aki ily szerződésből származó követelést, tudva, hogy az az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző szerződésből származik, ennek a törvénynek hatál) balépte előtt vagy hatálybalépte után megszerzi, ha azt e törvény hatálybalépte után érvényesíti, másra átruházza, vagy reá biztosítékot szerez. A 6—9. §-t ennek a törvénynek hatálybalépte előtt kötött azokra a szerződésekre is alkalmazni kell, amelyek a törvény hatálybalépte előtt teljesítéssel vagy más módon még le nem bonyolittattak. A harmadik és negyedik bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a követelés tekintetében ennek a törvénynek hatálybalépte előtt jogerős ítélet, ítélet hatályával biró jogerős végzés vagy bírói egyezség keletkezett. 14. §. E törvény hatálya kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavon- országok kivételével. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883 : XXV. törvénycikknek e törvény által nem érintett rendelkezései Fiume városára és kerületére kiterjesztetnek. 15. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyi miniszterek bízatnak meg. * Ha már a kormány és a törvényhozás az uzsorára vonatkozó törvényeinket elégtelenek, a kor követelményeivel meg nem egyezőknek tartja, novelláris toldozás helyett sokkal célszerűbb lett volna az érvényben álló törvények hatályon kívül helyezése mellett teljesen uj törvényt alkotni. Annak ugyanis^hogy a novelláris törvény mellett a régibb enernii törvények némely határozmányai is érvényben maradnak, úgy a jogkereső közönségre, valamint az uzsoráskodással vádlottakra nézve igen nagy hátránya van. Aki uzsora-kérdésekben eligazodni kíván, annak az uj törvényen kívül az 1883 : XXV. és az 1877 : VIII. törvénycikket is tanulmányoznia kell, tehát három törvényt kell megszerezni és olvasgatni nem is szólva az 1896 : XXXIII. t.-cikkre' melyre szintén történik hivatkozás. Na^y hibája törvényalkotásunknak az, hogy törvényeink homályosak, csupán jogászok által megérthetők és igy a laikus közönség lépten-nyomon belebotlik a csapdába, melyet a törvényhozás szinte szándékosan útjába állít és melyet a törvény meg nem értése miatt elkerülni képtelen. Pedig egy egészen uj, minden vonatkozó rendelkezést magában foglalkozó uzsoratörvény alkotására annyival inkább szükség lett volna, mert a novella az 1883: XXV. t.-cikk határoz- mányait teljesen felforgatja és igen lényeges uj intézkedéseket léptet életbe. A főbb eltérések a következők: Az 1883 : XXV. t.-c. mindenféle uzsorát vétségnek minősített, mig a most benyújtott törvényjavaslat a 2. §. eseteiben az uzsoráskodást bűntetté minősiti. Ennek folytán módosulnak a kiszabható büntetések is, amennyiben az uzsora büntette 500-tól 6000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel és két,évig terjedhető börtönnel büntetendő s egyszersmind az engedélyhez kötött ipar űzői iparuk gyakorlásától 1—5 évre eltilthatók. •; Szigorítja a novella az uzsoráskodónak kiutasításáról szóló régibb törvénypontot is, amennyiben kimondja, hogy az uzsorás nem csak az illető községből, de a törvényhatóság, sőt a szomszédos törvényhatóságok területéről is kiutasítható. Az 1877 : Vili. t.-c. 9. §~a, melyet az 1883 : XXV. t.-c. is hatályban hagyott, a váltó- követeléseket kivonta az uzsoratörvény joghatálya alól, a novella pedig az uzsorának váltóalakjában való megkötését súlyosbító körülménynek minősiti és a váltó-uzsorát a büntettek közé sorolja. Úgyszintén az uzsora bűntettét követi el az is, aki adósától tartozásának megfizetésére nézve esküt vagy becsületszót vett ki; ezt a módozatot az uzsorások különösen katonatisztekkel szemben alkalmazzák. A novella 6. §-a kiterjeszti az uzsora miatt való üldöztetést a kereskedelmi ügyletekből származó követelésekre is, kivéve, ha az ügylet bejegyzett kereskedők közt köttetett. Ez az indokolás szerint különösen a gabona — elővételi ügyletekre vonatkozik, de különös, hogy a törvény megvédi a nem kereskedőt a kereskedő csalárdsága ellen, ellenben a kereskedőt, ha annak jóhiszeműségével, járatlanságával élnek vissza, nem védi meg. A novella kimondta, hogy a 8%-os maximális kamatba a hitelintézetek által kiutalt kölcsönök után felszámított összes mellékdíjak is betudandók. Szeretnék tudni, hogy a mostani viszonyok között a vidéki kisebb pénzintézetek hogyan adhatnának a mellékdíjak betudásával együtt 8°/o-ot meg nem haladó kamat ellenében kölcsönöket. Végül lényeges különbség az, hogy uzsoraügyekben eddig az eljárás csak magánvád alapján volt megindítható, jövüben hivatalból indítandó meg. Ennyit egyelőre az uj uzsoratörvényről, melynek több határozmánya — fájdalom — szintén a kereskedőellenes áramlatban gyökerezik. Képviselő-testületi közgyűlés. Nagykároly város képviselő-testülete folyó hó 2-án tartotta meg ez évben első rendes közgyűlését. A közgyűlésen alig negyven képviselő vett részt, mely körülmény élénken illusztrálja azt a nemtörődömséget, amit a városatyák a közügyek iránt tanúsítanak. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: A gyűlés megnyitása után a polgármester a legtöbb adótfizető városi képviselőtestületi tagok személyében beállott változásokat je- jentette be. Ezután a különböző bizottságok kiegészítése következett. A városi pénzügyi bizottságba uj tagul Dr. Antal István, a jogügyi bizottságba Reök Gyula, az építési bizottságba Nagy Jenő, a közkórházi bizottságba Dr. Somossy Ignác, és a szinügyi bizottságba Dr. Antal István, a Kossuth Lajos-szobor bizottságba Ilosvay Aladár és Vetzák Ede lett megválasztva. Az adókivető-bizottságba bizalmiférfiakul: Strómayer Ferenc és Szalay Bálint lettek kiküldve. Szavazó árvaszéki ülnök Reök Gyula lett. A pénztárvizsgáló-bizottság tagjaiul Cser- venyák Károly és Hadnagy Ignác választattak meg. Megválasztották még a legtöbb adótfizető városi képviselők 1909. évi névjegyzékének kiigazítására hivatott küldöttséget, valamint az esküdtképes egyének alaplajstromát összeállító bizottságot is. Az 1906. évi városi zárszámadás és az 1908. évi városi költségvetés jóváhagyására, valamint a közkórházi építkezésre vonatkozólag hozott törvényhatósági határozatok tudomásul vétettek. A közgyűlés kimondotta, hogy a megyei közigazgatási bizottság 650—1907. kb. számú határozatát, amelyszerint Nagykároly város községi iskola felállítására köteleztetett, — meg- felebbezi. Egyben elhatározta azt is, hogy az összes nagykárolyi elemi iskolák államosítása iránt az illetékes miniszterhez küldöttséget meneszt és annak teljesítése esetén az 5 százalékos iskolai pótadót az állam rendelkezésére bocsátja. A közgyűlés, a város tulajdonát képező Lubykert felparczellázására s eladására vonatkozó és még az 1904. évben meghozott határozatát hatályon kiviil helyezte, mert a jelzett telek felparczellázása folytán egy uj utcanyitás válna szükségessé, amelynek költségei azonban majdnem felemésztenék a telkek eladásából remélhető jövedelmet. Az 1 százalékos ingatlanforgalmi városi illeték behozatalára vonatkozó szabályrendelet megalkottatott. A nagykárolyi kereskedők kérelme alapján a Deák Ferenc-térnek 6 méter szélességben leendő kikövezése elrendeltetett. Lobi Jakab városi állatorvos kérelme alapján a husvágatási szabályrendelet módosíttatott azonban azon kérelme, hogy fizetése 600 koronáról 1000 koronára emeltessék fel, — el- utasittatott. A városban 4 év óta lakó egyének a város kötelékébe felvétettek és a települési dij ellenük kirovatott. Az 1908. évi január 25-én tartott pénztárvizsgálati jegyzőkönyv tudomásul vétetett. HÍREK. Halálozás. Özv. Jaklovits Györgyné élete 76. évében f. hó 1-én elhunyt. Temetése f. hó 3-án folyt le nagy részvét mellett. Az elhunytban Jaklovits György szatmári képezdei tanár, városunk szülötte, édes anyját vesztette el. Egy végre nem hajtott közgyűlési határozat. Városunk közgyűlése évekkel ezelőtt elrendelte, hogy a gróf Károlyi István- utca keleti oldala gyalogjáróval láttassák el. Kiváncsiak vagyunk, mi az akadálya annak, hogy a határozat érvényre nem lett juttatva? Didergő iskolás gyermekek. Az embernek megesik reggelenkint a szive, a mikor látja, hogy téli viharban, fagyban, ködben már reggel 7 órakor piros orral, füllel, zihálva futnak a kis gyermekek az utcákon, az iskola- épület felé. Mire jó ez a nagy sietség? Miért kell a kis gyermeket megfosztani a legédesebb reggeli álomtól, a mikor elegendő idő áll rendelkezésére délelőtt, hogy elfoglalja a tudomány legalsó lépcsőjét más és. alkalmasabb időbeFejedelmi angol rum Tóth Dániel fűszer- és szemege kereskedése Nagykároly. Angol tea, tea sütemény
