Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-05-30 / 20. szám
4-ik oldal KÖZhRDEK 20. szám. Kossuth Lajos nővérei közül a szabad- ságharcz idején Meszlényiné fejtett ki nagy tevékenységet. Éppen akkor maradt özvegyen két gyermekkel. A kormányzó a kórházak országos főfelügyelőjévé nevezte ki, ő maga pedig azoknak szervezője, első munkása, főápolója, gondnoka, gazdasszonya és inttézőjévé tette magát. Páratlan buzgalma a legrövidebb idő alatt 72 tábori kórházat állított fel és rendezett be. Kitűnő szervező képessége és lelkes buzgalma gondoskodott, hogy a honvédsereg sebesültjei mindenütt el legyenek látva ruhával és fehérneművel, élelemmel, kötszerekkel, orvosok és ápolókkal. Egy Vöröskereszt Egylet volt ő maga. Jótevő buzgalmának elég hasznát látták ellenséges hadifoglyok is. Jutalma lett az ismert osztrák háladatosság. Hét hónapig tartották vizsgálati fogságban, amig a haditörvényszék elé került. Súlyos testi nélkülözéssel s még súlyosabb lelki gyötréssel kínozták, mig halálosan megbetegedett a börtönben. Akkor száműzték a hazából s a kifosztott, megtört hölgy keze munkájával szerzett magának túl a tengeren — sírhelyet. A hontalanság első éveiben volt a Kossuth családnak még egy kedves házi angyala : lánya, Vilma, szép, bájos, lelkes gyermek, akinek kedvességét mindenki elragadtatva dicséri. Abban az időben, mikor Kossuth Angliában tartózkodott a gyönge szervezetű Vilmát az Olaszországban lakó Pulszky-család gondjaira bízták. A nagyon müveit s rendkívül okos anyai barátnő, Pulszky Ferenczné, azután alig tudott megválni a kedves leánykától, mikor a már szintén olasz ég alá vonult szülők hazahívták. Olyan túláradó gyöngédséggel ragaszkodott a fiatal lány szeretteihez, mintha előre kárpótolni kívánná őket a veszteségért, mely elvesztésével sújtja őket. Csak 18 életév volt rendeltetve az édes, fehér láng-virágnak. Elvette már a kérlelhetetlen Nagy ur, az engesztelhetlen halál, az önkéntes számüzött- ségben élőtől szivének legdrágábbjait. Az édes anyát, a szereit hitvest, a ragaszkodó gyermeket. Ily sebekre van-e balzsam Gileádban ? Ilyen veszteségre van-e pótlás rideg e világban ? Van. És Kossuthnak az megadatott. Ha súlyos volt viselnie az élet és a halál csapásainak sokaságát, rendkívüli lett a vigasztalás is, mely neki adatott. Ott maradt mellette, mint egy magyar Antigone, a szerető nőtestvér, a vele egyvérü és közöslelkii nemes hölgy : Ruttkayné Kossuth Luiza. Minő hivatást vállalt e fenkölt lélek, azt megérteni már csak erősszövésü női lélek képes. Ismét az anyára kell gondolnunk, aki dicső fiának ily méltó pendantjává nevelte Luiza leányát. Meleg, választékos és bizalmas otthont teremtett Ruttkayné bátyjának s a két fiúnak. És az magyar otthon volt, le egészen a konyhája főztjéig. Nem utolsó dolog ám ez ! A magyar konyha olyan különleges valami, aminek párját sehol a világon nem találni. Csak belátással teljes háziasszony bírhatja azt métányolni, milyen komoly feladat, a magyar konyhát fentartani abban a gyönyörű tálján hazában, ahol még a nyers hozzávalóit sem ismerik, nem termesztik. Ahol parmazánnal eszik a levest, olajba sütik a csirkét, paradicsommal öntik nyakon az omeletet. És azután a tálján szakács nem veszi be a magyar konyha tudományát. A töltött káposzta mélységes titok maradt előtte, a rántáskészitést be nem veszi, a rétestésztát megbámulja, de maga ki nem nyújtja. Az olasz szolgaszemélyzet mellett Rutt- kainénak még hazai szakácsnőről is kellett gondoskodnia, hogy becsületes magyar étekfogással legyen ellátva a család asztala. Turinban járó magyarok mindig bámulták az alapokig ható mély judiciumot, mely- lyel Kossuth a hazai eseményeket a távobóll is megítélte. Ez nem csupán a lángész adománya. Tájékozást nyújthattak a folytonosan olvasott magyar lapok, a hazából érkezett tudósítások, de a találó itéletmondáshoz szükséges az olvasott dolgokat meg is beszélni. Erre nyújtott alkalmat Kossuthnak az eleven szellemű, nagymüveltségü Ruttkayné társasága. Olympusi társalgás lehetett az akkor is, ha közönséges napihirekről folyt a szó. Isten tudja, mennyire segített e vigasztaló, földerítő társaság megtartani azt a lelkierőt, azt a megtisztult bölcsesség emelkedett szellemét, melyet 90 éven túl is bámult a hódoló világ. Most immár nyugosznak . . . És ha népének hálája nem dicsőítené őt érczszobrokban, a magyar nők hódoló szere- tete melengetné emlékét az aranyszivü nagy embernek, aki csak azokban kereste a női eszményt, kiket az Ég hozzá legközelebb rendelt. Ott meg is találta minden alakjában, az anyától a gyermekig, a hitvestől a testvérig. Hol a család mely olyan hölgyeket, (de hol a nemzet, mely olyan családot?!) mutasson fel, mint: a Kossuth-család hölgyei. Színészet. „A tanítónő“. Bródy Sándor minden tetszelgő züllöttsége és fenegyerekeskedése dacára sem tudja az igazi Bródyt megtagadni : ezt a tökéletesen fegyelmezetlen, jószivii és színes dolgokról álmodó gyereket, aki tulajdonképpen nem tudja, hogy mit csinál. Egy bájos és Istenem milyen erélyes apró tanítónő magába szerettet egy dölyfös, szilaj és szép embert, aki a lovagiasság szabályai szerint elveszi feleségül. Ez nagyon megható és [régi mese, és igazán csak az a fő benne, hogy van elmondva. Hát a Bródy módjára van elmondva: össze- halmozásával sok-sok színnek, sok stílusnak, sok okosságnak és még több kedvességnek. Egy furcsa'nagy csomó, amelyben ifj. Nagy István éppen úgy füstöli ki a társaságot, mint éppen most egy éve az Ördög csinálta, amelyben egy filozopter mély és keserves dolgokat mond el, vagy inkább elhallgatja őket, amelyben bohózat is van az iskolaszék révén, szóval, ahol minden kapható, mi szem-szájnak ingere. Szó sincs róla, darabnak nem jó, de hogy szép, mély, megható és kedves, azt nem lehet letagadni. Az előadás igen gondos volt. Takács Mariska tökéletes játékot adott, s minden néven nevezendő bírálaton felül áll. Vidor nem volt elég szilaj és elég paraszt, valamint Andai is inkább egy feltűnően csinos úri leány volt, mint falusi, — ez azonban a jó játékuktól alig von le valamit. Csupán a rendezőt akarjuk arra a kissé kényes dologra figyelmeztetni, hogy a falusi iskolás leányok nagyon ritkán hordanak előkdlő oltárékeket „TatárjárásSoha ilyen furcsa operettet: a szövegkönyve ízléses és irodalmi színvonalú. Szomorú és mindennapi tapasztalatok nyomán már természetesnek voltunk hajlandók tartani, hogy operett alatt sekélyes vicceket és utszéli ötlet hajhászásokat kell értenünk zenekisérettel. A „Tatárjárás“ azonban jóizlésü librettista munkája és ez kárpótol azért a valószínűtlenségért is, ami a darab tulajdonképpeni for- fordulója : a Lőrerdhey becsületszava. A muzsika sovány, de finom és szellemes. Csakhogy kevés a muzsika, kevés és nagyon meglátszik, hogy a Vígszínház számára készült, ahol csak ötletképpen foglalkoznak muzsikával. Az előadás nem sorolható a legjobbak közzé. Mindenekelőtt meg kell hajolnunk Rátkay, Vidor és Radványi pompás és kifogástalan játéka előtt. Tihanyi erősen túlzott, de annyi szeretetreméltó és bő humorral, hogy a nézőtér régen kacagott ennyit egyszerre. Komáromi Gizi igen ügyesen játszott s festői toilettjével feltűnést keltett. Andai igen csinos önkéntes volt s kedves játékával egy pár női szivet is dobogásba hozott. Hiába ! Hölgyeink azt tartják, hogy tisztái uniformis első a világon! Az énekeseket valami indisz- poziciós átok fogta meg a magyar nóták alatt, játékuk ellenben jó volt. A kisebb szereplők igen jól dolgoztak. Hedden a „Bíboros“ czimü 4 felvonásos színmüvet adták kitűnő szereposztással és művészi előadással. A darab először Kolozsvárt lett bemutatva. Tartalma: a gyónás szentsége és a Mediciek, Róma e hatalmasai napjának lealkonyulása akkor, amikor épen a legnagyobbat akarják elérni, mikor Medicsi bíboros pápa akar lenni. — A czimszerepet Balázsi játszotta : remekül; méltó partnere volt Radványi s a két tragika: Verő és Takács is megfeleltek a kivánalmaknak ; Tihanyi és Vidor kicsit, de jót produkáltak szükebb körű szerepeikben. Szerdán Komáromi Gizi jutalomjátékául a „Madarász“ czimü operettet látta a nagy számban megjelent közönség. Giziké remekül játszott és busásan meghálálta azt a virágözönt, amiben a közönség hálája és szeretete jeléül részesítette. De kár, hogy el kell őt veszítenünk. — Radványi, Barna és Sarnai Lidi is jól játszottak. Az estről a közönség kellemes emlékeket vitt magával. HÍREK. Lemondás és helyettesités. Domahidy Pál a szatmári járás szolgabirája állásáról lemondott s helyébe Dr. Falussy Árpád a megnyilvánult közóhajtásnak engedve Serly István tb. szolgabirót helyettestette. Esküvő. Feldmann Aladár földbirtokos folyó hó 31-én délután fél 4 órakor tartja esküvőjét Bródy Mihály helybeli fakereskedő kedves és bájos leányával Bellával. Sok boldogságot kívánunk az uj párnak! Választás. Az ecsediláp társulat tisztikara folyó hó 24-én megtartott nyugdíj bizottsági tagválasztó gyűlésén 10 szavazattal 4 be nem adott szavazat ellenében Kiszely Géza társulati nyilvántartót, lapunk főmunkatársát bizottsági taggá választotta meg. Gratulálunk ! Ezüst lakadalom. Folyó hó 17-én ünnepelték Illés András helybeli ácsiparos és neje szül. Papp Mária házasságuk 25-ik évfordulóját a rokonok és jóbarátok körében. Délelőtt 10 órakor a gör. kath. templomban Istentisztelet volt, mely után Kupcsa Péter lelkész újból megáldotta a házaspárokat, fenkölt beszédet intézvén hozzájuk, áldást kérvén az ezelőtt 25 évvel szívből kötött frigyhez. Az egyházi szertartást ebéd követte, melyen sok szerencsekivá- nat hangzott el, — mihez mi is tiszta szívvel hozzájárulunk. Színészi évad meghosszabbítása. Városunk szinügyi bizottsága f. hó 25-én tartott ülésen Krémer Sándor színigazgató kérelmére engedélyt adott arra, hogy az idei nyári színi évadot junius hó 15-ig meghosszabbíthassa. Tojás és baromfi értékesítő szövetkezőt vármegyénkben. Ilosvay Aladár vármegyénk szeretett alispánja kezdeményezésére mozgalom indult meg az iránt, hogy egész Szatmárvármegyére kiterjedőleg tojás és baromfi értékesítő szövetkezet létesittessék. Ez ügyben az alispán megkeresi a járási szolgabirói hivatalokat, valamint felkéri az országos gazdasági egyesületet, hogy egy később kitűzendő határnapon közös értekezletre gyűljenek össze, illetve megbízottat küldjön ki, a mely értekezlet egyúttal hivatva lesz határozni a szövetkezet megalakítása tárgyában. Munkásbiztositás és bejelentés. A kereskedelemügyi miniszter a kereskedelemügyi minisztériumban csütörtökön délelőtt tartott értekezleten letárgyaltatta a munkásbiztositásnál a munkaadókat terhelő bejelentésekre és a pénztárak által vezetendő nyilvántartásokra és számadásokra vonatkozó összes rendeleteket és mintákat, a melyeket a törvény alapján részben a kereskedelemügyi miniszter és részben az állami munkásbiztositó hivatal ad ki. Az ülés megnyitásánál Szterényi József államtitkár érte- kezleti elnök fölhívta az értekezlet figyelmét arra, hogy az értekezlet tárgyalásainak czélja az elkészített tervezetek végleges szövegének megállapitása. Ennél két szempontot kell szem előtt tartani, az egyik az, hogy a pénztárak számadásai és nyilvántartásai pontosak legyenek, ezekből és a munkaadók bejelentéseiből minden adat rendelkezésre álljon, a mire a munkásbiztositásnak okvetlenü1 szüksége van; a másik szempont pedig az, hogy a pénztárak kezelési költségét nem szabad ok nélkül szaporítani és hogy a legszigorúbban kerülni kell mindent, a mi a munkaadóknak törvényszerű bejelentését és adatszolgáltatását bármilyen irányban nehézzé, vagy zaklatóvá tenné. Az értekezlet e szempontokból beható tárgyalás alá vette a rendelettervezeteket és az azokhoz készített összes nyomtatványmintákat és azok végleges szövegét jelentékeny egyszerűsítésekkel legnagyobb részben megállapította. Egyes nyomtatványmintáknál az államtitkár intézkedett, hogy azok a gyáriparosok országos iparegyesület gyáripari szakosztályaival rövid utón még megbeszéltessenek. A tárgyalások befejezése után Szterényi József államtitkár kijelentette, hogy Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter a tárgyalt szabályzatok és minták végleges szövegét még május folyamán kiadja és az állami munkásbiztositó hivatallal is kiadatja, hogy a
