Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-12-14 / 50. szám

KÖZÉRDEK 3 107. deczember 14 elég bátor, sot vakmerő a városi admi- nisztráczió viszszafejlesztésével fenyege­tőzni, nem terjed-e tovább? s bomlasztó, minden haladást megakasztó munkájá­hoz vájjon nem kapott volna-e újabb ke- lesztő anyagot, ami, egyébként elég ér­telmes, de minden újítástól fázó polgár­ságunk hirtelen nagyra növesztett ha- talomérzetében? Nem állítjuk, hogy Boda Vilmos levetkőzte volna a haladás iránt való érzékét, de hogy Szentki­rályi a maga fiatalságával és nagy munkabírásával a haladás iránt való vágyból és erős akaratból többet hoz a polgármesteri székbe, ez csak ter­mészetes és el nem vitázható. Ezért jól van minden úgy, a hogy van. Boda Vilmost sajnáljuk azért, hogy ismételten nem ott és azokban kereste barátait, ahol és kikben meg is talál­hatta volna, akik igy is előre figyel­meztették a bekövetkezendőkre. C) és mellette becsülettel kitartó polgárhivei felejtsék el a vereséget abban a tudat­ban, hogy a haroz nem személy ellen irányult, de elvekért folyt. Mi pedig éppen azért felejtjük el egy pár ember durva kifakadását, felekezetek ellen való otromba izgatását, mert őket meg a személyhez való ragaszkodás tette elfogulttá. Isten éltesse az uj polgármestert. Az egész város polgárainak összesé­gét találja maga mellett a város fej­lesztése érdekében kifejtendő, bár ne­héz, de nemes munkájában! Mi pedig, mostani hivei, kik megválasztását sza­vazatunkkal elősegéltük, mint hű test­őrei maradjunk mellette továbbra is, hogy diadallal előzhessük alkotásai utjából a fészkelődé' retrográd irány­zatnak most még csak falra festett, de nemsokára a valóságban is megje­lenhető ördögét! * Maga a választási aktus lefolyása ér­dekes, változatos volt. A Szentkirályi párt már 10-én délután egy órakor gyülekezni kezdett a vármegyeház baloldali folyosóján és dr. Szentkirályi Mihály szobájában, hol dr. Leopold Kornél szerbe-számba vette, hogy ki jött, vagy ki hiányzik még? Jaj volt az ilyennek, mert két-három staféta is szaladt utána. Innen 2 óra után 5 perczczel aztán bevonult a párt a közgyűlési terembe, amely lenn üres volt, de fennt a karzaton tele volt csinos női fejekkel. A Boda-párt a vármegyeház előtt gyülekezett. Mintha ün nép lett volna, a polgár szavazók szépen ki­öltözködve vonultak fel egymásután. Nem maradt el közülök egyetlen egy se. A köz­gyűlési terem csakhamar benépesült. A pol­gárság tisztes illemtudással helyet foglalt, érdeklődve, szótlanul nézegette a festett ala­kokat. Az intelligenczia pedig mozgott, hul­lámzott, számitgatta, mérlegelte a választás eshetőségeit.' De nemsokára felhangzott a harsány ,,éljen!“ A közgyűlés elnöke, Dőry Pál al­ispán lépett be. Örömmel üdvözli a képviselő testület tagjait, amiért ily nagy számmal jelentek meg. Mielőtt áttérne a mai gyűlés tulajdon képpen való feladatára, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzék arról a szomorú ókról, amely a mai ■ gyűlés összehívását előidézte. Egy törekvő, igazi tehetségnek, a közönségesnél sokkal nagyobb férfiúnak kegyetlen hirte­lenséggel történt elhunyta tette szükségessé a mai gyűlést. Menteni akarja ezt a sietsé­get, amely azonban a kegyelet megsértésé­nek nem mondható. Dr. Billing Ádám, volt polgármester hosszas betegségében, a munkaerő hiányában van ennek magyarázata. Meleg, elismerő szavakkal emlékezik meg ezután Szekszárd város halottjáról. Tudja, mily hü és törekvő fia volt az elhunyt polgármester a városnak, igazi rajongó szezeteitel csüg- gött a város ügyein, azoknak szentelte min­den idejét. Nehéz körülmények között vál­lalkozott reá, hogy Szekszárdot várossá emelje nagyközségi szervezetéből s elmond­hatja, hogy a közpálya tisztes fehér köpe­nyét mindenkor megőrizte. Hálás, kegyeletes szeretettel emlékezik meg az elhunyt kiváló érdemeiről. Ezután áttért a közgyűlés tulajdonkép­pen való tárgyára, amely Szekszárd város uj polgármesterének megválasztása. Mindenekelőtt a kijelölő bizottság ki­küldését kéri. Maga részéről Szeremley Lajost és Orffy Lajost jelölte ki. A közgyűlés pedig László Lajost és Adler N. Jánost választotta meg. Bizalmi férfiakul: Mehrwerth Feren- czet, Nagy János Prantnert, dr. Mayer Gyu­lát és Szeghy Sándort ajánlta a két párt. Szavazatszedőkul pedig Török Béla elnök­ségével Nagy György Bangonyi, dr. Beöthy Károly és Matzon Béla jegyző választattak meg. Erre a kandidáló bizottság visszavo­nult, elbírálta a kérvényeket s ehhez ké­pest az alispán nemsokára bejelentette, hogy a polgármesteri állásra két pályázó jelent­kezett s ezek Boda Vilmos és dr. Szentki­rályi Mihály egyformán alkalmasak a pol­gármesteri" állás betöltésére. Mindkét párt megéljenezte jelöltjét. De a Szentkirályi-párt éljenzése harsányabb, melegebb volt. Az alispán Horváth Ignácz és társai beadványára ezután elrendelte a titkos sza­vazást s a gyűlést felfüggesztette. A szavazás jó egy órát vett igénybe Ezalatt mindkét párt kortesei izgatottan jár­tak keltek, kapaczitáltak, ha akadt volna ember, akit még lehet kapaczitálni. Mindkét párt izgatottan leste a szavazás eredményét. Szentkirályi folyton vezetett. Könnyű szerrel eljutott 60 szavazatig, de, ekkor Boda utána nyomult s egy két szó különbséggel utól- érte. A Szentkirályi pártiak erre már csak azt számolgatták, hány szavazat kell még az abszolút többségig. Már csk 11 már csak 9—5 3—4. Itt megállt a szavazás. Boda . . . Boda, folyton Boda. Na most még egy Szent­királyi, újra egy ... Na még csak egy kell! Végre kihúzta az urnából az elnök ezt a szavazatot is, Még ki sem hirdette jó for­mán, már felhangzott, elementáris erővel kitört az éljen Szentkirályi! A csata elvolt döntve. Ezután Török Béla hivatalosan is beje­lentette a közgyűlésnek az eredményt. Bead­tak összesen l40 szavazatot. Ebből Szent- királyira 76, Boda Vilmosra 64 esett. így 12 szótöbbséggel az előbbi lett a polgár- mester. Ezután az alispán vette át a szót s kihirdette az eredményt. Mayer Gyula indítványára erre kül­döttség ment dr. Szentkirályiért. A küldöttség tagjai voltak : Simontsits Elemér, Orffy Lajos, Tóth Károly, dr. Leopold Kornél, Kramolin Gyula, Majsai István. Nemsokára aztán megjelent dr. Szent királyi Mihály, kit szűnni nem akaró taps­vihar fogadott s letette a hivatalos esküt, ame­lyet Matzon Béla jegyző olvasott fel előtte. Az uj polgármestert több felől üdvözölték s ő megválasztását a következő szép formás be­széddel köszönte meg: „Nagyságos Alispán Ur! Tisztelt közgyűlés! A megtisztelő bizalom, melylyel mega­jándékozni szívesek voltak, nemcsak arra késztet, hogy érte hálás köszönetemet nyil­vánítsam, hanem késztet és kötelez arra is, hogy azokat a subjectiv szempontokat, ame­lyek állásom betöltésénél irányítani fognak, — megismertessem. En, nem a közélet vitatható múltjával, nem az együtt működés sikerét veszélyez­tető felekezeti és politikai jelszavak harso­nájával, han’m a testvériség, az egyenlőség, a tisztes és komoly munka szent evangéliu­mának vértjével lépek a város szolgálatába ! Ezekből várom én azoknak a béke olajágaknak kifakadását, amelyeknek igaz, őszinte szivbül való nyújtása remélem le fogja csillapítani a választási küzdelmek felidézte harcát és amelyeknek lombkoszoruja alatt egyesülhetünk azon békés munkálkodásra, amely biven szeretett városunk boldogságát fogja megteremteni. Köszönöm, szivem mélyéből köszönöm megválasztásomat.“ A nagy tapsviharral fogadót beszéd jó hatást tett az éllenpártra is, melynek külö­nösen polgári része majdnem egy szálig ott maradt a teremben. A képviselő testület nevében dr. Leo­pold Kornél üdvözölte az uj polgármestert. Végül pedig Dőry Pál alispán elnök szólt hozzá a meleg elismerés és szeretet hangján. Két jogosult irány küzdött úgy mond — egymással ; az egyik rész azt az érdemet ismerte cl és kívánta honorálni, amely hosz- szas, küzdelmes évtizedeken át gondozta a város érdekeit, törekedett a városi színvonal emelésére, a másik irány azonban a jövőt tekintette, azokat a terhes feladatokat, ame­lyek a munkateljesités tekintetében az uj polgármesterre nehezednek, az egyéni értéket tehát a munkaképesség parallizálta; igy bár a képviselőtestület megadta a kellő tisztele­tet a másik jelöltnek is, a tetterős, fiatal képességet, tettvágyat is meghonorálta s maga részéről csak helyeselheti ezt a válasz­tást, mert a sok vesződséggel járó állásra csakugyan teljes munkaerőben álló férfi kell. Az uj polgármester 11 éven át az ő közvetlen felügyelete alatt a legnagyobb dicséretett kiérdemlőén működött. Amenyi nyereség háramlik tehát a városra, éppoly komoly veszteség éri a vármegyét, bár meny­nyire örül azért, hogy tiszti karának egy tagja oly gyönyörű eredménnyel előre jut, egyúttal kifejezi mély sajnálatét az értékes munkaerő veszteség felett. Szívből gratulál tehát a választáshoz, kívánja, hogy az uj polgármester nagy szak­értelmét, szép tudását, nemes becsvágyát a város boldogitására használja fel, kiérde­melve még azok szeretetét is, akik most nem szavaztak reá. Ezzel a közgyűlés az uj polgármester lelkes éltetésével véget ért. Maradnak a vasutmizeriák. Tolnavármegye közönségének a vasúti mizériák megszüntetése iránt benyújtott ké­relmére megérkezett a miniszteri döntés. Ugyanazok az elutasító okok, a melyek tiz évvel ezelőtt voltak, mintha csak külön blan­ketta lenne e czélra. Nagyon jól tudjuk mi azt, hogy m k szükségesek a nagyobb menetsebesség el éréséhez. A felépitvény átalakítása, őrházak( Tulhalmozott raktár miatt mélyen leszállított árak! Szőrmével bélelt úri kabátok ...... Gyermek és fiú kabátok legfinomabb kivitelben _ n |Vl Ó 13 lt/f T kalap, czipő, úri divat és Él JLi J^. -ÍTk |V1 1 \ *. szücsáruk nagy raktárában 22 koronától 30 koronáig 7 koronától 12 koronáig SZEKSZÁRDOT.

Next

/
Thumbnails
Contents