Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-02-01 / 3. szám

4. oldal.

KÖZÉRDEK.

3. szám.

kijelölt szervének meghallgatása mellett az iparhatóság dönti el.“

E szakaszban minden további kendözés nélkül ki van mondva, hogy meg kell különböztetni a gyárost a képviselt iparostól. Ha e megkülönböztetés által csak holmi személyes nézetek sértetnének meg, azt ajánlanám, térjünk egyszerűen napirendre fölötte. Ámde ez a szakasz a gyárosokat előnyben részesíti és pedig nem is az eddigi szokásos szubvenciók révén, amelyek az egész országot egyenlően terhelik, hanem egyenesen a képesített iparosok rovására, olyannyira, hogy bizony nagyon kérdésessé teszi a képesített iparosok további fejlődését, de még csak mégélhetését is.

E szakasz ugyanis megtiltja a képesített iparosnak a 15 évesnél fiatalabb egyéneknek cse- lédi (inasi) minőségben való alkalmazását, azonban a gyárosnak megengedi ezt.

A nem érdekeltek, valamint a felületesen és szakértelem nélkül itélők (országgyűlési képviselők), sőt talán a leginkább érdekelt képesített iparosok is, nem találnak majd ezen megütközni valót, ámde ha e törvénytervezet szellemébe mélyebben behatolunk és gondolkodunk, meglátjuk az előttünk tátongó örvényt, amelybe bele akarnak bennünket kergetni.

Tudjuk, hogy az iskolakötelezettség a hatodik életévvel kezdődik, tehát a gyermek a tizedik életévében a negyedik elemi iskolát elvégezte. Ebben a korban már a legtöbb szülő, kivált ha több gyermeke van, belefáradt a könyvek vásárlásába, tandíj fizetésébe és más, a tankötelezettséggel járó kiadásokba, tehát odaadja a fiát iparos tanulónak, hisz tudják, hogy gyermekük igy is tovább jár még iskolába, azzal a különbséggel, hogy itt már nem ők viselik a költséget. Igen ám, csakhogy az iparos a 12 éven alóli gyermekeket sem tanulónak, sem cseléd, sem inas, sem gyakornoknak fel nem veheti, mi marad tehát más hátra, beadja fiát egy vagy más gyárba munkásnak, ez aztán mint munkást beíratja a tanonciskolába és egy két év elmultávál a tényleg megszerzett és igazolt gyakorlati ismeretei alapján beszegődteti — ezt ugyanis a törvény megengedné — rövidebb vagy hosszabb időre iparostanulónak és felszabadítja, mint képesített segédet.

Elmaradhatlan következménye ennek az lesz, hogy a gyárosoknak, ahol a gyermekeket gépekké nevelik, lesz annyi tanulójuk, ameny- nyi csak kell, ellenben a szakképzett iparosnak még drága pénzen sem jut ilyen, hacsak azokat nem vesszük számításba, akiket a gyárosok, mint hasznavehetetleneket kimustrálnak. Számításba vehetnénk ugyan azon jobbmódu szülők gyermekeit is, akik a 12-ik életévükig középiskolákba járnak, de valószínű viszont, hogy akik a középiskolákat jó sikerrel végzik, azok inkább bármily csekély fizetésű hivatalnoki, vagy más diplomás pályát óhajtanak választani, mint iparosinasnak menni. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a legtöbbnél tanulás közben elfogynak az anyagi- erők és ennek következtében az első esetben a munkás, a másodikban pedig a szellemi proletárok száma fog erősen megnövekedni.

Szóval minden történhetik, csak éppen az nem, amit e szakaszszal el akarnak érni, t. i. ez országnak erős, egészséges, szakképzett, becsületes munkásokat nevelni. De legelsősorban : semmivel meg nem okolható sérelem volna a kézmüiparosságra nézve az, hogy a gyárak az életkorra való tekintet nélkül szabadon vehessenek fel inasokat, a képesítéshez kötött iparágakon tengődő iparosság pedig ne kapjon inas-anyagot. Kiváncsiak lehetünk, hogy a törvényjavaslat indokolása mit tud felhozni majd e rendelkezés magyarázatául. Ha a gyáraknak nem engednék meg e 12 évesnél fiatalabb gyermekek szolgálatbavételét, az érthető volna, mert a serdülő gyermek a rideg, háziatlan, merev gyári műhelyben teljesen nélkülözi a nevelést, amelyet az iparos-munkaadónál, az ő második családjában, többnyire jobban megszerez, mint a szülői házánál,

Nem lehet más célja ennek a tervbe vett törvényi intézkedésnek, mint az, hogy az egyes iparosok, sőt az inas-elem vitális érdekeit kiszolgáltassa a gyárosoknak, hogy a kis ekszisz- tenciák kárára hizlalja a nagy munkaadókat. Ez ellen a képesített ipart űző kézmtiiparos- ságnak határozott fellépéssel kell tiltakoznia s minden erejével oda kell hatnia, hogy az egyébb- ként értékes törvényjavaslat ezen intézkedése törvényi szankciót ne nyerjen.

HÍREK.

Vadrózsa.

Rózsa bokrot, csipke bokrot;

Kerestem kün a pusztán.

Mégis leltem egy szép bokrot:

De tövis volt az ágán.

Gyönyörködtem, örvendeztem Rózsás koronájába.

De nagyon megszomoritott,

Hogy szúrós minden ága.

Szakasztani rózsát tépni Szeretnék a bokorról:

Pedig félek, nagyon félek Vadrózsa szúrásától.

Mit csináljak? Mit is tegyek?

Mert a szúrástól félek.

Pedig érte, kapok érte Csókot akár ezeret.

Nem félek már, nem is féltem Kezemet a szúrásától.

Inkább félek, jobban félek A rózsám haragjától.

Csak azért is leszakasztom,

Csak azért is letépem.

Hogy az én kis szelíd rózsám Csókot adjon énnekem.

Szilágyi Gyula.

Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete holnap délelőtt tiz órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. A legtöbb adót fizető városi képviselőtestületi tagok személyében beállott változás bejelentése. 2. A városi pénzügyi-, jogügyi-, építési-, közkórházi- és szinügyi bizottság kiegészítése. 3. legtöbb adót fizető városi képviselők 1909. évi névjegyzékének kiigazítására küldöttség s az igazoló választmányba 2 tag megválasztása. 4. Esküdtképes egyének alaplajstromát összeállító bizottság megválasztása. 5. A Kossuth Lajos- szobor bizottság kiegészítése. 6. Egy szavazó árvaszéki ülnök megválasztása. 7. Pénztárvizs- gáló-bizottság megválasztása. 8. Az adókivetőbizottságba bizalmi férfiak megválasztása. 9. Az 1906. évi városi zárszámadás jóváhagyására vonatkozó törvényhatósági határozat bemutatása. 10. Az 1906. évi városi költségvetés jóváhagyására vonatkozó törvényhatósági határozat bemutatása. 11. A közkórházi épithezésre vonatkozólag hozott törvényhatósági határozat bemutatása. 12. A vármegyei közigazgatási bizottság határozata, mely szerint a város községi iskola felállítására köteleztetett. 13. A 6-ik hadtestparancsnokság megkeresése folytán a 15-ik huszárezred pótkeret részére építendő laktanya költségvetésének bemutatása. 14. Előterjesztés a Luby-kert felparcellézására s eladására vonatkozó határozat hatályon kívül helyezése iránt. 15. Ingatlanforgalmi városi illeték behozatalára vonatkozó szabályrendelet alkotása. 16. A nagy- károlyi kereskedőtársulat és társai kérelme a Deák Ferenc-tér 9 méter szélességben leendő kiköveztetése iránt. 17. Lobi Jakab városi állatorvos kérelme a husvágási szabályrendelet módosítása s fizetésének felemelése iránt. 18. A városban 4 év óta lakó egyéneknek a város kötelékébe felvétele s a települési dij kirovása. 19. Körényi György illetőségi ügye. 20. Az 1908. évi január 25-én tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. 21. Esetleges indítványok.

Károly napja alkalmából f. hó 28-án az ismerősök és jóbarátok számosán keresték fel s árasztották el jókivánataikka! Kacsó Károly műszaki tanácsost, az államépitészeti hivatal főnökét, Fogarassy Károlyt, a láp népszerű pénztárnokát és Csipkés Károlyt, a hitelbank főkönyvelőjét.

Eljegyzés. Dr. Medgyessy Ferenc szász- régeni kir. aljárásbiró január 23-án váltott jegyet nagyilosvai Ilosvay László pénzügyi szám- vizsgáló kedves és bájos leányával, Margitkával.

Közgyűlés. A nagykárolyi Első Kossuth Lajos asztaltársaság f. hó 2-án délután 6 órakor a törzshelyiségben (Kun István vendéglőjében) közgyűlést tart.

Czáfolat. A „Nagykároly és Vidéke“ újból felakarja ültetni olvasóit, ugyanis azt írja, hogy a kereskedő ifjúság külön tánczmulatságot akar rendezni, s nem csatlakozott a Kossuth asztaltársasághoz. Ugyan kedves laptársunk csapja el már a riportjeit a ki igy felülteti s olvassa el a „Közérdek“ mai számát, melyből megtudhatja a valót. Lehet szó fiatal kereskedőkről, de a kereskedő ifjúság összes tagjai beléptek a Kossuth mulatság rendező bizottság tagjai közé.

Halálozás. A félistenek, a hősök száma újból fogyott egygyel. Múlt hó 30-án hosszas szenvedés után 89 éves korában jobblétre szen- derült Soproni György volt 1848-as honvéd. Temetése 31-én délután folyt le nagy részvét mellett, a függetlenségi párt részvétele nélkül.

Lemondás. Mint biztos forrásból értesülünk id. Vetzák Ede a polgári olvasókör évek hosszú során át érdemekben dús elnöke, a kinek nevéhez fűződik a kör anyagi és erkölcsi fellendülése megválik ebbeli állásától. Az ok melyre, hivatkozik előrehaladott kora és nagymérvű elfoglaltatása. — Mirészünkről csak legnagyobb sajnálatunknak adunk kifejezést akkor a midőn az elnök ur visszahozhatatlan határozatáról értesültünk, s most is reméljük azt, hogy a közgyűlésnek e tárgyban megnyilatkozandó kérelme előtt nem fog kitérni s megtartja állását. Utódjául a tagok egy része Róth Károlyt másik része Kinczel Jánost szeretné megnyerni.

Az Építőiparosok országos szövetségének nagygyűlését február 15. és 16-ra halasztották el. A résztvevő tagok a Máv. a kassa- oderbergi és a déli vasúti vonalakon kedvezményes áron utazhatnak s kedvezményt biztosit nekik a Szövetség az elszállásolás és ellátás tekintetében is. A szövetségi iroda az érdeklődőknek szívesen ad felvilágosítást.

A Kossuth-asztaltársaság táncvigalma. Említést tettünk arról, hogy a Kossuth-asztaltársaság, karöltve a helybeli kereskedő ifjúsággal, egy nagyobbszabásu felolvasással egybekötött táncvigalmat rendez. E tárgyban f. hó 28-án értekezlet volt, melyen véglegesen megállapodtak a mulatság és annak programmja iránt. A mulatságot f. hó 22-én tartják meg a polgári olvasókörben. Védnökökül dr. Falussy Árpád főispánt, Papp Béla képviselőt és dr. Adler Adolfot, a függetlenségi 48-as párt elnökét kérik fel. A mulatság elnökévé az asztal- társaság részéről lapunk felelős szerkesztőjét, az ifjúság részéről Kiel Ödönt, alelnökökké Drágus Istvánt és Szabó Józsefet, pénztárnokká Orosz Lajost, ellenőrré Madár Istvánt, jegyzővé Reich Dezsőt választották meg. A legnagyobb lelkesedéssel vette tudomásul az értekezlet, hogy dr. Bisitz Béla, a „Pesti Hírlap“ szerkesztője, a budapesti társadalom egyik kiváló tagja, ígéretet tett, hogy a mulatságon részt vesz s egy felolvasást tart. Megbízták elnököt, hogy kérje fel dr. Gelléri Mórt, az Országos Ipartestület nagy hírnevű elnökét lejövetelre és felolvasás tartására. Közreműködésre felkérettek: Szabó Mariska, Fézer Ilona, Friedl Mariska, Orosz Pistuka és Szenczer Géza. A mulatság iránt városunkban általános érdeklődés nyilvánul.

Termény és áruraktár városunkban.

Lapunk f. hó 25-iki számában foglalkoztunk a helybeli Hitelbank ügyével, a melyben erős bírálat alá vettük az intézet működését. Tel- szóllalásunknak úgy látszik sikere is lett, mert a Hiteltbank igazgatósága f. hó 25-iki ülésén elhatározta, hogy a részvénytőkének 100,000 koronával való felemelése mellett városunkban egy termény és áruraktárt létesít. Az uj részvénytőke 33°'o-a erejéig a jegyzések megtörténtek s igy csak rövid idő kérdése az, hogy a terv meg is valósuljon.

Halálozás. Özv. Lichtmann Jakabné magánzónő, Spitz Mór nagykárolyi polgártársunk anyósa, f. hó 27-én, Nagykárolyban meghalt.

Panaszt vettünk az ev. ref. egyházhoz tartozó hivök sorából, hogy az egyházmegye által f. hó 4-én rendezendő hangversenyre és táncmulatságra meghívót nem kaptak, sőt az a hir is közszájon forog, hogy a rendező-bizottság egyik tekintélyes tagja oda nyilatkozott volna, hogy a mulatságon kereskedőre, ipa-