Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-11-30 / 48. szám
KÖZÉRDEK 1907. november 30 * csökkenteni a munkát, még az amerikainak is nehéz ott az élet, hát egy teljesen idegennek, aki még a nyelvüket se érti. Ti szomorú hirdetői lesztek annak az örök igazságnak, hogy nekünk itt kell éluünic és meghalnunk. Tintanyalók nem választatnak! Nem kell a magyar könyv . . . Furcsa világot kezdünk élni. Nemcsak oláh, horvát igyekszik galibát csinálni s mutogat fügét a magyar nemzeti eszmének, de itt-ott mozognak már a mi hazafias németjeink is, vagyis jobban mondva, e szelíd báni nyolc közé odafurakodott szocialista farkasok, akik — hogy tervük annál jobban sikerüljön — a 48 as eszmék tisztes palástját öltik magukra, az áléi mutogatják ökleiket a magyar állameszmének. Egy závodi levél furcsa állapotokról rántja le a leplet. Kezdjük a megyebizottsági tagválasztáson. A mi becsületes németjeink egyszerre csak kiadták a jelszót, hogy *tintanyalók nem választatnak» s a Wo- sinszkv Mór, Kurcz Vilmos, árvaszéki elnök, Magyar Miklós plébános helyét betöltötték a maguk módja szerint. Semmi közünk hozzá, hogy alkotmányos jogukat miként gyakorolták, kik voltak az érdemesebbek, akiket a három mégis csak eléggé érdemes férfiú megyebizottsági tagsági helyére megválasztottak, de egyhez igenis, van közünk. Tisztán akarunk látni. Az említett levél ugyanis másról is megemlékezik, arról nevezetesen, hogy «(t závodi tankötelesek részére érkezett magyar nyelvű tankönyveket a szülök egy része visszaadta a plébánosnak, műd iskolaszéki elnöknek, még pedig azzal, hogy ők magyar könyveket nem fogadnak el, hozasson nekik németet s hogy a dolog szebb legyen, ezt a magyar nyelvvel elégedetlen, körülbelül 14 renitens alakot az iskolaszéki elnökhöz (a megbuktatott Magyar Miklós plébános úrhoz) ugyancsak az a Mayer József, závodi polgár vezette, akit az utóbb lezajlott bizottsági tagválasztáson azzal tiszteltek meg, hogy abban a kerületben mcgyebizoltsági taggá választották meg. Ennyi a száraz tényállás, bár a levél még sok más egyebet is tartalmaz, igy többek között a választásért a kerület képviselőjét, Wéber János urat teszik felelőssé, mint aki a választást állitólag irányította. Mi ennyire nem megyünk. A képviselő ur jó hazatíságát és jóhiszeműségét készségesen elismerjük, de igenis kérjük és várjuk is tőle, hogy ezt az esetet alapos tárgyilagossággal — minden párttekintettől elfogulatlanul — meg fogja vizsgálni s ha valónak bizonyul az, hogy a megválasztott bizottsági tag ennyire megfeledkezett a magyar nemzet iránt tartozó tiszteletről s ha igaz az, hogy az a bizottsági tag ily elvakult magyarfaló czélzattal igyekszik lerontani a lelkes magyar tanítóságnak eredménybe csak most szökkenő önzetlen, hazafias munkáját, a mélyen tisztelt képviselő ur korbácscsal a kezében maga áll oda a törvény- hatósági bizottság tanácskozási termének ajtajába s mint Krisztus Urunk a farizeusokat, segít elűzni e helyről az oda betolakodó magyarfaló alakokat, mert ha igaz az, hogy „tintanyaló kra nincsen ott szükség“, tie olyanokra sincsen, akik a nemzetiségi torzsalkodás üszkét kívánják e terembe becsempészni s a jó magyar kenyéren nagyra hízott gyűlölettel tiltakoznak a magyar nyelv szent joga s ezzel a magyar állameszme ellen . . . Jubileum. Ez előtt tiz évvel, 1897 november hó 22-én egy fiatal, szerény megjelenésű áldo- zár került Szekszárdra, mint az itteni főgimnáziumhoz és polgári iskolákhoz kinevezett róm. kath. hittanár. Az ifjú pap telve nemes becsvágygyal, erős akarattal, magasztos hivatásának tudatában valóságos apostoli lelkesedéssel fogott munkához. Az a nemes munkásság, melyet 'az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése érdekében a templomban és iskolában ; az a fáradhatatlan tevékenység, melyet a katholikus öntudat felébresztése, ennek, valamint a hazafias érzésnek ébrentartása körül társadalmi téren, az egyesülés szükségessége, a felnőttek ne mes szórakoztatása és szórakozva oktatása ! érdekében és az ezen munkássága keretéül szolgáló kör felvirágoztatása ügyében ez a nagy buzgalma férfiú kifejtett, általános be- csülést és tiszteletet biztosított számára. Ennek az általános tiszteletnek és be csülésnek és az ezekből fakadt rokonszenv- j nek az eredménye volt az a szépen sikerült jubileumi közvacsora, melyet a tiz év óta városunkban buzgólkodó hittanár: Szabó Géza tiszteletére rendeztek folyó hó 26 án | az általa felvirágoztatott róm. kath. olvasókörben. A lakomán a város társadalmának minden osztálya képviselve volt s a kör szép, tágas terme alig volt képes befogadni az I ünnepelt tiszteletére megjelent nagyszámú közönséget. A vacsora felett az első felköszöntőt dr. Fent Ferencz szentszéki tanácsos, plébános mondotta, lelkes beszédben méltatván a j jubilánsnak a kath. ifjúság vallásos szellemben való nevelése, úgy a katholikus kör fejlődése és felvh’ágozása körül szerzett elévülhetetlen érdemeit. Szabó Géza az elért eredmény utáni érdemet áthárítja az iskolák igazgatóira és tanáraira és ezek egészségére emel poharat. Az Unnepeltre felküszüntöt mondott még : liaiigh Béla főgimnáziumi tanár, Szuliman György, Föglein Ferencz, Föglein Márton birtokosok, dr. Steiner Lajos ügyvéd, Komjáthy Sándor kir. mérnök és liácz József rendőrkapitány. Krammer János polgári iskolai igazgató az ünnepelt édesatyját, Tékus Vilmos az ünnepelt édesanyját éltette. Nyit- ray Lajos polgári iskolai rajztanár, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató, majd dr. Steiner Lajos és Steiner Kálmán honvédhadnagyra, dr. Kramolin Gyula orvos Szekszárd földmi velőire, majd dr. Fent Ferencz, Tóth Henrik kir. főmérnök az iparosokra, utóbb Ny it rag Lajosra, Krammer János j Boda Vilmosra, dr. Fent Ferencz híveire és káplánjaira, Szabó Géza liácz Józsefre, utóbb Komjáthy Sándor és Varga Ferencz főgitn- j náziumi tanárra, a kath. olvasókör alelnükére, [ Boda Vilmos Krammer Jánosra, majd Hor | válh Ignáczra, dr Csizmadia Géza Nyitray j Lajosra, végül Horváth Ignácz dr. Fent Ferencz egészségére ürített poharat. 1 ____ Ér tekezlet a polgármesteri szék betöltése ügyében. A mült vasárnap délelőtt ll órakor a városi képviselő testület tagjai egynehányuk | kezdeményezésére értekezletet tartottak az Obernik féle vendéglő helyiségeiben. Körül- j belül száz bizottsági tag jött össze. Dr. Leopold Kornél indítványára elnökké Török Bélát, jegyzővé pedig Horváth Ignáczot vá lasztották meg. Török Béla üdvözli a megjelenteket s kifejti, hogy e korai összejövetelért kegyeletsértéssel seuki sem vádolható, a közügy nem tűr halasztást, annál is inkább, mert az elhunyt polgármester hosszas betegsége miatt az összes polgármesteri teendők végzése a város főjegyzőjére hárult, méltányos dolog tehát, hogy a polgármesteri állás mielőbb betöltessék. A jelen értekezlet czélja a jelölt sze- \ mélyében való megállapodás, kéri ezért a jelenlevőket, hogy jelöljék ki azt a férfiút, aki a polgármesteri széket jellemével, tudásával, a város boldogitására ezélzó törekvéseivel méltóan betöltheti. Legelőször Orffy Lajos ügyvéd szólalt fel. Igazán emelkedett, magvas szavakkal irta körül, határozta meg a polgármesteri állás betöltéséhez megkiván- tató kellékeket. Legyen a polgármester férfi a szó teljes értelmében, jellemre kifogástalan, legyen szive, esze, bátorsága, hogy a város érdekében mindenütt és mindenkor helyet álljon, legyen megfelelő jogi tudása s más ismete, hogy a szomszédba ne járjon tanácsért s arai fő: legyen munkabírása. Ezek a kellékek részben, egyenként másokban is megvannak, de együttvéve dr. Szent- királyi Mihály, vármegyei aljegyzőben, akit ezért a legmelegebben ajánl a polgármesteri állásra. Utána Horváth Ignácz elismeri, hogy az ajánlott jelölt polgármestersége alatt is fel virágozhatnék a város, de neki más jelöltje van s ez: Boda Vilmos, ki negyven évet meghaladó idő óta a legönzetlenebbül szolgálta a város ügyeit. Igaz, hogy az ő munkabírása ellen magas életkorából kovácsolnak érveket, pedig vannak fiatal őregek és öreg fiatalok. Ő tehát Boda Vilmost ajánlja. Dr. Leopold Kornél szép, formás beszédben hajtja meg az elismerés zászlaját Boda Vilmos előtt, tiszteletét megmutatta iránta akkor is, amikor a lezajlott képviselő választás alkalmával reá szavazott. De most nem tiszteletmegadásról, érdemek elismeréséről van szó, hanem a város élatérdekeiről, éppen azért dr. Szentkirályi Miluílyt ajánlja a polgármesteri székbe, egyébként meg van győződve, hogy Boda Vilmos most is megmutatja önzetlenségét s önként visszalép a jelöltségtől. Csépi Sándor se hideg, se meleg nyilatkozata után dr. Kramolin Gyula — bár rokonsági kötelék is fűzi Boda Vilmoshoz, — a város érdekeire való tekintettel dr. Szentkirályi Mihályt ajánlja jelöltül. Ezután Török Béla elnök, — mivel az ily- fajta értekezleten az ellentétek ki amúgy sem egyenlithetők, a szavazás is illuzorius, —röviden konstatálja, hogy Orffy, dr. Leopold és dr. Kramolin dr. Szentkirályit, mig Horváth Ignácz Boda Vilmost ajánlták, kimondja, hogy az értekezlet a két ajánlott személye között való választást nyílt kérdésnek tekinti. Ezzel az értekezlet véget ért. VARMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 27-én tartotta rendes havi ülését gróf Apponyi Géza főispán elnöklete alatt. Jelenvoltak : Simontsits Elemér, vm. főjegyző; Kurcz Vilmos árvaszéki elnök, Totth Ödön, t. főügyész, Fink Kálmán, kir. tanácsos, pü.-igazgató, - Orffy Lajos, Jeszenszky Andor, Sass László, Szabó Károly, Tihanyi Domokos, kir. tanácsos, tanfelügy., Alacs Zoltán, kir. főmérnök, tieke Ferencz, kir. alügyész, dr. Hanyel Ignácz, főorvos, Török Béla, gróf Széchenyi Sándor, v. b. t. t., Bernrieder József, Kovűts S. Endre és Perczel Dezső, v. b. t. t. — Elmaradásukat igazolták Boda Vilmos és Bernrieder János. Simontsits Elemér, vm. főjegyző jelentése szerint október hónapban az alispáni hivatalhoz 1170 ügy darab érkezett. A közbiztonság állapota kielégítő volt. Fegyelmi eljárás nem fordult elő, rendbirsá- golás azonban kisebb mérvű mulasztások miatt két községi közeg ellen alkalmaztatott. Alacs Zoltán, kir. főmérnök jelentése szerint október hónapban az állami és kiépített törv. hat. közutak állapota átlag véve elég jó volt s elemi kár, vagy közlekedési akadály nvm fordult elő. Á kiépítetlen, földes törv. hat. közutak állapota a viszonyokhoz képest szín tén megfelelő volt. A bátaszéki állami közút átkelési szakaszának kis kőburkolattal való kiépítési munkálatai teljesen befejeztettek. A törvényhatósági közutakon a kavics- szállítás két ut kivételével teljesen befejezést nyert; a kavicsbeágyazás mindenütt megkezdődött és a hó végéig majdnem teljesen be is fejeztetett. A rendes útfenntartás keretébe tartozó műtárgy-építkezések és egyéb építkezések folyamatban voltak.
