Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-05-16 / 18. szám
18. szám. KÖZhRDEK 3-ik oldal azért nem szavaz, mert nem kct, de hat személyről van szó s abból hármat kell választani tehát helyesebb lett volna titkos szavazást rendelni el. — Lett erre kapkodás a törvény- könyvhöz, de azért csak folytatták a szavazást, melynek eredménye az lett, hogy llosvay Aladár javaslatát 131 szótöbbséggel elfogadták. Főispán a maga részéről .Vladarassy Dezsőt,! Jékey Zsigmondot és B. Kovács Jenőt nevezte ki. A szavazatszedő bizottság kinevezése után a kijelölő bizottság visszavonult s hosszas tárgyalás után a jelentést a következőleg tette meg. BeadatoM pályázat. Ezek közzül első i helyen Diénes Dezső, 2-ik helyen Serly István, 3-ik helyen Báthy Lajos, 4-ik helyen Lázin Ti-1 vadar lett jelölve. A szavazás tartamára elnök az ülést felfüggesztette. Fél egykor hirdette ki az elnök a szavazás eredményét, mely szerint beadatott összesen 218 szavazat, melyből Dienes Dezső 100, Serly István 91, Báty Lajos 26 és Lázin Tivadar 1 szavazatot nyert s igy Dienes Dezső 9 szavazattöbséggel a mátészalkai járás szolgabirójává választatott. A választás megejtése után a bizottsági tagok nagyrésze kivon ült a teremből s a gyűlés csakis a főispán által ebédre meghívott vendégek jelenlétében folyt le, meiyen_ az előadói javaslatok értelmében döntöttek. Általános volt az a nézet, hogy Falussy Árpád az egész gyűlést igen idegesen vezette. Ä nagykárolyi Kossuth Lajos-szobor leleplezési ünnepélyének sorrendje. Délelőtt fél 11 órakor: a Kossutli-szobor körül az ünnepélyen résztvevők elhelyezkedése. Délelőtt 11 órakor a leleplezés: 1. Hymnus. Énekli a nagykárolyi dalárda. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Debreczeni István, a szoborbizottság elnöke. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Papp Béla, országgyűlési képviselő. 4. Ünnepi óda. Irta és szavalja Dóczy József. 5. A szobor átadása. A szoborbizottság nevében átadja: llosvay Aladár, szoborbizottsági tag. 6. A szobor átvétele, Nagykároly város nevében átveszi a polgármester. 7. A szobor megkoszorúzása. 8. Szózat. Énekli a nagykárolyi dalárda a közönséggel. Délután 1 órakor diszebéd a „Magyar király“ vendéglőben. Egy teríték ára 10 korona. Kérelem. A szoborbizottság felkéri a szoborleleplezési ünnepélyen résztvenni szándékozókat, hogy: 1. részvételüket május 24-ig Nagykároly város polgármesteréhez bejelenteni szíveskedjenek, hogy a zárt területre jogosító igazolvány s a diszebédre szóló jegy fentartható legyen. Testületek, hatóságok, közintézetek felkéretnek, hogy fenti határidőre szintén közölni szíveskedjenek, hogy hány taggal s névszerint kikkel szándékoznak résztvenni. 2. Bejelenteni szíveskedjenek azt is, hogy melyik vonattal fognak megérkezni. 3. A szobor-kertbe csak igazolványnyal lehet belépni. Az igazolvány s diszebédjegy Néma Gusztáv városi közigazgatási jegyzőnél vehető át. 4. Akik a szobrot megkoszorúzni kívánják, felkéretnek, hogy e szándékukat s a koszorú- szalag feliratát fenti határidőig szintén közölni szíveskedjenek. A szobor körüli elhelyezkedésre nézve úgy határnzott a bizottság, hogy a szoborral szemben állittatik fel a szónoki álvány s. egy tribün oldalt állittatik fel 72 személyre; ezen fognak elhelyeztetni a vendégek : államtitkárok, képviselők, törvényhatóságok küldöttei, a két nőegylet 6—6 tagja. Ezen tribünnel szemben fognak elhelyezkedni a városi képviselőtestület, a vármegyei bizottsági tagok, a közhivatalok tagjai. Az újságírók számára is megfelelő hely | jelöltetett ki. A szoborral szemben, de a rácson j kívül lesz egy hatalmas tribün 489 személy j részére, soronként 36 helylyel. Az első 6 sorban a helyek ára 3 kor. a többiben 2 kor. A főgimnázium és polgári leányiskola növendékei a kertben fognak sorfalat állani a szobor hátvonalában, a többi iskolák növendékei a kertet övező kerítés mellett fognak állást foglalni. Kiderült az igazság! módosítása iránt ——----------------------------- benyújtott indítvá ny nem keltett olyan feltűnést mint a melyet keltett a főrendiház egyik tagja által a legutóbbi ülésen bemutatott pontosan járó zsebóra, melyet az illető Kohn Antal helybeli órás és ékszerész üzletében vásárolt. A londoni magyar kiállítás. Egész csendben egy hazánk ipara mező- gazdasága és kereskedelme számára nagy jelentőségű vállalkozás valósul meg a nyár folyamán. Lefoglaljuk a magunk számára az angol főváros lakosságának érdeklődését mint 1906-ban az osztrákok meg tették, egy kiállítás alakjában, mely hivatva lesz hazánkat főleg mint olyant bemutatni a melylyel az angol ipar és kereskedelemnek üzleti összeköttetésbe lépni érdemes. A vállalat eszméjének megpenditője s annak kivitelében a f i mozgató erő Dr. Molnár Ákos a szomszédos székelyhídi kerület képviselője, a ki nagyon helyesen belátta azt, hogy az igazi 48-asnak nem csupán a politika, hanem a gazdasági élet terén is törekedni kell hazánknak Ausztriától való függetlenité- sére s már évek óta fáradhatlanul törekszik Magyarország és Anglia között minél több kapcsolatot létesíteni, abból indulván ki, hogy Ausztriától csak az esetben függetleníthetjük magunkat, ha czikkeink számára más országokban keresünk és találunk piaczot. E czél közelebbi megismerésére idézzük saját sorait a szegedi kereskedelmi és iparkamarában tartott felolvasásából. A gazdasági világversenyben való térfoglalás, a konjunktúrák kihasználásában való előretörés ma a faji és nemzeti politika vezér- gondolata mindenütt a földkerekségén, nálunk se lehet máskép. Piacot teremteni a szélrózsa minden irányában, ipart, mezőgazdaságot emelni a könnyű, gyors és jó értékesítés révén, csak az lehet az uj magyar imperálizmus politikája, állami érvényesülésünk minden vonalon való szilárdságának legjelentősebb előfeltétele. Ennek bevezetése azonban nem lehet más, minthogy a nagyvilág elé álljunk, bemutatkozzunk mindenütt, a honnan a nemzetek gazdasági koncertjét dirigálják. Ezen elveket czélozta az én kezdeményezésem a londoni magyar kiállítás által. Jelentessük meg, Magyarország mezőgazdaságát, iparát, iparművészeiét, sőt képzőművészetét is az üzletvilág mostani legforgalmasabb gócpontján, Angliában, Londonban. Nem valami nemzetközi tárlaton, hanem önállóan, mintha csak a volt millenáris, nemzeti kiállítást helyeznök át a Themse partjára. Mutassuk be az angol főváros hét és félmillió lakossának, az angol gyarmatok Londonban járó-kelő politikai és gazdasági expozituráinak, a földkerekség minden részéből ott megforduló száz meg százezer idegennek, hogy a mi hazánkban mit produkálnak, milyen minőségben, mekkora árban, mi van eladó. Mi nem csa ahajókkal hódíthatunk gyarmatokat feles terményeink elhelyezésére, iparunk fokozására és emberanyagunk megmentésére, hanem a fiumei kikötőből kiinduló áruszállító hajóinkkal kell beeveznünk London dokkjaiba, a hol minden áru megtalálja a maga piaczát, ha az ügyes, kereskedelmi szellemben elhelyezni tudják. Föí tehát a magyar lobogókkal. Anglia ^türelmesen vár bennünket, ő a világ ura, nem várhatjuk, hogy hozzánk jöjjön, nekünk kell odamonni, s bemutatni nemzeti kincseink tárházát, Ha csak egyet is eltudunk helyezni London piaczán gazdasági terményeink közül, pedig arra hosszas tanulmány és az angol nagykövetséggel és London legelső borexportőrjeivel folytatott tárgyalásaim alapján biztosan számíthatunk, igy a magyar borok bevezetésére, már akkor is megérdemli, hogy a külföldön megromlott renoménkat, a magyar borok régi hírnevét visszaállítsuk a világ előtt. Ezt legbiztosabban egy nagy önnáló nemzeti kiállítás keretében érhetjük el és különösen Londonban, a világkereskedelem legnagyobb látó pontján. De a boron kivül számos olyan czikke- inkkel érhetünk el üzleti eredményeket Angliában, a melyeknek termelését nálunk fokozni lehet s Angliában keresett czikkek mindig. A táplálkozási áruk, tojás, vaj, szárnyas stb., a magyar dohány és gyártmányai. Van egy föld, Anglia, mely sem bort, se dohányt nem termel, ellenben óriási mennyiséget fogyaszt. Megfizeti mesés pénzekkel a mi jó s ugyanakkor itt van egy másik föld, a magyar, a melyik megtermeli mindezt, sőt kitűnőség dolgában versenyezhet a többi földterületekkel és vezethet is. Nem a konjunktúrák hiányoznak-e tehát csupán, amelyek megszerzésére kell törekednünk, hogy összeköttetéseket teremtsünk közöttük. Nekünk a Themse partján kell kikötnünk, hajóinkat üresen s tárcáinkat megtöltve keli visszahoznunk. S a nemzeti trikorolt megismerik Anglia hajósai hamarai'b, mintha itthon közjogi csatákban hordozzuk meg s gyakran meg is tépetjük. Gazdag vadász területeink potom pénzt hoznak ; a külföldi pénzarisztokráczia alig tud felőlünk valamit, hogy konkuráljon értük, ahhoz első sorban érdeklődését kell felkeltenünk. Élelmi szerekben, gazdasági és ipari cikkekben és iparmüvészetben fölvehetjük a kesztyűt bármely elenféllel szemben, de nincs hol mérkőzzünk. Nincs akkora piaczunk, a mekkora képességünk kifejtéséhez szükséges volna. Píacz nélkül pedig nincs ipar, nincs iparfejlesztés, nincs gazgasági élet. Á londoni magyar kiállítás, mint minden más efajta tárlat az egyetlen módja annak, hogy utat törjünk a nagyvilág áruházaihoz, fogyasztó közönségéhez, kereskedelméhez. ■ A kiállítással azonban csak a mód és alkalom nyílik meg az üzleti összeköttetések létesítésére, ezeket azonban lehetőleg minél hamarább ténylegesen meg is kellene csinálni. E czélból a kívánatos az volna ha gazdáink, kereskedőink és iparosaink a nyár folyamán minél nagyobb számban keresnék fel Londont, hol a hasznos tanulmányok, és kellemes szórakozás mellett nagyszerű üzleteket is kötnének azon angol üzleti emberekkel kiknek érdeklődését a kiálllitás már felkeltette, kik a kiállított termények között már találtak olyanokat a melyekre szükségük lenne. Egész természetes volna például mondja Dr. Molnár Ákos fentidézett felolvasásában ha a szegedi gazdák ezer hold paradicsomtermelésére kötnének szerződést, melynek holdja 300 forintot jövedelmezne, avagy nagy kiviteli dohánytermelésre hisz a magyar dohány olyan jó, hogy az angolok szívesen megfizetnék kétszeresét annak a miért nálunk kél. Hogy közönségünknek a Londonba való eljutást^ és az ottani tartózkodásnak lehető kihasználását elősegítse Dr. Molnár Ákos egyszersmind társas utazásokat rendez 8—8 napi londoni tartózkodással. Ezen utazások 600 koronáért lehetővé teszik elsőrangú el látás mellett London és környéke összes nevezetességeinek megtekintését és az angol társadalommal való érintkezését. A kiindulók három csoportban mehetnek junius 20. julius 16. és augusztus 20-án. A kiindulás iránt közelebről érdeklődőknek kiadóhivatalukban szívesen szolgálunk prospectussal. Ezen gazdasági fejlődésére nagy jelentőségű dolog, bővebb ismertetése czéljából Dr. Molnár Ákos felolvasásokat tartott és tart az ország számos városában. Kívánatos volna ha intéző köreink érdeklődésének az ügy iránt és egy ilyen felolvasásnak városunkban tartására is megnyernék. Hisszük hogy a képviselő ur szívesen tenne e meghívásnak eleget, mely városunk közönségeink egy kellemes estét, nagyon sok hasznos ismeretet szerezne és a mellett talán meg is nyerne némelyeket egy olyan utazásnak, melynek jelentőségét és fontos czéljait a fentiekben ismertettük.
