Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-12-28 / 52. szám

Szekszárd, III. évfolyam. 52. szám. Kiadóin ratal: Báter-nyomda, Kaszinöbazar épület Szombat, 1907. deczember 28. Az előfizetési péuzek és hir­detések ide küldendők. HIRDETÉSEK lejfjiitftuyosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. KOZEROEK Szerkesztőség: Bezerédj !stván-utca 5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő ftsszes közlemények, ELŐFIZETÉS: egész evre 10 kor., felévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDÉKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Heluuiukatársak : J ANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. Alispán választás. Az alispán választás kérdésében a szeretet ünnepe sem hozott békességet. Harcz folyik minden téren, még pedig ádáz, vad gyűlölettel Simontsits ellen, kit kérlelhetlen ellenfelei nemtelen mó- 1 don, a rágalom mérgezett nyilaival kívánnak tönkretenni. Lapunk múlt heti számában már érintettük, hogy a Simontsits elleni hajsza szálai Budapestig elnyúlnak. Mint békét szerető emberek, nem akar­tuk a harcz tüzet éleszteni. Elhallgat­tuk a személyeket, akik a komplot szálait szövik, bogozzák. De ma már felmentve érezzük magunkat a hallga­tástól. A mérgezett golyók használata a modern harczászatban is tilos, külön elbírálás alá esik. Mikor egy köztisz­teletben álló ember legnagyobb ékes­ségének, legértékesebb földi vagyoná­nak: becsületének ejrablásáról van szó, a sajtó emberének egyenes kötelessége az, hogy taglóvá élesedjék kezében a máskor sebezni nem kívánó toll s teljes erejével lesújtson arra, a ki elég vak­merő a becsületrablás legnagyobb er­kölcsi bűnét elkövetni. Aknamunka Simontsits ellen. A megyében békesség volt min­denfelé, fel-felmerült egy hang Simontsits ellen, de mint verőfényes őszön a gyümölcs, érett, szépen érett az ő alispánságának kérdése. 'Nagy ráter­mettségét, kiváló képességét meghono­rálta mindenki' a legszélsőbb ellenzéki férfiak sem másban látták a jövő alis­pánját, csak ő benne. Egyszerre sugás-bugás támadt, mint mikor nyári éjen megcsap a hűs fuvallat, az élesebb szellő. Darabont igy, darabont úgy, hallottad itt is, ott is s beállott az a fordulat, hogy a var­megye orsz. képviselői közül még olya­nok is vehemens ellenteleivé váltak Simontsitsnak, akik eddigelé bizonyos passiv magatartást tanúsítottak az ő alispánná választatásával szemben. Hogy neveket is említsünk, itt van például a mindenki áltál tisztelt jeles poéta-képviselő, Rátkay László, a kit éppen a most általa támogatott alispán-jelölt Száváid Móricz, talán éppen e magatartása miatt buktatott meg két helyen is, hogy vármegyei bizottsági tag ne lehessen. Akkor, úgy látszik, még Ratkay ; László nem volt Szévaldnak embere, de hogy az lett, más okát nem talál­juk, mint hogy öt is és négy függet­lenségi kollegáját is megtévesztettek azok a szárnyra kelt gyalázatos rágal­mak, amelyek Simontsits feltétlen jó hazafiságát a legsötétebb színben tün­tették fel. Biztos értesülésünk van róla, hogy a Simontsits ellen való hangulatszítás­ban a paksi származású Somogyi (Krausz) Aladár, országgyűlési képviselő járt legelöl. Kiseprüzziik Tolnából azt a . . . darabontot, harsogta a képviselő­ház folyosóján s futkosott Kossuthhoz, Apponyihoz. Híresztelését, hogy kezé­ben varinak Simontsits ellen a csal­hatatlan adatok, elhitték mindenütt, igy sajnos, képviselőink is, csak egy em­bert nem tudott megtéveszteni: Szabó Károlyt, a szekszárdi kerület érdemes képviselőjét. Ez a derék férfiú jobban hitt a maga jó szemének, mint a mások besugá- sainak s puritán egyenességével szembe szállt félrevezetett képviselő társaival, adatokat szerzett, sorba czáfolta a fel­hozott vádakat, sőt mondhatni, a saját testével fedezte Simontsitsot a kormány előtt is. Somogyi Aladár ur a pártból való kirekesztéssel fenyegette meg, de ez az egyenes, szókimondó, bátor em­ber oda állott pártvezére, Kossuth elé s kinyilatkoztatta, hogy inkább a man­dátumát dobja oda, minthogy egy ál­tala nagyrabecsült, teljesen kifogástalan jellemű s bár más pártállásu, de meg­bízható hazafiasságunak ismert férfiun keresztülgázolni engedjen. Szabó Károly országgyűlési kép­viselő, ki voltaképen a törvény- hatósági teremben a függetlenségi esz­mék követőinek legelső tömörítője, párttá szervezője volt, eme nyílt, egyenes, bátor, férfias fellépésével csak fokozza az iránta való napról napra növekedő simpathiát. A 27-én megtartott főispáni értekezleten, sokak részéről a leg­melegebb ovációban volt része az igazság, bátor, nyílt, erélyes meg­védéséért. S ott fent Kossuth, Apponyi is Szabó Károlynak adott igazat s a mint tőlük méltán várni lehetett, megtagadtak a tolnamegyei alispán­választásba való mindennemű beavat­kozást. Ezzel azonban nem szakadt vége a Simontsits ellen való további küz­delemnek, csak a csatatér helyeződött át Tolnamegyébe. Ismerjük a 22-iki régi függetlenségi párti értekezlet kül­sőségeit, de hogy a fenti meggyőző érveknek itt is megvolt a romboló hatásuk, Simontsits 5 szekszárdi, az­előtt feltétlen hívének átpártolásából látjuk. Mik hát a vádak? A fentiekben több oldalról nyert értesüléseink alapján hűen leírtuk a Budapesten történt eseményeket és most átadjuk a szót Simontsits Elemér vár­megyei főjegyzőnek. Tekintetes Szerkesztő Lr! Engedje meg, hogy becses lapjá­ban helyet kérjek az alábbi sorok . számára. Közvetlen forrásból merített érte­sülésem szerint Rátkay László orsz. gyűl. képviselő úr, a küszöbön levő alispánválasztásról folytatott beszélge­tés közben, Dunaföldvárón, többek előtt kijelentette, hogy a választásnál nem szavaz rám, mert Somogyi Aladár orsz. gyűl. képviselő úrtól azt hallotta, hogy nekem több levelem van a be­lügyminisztériumban, melyekben tőis- pánságra ajánlkoztam és főispánná való kineveztetésem esetére hajlandónak nyi­latkoztam arra, hogy a vármegye al­kotmányos jogait karhatalommal is le fogom törni. Ennek következtében Bezerédj Pál és Kovács Sebestyén Endre tisztelt barátaim felkérésem folytán felkeresték Budapesten Somogyi Aladár orsz. gvül. | képviselő urat, s a vele folytatott érte­kezés eredményéről az itt szószerint következő levélben értesítettek. Kedves Barátunk! Telefonon hozzánk intézett felké­résedre felkerestük ma Somogyi Aladár képviselő urat és hozzá azt a kérdést intéztük, mily bizonyítékokra támasz­kodva terjeszti ő rólad azt a hirt, hogy te a darabont kormánynak szolgálatai- i dat levélben felajánlottad, amely alka­lommal egyúttal a megyei önkormány­zatnak erőszakkal való letörésére is vállalkoztál? Felvilágosításul hozzátet­tük. hogy ezzel a kérdéssel azért for­dultunk Somogyi Aladár úrhoz, mert Rátkay László képviselő úr rólad a megyei választások alkalmából azt a hirt terjesztette, hogy erre vonatkozólag bizonyítékok vannak Somogyi Aladár úr kezei között. Somogyi Aladár képviselő úrtól azt a választ kaptuk, hogy ő Rátkay- nak a tolnamegyei tisztujitásról beszél­getve mondotta, hogy te Kristóffynak annak idején felajánlkoztál és úgy tudja, hogy erre vonatkozólag levél van a belügyminisztériumban. De arra a kérdésünkre, hogy e levelet tel tud­ja-e mutatni, azt felelte, hogy a levél létezéséről és a felajánlko­zásról Dőry Pál volt alispán, jelenlegi békésmegyei főis­pán úrtól értesült és erre nézve csak akkor nyilatkozhatik, ha elébb Hadik János gróf államtitkár úrral.

Next

/
Thumbnails
Contents