Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-06-20 / 23. szám

KÖZÉRDEK. 2-ik oldal. 23 szám pély vagy hasonló ügyekben, ha ellenál­lás megtöréséről van szó, száló igévé vált ez a mondás „a város érdeke“. Hogy ezt a két szót miként és sokszor mire szokták felhasználni a vezető fér­fiak azt alkalomadtán szóvá fogjuk tenni, most csak arra akarjuk figyelmeztetni ezzel az igével igen kőnyelmüen dobá- lódzó férfiakat, hogy nem e gondolnak arra, hogy a „Szamost“ a kis sajtó kuvasz bocher fiskálás Ízléstelen s egy város hazafias érzületét mélyen sértő czik leadására a Kossuth szobor lelep­lezési ünnepély rendezése alkalmával s legutóbb egy válasziratban igen gyakran emlegetett „város érdeke“ vezette ? ?! ? ! Simkó Aladár. Ingyenes népoktatás, A kultúra utján haladó magyar nép egy mértföldjelzőhöz jutott, amiről egy két esztendő előtt még csak nem is álmodtunk, ténnyé vá­lik ingyenes lesz a népoktatás. Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik ez a korszakos alkotás, amely hivatva van arra, hogy a magyarországi analfabéták számát a mini­mumra redukálja. Minden ország műveltségének fokmérője az irás és olvasás tudományának elterjedtsége. A mi országunk ebben a tekintetben még messze mögötte van a müveit nyugat és észak nemze­teinek, mert nálunk az analfabéták száma a né­pességnek negyvennél nagyobb percentjét teszi. Amig Franciaországban minden paraszt asztalán ott fekszenek a nemzeti történetírók lelkesítő munkái, amelyek hazaszeretetei és a dicső múlt iránt való tiszteletet viszik be a nép leikébe, addig mi nálunk szociálisra és nemze­tiségi agitátorok élő szóval hazutolják meg az analfabéták tömege előtt a magyar nemzeti tör­ténetet. Nálunk, ahol eddig senki sem törődött a néppel, szabad útja van a nemzetközi és nem­zetiségi mételyhintésnek, mert az analfabéta tömegnek nincsen módjában meggyőződni arról, hogy az agitátor hazudik, mert nem tudja el­olvasni a hazafias jó könyveket, amelyek a mé- telyhintőket megcáfolják. Hogy az ingyenes népoktatásról szóló tör­vény minden irányba hasson, ennek előfeltétele az, hogy a lehető legszigorúbban hajtassék végre egy régebbi üdvös törvény, amely a kötelező iskoláztatásról szól. A statisztika, amely annyi szomorú rideg tényt állít a szem elé, azt bizo­nyítja, hogy a magyar tanköteleseknek csak 65-70% jár az iskolába, a többi 30—35% is­koláztatásának sok akadálya van. Ezeket az aka­dályokat kell leküzdeni a jó közigazgatásnak és a társadalmi téren kifejtendő szociális mű­ködésnek. A gyermekek vagy azért nem járnak iskolába, mert messze laknak a községtől, vagy azért, mert kénytelenek munkába menni, hogy szüleiket eltarthassák. Vagy pedig azért, mert a szülő lelkiismeretlen és durva lelkű. A leggya­koribb ok azonban mégis az volt eddig, hogy a szegény szülőknek nem volt pénzük a tan­díjra. Ez az ok, mely a legsúlyosabb, az in­gyenes népoktatásról szóló törvénnyel megszűnik. A jó közigazgatásnak és társadalomnak kötelessége a többi okot megszüntetni. Ez a cél minden fáradságra érdemes. A községtől messze lakó tanköteleseknek tegye lehetővé minden község, hogy akadálytalanul látogathassák az iskolát. A hol pedig a tankö­teles a szülőért kénytelen dolgozni, ott támo­gassa a szegény szülőt a község és a társada­lom. Azt a szülőt pedig, aki gyermekét lelkiis­meretlenségből nem küldi iskolába, büntessék meg súlyosan. Hiába a leggyönyörűbb törvény, ha azt nem hajtják jól végre. Számos üdvös intenció lett semmivé az által, hogy az üdvös törvénye­ket és miniszteri rendeleíeket nem hajtották jól végre. Elvárjuk azonban a hatóságainktól, hogy a jövőben lelkiismeretesebben teljesitik köte­lességeiket. A köztisztviselők fizetését a rossz gazdasági viszonyok dacára minden vonalon felemelte a magyar nemzet. Ennek ellenében elvárja a hatóságoktól, hogy fokozott buzgó- sággal dolgozzanak a közjó érdekében. HÍREK. Boromissza püspök állapota. Szatmár- ról jelentik lapunknak: Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök állapota az utóbbi napokban örvendetesen javult; étvágya visszatért, láza teljesen megszűnt; teljes felgyógyulásra most már biztosra vehető. F. hó 12-én a következő latin nyelvű távirat érkezett a püspökhöz Ró­mából : „Részvéttel telve a főpásztor betegsége miatt, ő Szentsége gyógyulást kíván neki és szeretteljesen küldi apostoli áldását. Ő Szentsége nevében. Merry del Val“. Nagybeteg plébános. Mint legmélyebb részvéttel értesülünk Prazoy János mezőpetri plébános a „Ferencz József rend“ lovagja már hetek óta a legváltságosabb állapotban van, úgy, hogy a katasztrófa beálta minden percben várható. Esküvő. Ferencz Ignácz királydaróczi jó hírnévnek örvendő czipész-iparos holnap eskü­szik örök hűséget Spitz Jónás helybeli keres­kedő kedves leányának Etelkának. Sok boldog­ságot kívánunk az uj párnak. Halálozás. Özv. Kubinyi Kálmánná szül. Sümeghy Anna folyó hó 16-án, életének 45 évében Pomázon elhunyt. Az elhunyban Dr. Jékel Lászlóné testvérét gyászolja. Vizsgálatok. A helybeli zárdában az évzáró vizsgálatok f. hó 16-án tartattak meg. A bemutatott eredmény igazán bámulatra ra­gadta a megjelent szülőket, mert a kis tanít­ványok oly kedves, oly okos feleleteket adtak, amelylyel tanúbizonyságot nyújtottak afelől, hogy tanítónőik — a kedves nővérek — hiva­tásuk magaslatán állanak s nem kiméinek sem időt, mem fáradságot, hogy tanítványaikat az életre előkészítsék. Antal napja alkalmából az ismerősök és barátok közül igen sokan keresték fel Titz Antal r. k. plébánost, Nagy Antal adóügyi ta­nácsost, Csepreghy Antal bank pénztárnokot jó- kivánataik tolmácsolása végett. Esküvő. Lábos Béla debreczeni tekintélyes kovácsmester f. hó 9-én esküdött örök hűséget Bárth Mariska, Bárth Antal mezőpetri birtokos leányának. Kéményseprő-mesterek sérelme. A vár­megyei kéményseprési szabályrendeletét tudva­levőleg a belügyminiszter módosítás végett leküldötte a vármegye alispánjához. Ezen módo­sítás iránt megkezdete ugyan a kezdeményező lépések, de egy idő óta az ügy szünetel, akár­csak a Demidor-féle fegyelmi vizsgálat. Váro­sunk kézzel dolgozó szegény iparos gárdája érdekében azon kérelemmel járulunk vármegyénk szeretett alispánjához, legyen szives és intéz­kedjék aziránt, hogy ezen ügy mielőbb befe­jeztessék, hogy a régi szabályrendeletben gyö­kerező igazságtalanságok megszüntessenek. Hová lettek a libák? Az elmúlt héten Fenster.Jakab helybeli igen szegény szabó ipa­rostól 6 drb kövér libát loptak el. A nyomozás amint rende en sikerre nem vezetett. Kiváncsiak vagyunk azonban vájjon hol fogja véletlenül megtalálni a libák egyikét a rendőrség a mikor javában sül a sütőben ? Öngyilkos földbirtokos. Gödény Elek homoki földbirtos, életének 42 évében lakásán e hó 6-án forgópisztolylyal főbe lőtte magát. Tettének okát nem tudják, utóbbi időben bus- komor volt és gyakran emlegette a halált. Intézeti tornaverseny. A nagykárolyi rom. kath. főgimnázium intézeti tornaverseny sorrendje 1908. jan. 20. d. u. 5 órakor. Kivo­nulás oszlopokban a versenytérre (Lövölde). 1. Felvonulás és oszlopokba állás. 2. Hymnus, énekli a versenyben résztvevő ifjúság. 3. Sza­badgyakorlatok, vezényli Szolomájer János tor­natanár. Előtornász Nonn Gyula VII. oszt. tan. 4. Egyéni versenyek. Magasugrás rúddal V—VII. oszlop. 5. Sulydobás V—VII. oszlop. 6. Futás I—VI. oszlop 50, 60, 80 méterig. 7. Távugrás V—VII. oszlop. 8. Magasugrás I. b) és IV. osz­lop. 9. Szabadon választott gyakorlatok bemu­tatása a nyújtón, korláton és bakon. 10. Játé­kok bemutatása I. a) „Kótya“, 1. b) „Lovas­játék“, II. „Labdakergető“, III. „Rejtöróta“. Határidő 10 perc. 11. Csapattornázás a lovon és lóugrás. 12. Füleslabda játék, ahol az V. oszlop 10 tornásza mérkőzik a VI. oszlop 10 tornászával. Határidő 10 perc, a pontok is számítanak. Ha a küzdelem eredménytelen lesz, még 5 perc. 13. Oszlopokba állás és a ver­senydijak kiosztása. 14. Szabadságharci dalok, énekli a versenyben résztvevő ifjúság. 15. El­vonulás. Beléptidij személyenkint 40 fillér, mely jótékonycélra fordittatik. Kedvezőtlen idő ese­tén a tornaverseny a következő nap délután 5 órakor tartatik meg. Az igazgatóság. Aratómunkások. Klenócról kapjuk a hirt, kogy közel száz pár aratómunkás keres mun­kát. Kitartó és kitűnő munkások, mérsékelt igé­nyű emberek. A kinek aratómunkásra szüksége van, forduljon tehát a klenóci községi elöljáró­sághoz. Kereskedők, iparosok és szülők fi­gyelmébe ! E címen lapunkban az iskolai évek bezártára való tekintettel 2 hóra rovatot nyitunk, a melyben előfizetőinknek teljesen díjtalanul közöljük, hogy kinek milyen üzletben és ipar­ágban van szüksége tanulóra. Ez által szolgá­latot velünk teljesíteni úgy a szülők, mint a kereskedők és iparosoknak, hogy a szülők minden utánjárás nélkül tájékozva legyenek arról, hogy mily pályára adhatják gyermekeiket s a kereskedők és iparosok pedig közölhes­sék, hogy tanulóra van szükségük. Jelenleg tanulót keres. Brichta Miksa férfi- és nőidivat, Kiie László üveg-, Kondor Béla fűszer- és csemege­kereskedő, Grósz József butorraktáros 2 kárpi­tos, Kabelik Gyula szobrász, Lukácsovits János ruhafestő, Valuka Antal fodrász és fogtechni­kus, Báttn Béla asztalos, Nemes Ferencz laka­tos mesterek, végül a „Kölcsey-nyomda“ 1 tanulót. (A Kálvin Szövetség közgyűlése.) A pro­testánsok is mindjobban belátják, hogy a ke­resztény eszméknek a társadalomban való ér­vényesülésére szövetkezni kell. Így fogjuk fel a Kálvin Szövetség f. hó 17-iki első közgyűlését, melyről tudósítónk a következőket jelenti: A miniszteriumilag megerősített alapszabályokkal biró Kálvin Szövetség f. hó 17-én este hat óra­kor tartotta első közgyűlését a fővárosban a ref. fő­gimnáziumban. Kovácsy Sándor, a Kálvin Szö­vetség ideiglenes elnöke jelentette, hogy a mi­nisztérium folyó évi február 23-án a szövetség alapszabályait megerősitette. Szükségesnek tartja ezúttal is kiemelni, hogy a szövetség nem akar politikai és agresszív szövetség lenni, hanem fokozottabb társadalmi munkásságot akar ki­fejteni. Elnökül Kenessey Béla erdélyi szupe­rintendenst választották meg. A harminc tagú választmány tagjai közé beválasztották a több között Darányi Ignác minisztert. Néhány indít­vány elfogadása után Bernáth István képviselő tartott nagyszabású előadást a keresztény lélek hatása a gazdasági életre címmel. Rámutatott arra, hogy azok a nagy eredmények, amelyek gazdasági téren észlelhetők gyökereikben a kereszténységre vezethetők viszsza. A keresz­ténység tette becsültté a tisztes munkát. A kereszténység tanítása szerint a vagyon nem megvetézre méltó, de viszont a gazdaság­\ KJ igazán finom, kényel- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vá­sárolni, az bizalommal fordulhat Yuia János Kívánatra mérték után bár­milyen kivitelű czipők és csiz- ------mák is készülnek. ------­-h oz, SZATMÁR, (Keresztes András-féle ház) aki du- czipő-raktárában san felszerelt !____________________ csakis valódi finom bőrből, a már is világ­hírű hazai gyárakban czipöket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden ol- csóbbrendü készítményt a szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják.

Next

/
Thumbnails
Contents