Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-12-07 / 49. szám
2 közérdek 1 907. deczember 7 Bácska és Baja város érdekeinek is jobban megfelel — nevezett két törvényhatóságot; </) a budapesti kereskedelmi kamarát. Bartal Béla. * Tekintetes Igazgató Választmány ! Az országos vízügyi nagytanácsnak múlt hó 4-én, Budapesten tartott ülésében igen fontos és a mi társulatunkat is közelről érdeklő vízügyi műszaki munkaiatok kerültek elbirálás alá. A következő évtizedben létesítendő viz- szabályozási munkálatok beruházási költségei 192 millió koronában állapíttattak meg. Első sorban a Duna folyam felső szakasza fog szabályoztatni, ezt követi nyomon a közép Duna 42 millió költséggel. A közép Duna szabályozásánál Budapest után mindjárt a mi szakaszunk : a fajszi és gemenczi elfajult Dunamedrek vétetnek munka alá, e sza kaszon tudvalevőleg a létesített 3 uj átmetszés nem szüntette meg a bajt, a jégtorlódások ; évenként előállanak sőt a meder elfsjulásá- i val ma már a hajózás is veszélyeztetve van: Vajastoroknál 15 dm.-re csökkent a hajózó viz mélysége. E szakasz rendszeres szabályozásával, ami 3—4 évre van előirányozva, a jégtorlódások megszűnését remélhetjük. A fenti 192 millió vizi beruházás összegében bennfoglaltatik a balaton—dunai hajózó csatorna kiépítése is, 6 és félmillió koronával, vagyis a tíió-Sárviz szabályozása a Dunáig. Tekintetes Igazgató Választmány 1 Az ármentesitő társulatok feladata nem lehet kimerítve a kártékony vizek kiöntése elleni védelemmel. Nem kevésbé eminens érdeke a társulat érdekelt birtokosainak az is, hogy a társulat határát övező folyók rendben tartassanak és hajózhatóvá tétessenek. Az ártéri érdekeltség jobb áron értékesítheti minden termosztményét, ha hajó ut áll rendelke- j zésére, mintsem ha vonaton kell továbbítania. Különösen, ha a hajóutnak a társulat minden megterhelése nélkül állami költségen való kiépítése van kilátásban. Most olyan a helyzet, hogy a mi vidékünk az eddig élvezett Sárvíz csatornától is elesik. A Sárvíz egész végig annyira megtelik iszappal, hogy 2—3 év múlva már keselyűsben sem köthet ki gabonás hajó és ki kell menni a gabonával Gemenczig, ahova pedig nem vezet már köves ut sem. Ezen sárvizi hajóút helyreállítása szerves részét teszi a balatou—dunai összekötő csatornának, igy tehát annak létesítése biztosítva van, ámde mikorra V A munkaprogramul szerint a cziklus végén, tehát 10—12 esztendő múltán! Eddig a helyzet mind hátrányosabban fog ránk nézve alakulni, az 50 év óta élvezett hajó utakat teljesen elveszítve, terményeinek értékesítésénél kézzel foghalóan anyagi kárt szenved az érdekeltség. Ebbe belenyugodnunk nem szabad Igyekeznünk kell, hogy a közép Duna szabályozásával Ö8Szekapcsoltan a balatoni összeköttetés is országos érdekűnek ismertessék el, aminthogy egy körülmény azzá is teszi. Tudvalevő, bogy kőbányáink fejletlensége és egyátalán a kőanyag nem kellő mértékben rendelkezésre állta akadályozza azt, hogy a Dunának országos érdekű szabályozása aki- j vánt gyorsított tempóban haladhasson, a ha- ! latoni hajóösszeköttetésnek csak 5 millió ko* j rónába kerülő egyidejű létesültével megnyil- ! nának a balatonmenti kimeríthetetlen hazait bányák és a közép Duna szabályozása amellett, hogy gyorsitottabb tempóban lenne végezhető, még tetemes megtakarításra is i kilátás lenne a kőanyagnak közelből olcsóbban beszerzése által. A társulatunk kötelékébe tartozó összes ártéri birtokosság jól felfogott érdekében valónak tartom az ez irányban teendő fölterjesztést a nm. töldmivelésügyi minisztérium- j hoz, kérve úgy a Sió hajózhatóvá tételének j gyorsítását, valamint a reánk nézve oly sürgős Sárvíz eliszapolt dunai torkolatának mielőbb leendő megnyitását és szintén hajózhatóvá tételét. Azonkívül felhivandónak vélem a szom széd Nádorcsatorna társulatot hasonló fel- terjesztés intézésére. A Nádorcsatorna társulat érdeke nem kisebb a mienknél, sőt nem csak mint mi, az alsó rész szabályozásával van az érdekkörbe vonva, hanem az egész közép Sió hajózhatóvá tétele Czeczétől a torkolatig közvetlen érdekli minden ártéri birtokosát. Számíthatunk tehát e szomszéd társulat hathatós támogatására. Készletekbe bocsátkozni most még korai volna, annak akkor jön el az ideje, midőn az egész hajóút a kivitel stádiumába jut.. De egy igen fontos részletkérdést már most fel kell vetnünk. Az általam is betekintett tervezetben a hajóút elmellőzi Szekszárdot és [ a szekszárdi hajóállomás lehetősége csak alternativ van felemlítve: kifejezetten nincs tervbe véve! Holott Szekszárdon fut össze minden létező és még jövőben építendő köves utunk, oda viszi az ártéri birtokosságunkat minden köz- és magánügy, ez a legközelebbi és legczélszerübb pont, ahova termeszt- ménycit gabonáját, borát szállíthatja; azért Szekszárdon a vasútállomással kapcsolatban Gyermekdeden lepkét lizök, s nem érlek el. Elfáradok, s lelkeddel oltom szomjamat. Búsan sirdogálok, s pajzán kedved vigasztal meg. * A felkelő nap mért vidítja szivemet ? A delelő nap mért nyugtatja meg lel- kemet ? A nyugovó nap mért búsitja keblemet ? A felkelő napban szivedet látom. A delelő napban lelkedet nézem. A nyugovó napban alakod tűnik el. Megörvendeztet a kelő nap, mert hasadó szivedben gyönyörködöm. Megnyugtat a delelő nap, mert lelked fényárjában úszom én. Elbúsit a lenyugvó nap, mert tőled búcsúzom. * A csattogó csalogány énekén búsan mért merengek ? A csicsergő fecske beszéde mért esik jól ? A turbékoló galamb érzelgése mért oly szivemhez szóló ? Lelkem csalogánya vagy. Jó kedvem fecskéje vagy. Szivem galambja vagy. Mélázva hallgatom a csalogányt, mert ábrándos lelked táplálja képzeletemet. Jó kedvvel hallgatom a fecskét, mert kedvesen enyelgő csengésed tart fogva. Szivemet epeszti a turbékoló galamb búgása, mert szived érzelmimet nem táplálja. * Te vagy Te vagy Te vagy Te vagy Te vagy Te vagy Te vagy Te vagy Te vagy szemem lündérkertje. fülem madárdala. . szomorúságom felejtője. vágyam óczeánja. reményem szivárványa, akaratom nemtője. szivem epesztője. képzeletem virága, lelkem ideálja. egy hajórakodó állomás létesítése ármentesitő társulatunknak is érdekében van, ezen érdekének kifejezést is kell adnia. Maradtam a tekintetes igazgató választmánynak Szekszárdon, 1907 évi decz. hó 4-én alázatos szolgája : Tóth Károly. Az alkohol. Szokásunk, hogy a Balkán államokról mindig csak kicsinylő, lenéző hangon beszéljünk. tla valami eszeveszett, értelem nélküli gazdálkodást akarunk jellemezni, nem találunk hamarjában megfelelőbb jelzőt annál, hogy balkánszerü állami életben előfordulható minden szenny, baj és veszedelem. Csakhogy a közmondásoknak mór régtől fogva nincsen igazuk. Ez a szállóige is olyan, hogy réges- régen idejét múlta. A Balkán nem egy téren messze túlszárnyalt bennünket. Ila semmi más előnye se lenne felettünk, az mindenesetre megvan, hogy maga intézi el politikáját és nem függ semmiféle szomszéd akaratától. Ahol mégis ilyen függést látunk, azt a kényszerűség hozta magával, de hogy önként nehéz jármot vegyen a nyakába, arra a Balkán államok történetében még példa nem volt. De mi most nem erről akarunk beszélni. Társadalmi kérdést választottunk. Es szomorúan kell tapasztalnunk, hogy bizony van a társadalmi életnek is oly tere, melyen nem versenyezhetünk az oly mélyre lebecsült Balkánállamokkal sem, mert sajna, még ott sem tartunk, ahol ezek máV régesrégen vannak. A román parlament előtt az alkohol élvezetének korlátozásáról szóló törvényjavaslat fekszik. Kétségtelen, hogy ez a törvény- javaslat mihamarabb meg is valósul, mert igazán életbe vágó reformokat tartalmaz. A javaslat legkiemelkedőbb pontjai, hogy január elsejétől kezdve a korcsmajog monopólium. Megszűnik önálló vállalkozás alapjának lenni Minden községben, ha 30U0-nél több lakósa van, legfeljebb csak egy, kisebb községekben egyetlenegy kocsmának sem szabad lennie. A korcsmák az állam tulajdonát képezik, vezetőjük állandó állami alkalmazott, kinek havonkinti egyenlő fizetés jár. Ezzel a javaslattal egyszeriben megoldódik az iszákosság kérdése. Nem áll senkinek anyagi érdekében, hogy a vendégeket tovább ivásra, dőzsölésre buzdítsa és nem lévén hitel, megszűnik a féktelen garázdálkodás is. Igaz, hogy a javaslat folytán 30,000 korcsmáros család elveszti existencziáját, de minden reform áldozatokat követel és ezután valami nagyon nincs is okunk sajnálni ezeket az áldozatokat, mert hiszen mesterségük nem volt úgysem a legideálisabb, mivel legnagyobbrészt az emberi gyöngeség és szenvedély kiaknázásán alapultak. Nézzük most, találhatunk e a mi állami életünkben ehhez hasonló súlyú és erélyű intézkedést az alkoholizmus ellen. Bizony szégyenkezve be kell vallanunk, hogy ehhez képest csak gyermekjáték mindaz, ami nálunk idáig e téren történt. A legutolsó hatásosnak látszó rendelet az volt, hogy a korcsmái hitel négy koronán felül nem terjedhet. De ennek is cSak annyiban van gyakorlati haszna, hogy négy koronánál nagyobb összeg italok fejében nem pörölhető. Büntető intézkedéseket azonban nem találunk e rendelet ellen vétők elriasztására. Már mostan mi ennek az eredménye. Az, Siroiin Emeli sr ét-rigret *• * testiűlyt, me* te ti a MfcOféet, ráUdttet, <(j* im, Tüdobetegseyek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellea számtalan tanár is orvos által naponta ajánlva. Minthofy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjsa mindenkat „Hóeke“ eredeti eeemetfeUtei. F. Ksffaisai-La Rache dk ©a. Bsisl (SvájaJ, Roche“ Kopható erraai rendeletre a fyófytiertárak- baa- — Ara Qvagenkint i- korona.
