Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-09 / 6. szám
KÖZÉRDEK 9 1907. február 9. fejlesztése tárgyában küldött leiratára a választmány kebeléből Dőry Pál alispán elnöklésével Barlal Béla, Dőry Frigyes és Leopold Sándor tagokat, valamint Alacs Zoltán kir. főmérnököt küldték ki azzal, hogy a február 15-én megtartandó választmányi ülésre egy tervezetet mutassanak be, melynek alapján a miniszterhez javaslat tehető. 4. és 5. Az OMGE mezőgazdasági üzemosztályának támogatása, s a Dombóvár vidéki gazdakörnek a gazdák szervezkedésére irá- kérelmét tudomásul vették. 6. A magyar gazdaszövetségbe tagul belépnek. 7. A magyaróvári gazd. mensa akadémiába évi 20 korona dijjal alapitótagul belépnek. 8. Az egyesület 1907 évi működési és költségvetési tervezetét a közgyűlés elé terjesztés végett elfogadták. 9. A mezőgazdasági törvény revíziójára vonatkozólag igen érdekes és terjedelmes javaslat tervezetet terjesztett elő Molnár József, az egyesület titkára, melyben egymás után reámutatott a törvény hiányaira és indokolta a hiányok pótlásának, valamint több szakasz megváltoztatásának szükségességét s azután felolvasta a részletes javaslatokat, amelyeket a választmány egyenként vitatott meg. Ezek közül nevezetesebbek a következők: A , törvény 2. szakasza kibővitendő azzal, hogy a birtokosság birtokeladása vagy bérbeadása s viszont birtokszerzése vagy bérlése a birtokosság közgyűlésének jogkörébe utaltassák. A törvény 9-ik szakasza egészen, a 10-ik szakasza részben törlendő, a nyomásos gazdaság és osztatlan közös legelőben érdekelt birtokosok szervezkedési joga beszüntetendő, s a 2 és 7-ik szakaszban a birtokosság közgyűlésére utalt ügyeken kívül, a községi képviselőtestület és elöljáróság intézkedjék s a birtokossági tanács eltörlendő. A 15-ik szakasz szövege olyan értelemben helyettesítendő, hogy a hatóság ellenőrző közege a vármegyei szakelőadó, aki intézkedéseiben a járási mezőgazdasági bizottság véleményét kéri ki. Továbbá a tagosítás törvényhozásilag sürgősen rendeztes- sék. Az apaállatoknak a föszolgabirók részéről való vizsgálata indokolatlan ; sokkal helyesebb, ha a járási mezőgazdasági előadó, két bizottsági tag és járási állatorvos vizsgálja meg azokat s az eredményről ezen kliidöttség jelentést tesz a járási hatóságnak. A vm. járási és központi hatóságok támoga tására alakitandó járási és központi mező- gazd. bizottság szervezési és működési köre, a hatóságok mellé rendelendő szakerűknek a hatósági szervezetbe illesztése a törvényben szabály7oztassék. A birtok határrendezés körébe eső ügyeket a járási hatóság nem képes kellőleg ellenőrizni, szükséges tehát, hogy a szervezetbe a szakértelem vitessék be s a mezőgazdasági ügyeket a jár. hatóság mellett egy szakelőadó kezelje. A szőlőbetegségek elleni védekezésre a kötelező hegyközség alakítása hozandó be, még pedig minden 100 kát. holdnyi szőlőterületre. A mezőőrök mostani javadalma oly csekély, hogy megélni képtelenek s mivel ezen szolgálatra figyelmes és becsületes emberek szükségesek, a törvényben jog adassák a törvényhatóságnak, hogy szabályrendeletet alkothasson, melyben a mezőőrök minimális javadalmazása megállapittassék és hogy a vármegye alispánjának joga legyen a főszolgabíró meghallgatásával, a mezőőrök részére golyós fegyver engedely kiadására is. A mezőrendőri kihágásban való Ítélkezés a községtől elveendő s az, I-ső fokban a járási hatóságra ruházandó úgy, hogy az előiratok beszerzése, jegyzőkönyv felvétele stb. az elöljáróság kötelessége, de az iratokat további eljárásra a fősz'olgabiróhoz terjessze be. Ezek a javaslat főbb és nevezetesebb pontjai.: 10. A földmivelésiigyi miniszternek a munkás mozgalmak és aratási szerződések tárgyában küldött leiratára a választmányi ülésből kifolyólag nem válaszolhatnak s igy ezt köz. lik a tagokkal és bevárják észrevételeiket, azok alapján fog az elnök válaszolni. 11. Hőgyész községnek azon kérelmére, hogy a gazdasági egyesület utján kedvezményes áron vásárolt tenyészbikák árát, — melyet az egyesület előlegezett a községnek, — és a mely vételárért a községet már beperelte, az egyesület engedje el, illetőleg felerészben való megtérítését engedélyezze, azt határozták, hogy a vételárból Vi-ed részt elengednek, és a kamatot sem kívánják, de a mindkét részről való eddigi . perköltséget a község tartozik viselni; ha ezt a község nem fogadná el, akkor az egyesület a pert tovább folytatja. 13. Apponyi Géza gróf, főispán indítványára elhatározták, hogy a pécsi kiállításon 9 drb népies tenyészmarha kollek- czióval részt vesznek. 14. Kollmann Gyula indítványára pedig elhatározták, hogy a föld- mivelésügyi miniszterhez felírnak, hogy a dohánybeváltás február és márczius hóban történjék és a dohány árak felemeltessenek, j Ezzel a választmányi ülés véget ért, mely után közvetlenül folytatták a közgyűlést, melyen a fentebb felsorolt Választmányi tagokon kivül részt vettek: Boros Zoltán, Bürgner Jakab, Klimes Antal, Sc/ilichterl Lipót, Sigora Lajos, ifjú Tenczlinger Lajos és Weiner Jakab egyesületi tagok. Az elnöki jelentés és a számadások elfogadása után a választmány által elfogadott 1907. évi működési tervet és költségvetést tárgyalták. A működési tervezet általában a gazdálkodás minden irányban való támogatására irányul, de mint az állattenyésztésre igen fontosat, kiemeljük, hogy a javaslathoz képest a közgyűlés elhatározta, hogy a gazd. egyesület Írjon fel a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az előző kormánynak a tenyészállatokra vonatkozó intézkedését szüntesse be és a községeket részesítse állami segélyben ; azonban a gazdasági egyesület a saját hatáskörében is folytatja a közvetítést s tekintettel a változott gazdasági viszonyokra, már előre felhatalmazta a választmányt, hogy a közvetítés uj rendszerét állapítsa meg. — A költségvetés szerint remélhető bevétel 7246 korona, valószinü kiadás 9220 korona, hiány 1944 korona, melynek fedezőre a föld- mivelésügyi minisztertől 2000 korona államsegélyt kérnek. A mezőgazd. törvény revíziója tárgyában fentebb irt javaslatokat elfogadták, valamint a választmánynak egyéb a közgyűlés elé tartozó javaslatait. Ezek után megejtették a tisztujitást, melynek eredménye a következő: Elnök : Jeszenszky Andor, alelnök : Sztan- kovánszky János, Perczel József; választmány: Apáth Alajos, Apponyr Géza gróf, Apponyi Sándor gróf, Bakay Dezső, Bartal Béla, Bernrie- der János, Bernrieder József id., Bernrieder József ifj., Bezerédj Pál, Blascsok Gyula, Csapó Dániel, Dőry Frigyes, Dőry Hugó, Dőry József, Dőry Pál, Forster István. Fördős Dezső, Hanzély János, Kollmann Gyula, Kovács Sebestyén Endre, Leopold Sándor, Hits István, Perczel Dezső, Perczel Lajos, Pleszky Antal, Sass László, Simontsits Elemér, Széchenyi Domonkos gróf, Széchenyi Sándor gróf, Tenczlinger Lajos, Tomcsányi Lajos, Vizsolyi Ákos, Wiltzek Sándor, Fehér Zoltán, Klimes Antal, Návay Emil, Schell József br., Sigora Lajos, Hainrikffy Pál, Huber Lajos. Számvizsgáló bizottság: Tóth Károly Máthis Kálmán, Forster Zoltán. Bika közvetitő bizottsági elnök: Sass László; tagok: Apáth Alajos, Bernrieder János, ifj. Bernrieder József, Dőry Hugó, Bain rikffy Pál, Forster István, Jagicza István, Kollmann Gyula, Parragh Mihály, Pleszky Antal, Huber Lajos, Wiltzek Sándor és a kerületi állattenyésztési felügyelő. Szerkesztői üzenetek. K. F. Mucsi. Jövő számban hozzuk. K—y. D. urnák. M.-Laborcz. Levélben válaszoltunk. Több kéziratról jövőre. Vendéglő megnyitás. Z-iUGt37”cl1si volt szekszárdi kaszinói vendéglős tudatja Szekszárd és vidéke nagyközönségével, hogy BUDAPESTEN pályaudvarhoz a VII. kerületben Thököly (Csömöri) ut 30. sz. alatt egy minden tekintetben kényelmes vendéglőt nyitott. Midőn ezen körülményt úgy Szekszárd, mint Tolnavármegye közönségének szives tudomására hozom, főtörekvésem oda irányul, hogy az igen tisztelt vendégeimnek kitűnő szekszárdi boraimmal, úgyszintén elsőrendű részvény-sörömmel, valamint jó magyar konyhámmal kitüntető bizalmát mielőbb kiérdemeljem. A n. é. közönség becses pártfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel Budapest, 1907. évi február hó 1-én 1-3 Lukács <3-37"U.la, vendéglős. Emez itt egy mosónő, a ki természetesen a mosassál jaru munkálatokat csak egymásután teljesítheti, a ki a mellett mindenkor magas bért igényel s azonkívül majdnem kivétel nélkül csodálatra méltó nagy „gőzt" fejleszt, azaz nagy étvágyával bir. ■V Ez azonban egy oly mosónő, amely „gőzzel* mos anélkül, hogy étvágyát gerjesztene s a mellett a főzést, fül- lesztést, párolgást, fe.tőtlenitést és mosást egyidejűleg, tehat egyszerre s nem egymásután végzi és ami íö: mindemellett nem követel soha ó Tehát mit részesít előnyben? A régi eljárást-«, melv időveszteséggel, l>o«szuságeal ee kőltsérgel jár, avagy az uj kezelést, mely időben C és költségben kbl. 7.V/,-ot megtakarít? Tessek próbálni! A Johr.-féle „telitett QÖIÜ ‘ mosógép próbára is .^aiimank. Kapható: mj||e|. Testvérek mugépészeknál, Szekszárd, Kaszinó-bazár, j 10—10
