Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-11-23 / 47. szám

4 KÖZÉRDEK 1907. november 23 ■elfogulatlanul s ha van még dalérzék a szép magyar nóták iránt a szekszárdi dal­kedvelő müveit közönségben, hívjon össze bennünket ezeknek egyike az ujraszervezke- dés végett, vagy ha äez nem sikerülne, úgy akkor mondjuk ki az egyesület végleges fel­oszlását, addig is azonban a „szekszárdi dalárda“ sok dicsőséget szerzett zászlaját és értékes győzelmi jelvényeit helyezzük az utókor részére a szekszárdi muzeum régiség­tárába. Dicenty Lajos. „Holnap.“ A „Tolnamegyei Közlöny“ múlt csü­törtöki számában e czim alatt Boda Vilmos szerkesztő tollából higgadt és jól megfontolt czikk jelent meg. Mi, akik a megye terme­ket -nem politikai párttusák színterének 1 tekintjük és akiknek felfogása az, hogy nem politikai* hitvallás, de arra termettség, meg­közelíthetetlenség, mindenkivel szemben való „függetlenség és munkaképesség az, amely valakit a közigazgatási állások betöltésére alkalmassá tesz, örömmel olvastuk a megyei függetlenségi sajtóban a függetlenségi párt j elnökének preczizen megjelölt álláspontját, : amely nem a győzőnek mindent letipró suverén hatalmát domborítja ki, hanem a legyőzött megbecsülését és mindenek fölé helyezi a köznek tisztes szolgálatát. Teljesen igaza van czikkirónak, hogy a megyei tisztujitások mások, mint hajdan voltak; a közigazgatási szolgálat ma nem tiszteletbeli és nem is olyan a mai korban, amit be tud tölteni bárki, mert a megsokaso dott teendők labirintusában embernek, elő­tanulmányokkal, hosszas gyakorlattal rendel­kező embernek kell lenni, aki a köznek javára és a megye becsületére el tud igazodni és a felmerült kérdéseket tisztességesen meg­tudja oldani. Azután tneg ott van a nyug- dijjogosultsága a tisztikarnak, amely nyug­díj ró I a vármegye közönsége tartozik gon­doskodni. Ugyan mit szólna a megye adót 1 fizető közönsége ahhoz, ha egy olyan áramlat támadna, hogy ki kell a tiszti állásokból tenni mindazokat, akik nem voltak elég férfiasa­itok gyorsan sutba vetni régi politikai elvü­ket, hogy ott lebegjenek mint „hazafiak“ a felületesen ítélő szemei előtt. Az ezen szem­pontból való úgynevezett „tisztogatás“ nem­csak mérhetetlen hátránnyal járhat egy megye közönségére a jó közigazgatás szem pontjából, de hatalmas adómegterheléssel is. Politikát csinálni az országgyűlési kép­viselők feladata, a megyei közéletben puri­tán jellemű, képzett tisztviselőkre van szük­ségünk, ezek biztosíthatják minden tekintetben a jó közigazgatást és az igazságot kereső nagy közönség érdekeinek kielégítését. Higgadt, megfontolt szózat volt Boda Vilmos czikke, okulhatnak belőle azok, akik akár e megyében, akár másutt önös érdekből avagy hatalmi vágyból a vármegye évezredes falai közt nem tovább építeni, de rombolni akarnak. S­HIltEK. — Főúri esküvő. Windisch-Graetz Lajos herezeg, a magyar főrendiház tagja, cs. és kir. huszárhadnagy, özvegy Windescll- Graetz Lajosné, született cserneki és tarkeői Dessewffy Valéria grófnő palota- és csillag keresztes hölgy fia e hó 18-án vezette oltár hoz sárvári és felsővidéki Széchenyi Mária grófnőt, sárvári és felsővidéki Széchenyi Aladár gróf cs. és kir. kamarás, in. k. hon- védhuszárhadnagy és neje született, esikszent- királvi, krasznaborkai Andrássy Natália grófnő csillagkeresztes hölgy leányát. A fé­nyes lakodalmon részt vett Apponyi Géza gróf főispán is, leányával, Gizella grófnővel s fiával, Apponyi Rudolf gróffal, továbbá Szécshenyi Bertalan gróf. — A király köszöneté. A m. kir. bel no'vminiszter a következő leiratot intézte vármegyénk alispánjához. Tolnavármegye alispánjának Szekszárd. 0 császári és apos­toli királyi Felsége a kabineti irodának f. évi október hó 30 án 2ö0. szám alatt kelt értesitése szerint a vármegye közönségének a koronázás 40. évfordulója alkalmából ki­fejezett hódolat nyilvánítását legmagasabb köszönettel fogadni méltóztatott. Erről alis­pán urat, folyó évi 352. szám alatt tett fel- terjesztésére való hivatkozással értesítem. Budapest, 1907. évi november hó 15 én. A miniszter meghagyásából : Horváth Emil miniszteri tanácsos. • — Wosinsky Mór életrajza. Haugh Béla főgimnáziumi tanár, ti szekszárdi mu­zeum őre, amint már jeleztük nagy lelkese­déssel látott hozzá elhunyt jelesünk Wosinsky ; Mór életrajzának megírásához Rengeteg nagy | utánjárással szerezte össze az életrajzi ada tokát, a legaprólékosabb részletekre is kiter­jedő gonddal tanulmányozta a korán elhunyt jeles tudós külföldi s hazai tudományos mun- ; kálkodását, meleg, de igaz, találó vonásokkal ! rajzolta meg az elhunyt szellemi alakját, hogy j elünkbe állítsa őt nemcsak, mint jeles tudóst, j de mint meleg szivü embert, a szép, jó lel kés barátját, mint egyházának hű papját, mint nagy alkotásokra hivatott társadalmi férfit. Értesülésünk szerint az életrajz telje- j sen elkészült, s most már csak világgá bo­csátása van hátra. Tudtunkkal a vármegyei múzeumi bizottság a Wosinsky halála után | való napon tartott ülésén elvileg már ma gára is vállalta a mű kiadását, igy kivána tos, hogy a bizottság mihamarább össze hi­vassák s intézkedjék tényleges kiadásáról is ennek az érdemes műnek, amely már csak annál a szép kegyeletes ózdijánál fogva is, hogy a befolyó összes jövedelmet, a szerző kívánságához mérten, a Wosinsky Mór szoboralap növelésére fordítják, méltán tarthat igényt a nagy közönség osztatlan érdeklődésére. — Meghívás a viziépitkezések ügyében. Darányi Iguácz földrai velésügyi miniszter tanácskozásra hívta meg Magyarország mind­azon alispánjait polgármestereit s inás köze­lebbről érdekeltjeit, a kiket a tervbe vett nagy vizépitkezés közelebbről érint. A mii szaki nagy tanács ugyanis, mint a már je­leztük, letárgyalta a vízépítési igazgatóság előterjesztett terveit, s azokat kivitelre elfo­gadta. A miniszter mielőtt végleg döntene, meg akarja hallgatni a közelebbről érdekel­teket is, így vármegyénk részéről Döry Pál j alispánt azzal hívta meg a miniszter, hogy I a tanácskozás határnapját később közli majd. | — A dombóvár—báttaszeki vasút elsö- rangusitása. A háttaszék—dombóvári vasút- ! vonal elsőrangusitására vonatkozó közigaz gatási bejárás alkalmával az egyes érdekel- ! tek által hangoztatott kívánságok felett a j kereskedelemügyi miniszter a következőleg döntött: Czikó által kért állatrakodó, illetve megállóhely átépitése állatrakodóvá elutasit- tatott, mert ez a megállóhely Hidas Bony- hádtól csak 3 kilométerre fekszik. Hidas község utá járóinak elzárása lehetőleg kerül- tetni fog. Nagymányok kívánsága egy ra­kodó állomás építése és hogy a vasúti hid vízáteresztő nyílása megnagyobbitassék ; Vár­alja kérelme, hogy az útátjáró mellett egy feltételes megállóhely létesittessék, elutasít- tatott. Szászvár kívánsága, hogy megállóhelye váró helyiséggel látassék el, melynek költ­ségeit a község részben viselni hajlandó, fi gyelembe vétetik-. A szászvár—mázai állomás- átalakítását a miniszter jóváhagyta. A nagy- ] mányoki kitérő átalakítási költségeit az esz- | tergom—szászvári kőszénbánya részvénytár- j sutát tartozik viselni. A dél magyarországi j kőszénbánya részvénytársaság kérelme, hogy a váraljai kitérők között levő vágány má- sodrangunak hagyassák meg, elutasittatott. j — Szekszárd fogyasztási adója. 8zek- szárd r t. város a bor és húsfogyasztás! adó. beszedési jogát az 1908—191Ö évekre a kincstártól megváltotta. A megváltási összeg boritaladó fejében 37.829 K 37, liusfo- gyasztási adó fejében 9857 K 09, összesen : 48696 K 46 fillér. — Szent Erzsébet jubileum. Az Árpád házi szent Erzsébet 7<>0-ik születésének év­fordulója alkalmából a mi vármegyénkben is mindenfelé ünnepélyeket tartottak. így Szek- szárdon kedden d. e. 9 órakor a belvárosi rk. templomban, dr. Tent Fereucz plébános, szentszéki tanácsos Wölfel Fereucz és Ka- possy Iván káplánok segédkezése mellett üunepi misét mondott. A szent misén meg­jelentek a vármegyei tisztviselők Dőry Pál alispán, a pénzügyi tisztviselők Fink Kálmán kir. tanácsos, a városi tisztviselők pedig Janosits Károly főjegyző, h. polgármester vezetése alatt. Az összes tanuló ifjúság a tanári és tanítói karral szintén részt vett. Ugyanazon nap délután Szabó Géza hittanár a polgári fiú és leányiskola növendékeivel ifjúsági ünnepélyt rendezett a Szekszárd Szálló nagytermében. Szabó Géza szép meg­nyitó beszédje után a „Piros rózsák“ czimü verset Burka Ilonka szavalta el. Majd színi előadás volt. A „Szent Erzsébet“ czimü darabot adták, szép jelmezekkel és nagy' sikerrel. Az állami főgimnáziumban Tolnai Artur tartott beszédet, párhuzamot vonva Szent Erzsébet s a magyarok másik Erzsé­betje között. A ref. tanulók is templomba mentek, hol Gödé Lajos mondott genfi nagy- halottunk, Erzsébet királynéért emelkedett imát. — Műkedvelői előadás. A szekszárdi nőegylet ebben a szezonban a legközelebbi szerdán — 27-én tartja utolsó teaestélyét. — Ez alkalomra is kiválóan érdekes műsort állítottak össze. így lesz műkedvelői előadás is. Ahnási B. Tihamér, „A miniszter elnök bálja“ czimü vigjátókát adják elő a követ­kező szereplők : Kamarás Józsa, Steiner Olga urhölgyek, s Tolnai Artur, Földes László, Egri Béla urak és még többen. Az estély kimagasló pontja lesz Kenézi Endre urnák, művészi hegedű játéka ki, Zsadányi Armand magyar rapsodiáját és Mascagni Sicilianáját és Ave Máriáját fogja játszani a zenekar kísérete mellett. — A „Szekszárdi Vivóklub“ tagjai f. hó 20-án értekezletet tartottak dr. Szent- királyi Mihály elnöklete alatt, melyben az egyesület téli munka rendje állapitatott meg.- E szerint, Béki József vivőmester vezetése alatt, öt hónapos kurzus nyilt meg; az egyesület tagjai részére, háromszor hetenként (kedd, csütörtök, szombat) este ő-től S i()- A kurzus dija azoknak, kik 5 hónapra kö­telezik magukat, ki) korona (havi részletben türleszthető) egy hónapi kötelezettséggel pedig 10 korona havonta. Jelentkezni a fentit ne­vezett időben lehet a gimnázium tornatermé­ben. Értekezlet után a választmány uj tago­kat vett fel és pedig: Scholcz Gusztáv máv. mérnök, líené.zi Endre pü. számtiszt, Kouách Aladár allevéltáros, Kiss J. Ernő és Bardách Dezső gyógyszerészek lettek az egyesület tagjai. Megkezdődik tehát, a testedző sportok legnemesebbje, mely testedző volta mellett, az önfegyelmezést és kölcsönös megbecsülést eredményezi. Reméljük, hogy e fiatal egyesü­let ambicziózus tagjai, kitartó munkával csak fokozni fogják a szép sikert, melyrnt mun­kásságuk eredményeként értek el, a tavaszi akadémián. — Eljegyzés. Abbay György oki jegy-ző, dunafóldvári lakos eljegyezte Klllhy István dunaföldvári ref. lelkész leányát Jólánkát. — Az uj adókivetési cziklus. 1908. évben kezdődik az uj adócziklus, a mikor tudvalevőleg a következő három évre az adókivetést meg kell ejteni. A közönség bizonyos idegességgel néz elébe az uj kivetés­nek, az adóreform folytán teljes bizonytalan­ságban van e tekintetben, miként fog a helyzet alakulni. Általában azt hiszik, hogy az adókivetés .uj alapokon fog végbemenni, pedig illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint az 1908. évi adókivetés egészen a régi alapokon fog végbemenni, miután ez máskép nem is lehet, mert az uj adójavasla­tok már kellő időre törvénynyé nem válhat­nak. Az 1908. évi adókivetés azonban csak az 1908. évre bir majd hatálylyal, az 1909. és 1910. évre történő adómegállapitásokat az uj adó tői vények hatálytalanítani fogják és a pénzügyminisztert felhatalmazzák, hogy 1909-ben az uj alapon uj adókivetést ejtsen meg. Halálozás. Szabó Antal vármegyei napidijast és nejét Moizcs Ilonát súlyos csa­pás érte, 7 éves, Gyula nevű fiuk e hó 16 án elhunyt, vörhenyben.

Next

/
Thumbnails
Contents