Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-12-07 / 49. szám

ly07. deczember 7 RÖZERDEK 5 amit levélíró ur felhoz, bár nehezen hihető, de mégis igaznak kell lennie, mert külön ben nem írná, hogy a závodiak iskoláikban tagadásba akarják venni a magyar nyelv szent jogát, ha igaz az, hogy Mayer Jó-* zseí, megyebizottsági tag ur harczot vesz fel a magyar nyelv érvényesítése ellen, — mit felőle nem* hihetek — hát igenis, akkor én is kétszeres erűvel fogok küzdeni, hogy a megtámadott magyar nyelvnek jogát biz­tosítsam s ezt a jogát érvényre juttassam. Különösnek tűnik fel nekem, hogy az a Mayer József, ki többször járt nálam a závodi függetlenségi és 48 as olvasókör meg­alakítása érdekében s mely olvasókör azóta meg is alakult és működik, hogy az a Mayer József, kinek aktiv szerepe volt egy oly kör megalakításában, mely kör nevénél fogva is arra van hivatva, hogy erőteljes nemzeti missziót teljesítve, a magyarosodásban, a ha­zafias, nemzeti gondolkozásban tagjait meg­erősítse és a magyar nemzet hűséges bar- czosaivá edzze, hogy ez a Mayer József, ki tagja e körnek: tagadásba merné venni annak a nyelvnek jogát, melyet legelső sor­ban ápolni e kör legszentebb hivatása? Talán levélíró ur nem fogja megtagadni tőlem, hogy e kör megalakításánál is haza­fias kötelességet véltem teljesíteni, talán el fogja ismerni, hogy nem egyéni érdeket szolgáltam, midőn anyagi áldozat árán is ezen olvasókör megalakulását lehetővé tet­tem az által, hogy berendezését önköltsége­men szereztem be, hogy ma is egy függet­lenségi párti, magyar nyelvű politikai napi­lapot járatok, hanem szolgálatot kívánok tenni a magyar államnak, a magyar nyelv­nek és annak a tiszta, becsületes lobogónak, melynek szerény harczosa vagyok. Végtelenül fájlalnám, ha szerény, de becsületes munkám meddő maradt volna, ha az a mag, melyet elhintettem s melyből a lángoló hazaszeretet egészséges hajtásának kellett volna fakadni, most gyomot és dud- vát érlel. Ha igy volna, aminthogy nem hiszem, hogy igy lehet, de megesik, hogy a tiszta mag közé is kerül gyom, legyen meggyő­ződve mélyen tisztelt Szerkesztő Ur, az egész ország, de maga a levélíró ur is, hogy hivatásomnál fogva nem késnék egy perczig sem ezt a gyomot irtani. Harczb» vinném azt z erkölcsi erőt, melyet igaz hazaszere­tetem nyújt és győzedelmesen kellene e harczból kikerülnie ideálomnak, a magyar nemzeti gondolatnak. Ha tehát Závodon baj van, ha akad, ki hazafiatlan irányzat szolgálatába szegő­dik, úgy ne vádoljon engem levéliró ur, a minthogy én őt sem vádolom, hanem sirán­kozás helyett nyújtson segitő kezet, hogy az egészséges testből a beteg részeket sikeresen eltávolithassuk. A harcztól, ha imádott hazám érdeke parancsol velem, nem félek; ha segitő tár­saim lesznek, — aminthogy lesznek, — könnyebben vivhatom meg, de ha magam maradok, akkor sem csüggedek; e harczban én eleshetek, de a magyar nemzeti eszme győzni fog! Bizom levéliró urban, hogy e harczban velem lesz, — különben pedig béke velünk. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur pedig fo­gadja azon szives jóindulatáért, melylyel mindenkor találkoztam, mikor szerény egyé­niségemről volt szó, igaz, őszinte köszöne- temet, azon tiszteletteljes kéréssel, miszerint ezen soraimnak nagybecsű lapjában helyet adni méltóztassék Egyben kifejezem őszinte tiszteletemet és nagyrabecsülésemet s vagyok Szerkesztő Urnák kész szolgája: Ifj. Weber János, a bonyhádi kerület ország­gyűlési képviselője. VÁRMEGYE. Rendkívüli közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága lolyó^ hó 12-én délelőtt 10 órakor, gróf Appoiiyi Géza főis­pán elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata három pontból áll: 1. Az igazoló választmány jelentése a megyebizottsági tagválasztásokra vonatkozó­lag. 2. Bariul Béla megyebizottsági tag indítványa a Bosznia, illetőleg Szerajevón át Saloniki és Athénbe vezető világvonal részét képező bátaszék—baranyavári vasúti össze­köttetés létesítése és a vukovár—samáczi csatorna egyidejű kiépítése ügyében. 3. A tiszt­újító közgyűlés napjának kitűzése. Az állandó választmány ülését ugyanaznap délelőtt 9 órakor tartja. A közigazgatási bizottság ülése. Tol­navármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hó 11- én délelőtt 9 órakor tartja meg. Az igazoló választmány ülése. Tolnavár­megye igazoló választmánya folyó hó 10-én délelőtt ülést tart, melynek tárgya a válasz­tóit megyebizottsági tagok igazolása. VÁROSI ÉLET. A polgármester választás. A szek- ! szárdi polgármesteri állás betöltése czéljából Pál alispán folyó hó 10 éré tűzte ki a tisztújító szék napját s erre a következő meghívót bocsátotta ki: A polgármesteri j állás betöltése czéljából megtartandó tiszt- ujitószék határnapját folyó évi deczember hó 10-ik napjának d. u. 2 órájára a vármegyeház nagytermébe tűzöm ki s erre Szekszárd r. t. város képviselőtestületének t. tagjait meg­lövöm. Hl BEK. Szerdai makáma. Úgy e jól fest? — E jelben folyt le a szerdai est — Disznótor és borkóstoló — külön is jó — háthogyha még — e kettő frigyre lép — ez már beszéd! — sót egy egész obstructio (annál is jobban ordító :) ékes dicséret a felett, — hogy no lám a törött cserep — ismét egész lón — fennen hirdetőn : hogy Kaszinónk már nem beteg, — benne vidám élet pezseg ! Tehát mi volt? szerdai est! — De ne rontsunk be egyenest — csak adjuk be móddal, kanállal — Kezdjük tehát a vacsorával: Rein- prechtünket én nem dicsérem, — mert nem az övé volt az érdem, — hogy adott káposztát, babot, — dicsérendő ma a — halott! — mell] mártír testét — adta : egy estét, — hogy fűszerezzen; — értem a mázsás malaczot, — mely felvett hurka alakot — s ma már nem sir, — mint néma sir — hallgat fülel — és még csak farkát sem csóválja, a mint kéri Lajos „bá“-nk rája, hogy rijjon rijjon . . . csak neki sírjon . .. Biz ez már nem rí . . . Hm nem e ? Hisz feltá­madás élete — Alig temettük gyomorsirba — Felkiál­tott panaszlón, sírva —: bort! bort! és im megujhodott: vérünkké vált, — mi írem csoda, — csodát tesz Szek­szárd láng bora! No mert, hogy ne legyen himezés, ! hámozás — volt biberum nagy áldomás, — bor folyt ; — kinek volt — hozta, — termett hár hegyen és la- j posba, — egyre kínálta tessék! s mindezt miért? — csupán azért: a malacznak baja ne essék! Így megjött Reicht, Kamarás — Károly bá bora is csodás! Ez se kutya, kiáltja Nits, — s kitettmagá- | ért lám, Drágíts — Persze csak Bakta, a Bakta — Szondy is egyre hajtogatja —: tűz, láng, erő lakozik abba . . . ; Vetekszik bátran báró Schellel — Leopold se főzi le i csellel: Lapi lőre, bár hosszú üveggel, — biz csak szamár: bársony nyereggel . . . De mind e verseny holt — legyüre minden bort — egy iezurka-piezurka flaska (35 liter az ebadta!) i Simontsits elnök hegyi termése — nem tóm, maradt ; még a pinezébe? — Ez már beszéd, a kutya fáját, átjárja ember veséjét, máját -— Kóstolgatás ? az, mind csak semmi, vajból legyen sok, kenyérre kenni, ha bor, úgy hát érezze a gége — Ezt élvezheted egy — hétre! * * Hopp ! de csitt, jön már az atak . . . Lőnek . . . szó-bombák hasba csapnak. Ez sistereg csak . . . amaz vizet kap, serczeg — perczeg — halász — utána kapa­rász — megpróbálja szárazba tenni — némelyikért nya­kig kell menni . .. Szóval van csípés és szúrás — kard csattogás, fejvakarás — De jó publikum megbocsáss^ mert hogy én most tele kótyaggal, — átkozott, gyötrő macskajajjal — a tósztok egész özönét — hetvenre számláltam felét — sorba szépen — rimbe szedjem, — Isten mentsen, — inkább teszek nagyobb munkát —- csep­pig iszom a nagy (laskát — feltéve, ha tele adják avagy talán? kiírni nem merem, — de hát legyen — nagy áldozat — de áldoztam én már sokat: megiszom hát — mi a csodát ?: Vármegyei Mihály borát! — kicsit ugyan törköllyel társult — és vörösből sillerré zápult, de jó bor az — ögve fene — az ember tán nem hal — Kinevezés. A felség személye körüli miniszter Appomji Rezső gróf dr. fizetésiden miniszteri segédfogalmazót, főispánunk fiát a vezetése alatt álló minisztériumban fizetésiden miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. — Lemondás. Bezerédj Pál törvény- hatósági bizottság? tag, ki a legutóbbi köz­gyűlésen a pécsi menhely bizottságba be­választatott, ezen tagsági helyről lemondott. — Az ügyvédi kamara tisztújító köz­gyűlése. A pécsi ügyvédi kamara folyó hó 29-én d. e. 10 órakor saját helyiségében tisztújító közgyűlést tart. A tisztikar három esztendőre választatik meg. — Felemelt utiátalány. A belügyminisz­ter a járási föszolgabirák utiátaláuyának emelésére az 1908. évi költségvetésbe meg­felelő összeget vett fel. Ideje volt a minisz­ter gondoskodásának, mert valóban méltány­talanság volt, bogy a mindenféle kikülde­téssel terhelt főszolgabiráknak oly csekély utiátalányt adtak, hogy közülők fizetéséből volt kénytelen ráfizetni arra az, aki köteles­j ségeit lelkiismeretesen akart» ellátni. — Kinevezés. A szekszárdi m. kiis pénz- ügy igazgatóság Nljőry Andor István szek­szárdi in. kir. adóhivatali ideiglenes díjtalan gyakornokot a dunaföldvári in. kir. adóhiva­talhoz ideiglenes minőségű segélydijas adó­hivatali gyakornokká és Siliiifj István szek­szárdi m. kir. pénzügyigazgatósági dijnokot í a szekszárdi m kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű díjtalan gyakornokká nevezte ki. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Madly László dr. ügyvédet Pécs székhelyivel az ügyvédek lajstromába folytató­lag felvette és hogy Aba/]y Gyula volt szek­szárdi ügyvédet, a kamara területéről való távozása folytán, az ügyvédek lajstromából törölte. — Vörösmarty estély. A dunaföldvári I polgári leányiskola növendékei f. hó 1 én fényesen sikerült Vörösmarty estélyt rendez­tek. Az iskola helyiségei zsúfolásig megteltek az érdeklődő úri közönséggel. Csáliyi Giziké polg. iskolai tanítónő tartalmas felolvasása s szavalatával, Klein Aranka polg. iskolai tanítónő sikerült felolvasásával, úgy Kilthy Sárika II. képezdei magántanuló erőteljes,, természetes szavalatával a legszebb sikereket aratták. A műsor minden egyes pontját különben zajos tapssal honorálta a közönség. — Pénztárnok választás. A Holimann József pénztárnok lemondása folytán Báta­szék községben megüresedett pénztárnoki állásra folyó há 3-án dr. Hayymássy Zoltán szolgabiró vezetése mellett Szebényi Mihály választatott meg. Újabb időben igen gyako­riak a pénztárnok változások Bátaszéken. Ennek oka abban keresendő, bogy a kép­viselőtestület, — a mely évtizedekre szóló beruházásokkal felmerülő szükségletet egy év alatt fizettet meg az adózókkal, — elzár­kózik azon jogos kivánalom elől, a magas pótadóra hivatkozva, hogy a pénztárnok és az ellenőr csekély 500 koronás fizetését, (akik igen terhes és felelősségteljes munkát végeznek, még pedig példásan), tisztességes összeggel felemelje. A képviselőtestület sok­kal inkább a község érdekében járna el, ha a beruházásokat több évi törlesztéses kölcsön­nel fedezné és nem zárkóznék el ilyen jogos kivánalmak elől. A pénzkezelésnél igen fontos a gyakorlottság és a megbízhatóság. Hogy gondolnak arra, hogy ilyen embert hosszabb időre 500 koronáért leköthessenek ? — Visszahelyezés. Koch József fel­függesztett bonyhádi jegyzőt a vármegye alispánja állásába visszahelyezte. A vizsgá­lat tovább folyik és a pénzügyigazgatóság az adók leszámolását 1902. évig visszamenőleg elrendelte. — Kath. Kör fölszentelós. Dr. Jozyils János esperes-plébános f. hó 1-éu délelőtt 11 órakor szentelte föl a bonyhádi Róm, Kath. Olvasókör helyiségeit. Felszentelés után dr. Jozgits, aki a körnek ügybuzgó elnöke és alapítója szép beszédet intézett a kör tagjai­hoz és a vendégekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents