Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-11-09 / 45. szám
KÖZÉRDEK 1907. november 9 Boraink értékesítése. . Lapunk zártakor értesülünk, hogy Si- montsits Elemér, vármegyei főjegyző, szekszárdi szőlőbirtokos tegnap nagyfontosságu indítványt nyújtott be Szekszárd város képviselő testületének, amelyben mizerabilis bor értékesitési viszonyaink javítása érdekében mélyebbre ható intézkedéseket hoz javaslatba. Rövid az idő ahhoz, hogy tüzetesebben foglalkozhassunk a beadott inditványnyal, amely már a mai képviselőtestületi ülésen tárgyalás alá kerül, ez alkalommal tehát csak minden kommentár nélkül közöljük azt szó szerint való szövegében, de máris örömünknek adunk kifejezést afelett, hogy a Szekszárdot életérdekében érintő kérdés e bátor kezdés által hivatalo.an is oda kerül a sürgősen megoldandó feladatok közé. Tck. Városi Képviselő Testület! Indítványom megokolásaként legyen szabad elöljáróban két tényt konstatálnom. Az egyik a következő. Köztudomású dolog, hogy a külföldi borkereskedők az idei szüret alkalmából óriási mennyiségű bor vásár lására adtak ki megbízásokat Ez a tény azt bizonyítja, hogy az idén bor után nagy a kereslet. Köztudomású dolog az is, hogy úgy a külföldön, mint az ország határain belül mennyiségileg általában gyenge termés volt. Ez a két tényező — a nagy kereslet és a mennyiségileg igen korlátolt kínálat — az olasz bor beözönlésének megszűntében rejlő árképző hatással karöltve, a borok árának országszerte jelentékeny emelkedését idézte elő. Általában 6—8 koronával, de helyenként még sokkal többel is drágábban keltek a borok, mint tavaly. Ott pedig, ahol a borok minősége a szokottnál jobb lett, értékesítésről közzétett statisztika szerint 50—60 koronáért vették a mustot. A mi megyénkben is ugyanilyen mérvű áremelkedések konstatálhatok. A homoki borokát általában 34—36 koronáért, az uzdi borokat 38 koronáért, az apáti i borokat 48 koronáért vették meg stb. Ezek a tények és adatok szolgáltatják egyik oldalról a helyzetnek azt a képét, melyet indítványom indoka gyanánt rögzite nem kell. A másik szintén positiv tény, melyet az előbbivel szemben leszögezni kiváuok, az, hogy Szekszárdon az idén egészséges szőlőből jó minőségű, hellyel-közzel igen jó minő ségli bor termett, a bor értékesítés mégis igen rossz. Az árak nem érték el azt az emelkedést, a mit más helyeken, a kereslet természetellenesen lanyha. A kereslet és kínálatnak egymáshoz való viszonyából előálló áralakulás törvényszerűsége a mi városunk határánál csütörtököt mond. í Mert minekutána a gyengébb lapi borokat a fentebbieknél sokkal olcsóbb áron a kereslet molión felszívta, a hegyi borok után egy két szórváuyos eset kivételével, amely esetekben a termelő szorultságának kihasználásával értéken aluli vásárlások történtek, j úgyszólván nem is kérdezősködnek. A heljzet tehát az, hogy inig egyfelől a fogyasztó külföld nagy mennyiségben kénytelen és akar bort venni s másfelől a szekszárdi pinezék tele vaunak jó minőségű, eladásra szánt borokkal: a borvevő nem jut hozzá a készen tartott eladó borhoz. Ez égy természetellenes állapot, mely arra mutat, hogy itt a keresletnek és kínálatnak egyébként mindenütt egymáshoz vezető utjaban speczialis akadályok vannak. Ezeket az akadályokat elhárítani, s a ke resiet és kinálat árképző suverénitásának szabad érvényesülését biztosítani, véleményem szerint a város lakosságának elsőrendű érdeke. Oly közérdek, tu. t. képviselőtestület, melynél általánosabbat Szekszárdon el sem tudok képzelni. Mert ha az idei szüretről szóló hivatalos adatokat véve alapul, csak a másutt átlagosan elért 8 fillérrel tudtuk volua és tudnánk mi is borainkat jobban értékesíteni, ez a különbözet maga körülbelül 60U.000 koronával több jövedelmet juttatott volna a város lakosságának, mint a mennyit a jelenlegi értékesítés mellett borai után elérni képes. Azok az akadályok, melyek borértéke- sitési viszonyaink javulására bénitólag hatnak nézetem szerint főképen a következők : a szekszárdi borvidék czim alatt forgalomba jövő környékbeli borok árrontó kon- kitrencziája. a mi minden kritikán aluli vasúti összeköttetésünk és forgalmi viszonyaink, melyek egyenesen távol tartják tőlünk az idegen kereskedőket, akik szemben azzal, hogy más irányban akár a határszélre is eljuthatnak ugyanannyi idő alatt sokkal czivilizáltabb viszonyok között, nem veszíthetnek a szó- szoros értelmében drága idejükből 3 napot azért, hogy hozzák jöjjenek bort venni, mikor azt máshol sokkal rövidebb idő alatt, kevesebb költséggel s nagyobb kényelem mellett megtehetik ; az a körülmény, hogy városunk egyetlen nagyobb vendéglőjét az utazók országos egyesülete mint elkerülendőt jellemezte, mert drágasága mellett a kényelem és kiszolgálás tekintetében támasztható igények szempontjából más városok vendéglőivel lépést nem tart ; a szállodára utalt kereskedő szemében természetesen szintén fontossággal bir ;. bizonyos részben az itteni borügynökök működésének s az a — véleményem szerint inkább saját hatalmuk kicsinyléséböl és fellépésüknek gz alapon kialakult bátortalanságából — mint rosszakaratból eredő irányzata, mely akkor, amikor a fentebbi körülmények által távol tartott idegen kereskedők minden konk'urrencziájátó! menten az árakat, úgyszólván diktálhatná, az eredmények után Ítélve inkább a külföldi vevő érdekét látszik szolgálni, mint a hazai termelőjét; 8 végül ugyanez irányban hat még némi részben talán az a ma már nagyobbára j kiköszörült csorba is, melyet boraink régi, | jó hírneve — az előző években egyesek lelkiismeretlensége folytán szenvedett. Tek. Képviselő Testület! A modern életfelfogás felismerte a gaz dasági szempontok nagyobb méltatásának szükségességét s ahol lehet, érvényesíti is e szempontokat. Érvényesíti többek között úgy, hogy azokat a szervezeteket, amelyek a közönség érdekeinek szolgálatára vannak hivatva, amennyiben erre alkalmasak, felszereli olyan. í szervekkel, melyeknek segélyével a nagy egész, a polgárok anyagi érdekeinek szolgálatára és előmozdítására képessé válik. Véleményem szerint a mi Városi szervezetünk kiválóan alkalmas erre. S azért ebben a szellemben, a támasz nélkül álló kisgazda kiszolgáltatott helyzetét, tartva szem előtt s abban a tántoríthatatlan meggyőző désben, hogy ezzel Szekszárd összlakosságának igazi közérdekét szolgálom, inditványo zom : Méltóztassék elhatározni, hogy a gazdasági tanácsosi állás, melynek szervezését kezdeményezésemre a in. t Képviselőtestület elvben már is kimondotta, mielőbb szereztessék, s ezen állás hivatali kötelességei közé ! iilesztessék be a valódi szekszárdi bor régi , o . jó hírnevének és kelendőségének biztosítása érdekében kifejtendő tevékenység, melyet nagy általánosságban úgy képzelek, hogy a I terméskilátások felbecslése alapján a város ! ezen tisztviselője, kinek többek közt megfe- | lelő nyelvismerettel kell bírnia, a külföldi nagyczégekkel közvetlen összeköttetéseket létesítsen s az értékesítést hivatalból eszközölje. Ezen intézkedéséhez kérjen a város a megyei gazdasági egyesülettől erkölcsi és anyagi támogatást. Ezen intézkedésével véleményein szerint a város mig egyfelől a bortermelőket, — amely gyűjtőnév csaknem a város összes lakosságát magában foglalja — hatékonyan támogatja, másfelől egyszersmind megteszi a kezdeményező lépést, mely később a ma oldott kéve módjára küzkodő termelők rendszeres szervezkedésére fog vezetni. Szekszárd, 1907 nov. 9. Kiváló tisztelettel Simontsits Elemér. Nyugdijválasztmányi ülés. A tolna vármegyei községi jegyzők nyugdíj-alapjára felügyelő választmány folyó hó 5 én, Szekszárdon a vármegyeház kistér méhen ülést tartott. Az ülésen, mely a déli, rövid megszakítással délelőtti 10 órától délu tán 4 óráig tartott, és amelyen Dőli/ Pál alispán, majd, a déli megszakítás után Simontsits Elemér főjegyző, elnökölt, a községi jegyzőket igen közelről érdeklő, fontos határozatokat hoztak, illetve a nyugdíj szabály rendelet módosítására irányuló javaslat tárgyalása során a szabályrendeletbe oly intézkedéseket vettek fel, melyek mig egyrészt biztosítják a nyugdíjalap fizetőképességét, másrészt a jegyzők terhein is könnyítetlek és amelyeknek a törvényhatósági bizottság által való kétségtelen elfogadása után vármegyénk nyugdijszabály rendelele az ország összes vármegyéinek hasonló szabályrendeletei között egyike lesz a legméltányosabbaknak és leghumánusabbaknak. Az ülés első tárgyát a nyugdijs/.abály- rendelet módosítása képezte. A pénzügyi szakosztálynak erre vonatkozó javaslatát elfogadták s ennek, valamint a jegyző egylet kérelme alapján a szabályrendelet 5. § át oda módosították, hogy a községek hozzájárulását minden lélek után ,8-ról 10 fillérre- emelték, a jegyzők hozzájárulását pedig 5°/o» ról 3°/o ra szállították le. A 8. §-a I. és II ik pontját oda módosították, hogy az ezek alapján fizetendő hozzájárulást a jegyzők 6 hónap alatt kamat nélkül fizetik. Ugyanennek a §-nak 5 ik pontjába felvették, hogy a főszolgabírói irodába töltött szolgálati idő is beszámítható a nyugdíjigény megállapításánál figyelembe veendő szolgálati időbe. A 20,. §-ban rendezték a más vármegyékkel való kölcsönös viszonosságot és a 24 §-t is ennek figyelembe vételével sző végezték. A 47. § kiegészítéséül abba felvették a 65/907 alispán számú végrehajtási utasításnak az erre vonatkozó 3 pontját. Nehány stiláris módosítás után elhatározták, hogy a szabályrendelet hivatalos szövegébe felveszik azokat a jegyzeteket ks, melyeket azokhoz Klimes Antal hogy észi főjegyző készített. ' Porti József tolnai főjegyzőt november 1 -tői 2100, Rumi Imre izményi körjegyzőt november 5 tol kezdve 21üOK-val nyugdíjazták. Meh>werth Sándor nyug. szekszárdi jegyző nyugdiját 850 koronára helyesbítették Dóriiig Frigyes volt udvari i jegyző nyugdíj ügyét, minthogy nyugdijának mérve még véglegesen nincs megállapítva, a közigazgatási bíróság Ítéletének leérkeztéig nyilvántartani határozták. Fekete József majsatniklósvári jegyző felebbezését a vármegye törvényhatósági bizottságához terjesztik b — Liüloig József nagyszékelyi főjegyzőnek a 1Ö2 sz. határozat módosítása iránt benyújtott kér vényét elutasították. Scherer Gyula tamási j Tüdöbsíegseyök, buniiuk, szamár- öhöges, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. ■ I ííoehd Fineli az étvágyat éa a testsúlyt, teli a k!Wiö«é«t, váladékot, éjjoif izxsdJH Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjoo Mindenkat .. Käthe“ eredeti csomagoUut. F. IUfmani-La Roche A Co. Basel [irijtj, Kaphat« arvMi rendeletre a (r««7*urUrak- ban. — Ara Uvegenkint 4.—körűen.
