Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-12-14 / 50. szám
4 1907. deczember 14 esetleg a rétszilasi uj csatlakozás stb. Hogy nincs pénz, azt is tudjuk, de hogy egy kis jobb akarattal lehetne, az is bizonyos. Ha egyes városok állomás kibővitésro kapnak j milliókat, egy vármegye, sőt egy országrész is megérdemelné azt a nyomorult 300 ezer körönét, amelylyel segíteni lehetne egy egész vidék panaszán ! De lássuk magát a leiratot. Tolnauármegye közönségéhez! A szekszárd — sárbogárdi vasútvonal menetrendjének javitása iránt folyó évi augusztus hó 8 án 364 rkgy/4939 alisp. sz. a. kelt felterjesztésére az abban 1—5 pontok alatt felsorolt kérelmekre vonatkozólag a következőket közlöm a közönséggel : 1. Az a kérelem, hogy a sárbogárd— szekszárdi vonalon jelenleg engedélyezett 30 km. óránkénti legnagyobb menetsebesség 40 km.-re fokoztassék, csak abban az esetben lenne teljesíthető, ha a jelenlegi felépitvény kellően megerősittetnék. Ezek az átalakítások azonban 170000 kor. költséget okoznának. Emellett őrliázak és sorompók is szükségesek, {.melyekre annak idején 100000 korona lett előirányozva. Ez utóbbi berendeztetett ugyan, mégis ma is az a helyzet, hogy csekély időmegtakarítás érhető csak el, mellyel szemben a felmerülő kütségek arányban nem állanak. 2. A budapesti—fiumei vonallal való vonatcsatlakozásoknak Sárborgárdról liétszi lasra való áttétele csak akkor lenne teljesíthető, ha Rétszilas erre a célra megfelelően ki- bővittetnék, mert az említett állomáson jelenleg megfelelő váróterem, elegendő vágány és személyzet nem áll rendelkezésre. A bővítő munkálatok mintegy 70000 korona költséget igényelnének. Eme tetemes költséggel szemben leg feljebb 20—22 perc időmegtakarítás éretnék el, amely előny a kiadásokkal szintén nem hozható arányba. 3. Az a kérelem, hogy Szekszárdról Sárbogárdra a folyó évi téli menetrendben d. e. 11 óra 36 perckor induló 4062. sz. személyszállító tehervonat indulása 25 perccel későbbre tétessék, az ellenirányú vonatok menetrendjének megváltoztatásával keresztülvihető Éppen ezért a m. k. államvasutak igaz gatóságát utasitottam, hogy a kérelem teljesítésére nézve a jövő évi nyári menetrend előterjesztése alkalmával tegyen javaslatot. 4. A közönségnek a budapesti csatlakozásra vonatkozó kívánsága nem.eléggé világos. Ha e kívánság netalán azt célozza, hogy a 4003 sz. vonat közvetlenül Budapestig közlekedjék, arra nézve megjegyzem, hogy e vonatnak Sárbogárdon alkalmas csatlakozása van a 1041 sz. vonathoz, me]-' ring'd .5 óra öö p.-kur érkezik Budapestre, ezen összeköttetés az igényeknek teljesen megfelel. A 4003 sz. vonat szerelvénye különben nem küldhető Budapestig, mert az esetben a Sárbogárdról reggel 5 óra 15 perckor induló 4002 sz. vonat részére egy külön szerelvény volna szükséges, melyet azonban a jelenlegi kocsihiány miatt nem lehet kiállítani. 5. A szekszárd-rétszilasi vonal átalakítási munkáira nézve megjegyzem, hogy a baja- bátaszéki vonat megépítésével kapcsolatosan a szekszárd-rétszilasi voalon semminemű átalakító munkák nem terveztetnek. A baja- bátaszéki vonal megépítésének folyománya ugyan is csupán a szabadka-baja és a báta- szék dombóvári hátpályrának az első rangusitása a végből, hogy az uj vonal megépítésével egy nagyobb teljesítő képességgel biró átmeneti fővonal álljon rendelkezésre. Ez a célzat pedig semmikép sem teszi szükségessé a szekszárd-rétszilasi vonal átalakítását. Budapest, 1907. dec. 5-én Kossuth Ferencz. Wosinski Mór életrajza. Hálás, szép, de fáradságos feladatra vállalkozott Haugh Béla szekszárdi állami főgimnáziumi tanár, lapunk volt főmunkatársa s most is hűséges dolgozó társunk, vas szorgalommal hozzáfogott s már be is fejezte KÖZÉRDEK néhai Wosinski Mór élettörténetének meg Írását s az a czélja, hogy 1908 február 22-ére. Wosinsky halálának évfordulójára már kész könyvvel ajándékozza meg a kiváló tudós nagyszámú barátait és tisztelőit. A Wosinski Mór emléke iránt való kegyeletes érzés mélyen gyökerezik a szivekben, nem kell a nagy közönséget buzdítani, sarkallni, hogy áldozatot hozzon a nagy halott emlékének, Haugh Béla tanár írói tolla is magamagát dicsérte a sajtó alatt levő életrajzból lapunkban közölt, pompásan megirt egyes fejezetekkel, egyszerűen felhivjuk tehát a nagy közönséget, hogy tegye azt, amit kegyeletes érzése amúgy is ráparancsol, mintegy^ reá kényszerít, siessen előfizetni erre a jeles, amúgy is szép czélt szolgáló műre, ! amelynek tiszta jövedelmét az önzetlen szerző amúgy is a Wosinski emlékszobor czéljaira I fogja fordítani. A ki tehát szerette, tisztelte, becsülte a derék, európai hirü nagy tudóst, jöjjön, siessen megszerezni e csekély 2 koronáért a nagy halott szellemi fényképét, ezt a jelesnek Ígérkező könyvet, amely mint irodalmi mű is bizonyára szélesebb körökben is méltó feltűnést fog keltem. De álljon itt a szerző felhívása szószerint: Elö/izetési felhívás. Mélyen Tisztelt Uram ! Wosinski Mórnak, a puritán papnak, a nemesszivü férfinak, a páratlan muzeuin- szervezőnek, a lelkes tudósnak életrajzát megírtam. Dr. Wosinski István úr volt szives átengedni a megboldogult hagyatékában maradt összes iratokat, a melyek nyomán — azt hiszem — sikerült eléggé mozgalmas életének minden nevezetesebb mozzanatát föl- j derítenem. Toliamat a megboldogult iránt j érzett őszinte tisztelet vezette, mindazonáltal iparkodtam életét és működését tárgyilago- j san megítélni. Az életrajzot szeretném Wosinski lialá Iának évfordulójára (1908 évi február hó 22.) nyomtatásban a nyilvánosság elé bocsátani, j de hogy ezt megtehessem, tisztelettel kérem Uraságodat, kegyeskedjék vállalkozásomat a könyv megrendelésével támogatni. A befolyó jövedelmet a Wosinski szobor-alap gyarapítására fogom fordítani. A 10—12 nyomatott Ívre terjedő könyv ára fűzött példányonkint 2 korona, ízléses vászonkötésben 4 korona lesz. Hogy a nyomandó példányok száma felől tájékozódva legyek, igen kérem, szíveskedjék az előfizetési ivet legkésőbb 1908 január 1-ig visszaküldeni még ebban az eset i ben is, ha a gyűjtés eredménytelen volt. Igaz tisztelettel maradtam Szekszárd, 1907 évi deczember hó 8 Hauyh Béla. Válasz Wéber János képviselő urnák. A tudósításban közlöttekért a felelősséget, mint závodi tudósitó, vállalom; politikával nem foglalkozom, polémiába nem bocsájtkozom, mert azon meggyőződésben élek, hogy azon czélt, amely engem úgy is mint magyar embert, úgy is mint köztiszt viselőt a závodi igazán szomorú és igazán | hazafiatlan állapotok miatt szokatlanul a fórumra kényszeritett, hírlapi polémiával előbbre vinni lehetetlen. Ismétlem, hogy Závodon nagy bajok vannak, de a bajokat — a magara fészkéről lévén szó — fel nem sorolhatom; végtelenül fáj azonban nekem, hogy az én : negyedszázadot messze meghaladó szolgálati i időm alatt mindig példaszerűen békés, csen- : des községem nyugalma úgy fel van dúlva s különösen, hogy annak mindenkor hazafias gondolkodása ilyen szomorú irányba terelődött ; de csudálkoznom is kell azon, hogy képviselő ur mindezekről nem tudott semmit, ami azt bizonyítja, hogy mindazok, akikkel képviselő ur érintkezik, nem referálnak képviselő urnák hűségesen. A „legszomorubb“ ügy pedig sajnos ma még szomorúbban áll, mint a tudósitás megírásakor állott. Nem vádoltam senkit, nem is vádolok senkit, sőt még csak nem is siránkozom ; szerényen félre állva, békes- séges türelemmel, de fájó lélekkel voltam ‘4 éven keresztül néma szemlélője a történteknek addig, a inig hazafias magyar lelkem keserűséggel eltelve reám nem parancsolta annak kimondását, hogy: ne tovább! Segítő kezemet tehát a szomorú állapotok szanálásához nem csak én, de mindazok, akik akár állásuknál fogva, akár egyébként képviselő urnák felajánlott hazafias közreműködéséhez csak egy szemernyivel is hozzájárulhatnak, a legkészségesebben felajánljuk. Én is azzal végezem tehát: béke velünk ! Závodon, 1907. deczember 9 én. Kovách körjegyző. VÁRMEGYE^ A közigazgatási bizottság ülése Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 11 én tartotta rendes havi ülését. Gróf Appongi Géza elnöklete alatt jelen voltak: Dőry Pál alispán, Kurz Vilmos árvaszéki eluök, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénz ügy igazgató, Alucs Zoltán kir. főmérnök, Ovffg Lajoc, Szabó Károly, Kovács Sebestyén Endre, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, dr. Hangéi Ignácz t. főorvos, Bernrieder János, Tolth Ödön t. főügyész, Be.ke Ferenc kir. ügyész, Jeszenszky Andor és Süss László. Dőry Pál alispán jelentése szerint november hónapban az alispáni hivatalhoz 1184 ügydarab érkezett. A közbiztonság zavartalan volt. Fegyelmi eljárás nem fordult elő, rendbirságolás azonban egy eäetben alkalmaztatott. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tan- felügyelő jelentése szerint az elmúlt hónapban iskolalátogatást nem tett, mert az államsegély kérvények és egyéb ügyek elintézése ebben gátolták. Dr. Hangéi Ignácz t. főorvos jelentése szerint november hónapban a küzegészségi állapot nem volt kedvező, a még október hónapban fellépett járványok e hónapban még meg nem szűntek. Járványszerüen uralkodott a vörheny, kanyaró és tífusz. Gyakori volt továbbá a légzőszervek hurutos és lobos megbetegedése, igen sokszor kedvezőtlen lefolyással. Alacs Zoltán kir. főmérnök jelentése szerint az állami és kiépített th. közutak a lefolyt hóban átlag véve elég jó volt, s elemi kár vagy közlekedési akadály nem fordult elő. A házi kezeléses beruházási utépitke- zéseknél a még hátralékos földmunkák befejeztettek, a kapcsolatos mütárgy-épitkezések- kel együtt. Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyT- igazgató jelentése szerint, november hónapban, a különböző adónemekből 1049235 kor. 02 fillér folyt be, mely bevételt ^összehasonlítva a múlt év hasonidőszakában elért 1250343 kor. 62 fillér bevétellel kedvezőtlenebb 201108 kor. 60 fillérrel. Fischer Imre kir. ügyész jelentése szerint a szekszárdi kir. törvényszéki fogházban november hónapban 102 egyén volt letartóztatva. A központi választmány Ülése. Tolnavármegye központi választmánya folyó hó 19-én ülést tart, melynek tárgya az 1908 évre kiigazított képviselő választók névjegyzékének végleges megállapítása. VÁROSI ÉLET. Hivatal átvétel. Dr. Szentkirályi Mihály, városunk polgármestere folyó hó 12-én délután vette át Janosits Károly főjegyző, helyettes polgármestertől a polgármesteri hivatalt. Az uj polgármester az alispánt
