Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-06-06 / 21. szám
21. szám. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. Vásárló közönség figyelmébe! Mint értesülünk Kerekes Ödön helybeli Nagypiacztéri (Majtény-utca sarkán) jó hírnévnek örvendő fűszer- és csemegekereskedő üzlete átalakítása, valamint különféle építkezések előtt állván, helyszűke miatt az összes üzleti áruinak tetemesen leszálitott árakon való eladását már megkezdette. Minthogy ilyen alkalmi bevásárlásra igen ritkán kínálkozik alkalom, — mindenkinek érdekében áll, hogy ezt mielőbb kihasználja. A legjobb minőségű kávéban nagy készlet és nagy választék különféle fűszer, bor, csemege és hal- conservekben. Festék árukban, amire csak valakinek szüksége van, üzletében mindent megtalál. — Finom czipőkre való mindenféle szinü krém, de a legjobb gyártmány. Különféle szeszes és édesített italok nagy választékban. Legfinomabb csokoládé, cacaó, teasütemény és czu- korkák, valamint mindenféle élelmi és élvezeti czikkekben nagy választék s azonkívül igen sok kingondolható áruczikkei a legelőnyösebb árban lesznek kiszolgálva. A latifundiumok ellen. Nagyon éreekes és az egész országra kiható határozatot hozott nemrégiben. Békés vármegye törvényhatósága. A megyegyülés kikelt a földadó aránytalan és igazságtalan elosztása ellen és fölirt az országgyűléshez, hogy hozza életbe az értékkatasztert és a földet ne a mennyiség, hanem azoknak a hozadéka arányában adóztassa meg. Békés vármegye területének nyolctized része ugyanis latifundium és a nagybirtok sokkal kevesebb földadóval van megróva, mint a szegény ember pár hold földje. Érdekes, hogy a megye- gyűlésen maguk a nagybirtokosok is az aránytalan adóztatás ellen szavaztak. A békésiek a föliratot megküldték az összes törvényhatóságoknak, kérve őket, hogy hasonló felirattal járuljanak az országgyűlés képviselőházához. A nagykárolyiak találkozó helye a Royal Debreczen legelőkelőbb kávéházában van. A legfinomabb férfi és női ingek igen jutányos áron kaphatók STE1B MÁRTON női divat üzletében Nagykárolyban, Deák-tér. Egy jó házból való 2—4 gimnáziumot végzett fiú tanulóul felvétetik Brihta Miksa férfi és női divatáru üzletében Nagykárolyban Deák tér. Sok a pillangó. A cserebogarak s hernyók az idén a szokottnál is nagyobb kárt okoztak a vármegye gyümölcstermésében. A pillangók rengeteg menyisége pedig, amelyekkel valósággal telítve van a levegő, a jövő évi termésünket fenyegetik hasonló, vagy még nagyobb pusztítással. Most még a pillangók tömeges irtásával sokat lehetne segíteni a veszedelmen. Felkérjük a városi hatóságot, hogy — amint az régebben is uzusban volt — tűzzön ki jutalomdijakat erre. A gyermekek egykét fillérért is tömegesen pusztítanák a pillangókat s igy csekély áldozattal sokat lehetne tenni jövő évi termésünk megmentésére. Érmihályfalvai hírek. Ismét kidült egy a Félistenek sorából, ismét kevesebb van a „Kossuth apánk katonái“ közül, akik egyetlen hivő szavára ott hagyták az iskola padjait s rohantak a veszélyben levő édes haza, a drága szabadság megvédésére. Múlt hó 28-án rövid szenvedés után elhunyt Jakab Mihály érmihályfalva község érdemekben gazdag ‘nyugalmazott főjegyzője, nyugalmazott 48-as honvéd őrmester a Miklós huszároknál. A nagy idők egyik vitéze távozott el az elhunytban, a ki az iskola padjáról csapott fel honvédnek s aki a moóri csatában az ágyú telep megroha- násánál, midőn az osztrák vadász zászlóalj rájuk sortüzelt s szakaszából 9 ember hullott le a lóról szintén golyót kapott alsó lábszárba s a túrái lovas rohamban az orosz lovagosság ellen intézett első összeütközésnél — vállán kapott kardvágást attól az orosz tisztől, akit aztán le is vágott. Egészen a világosi letételig a Mik- í Jakab Mihály. i lós huszárok itt levő divisiójával részt vett minden hadműveletben s Vasváry Pál, kivel egjr faluból — Nyirvasváryból valók voltak őt hívta meg az általa szervezett Rákóczi szabad csapat kiképzésére, mely állását az akkor rábízott fegyver szállítások miatt már nem foglalhatta el. Világostól 14 huszárral Törökországba akart menekülni, de Csúcsa mellett az orosz lovasság nagy erővel körülvette a csapatot s lefegyverezte s a boldogultat büntetésből besorozták az 5-ik gyalogezredbe, mely ezreddel benn volt abban a hadtestben, melyet Késvig-holstein ellen indítottak s Insbruktól Hamburgig gyalog marsolt. Az emigratió ügynökei rá vették, hogy szökjön Amerikába, de a hamburgi ügynök meggyőzte, hogy olyan ember aki csak diák és huszár volt, Amerikában alig boldogult igy maradt az ezrednél inig aztán 4 év után szabadságolták. 1854-ben Álmosdon lett jegyző s 1872-ben Érmihályfalvára választották meg, hol 1894-ben ment nyugalomba, de azért még két I héttel előzőleg is az irodában dolgozott. Derült kedély, ernyedetlen munkásság volt a boldo- ! gult kiváló tulajdona s általános tisztelet és részvét kiséri örök nyughelyére. Pihenjen békével ! Tánczmulatság. Az érmihályfalvai iparos ifjúsági kör 1908. évi junius hó 8-ikán, azaz Pünkösd másodnapján, a Nemzeti szállodában, virágárulással, szerpentin- és konfetti-csatával és kugliversenynyel egybekötött tánczmulatsá- got rendez. Belépődíj: személyjegy 1 korona 20 fillér. Kugliverseny délután 2 órakor veszi kezdetét zenével. Táncmulatság kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A zenét Gombos György zenekara szolgáltatja. Meghívás. Melegh Gyula érmihályfalvai ref. segédlelkészt Zsarolyán község ref. egyházhoz tartozó hívei a megüresedett papi állás elfoglalására kérték fel, ki is a megtisztelő bizalomnak engedve a felajánlott tisztséget el is fogadta. Meleg Gyula távozását az érmihályfalvai társadalom tagjai kivétel nélkül sajnálják. Sok szerencsét kívánunk az uj otthonhoz. Választás. Az érmihályfalvai iparos ifjak egyesülete legutóbbi közgyűlésén Csepreghy Ignácz ottani tekintélyes iparost elnökévé választotta. Gyilkos bika. F. hó 2-án rémes szerencsétlenség történt Kocsora Árpád földbirtokos tanyáján. Ugyanis nevezett tulajdonát képező bika megvadult s Orosz Mihály 80 éves pásztort felöklelte és összetaposta annyira, hogy a szerencsétlén ember a helyszínén rövid kínlódás után elhunyt. Ipartestületi közgyűlés. Ismeretes olvasóink előtt az érmihályfalvai ipartestületnél legutóbb lefolyt előljárósági tagválasztás ügye, a melyen tudvalevőleg a jegyző erőszakoskodása miatt két tekintélyes polgár kimaradt a választmányiból. Az uj választmány ezen ügyből kifolyólag elnökkel élén nem fogadta el a neki felajánlott tisztséget s lemondott megbízatásáról s egyben ujabbi tisztujitás összehívását kérte. A tisztújító közgyűlésén azonban az iparhatóság megbízottja kijelentette, hogy a lemondást nem fogadja el, mert nem Iát egyáltalán okot arra, hogy az újabb választás megejtessék s nem is engedte meg a lemondás tárgyalását. Az erőszakos eljárás ma is izgalomba tartja az iparos osztály tagjait. Mi részünkről egyáltalán nem érthetjük azt, hogy mi köze van az iparhatósági megbízottnak az ipartestület belügyeihez s honnan veszi magának a jogot ahhoz, hogy rendelkezzen az ipartestület elnökségének megválasztása ügyében ? Ez ügyben megkerestük az országos ipartestület elnökét dr. Gelléri Mór, kir. tanácsost, lapunk főmunkatársát s kértük támogatását, a magunk részéről jogállamba nem való és erőszakosnak tartott eljárás ellen. A válás beérkezésével újból szóvátesszük az ügyet. Nyilttér.* Viszonválasz a válasziratra. mely a „Közérdek“ cimő lap május 2-iki számában jelent meg. Önök, igen tisztelt „mezőpetrii főbíró ur és társai“ mosolyogtak a mezőpetrii gazdák nyilatkozatán, de higyjék meg nekünk hogy mig egyfelől a mosolynak nagyon sok faja van, * E rovat alatt közlöttekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. ! épen mint az embernek, addig másfelől a világtörténelem nagyon sok oly mosolyt jegyzett fel az emberiség történelmében, amit előítéletből — hogy úgy mondjam — eresztett meg a gyarló ember, hogy vele tévedésbe ejtse azokat, ákik a valóságban az igazságot keresik. A mosoly az emberi arc legrejtelmesebb játéka, s kifejezése lehet a tettek után érzett nyugodt lelkiismeretnek is, de lehet leplezője a jobb meggyőződésnek és a hamisság érzetének is. A hamis Potemkin herceg mosolyogva mutatta az oroszok nagy cárnőjének a távolból az elfecsérelt milliók után általa papírból épített falvakat. De vájjon a nyugodt lelkiös- meretet fedte-e ez a mosoly? — Az egész emberiség megmosolygott egy valakit, aki azt hirdette hogy „mindnyájan egy Atyának a gyermekei vagyunk.“ De vájjon nem a legszentebb igazságon mosolygott-e az emberiség? Láthatják tehát mezőpetrii főbíró ur és társai, hogy mosolyukat könnyen félreérthetik az emberek, mert azokat megtévesztésre és az igazság iránti előítéletre is magyarázhatják. Nem is hihetjük, hogy önök a nyilatkozaton mosolyogtak volna, hanem valószínű hogy csak „egy kissé rosszul találta magát kifejezni a fogalmazó ur,“ — sokkal rosszabbul, mint a mi állítólagos „fogalmazó urunk,“ aki azt mondta a nyilatkozatban, hogy az egyik párt a kisebbség, a „hatalom és erőszak fegyverével küzd.“ Rámutat pusztán az a tény a hatalom és erőszak fegyvereire, hogy községünkben a kisebbség akarata kormányoz és dönt, már pedig ezen fegyverek nélkül ez elképzelhetetlen, lehetetlen. Hogy azután „hol van hát ez a hatalom és erőszak,“ erre ujjal rámutatni nem fogunk, mert még egy győzelemmel végződő sajtóper kellemetlenségeit is kerüljük. Elég ennek bizonyítására az önök tényeinek megcáfolása körüli körülmények előadása azok előtt, akik nem szeretnek az önök által összeirt tényen vakon bolyongani. Ennyit általában s most lássuk a dolog érdemi részét, a válasz szerzőjének szellemi csapongásait és ennek eredményét. A válasz első és második bekezdésére részint már fentebb nyilatkoztunk, részint nem nyilatkozunk mert azt mi több joggal kérdez- hetnők meg a főbíró ur és társaitól, hogy az általuk írtakra meg mernének-e esküdni ? mint ők mi tőlünk! Meg mernének-e különösen arra, hogy az általuk hivatolt gyűlések hitközségi gyűlések voltak, vagy a választottak gyűlései ? Ha hitközségi gyűlések voltak, a törvény szabályai szerint tartattak-e meg, s hivattak-e össze ?, hozatott-e ezen malom kérdés körül csak egyszer is más határozat, mint egyhangú, jóllehet a hitközségnek akkor is, ma is jóval több mint fele nem kívánta és nem akarja a malmot hitközségi tulajdonnak elösmerni ? — Ez pedig csak egy esetben lehetséges s egy eszközzel, igen tisztelt főbíró ur és társai! A harmadik bekezdésre vonatkozólag a következő megjegyzéseink vannak: Fenntartjuk ma is hogy Kimer Ignác, Pfeifer Vendel és Rimili János urak a malmot a hitközség minden megbízása nélkül vették. Mert azt csak megbízásnak senki el nem fogadhatja és annak nem tarthatja, amelynek az előzménye a következő két úgynevezett hitközségi gyűlés volt: Mielőtt a fentnevezett és úgynevezett három megbízott ur egy úgynevezett és alább részletezendő módon létre jött megbízást kapott volna, összehívtak egy hitközségi gyűlést, amelyben Rimili János indítványt tett a malom vétel tárgyában. Ez a gyűlés azonban Rimili ur lehurrogása után határozathozatal nélkül oszlott szét. 2. Ezután körülbelül két hétre uj hitközségi közgyűlés hivatott egybe a kisbiró által. Ezen tényleg a 270 hitközségi tag közül úgy 50 körül lehettek jelen. Itt községünk főtisztelendője tett indítványt a malom vételére nézve, aminek nyomán nagy zsivaj és lárma keletkezett, úgy hogy a valóságnak az sem felel meg, hogy az indítvány ellen hárman felszólaltak, mert ott a felszólalást meg sem lehetett volna hallani. A nagy lárma után szavazás nélkül s a nélkül, hogy a többséget más utón meg lehetett volna állapítani, a fötisztelendő ur az indítványt jegyzőkönyvbe vétette s mint egyhangúlag elhatározódat felolvastatta. Ennek nyomán ismét óriási zaj és veszekedés következett s mig ez tartott, Merli János és még ketten, akiknek nevére nem emlékezünk, aláírták a jegyzőkönyvet. Ezen jegyzőkönyvbe volt foglalva az úgy-
