Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-06-13 / 22. szám
22. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. A Budapesten nem régiben ártatlanul kihullott vér talán észre fogja téríteni az üres frázisok által eltévedt munkások egy nagy csoportját s azok befogják látni, mit jelent szabadságot hirdetni s ugyancsak alkalomadtán a szabadságot lábbal taposni s maguk fogják követelni a szakszervezetek legradikálisabb megrendszabályozását, első sorban éppen a vezetők terrorja alatt nyögő munkások érdekében. Kontárok az ipartéren. Elszomorító jelenség, hogy nálunk menynyire burjánzik a tiszteségtelen verseny az ipar terén, mennyi az élősdi, mennyire rágja, öli az ipar egészséges fáját. A kontár munka által tám sztott konkurrencia hány érdemes polgárt dönt bajba, mennyinek veszi el a jó megélhetés eszközét a kezéből úgy, hogy az érdemes iparosok rendjéből hull el évről-évre több áldozat, úgy lesznek az egykori érdemes emberekből hitvány állampolgárok. íme Így fogyasztja a kontár munka rendszere az igazi, jó állampolgárok, az erős érzésű hazafiak nagy tömegét. És amily súlyosan megtámadja a kontár munka rendszerének mérges gombája az állami élet erkölcsi gyökerét, épp úgy veszedelmesen csorbítja az állami élet anyagi érdekeit is. A kontármunka reudszerénes árnyékában éppen azok titkoljákel az állammal szemben való tartozásaikat, akiknek legjobban módjukban volna azokat teljesíteni. Értjük a nagytermelőket, kik műhelyen kívül dolgoztatván a műhelyért járó adót nem fizetik oly mértékben, mint a mily mértékben termelnek. Csakúgy adják áruikat olcsón a piaczra, de nagy hasznukból nem jut semmi percent azért a védelemért és békéért melyet nekik az állam nyújt üzletük nagy hasznának előteremtésére. Kírdjük, hogy méltányos dolog-e ez a többi adófizető iparosokkal szemben ? Méltányos dolog e, hogy a becsületes polgári haszonra dolgozó iparos tulajdonkép többet fizessen, mint a busás nyereségeket ösz- szeharácsoló nagy termelő? Méltányos dolog-e, hogy az előbbit súlyosabban érintse az állam terhe, holott műhelyében hasznos iparos nemzedéket nevel, inig az utóbbi az állam terhe alól kibúvik az által, hogy műhelyen kiviil dolgoztatva, még a jó iparos nemzedéket is elrontja. Bizonyára ez a helyzet, mig egyfelől az állam anyagi létét támadja, másfelől a mai iparos osztályunk nagyobb részét borzasztó méltánytalansággal sújtja. Az elmondottakból is le lehet vonni az egyenes következtetést. Az iparnál elterjedt kontár munka rends er tönkre teszi a magyar ipar ' becsületet, kizsarolja a fogyasztókat, a társadalom erkölcsit megmételyezi, az állam érdikét meglopja. Ha tehát ennek a sok bűnnek véget akarunk vetni, akkor a kontár munka rendszerét végleg ki kell irtani iparunkból. Nem csak szóval, hanem tettel kell eljárnunk e rákfene ellen. Ne legyen szabad semmiféle vállalkozónak, gyárosnak, mesternek házon kiviil dolgoztatni, hanem tartson mindenki maga rendes műhelyt. Rendes műhelyt, melyben a termelés nek megfelelő segédkéz álljon rendelkezésre, melyben szakértő, felügyelet a helyes üzleti érdek vigyázzon a munkások jólétére. így nem lesz kontár, igy nem lesz éhenkórász egy iparos sem, de nem fogják olcsó és hitvány munkával traktálni a legnagyobb termelők sem az országot. Bizonyos ennélfogva, hogy a kontár munka rendszere az iparos osztályra, a fogyasztóközönségre, a társadalom erkölcsére az állam anyagi érdekeire nézve egyaránt végzetes veszedelem és nemcsak az iparosok szemponja, hanem a nemzet, az állam legfőbb érdekei is halaszthatatlanul kívánják, hogy a kontár munka rendszert végleg kiirtassék és műhelytartás minden termelő iparosára nézve kőtelezővé tétessék. A főgimnázium ünnepsége. A helybeli r. kath. főgimnáziám f. hó 6-án este a színházban fényesen sikerült ünnepélyt rendezett. Láttuk és hallottuk, hogy fiaink nemcsak a szivet-lelket nemesitő zenéhez értenek, nemcsak jó kedvvel és kitartással kultiválják a legszebb művészetet az éneket, hanem a bátor fellépés, a művészies alakítás terén is — mindig figyelembe véve ifjúságokat, fejlődő erőiket — helytállanak és beváltják azon ígéreteket, melyeket a helybeli lelkes tanári kar önfeláldozó munkája után várunk. Sok jó hallású és hangú növendék kerül ki fiaink sorából, s épen azért rosszul teszi, aki fiát nem taníttatja zongorázni, hegedülni vagy énekelni. így lenne lassankint rnuzsikális város Nagysärolybol. Az ünnepély lefolyása a következő volt: Elsőnek fellépett a főgimn. zene- és énekkar. Előadták Káldy „Szabadságharcz dalait“ Most már ő is odakuporodott a földre, a felesége mellé. Bizony, bizony. Hiába mondjuk: fiatalság bohóság. Mégis csak legkedvesebb időszaka az életünknek. Csak őszi napsugár biz a visszaemlékezés a valósághoz képest. Mondta elmerengve az asszony. No de mindegy — szólt a férfi — mégis csak napsugár. Szerez egy-egy derült őszi napot. E pillanatban két kedves arcz jelent meg mellette jobbról-balról s két kedves kar ölelte át a nyakát. „Hiszen akkor nekünk is megengedheted édes papa.“ Szólalt meg félénken hamiskás mosolylyal a két leány. A férfi láthatólag elpirult és meglepetve nézett majd a leányokra, majd feleségére, ki mosolyogva, könyörgő arcczal nyújtotta feléje kezét. Aztán elnevette magát és megcsókolta a feléje nyújtott kezet, Majd könnyeden megle- gyintette a két kedves arczot: No hát csak takarodjatok. Hanan aztán nem lesz ám semmiféle fotografálás, azt megmondom! Kiáltotta utánuk, hogy az utolsó szó mégis az övé legyen nem pedig az asszonyé. Ezt azonban a két leány alig hallotta, mert ekkor már a másik szobában folytatták az egy héttel előbb megkezdett galoppot. „Asszonyi furfang, asszonyi furfang !“ dör- mögte a férfi, amint feleségével egyedül maradt. Hanem azért megírhatom Palinak, hogy „az európai egyensúly helyre állt ?“ Kérdezte az asszony utánozhatatlan, kedves hangon és férje karjába öltve az övét, arczát közelegve dörzsölgette annak vállához. — A lányok közt persze egész nap, sőt mikor már lefeküdtek is, csak a színdarabról folyt a beszéd. Te Bella, ugyancsak soká jutott eszébe a papának, hogy ő is volt fiatal.Az ám. Pedig nem is lehetett olyan régen. Hiszen a papa olyan fiatalos. Meg a mama is . . . Te Ella! Nos. Tudod-e, hogy én egész héten minden nap imádkoztam,- hogy a papa megengedje. Ejnye te Bella, én is! Én meg is fogadtam, hogy ha sikerül, hát egy hónapi zsebpénzemet a szent Antalnak adom. Ejnye te, én is! Hanem én három hónapi zsebpénzemet ígértem a szent Antalnak. Hanem te, kezdi újra Bella, én csak azt szeretném tudni, vájjon a marra szántszándékkal, vagy véletlenül rakosgatta-e éppen ma a régi leveleit. Ezen én is gondolkodtam. Hanem mindegy, akárhogyan történt, csakhogy igy van. Jó éjszakát! Jó éjszakát! Ezen az éjszakán két ifjú szív bizonyosan rózsás álmokat álmodott. Szentgály átiratában. Tűzzel s büszkén énekelték a vértpezsditö magyar dalokat, mert egy dal sincs oly hatással az ifjúságra, mint a magyar daV' " Másxiik szám. „Modern gyerekek“ c. vig dialog volt, amelyet az örök mosolyról és jókedvről ismert Tihanyi pá" adott elő a tőlük megszokott kedvességgel és művésziességgel. A jutalom egy gyönyörű csokor és szűnni nem akaró taps lett. Harmadik számnak Koch Albin : Boné deus c. hegedűszólóját adta elő városunk ismert fiatal művésze Kovács Béla a főgimn. zenekar és férfi-énekkar kísérete mellett. Nagyon szépen halad, s ha továbbra is ily kitartással, s ily lelkesedéssel játszik, neve ismeretes lesz nemcsak Nagykárolyban, hanem széles e hazában. Vér Pál: „Zrínyi Ilona nikomedia lakomája“ c. melodrámája képezte a következő számot. Diczig Géza VIII. o. t. szavalta Dragoner Lajos kiváló zongorajátéka mellett. Jogos a feltevésünk, hogy Diczig, aki most kerül majd ki az életbe, másokat is fog gyönyörködtetni értelmes, ügyes szavalatával vagy szónoklatával. 10 percznyi szünet után a fögimnáziumi énekkar énekelte Erődi Béla: Szülőföldem c. darabját. Szépen oldották meg feladatukat, sokat haladtak egy év alatt. A közönség zúgó tapsára újból énekeltek még nagyobb kedvvel. Óh miért ragyog a nap? c. dalkeringőt énekelte T. Komáromi Gizi urhölgy, a szerzőnek Győri Emilnek zongorakisérete mellett. A felzugó tapsra magyar nótákkal kedveskedett a kiváló művésznő. Gyönyörű énekét persze csak emelte kísérőjének precziz játéka. A publikum várakozással várta a következő számot Vollstedt „Az erdőben c. potpu- riát. Várakozása nem volt hiábavaló. Az erdőben, a kovács műhelyben képzeltük magunkat s a fiatalságnak kedve lett volna a vadásszal együtt tánczolni; tudvalevőleg azt ábrázolta a gyönyörű valczer. Macskát is, ha mindjárt bus is — ritkán hallunk oly mosolyfakasztóan nyávogni, mint ahogy a gimn. cicája szólózott. A közönség újból is akarta hallani, s ismét gyönyörűséggel hallgatta a madárcsicsergést (ámbár a kakaskukorékolás erős fantáziával nevezhető csicsergésnek, de e mellett ott volt a fü- lemile is.) s újból tapssal honorálta úgy a növendékek mint vezetőtanárjuk, Braneczky József fáradságát, aki fiatal erővel tanítja fiainkat a zenére és énekre. A következő szám egy igen kedves kis bohózat volt. Remekül játszott Jeromos (Nonn Gyula VII. o. t.) aki a közönség tetszését teljesen megnyerte közvetlen, természetes, mesterkéletlen játékával. Valóságos színészi temperamentum, — szóval ügyes kis inas volt. Ugyancsak othonosan érezte magát Hannibál (Ilosvay György VII. o. t.) mülovagló is. Szerepében minden ügyességét s leleményességét érvényre juttatta. Hasonló dicséretet érdemel a czirkuszigaz- gató is (Erőss Tibor VII. o. t.) Kacsó Kálmán VI. o. t. is nagyon sokszor megkaczagtatta a közönséget jól alakított, esetlen tanító szerepében. Az iskolaigazgató (Nagy József VII. o. t.) is kivállóan megállotta helyét kis fiával (Székely György II. o. t.) együtt és segítettek a siker elérésében. A szülők s a többi közönség igazi örömmel tapsolt a fiatal műkedvelőknek, akik a darab előadása után eredeti öltözetükben még vagy kétszer elvonultak a közönség előtt. Elismerés és köszönet illeti Sróff G.‘bor tanárt, aki fiainkat betanította fáradságot nem ismerő kitartással és Tihanyi Vilmost, aki azután a komikumot kiéreztette és az alakítást javította. Baktay Jókai indulója zárta be a változatos műsort : s bár már 11 óra volt mégis mindenki feszült figyelemmel hallgatta a kedves búcsúszót. Fiaink most megelégedéssel nézhetnek a jól megérdemelt vakáczió elé, hogy jövőre, ujult erővel fogjanak munkájukhoz. A közönség érdeklődése is fokozódni fog fiaink szorgalmával. SINGER MARTON és TARSA villanyvilágítás berendezési vállalata Nagykároly, Deák-tér. Díjmentesen készít költségvetést mindennemű electroteknikai be- ■ rendezésekről. Csengőmunkákat is legjutányosabban vállal. Villamos csillárok és izzólámpák állandóan raktáron.
