Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-11-30 / 48. szám
1907. november 30 KÖZÉRDEK 7 Miniszteri beleegyezés. A kisvejkei rk. iskolánál a II. tanítói állomás szervezéséhez a miniszter előzetes beleegyezését megadta. MULATSÁGOK. A nöegylet teaestélye. Folyó hó 27-én volt a szekszárdi nő- *gyletr>ek ezidőszerint utolsó teaestélye, melyen nagyszámú előkelő közönség vett részt. Megjelent az estélyen gróf Apponyi Géza főispán is, ki Jeszenszky Andor gazdasági elnök társaságában éjfélutánig maradt ott, nyájasan beszélgetve ismerőseivel. Az estélynek volt érdekes programmja is. így először Alműsi B. Tihamérnak A miniszterelnök bálja czimü mulatságos darabja került színre. Tollúd Artur a zsugori tanárnak szerepében, Egri Béla mint hirlapiró, Földes László mint házmester folytonos derültségben tartották a közönséget s a kiket először kellett volna említeni : Kamarás Józsa mindenkit meglepett határozott, ügyes játékával ős Steiner Ilona is kedves volt bakfis szerepében. Ügyes hordárok voltak: Járó Karcsi és Lipovnitzky Tibi is. A mulatságos előadást többször felhangzó tapssal jutalmazta a közönség. A színi előadás után Linlianlt Hilda urhölgy a Katalin czárnöből pompásan iskolázott hanggal egyes részleteket, majd a szűnni nem akaró tapsra egypár magyar nótát éne leélt szépen, érzelmesen. Ezután Kenézt] Endre gyönyörű hegedüszámai következtek. Zsa- dányi: Magyar rapsódiáját, Mascagni: Sici- lianáját és Ave Máriáját játszotta zenckisé- rettel biztos, művészi tudással, pompás tech nikával. A közönség tapsviharral jutalmazta a magas műélvezetet, amelyet a toldalékul előadott egy két csárdás még inkább fokozott. Ezután felszolgálták a teát, megkezdődött a táncz, a mely úgy 4 óra tájig tartott fesztelen jókedvvel Jelen voltak: Ágoston Istvánná, dr. Abay Jánosné, Biróy Béláné, dr. Beöthy Károlyné, Bodnár Istvánná, Bajó Jánosné, özv. Babits Mihályné, Cservényi Lukácsné, Dőry Pálné, Uörnyei Ferenczné, Győrbiró Benőné, Gyergyai Dezsőné, Hayt Ferenczné, Holub Jáírosné, dr. Kvamolin Gyuláné, dr. Káldy Gyuláné, Kamarás Béláné, Klieber Györgyné, Krammer Jánosné, Kozacsek Jó- zsefné, Kiss Gyuláné, özv. Korbonics Dezsőné, özv. Kayos Balázsné, Linbardt Ig- náczné. dr. Mayer Gyuláné, Matzon Kál- mánné, Mattioni Jánosné, Nits Istvánná, dr. Oszoly Károlyné, dr. Órffy Lajosné, Perlaky Józsefné, Pazár Dezsőné, Rácz Józsefné, Sass Lászlóné, Sass Istvánná, Sáss Janka, Schott Gusztávné, Steiner Károlyné, Surányi Vik- torné, Szeghy Sándorné, Tihanyi Domokosné, Tóth Henrikné, Tomcsányi Lajosné, Tóth Gyuláné, Török Józsefné és Wallacher Lajosné. Leányok: Babits Hajnalka, Cservényi Ilonka, Osukly Mariska, Dőry Natália, Ge- renday Margit, Győrbiró Erzsiké, Klieber Gizella, Kamarás Ilonka és Józsa, Kayos Böske, Müller Julia, Krammer Zsófika, Linhardt Hilda, Mányoky Sárika, Nászay Palika és Ilonka, Rausz Janka, Somogyi Paula, Steiner Olga, Szabó Juliska, Szent- kereszthy Malvin, Triebler Irma és Wigand Janka. Felül fizetlek: Gróf Apponyi Géza 19 koronát, Tóth Heurik 3 koronát, Ivovác3 fogorvos 2 koronát, N. N. I koronát, Kamarás Béla 1 koronát, dr. Beöthy Károly 2 koronát, Tomcsányi Lajos 2 koronát^ Matzon Kálmán 1 koronát, Szeghy Sándor 2 koronát, dr. Zsigmond Ferencz 1 koronát, Jeszenszky Andor 4 koronát, dr. Gyenes József 2 koronát és Fischer József 4 koronát. í Garay-estély. A szekszárdi polgári olvasókör, Szek- szárdnak ez a demokratikus alapon álló, régi egyesülete, folyó hó 23-án, saját helyiségében Garay-estélyt rendezett. Bár a hirtelenül nyakunkba szakadt havazás és a vele járó locs-pocs idő a megjelenéstől többeket visszatartott, s igy látogatottság tekintetében a mulatság talán mögötte maradt az egylet máskon vigalmának, az estély erkölcsi sikere azonban mindenképen megfelelt a hozzákötött várakozásoknak-. A műsor minden száma Garay János | müveiből volt összeválogatva. Almásy Mariska a Magyar hölgy, Székely Margit a Magyar leány dala, Kazamér Emmi Az obsitos, Dömötör Erzsiké Hazám hölgyeihez, Wendl Gyula A falu kovácsa czimü költeményt szavalta. A szavaló hölgyek csupa érzés voltak szereplésük közepeit s kedvesen peregtek ajkaikról Garaynak örökszép versei, Wendl Gyula nagy hatással szavalt most is, mint mindig. A műsor főszáma Erdey Lajos m. kir. állami végrehajtó felolvasása volt, melyet „A nő Garay költészetében“ ezimen tartott. A nagy ügyszeretettel és tárgyismerettel szerkesztett és szépen előadott felolvasást a közönség lelkes tapssal honorálta. A műsor után táncz következett, mely a legjobb hangulatban reggelig tartott. Jelen voltak : Almásy Lajosné, Debulay Jánosné, Dömötör Sándorné, Fusz Ferenczné, Herczeg Mónié, Hornok Józsefné, Kazamér Ferenczné, Kocsis Józsefné, Komlósi Antalné, Kovács Mihályné, Král Lajosné, Kutas Jánosné, özv. Makay * Lászlóné, Rácz Pálné, Ráduly Sándorné, özv. Székely Jánosné, Takács Gáborné, ifj. Tóth Pálné, özv. Watzek Lajosné, Watzek Lászlóné és Wendl Istvánná. Leányok : Almásy Mariska és Margitka, Dömötör Erzsiké, Kazamér Juliska és Emmike, Kovács Mariska, Székely Margitka és Giziké, Takács Margitka, Wendl Aranka és Erzsiké. Felül fizettek: N. N. 3, dr. Gyenes József 2, N. N. 1T0, Watzek László, Herczeg Mór, Komlósi Antal, Laskó Károly, . Augusztinyi Gyula, Takács Gábor, Schelez- nik Győző, Dömötör Sándor és Lipovszky Gyula 1—1 koronát, Salvachrist Gábor 50, ifj. Hrádek Ferencz 40 fillért. Jegyeiket megváltották: Stann István, Buda Vilmos, Tóth Gyula 2—2, Haya Béla, Plank Gyula, Hahn Ferencz, Bukovinszky József, Horváth József, Katzenbach Gusztáv, Grob József, Schüler Gusztáv, Nikltits Imre és Hödl Andor 1 — 1 koronával. A mulatságnak, Garay Gizella javára szánt tiszta jövedelme 53 korona. SPOET. Körvadászat. A tamási-i vadásztársaság folyó hó 24-én sikerült körvadászatot rendezett a nagykónyi i határban levő vadász- területen. Terítékre került 40 nyúl és 6 fogoly. A vadászaton résztvettek dr. Frük- wirth Jenő, dr. Freitag Arthur, Lakner Lajos, ifj Molnár Gyula, Parziczky Aurél, Pongrácz N., Sörös József, Szévald Móricz, Stokinger Rudolf és- Udvarhelyi József Tamásiból. Perczel József Adorján pusztáról. Reimer Béla és ifj. Fekete József Nagykónyi- ból, Huber Lajos Csehi pusztáról, Német Géza Magyarkesziből, Dobozi N. és Tóth Antal Hidegkutról, Névery Árpád, Felsőireg- ről és Bertics Pál Ertényből. Vadászat után kedélyes társas ebédre gyűlt össze a társaság, melyen nagyban ünnepelték Bertics Pált az értényiek fürge főjegyzőjét, akinek sikerült egy, a körből éppen mellette kifutui akaró nyulat puszta kézzel elfogni. GAZDASÁG. A tejről-. Irta: Kircz István. Ha tejgazdasággal foglalkozni akarunk, akkor mindenesetre tisztában kell lennünk a tej fogalmával és annak lényegével; másodszor pedig élettani, kereskedelmi és nemzet- gaidászati feladatával, különben sohasem fogjuk a tejgazdaságot oly intenzivitással vezethetni, mint azt egy rendes tejgazdaság vezetése megkívánja. Tudva tehát a tej fontosságát, nézzük meg, habár röviden is, a tej fentebb említett tulajdonait. Mi a tej ? A tej a fiatal emlős állat életének fenntartásához nélkülözhetetlen fehér, nem átlát- j szó folyadék, mely a test fönntartásához : szükséges összes tulajdonokat magában fog- lalja. Élettani feladata tehát, hogy a fiatal emlős állatnak könnyen emészthető tápanyagul szolgáljon, hogy az állat teste ne csak fönntar- | tassék, hanem fejlődjék és növekedjék. A tejet a nőstény emlősállat emlőiben a tejmirigyek választják ki a testből. Rendesen a szüléskor kezdődik a kiválás és tart, j mig a fiatal állat más tápanyaggal fönt tart- ! hatja magát, ami a különböző emlősállatoknál különböző ideig tart. Az összes emlős háziállatok közül rendesen a tehénnek tejét használjuk tápszerül, j Használják ugyan a kecske tejét is — leg- | inkább mellbeteg részére, — továbbá a I juhtejetjturókészitósre; a bivaly tejet fehérkávéhoz. A ló tejéből a tatárok részegitő italt, i u. n. „k'umisz“-t készítenek, de azért rendes tápszerül csak a tehén tejét használják. Mi e helyen tehát csak a tehéntejről akarunk beszélni. A tehén által adott tej mennyisége és í minősége sokfélétől függ. Függ az etetéstől, ; a fejőstől, a fajtól, a kortól, az egészségi állapottól és a tejelési időtől. Mert rendesen í az ellés utáni első 2—3 hónapban ad legtöbb tejet a tehén és mennél tovább fejik, minél messzebb esik a fejős az^ élléstől, annál kevesebb tejet ad a telién, de annál jobbat, annál zsírosabbat. Különben a jó tejelő tehén egyik elléstől röviddel a második ellésig ad tejet, körülbelül 300 napig. Persze ez nem mindegyiknél van igy, sőt a tejmennyiség is nagyon különböző. Vannak tehenek, melyek eleinte rengeteg tejet adnak, azután egyszerre leapadnak a tejhozammal. Vannak megint mások, melyek nem adnak mennyiségileg annyi tejet, de azt lehetőleg állandóan adják. Hogy az egészség a tejhozamra befolyással van, az magától értetődik, mert a be | tegség apasztólag hathat a tej mennyisége és j minőségére nézve is, éppen úgy A kor is. Rendesen a G-ik borjuzásig emelkedik a tejhozam, utána megáll 2—3 évig és azután az erők apadásával a tejhozam is apad. Hogy az egyén és a faj nagy szerepet játszik, talán szükségtelen tovább magyarázni is, mert egy és ugyanazon fajhoz tar- ! tozó tehenek között sokszor óriási különbség van, ami a tejhozamot illeti. Sőt még az j egyenlő ápolás és etetés mellett is óriási a i különbség, pedig még. a közmondás is tartja, hogy „a jó tehén a jászolban fekszik“, ami általánosan véve igaz is, de már az egyénre j alkalmazva nem áll, mert ugyanazon fajból j ugyanazon takarmányozás mellett óriási kü- ! lönbség van úgy a tej mennyiségét, mint ' minőségét illetőleg, -azért nagyobb tehenészetekben az úgynevezett „individuális“ (egyéni) etetés dívik, mely abból áll, hogy j a jól tejelő tehén több takarmányt kap, mint a rosszabbul tejelő tehén, mert jobban I értékesíti a takarmányt. Érdekes lesz néhány — nálunk ismertebb — fajnak átlagos évi tejhozamát ide- ; iktatni: ! A hollandi j allgaui | siementhali 1 bonyhádi í feli. magy. faj évi átlagos tejhozama 3,000 1. n » n n 2,500 „ n „ a * -2,300 „ ara a 2,000 „ ... * 800 r A tej mennyisége rendesen a minőségre hátrányos, mert mig a hollandi tehén tejének zsírtartalma 2-5o/o—3 5o/o, addig a j magyar fajé 35ó/o:—5o/o között ingadoz. Általában azt lehet mondani, hogy egy • jó tehén saját testsúlyának 5-szörösét, sőt 6-szorosát is adja tejben. így egy q. súlyú tehén legalább 2500 kgr. tejet ad évenkint, | ha jól tejelő állat. Megjegyzem, hogy fejni legjobb kereszt- ! ben: jX;
