Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-06-13 / 22. szám

22. szám KÖZÉRDEK. 5. oldal. Üzletvezetőség figyelmébe ! Igen gyak­ran, "helyesebben mondva nap-nap után meg­történik az az eset, hogy a helybeli vasúti állomáson a vendéglőben alkalmazott főpincér a vendégekkel szemben gorombáskodik és tisz­teletlenül viseltetik. A legutóbb azonban a ven­dégek olyan esetnek voltak tanúi, amely méltán felháborít mindenkit, a kiben csak egy kis egyéni önérzet van. Ugyanis egyik vendég kis adag szalámit kért a főpincértől, a melyet minthogy annak ára csekély összeget képvisel s ebből neki csekély percent jár, a főpincér kiadni vo­nakodott, illetve kényszeríteni akarta arra, hogy más ételnemüt rendeljen, jóllehet azelőtt egy másik vendégnek a vendégek előtt egy egész rúdból vágta fel az adagot. Midőn ezen eljárás miatt a vendég felszóllalt, oly durva feleletet adott, amely erélyesebb fellépésre késztette a vendéget. A tettlegességre fajult inzultusnak csakis a vasúti személyzet vetett véget. Elvárjuk úgy a helybeli állomásfőnök úrtól, — kinek minden tekintetben erélyes és correct eljárásá­ról nem egyszer volt alkalmunk meggyőződni — valamint a debreceni üzletvezetőségtől, hogy a vendéglőst haladéktalanul utasítani fogják arra, hogy üzletében csakis olyan személyzetet tartson, a ki a vendégekkel szemben való visel­kedését nem a megrendelt áru értékétől teszi függővé, hanem kötelességéhez híven kellő ud­variassággal szolgál ki mindenkit, akit szeren­csétlensége véletlenül a vasúti étterembe vezet. (Beküldetett.) ❖ — * ❖ * !! Cséplőgéptulajdouosok figyelmébe!! : GÉPHAjTÓ-SZIJAK : mindenféle méretekben legnagyobb vá­lasztékban és legolcsóbb árak mellett kaphatók FRIED JENŐ bőrkereskedésében Deák-tér, > Nagykárolyban. íís­*+­* * * * _+ Uj gazdsági egyesületi titkár. Mint biztos forrásból értesültünk a Poszvék Nándor lemondásával megüresedett Szatmármegyei Gaz­dasági Egyesületi titkári állásra Világossy Gás­pár földbirtokos lesz megválasztva, a kit ezen állásra az elnökség is erősen támogat, s a ki az egyesület eddigi működésében tevékeny részt vett. Katonaság részvétele az aratáson. A király legfelsőbb elhatározásából, a közös had­sereg tényleges állományú legénységének je­lentékeny részét, az aratómunkákban való rész- vehetés céljából, az aratás idején három hétre szabadságolni fogják. Ebben a 4., 5., 7., és 13. hadtestparancsnokságokhoz tartozó csapatok legénysége, előreláthatólag julius elejétől kezdve — a 6. és 12. hadtestparancsnokságokhoz tar­tozó legénység pedig nagyobbrészt julius má­sodik felétől kezdődöleg fog részesülni. A jel­zett célra három hétnél hosszabb időre terjedő szabadságot nem engedélyeznek. A lovasitott fegyvernemekhez, valamint a műszaki csapatok­hoz beosztott legénység, a különleges szolgá­lati viszonyra való tekintettel, csakis kisebb számban lesz szabadságolható. Első sorban azo­kat szabadságolják, akiknek saját mezőgazda- sági birtokuk van, vagy akiknek a szülei ilyen birtokosok, vagy bérlők. A vonatkozó kérvé­nyeket a tartózkodó-helynek községi (városi) elöljáróságánál kell benyújtani, amely a kér­vényben előadottak valódiságát bizonyítja. Amenynyiben a katonák maguk kérik "a sza­badságolást, a kérelmüket — a községi bizo­nyítványok beterjesztése mellett — rendes szol­gálati utón terjesztik elő. Az apa, a fia és a munkásbíztositó. Érdekes döntést hozott a kereskedelmi minisz­ter. Arról volt szó, vájjon köteles-e az apa az üzletében, vagy műhelyében alkalmazott fiát a kerületi munkás-pénztárnál bejelenteni és érte a járulékot fizetni ? Ez a kérdés vitás volt, inig most a miniszter döntése megoldotta abban az irány­ban, hogy az apa köteles üzletében, vagy mű­helyében alkalmazott fiát a munkáspénztárnál épp úgy bejelenteni, illetve biztosítani, mint bármely más alkalmazottját, vagy munkását. Megállapítja a miniszteri döntés a járulék ki­vetéséül szolgáló alapot is a fiú eltartási költ­ségében. A kereskedők és iparosok terhei te­hát, kik fiaikat üzletükben, vagy műhelyükben alkalmazzák, ismét megszaporodtak. Beküldetett. Panaszt vettünk a közön­ség köréből, hogy a kofák ismét nagyon el­árasztják a piacot s kikapják még a kezéből is a megvásárolt holmit a háziasszonyoknak s mi­vel a kofák jobban bírják gorombasággal, tehát rendszerint ők a győztesek, Fölkérjük a ren­dőrséget, hogy a régi jó szokásnak szerezzen érvényt s ne engedje a kapzsi kufárkodást, mi­előtt a háziasszonyok be nem szerzik szükség­leteiket. Úgyis 98" o pótadó mellett elég drága már a piac. Panasz. Városunkban az utcák világítá­sát kalendáriumi bölcseség irányítja. Ha uj hold van jelezve, de tényleg borús az idő, már este Va 11 órakor vak sötétség terjed szét a vá­roson, a világítás szünetel, Ez jólehet és czél- szerü a szerelmeseknek és a tolvajoknak, de sehogysem rendjén való a személy és vagyon­biztonság szempontjából. Vásárló közönség figyelmébe! Mint értesülünk Kerekes Ödön helybeli Nagypiacztéri (Majtény-utca sarkán) jó hírnévnek örvendő fűszer- és csemege­kereskedő üzlete átalakítása' valamint kü­lönféle építkezések előtt állván, helyszűke miatt az összes üzleti áruinak tetemesen leszálitott árakon való eladását már meg­kezdette. Minthogy ilyen alkalmi bevásár­lásra igen ritkán kínálkozik alkalom, — mindenkinek érdekében áll, hogy ezt mielőbb kihasználja. A legjobb minőségű kávéban nagy készlet és nagy választék különféle íüszer, bor, csemege és hal- conservekben. Festék árukban, amire csak valakinek szüksége van, üzletében min­dent megtalál. — Finom czipőkre való mindenféle szinti krém, de a legjobb gyártmány. Különféle szeszes és édesített italok nagy választékban. Legfinomabb csokoládé, cacaó, teasütemény és czu- korkák, valamint mindenféle élelmi és élvezeti czikkekben nagy választék s azon­kívül igen sok kigondolható áruczikkei a legelőnyösebb árban lesznek kiszolgálva. Építőiparosok vándorgyűlése Aradon. Pünkösd vasárnapján háromszáz iparos gyűlt össze Aradon, hogy vándorgyűlés keretében tanácskozzék azokról a fontos ipari kérdések­ről, amelyek az ipartörvény revíziójával kap­csolatosan kerültek felszínre. A kongresszus va­sárnap reggel 9 órakor kezdődött a városháza dísztermében Kauser Gyula elnök beszédével. A napirend első pontjaként dr. Reisinger Ferenc tartott előadást az ipari és munkásszervezetek törvényes jogáról. Élőadása végén határozati javaslatot nyújtott be, hogy a kormány az ipari törvény revíziója keretében gondoskodjék az iparosok és munkásszervezetek viszonyainak végleges rendezéséről. Ehhez a ponthoz dr. Nagy Sándor országgyűlési képviselő szólott elsőnek, aki a különböző természetű sztrájkok ismertetése kapcsán arra az álláspontra helyez­kedett, hogy mint a törvényhozás tagja, haj­landó megadni az ipari sztrájkokkal szemben is a munkaadóknak azt az állami jogvédelmet, amelyet az államkormányzat a munkaadóknak nyújt. A napirend második pontjaként ifj. Kré­méi- József (Temesvár) tartott előadást „Az ipa­rosság parlamenti képviseletének kérdése“ cí­mén. Utána Székely Zsigmond mérnök (Bu­dapest) a kartellek és a szövetség közti viszony­ról értekezett. A napirend negyedik pontja „A tisztességtelen verseny kérdése a szövetségi el­járásban“ megvitatása volt, melyet Ligeti Béla (Szeged) és Schillinger Zsigmond (Budapest) referáltak. A vándorgyűlés többek felszólalása után Schillinger Zsigmond előadó álláspontjára helyezkedett, kimondván, hogy a tisntességte- len versenyt számüzendőnek tartja s nem en­gedi meg, hogy iparosok a szövetségi eljárás keretében azokat az iparosokat, akik a szövet­ség tagjai, tisztességtelen versenynyel támad­ják meg. A kongresszus másnap folytatta ta­nácskozásait. A napirend során Farkas Elek, a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségének főtitkára ismertette a balesetbiztosítási törvény' visszásságait. Kaszab Géza a munkaadók szer­vezetének létesítéséről tartott tartalmas előadást. Ezután Gunszt József, a budapesti építőiparos ipartestület főjegyzője ismertette a munkaadók álláspontját a munkások május elsejei munka­szünetelése tárgyában. Határozati javaslata, te­kintettel arra, hogy a május elsejei szünnap semmivel sem indokolt, országos mozgalmat indítványoz arra vonatkozólag, hogy ez a szün­nap áttétessék május első vasárnapjára, tehát hétköznapon ne szüneteljen a munka. Végül „Az építőiparosok nyugdij-ügye“ címen Edvi Illés László, a Magyaj Építőiparosok Országos Szövetségének titkára tartott előadást. Határo­zati javaslatát egyhangúlag elfogadták. A kong­resszus ezzel véget ért. Szalai Simon hangszer, zon­gora készítő és hangoló Szatirár, Kölcsey-utcza = (Gutman-ház).= Előjegyzéseket a „Közérdek“ szerkesztősége fogad el. A belügyminiszter a kivándorlás ellen. Andrássy Gyula gróf újabb körrendeletét adott ki a kivándorlás ellen. A miniszter felhívja a vármegyék első tisztviselőit, sürgősen utasítsák az útlevél kiállításra illetékes hatóságokat, hogy minden egyes kivándorolni szándékozót külön figyelmeztessenek arra, hogy az észak-amerikai Egyesült-Államokban a gazdasági viszonyok még mindig nem javultak s hogy a közel jövőben nagyobb ipari föllendülés nem várható; figyel­meztetni kell a kivándorolni szándékozókat arra is, hogy a munkaalkalmak szaporodásáról és a kereseti viszonyok javulásáról terjesztett hí­rek alaptalanok és hogy külképviseleti hatósá­gainknak a belügyminiszter utasítást adott, hogy az államköltségen való hazaszállítás kedvezé­sében nem részesíthetik azokat a kivándorlókat, akik ez évi január elseje után, tehát már ab­ban az időben vándoroltak ki, mikor az Egye­sült-Államokban beállott rossz kereseti viszo­nyokról tudomásuk volt. Meghagyja végül a miniszter azt is, hogy az útlevelet kiállító ha­tóságok az elrendelt figyelmeztetés és felvilá­gosítás megtörténtéről az útlevelet kérelmező felekkel minden egyes esetben jegyzőkönyvet vegyenek fel s a jegyzőkönyvet az útlevélhez csatolják. Elmaradt kiállítás. Mint értesülünk szat­mármegyei gazdasági egyesület által folyó évi augusztus hóra tervezett gazdasági gépkiállítás tervét — közbejött akadályok miatt — az egye­sület elejtette. STEIB MÁRTON kereskedő a Gyárfás-féle üzlet átvételével felmaradt árukat ^ bámulatos olcsó árak mellett árusítja ki. Ugyanott kaphatók a színes napernyők UKH“ legnagyobb választékban. Pénzintézeti tisztviselők kongresszusa. A magyarországi pénzintézeti tisztviselők va­sárnap kezdették meg Debrecenben első or­szágos kongreszszusokat. A nagygyűlést Vesz- prémy Zoltán főispán, a kongresszus védnöke nyitotta meg. Ezután a kongresszus tisztikarát választották meg, majd az előkészítő bizottság titkára, Czira Endre szólalt fel, kifejtette a kong­resszus célját, de tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy a kongresszust szocialista törekvésekkel vádolják meg. Az első előadó Hantos Elemér, a Pénzintézetek Országos Szövetségének tötiO kára volt. A pénzintézeti tisztviselők jogviszo­nyainak rendezését sürgette. Többek felszóla­lása után a kongresszus kimondta, hogy az ipartörvénytervezetnek a tisztviselők jogviszo­nyainak szabályozását tartalmazó részt öröm­mel üdvözli, kéri azonban a kormányt, hogy a magántisztviselők jogviszonyait rendező részek mielőbb külön törvényben szabályoztassanak. Kimondta továbbá a kongresszus, hogy a kor­mányhoz intézendő feliratában a tervezett sza­bályozás ellen felmerült kifogásokat részletesen kifejti és különösen hangsúlyozza a magántiszt­viselők kötelező nyugdíjbiztosításaira vonatkozó törvény szükségességét. Ezután a pénzintézeti tisztviselők nyugdíjügyéről tartott előadást Haj- duczky József, a Dévai Takarékpénztár vezér-

Next

/
Thumbnails
Contents