Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-10-19 / 42. szám

2 közérdek 1907. október 19 dem. A hajdan hires iparos és keres- i kedő dunaparti városból — hol még országgyűlést is tartott a magyar — váljon mi lett? Danáját elvették, vas­utat nem adtak neki, mintha szándé­kosan akarnánk tönkretenni keletkező' ipari góczpontjainkat. A tolnai hajó superosok utódaiból jeles ácsok és kőmivesek lettek, a kik most, porosz ország kultúráját szolgálják: ott épí­tik a palotákat. Ezt az életrevaló ipa­ros népet a haza földjéhez szögelhet- nénk, ha visszaadnánk éltető elemét, a vizet és Tolna felé vezetnénk a hajó utat, Dombórinál torkolva a Dunába, Gemencz helyett. Jól megértsük: nem a Sárvizet, csak a hajózó utat vezetném Tolna alá, egy tartályban Domboriig, illetve Doromlásig, a Sárviz hadd vigye iszap­ját továbbra is Gemencznél a Dunába. Ezzel a költség sem lenne nagyobb, habár a dunai torkolásnál mintegy félmillióba kerülő árvizzsilip emelése válik szükségessé, de ezt ellensúlyozná az iszap elkerülése és a földmunka csekély mértéke a holt Duna ezen részén. Legfőbb pedig az, hogy 16000 embert (Mözs, Tolna, Eadd) hajómhoz juttatnánk, a Dunaág poshadt állóvizét pedig elővizzé tennénk. Megvagyok győződve, hogy az érdekeltség okadatolt kívánságára el­rendelné a miniszter a tervváltozat kidolgozását. Végül még azt jegyzem meg, hogy csak 700,000 tonna forgalomra van a csatornán szükség, hogy meghozza a befektetések 4%-os kamatait és tör­lesztését. Minden, a helyzettel ösmerős szakember előtt valószínű, hogy ez csakhamar eléretnék: igy tehát azon ritka eset előtt állunk, hogy a hajóút pénzügyileg is kifizetné magát. Ha hollandusok laknának itt, már rég részvénytársulat alakult volna a kiépí­tésére. Ha csehek laknának, már kijá- rálták volna politikai szolgálatok fejé­ben, mint a Duna—Elba csatornát. Ha poroszok, társadalmi utón az érde­keltség megcsinálta volna államsegél­lyel, mint most a Spree—Havel csa­tornát. De mi magyarok vagyunk, — Pató Pálként nem teszünk semmit. Tóth Károly. Pécsen át Boszniába. Pécs város kezdi bekasszálni most be­zárt kiállításának anyagi eredményeit. A kiállításra ugyan, mint minden kiállításra, tán ott is ráfizetnek, de azt hisszük, nem járunk messze az igazságtól, ha a sok miniszter és államtitkár járásnak tulajdonitjuk azt a ha­talmas ajándékot, a melyben Pécs városa részesül nemsokára. Kossuth Ferencz keres­kedelmi miniszter ugyanis leirt a m. kir. államvasutak igazgatóságához, hogy a Pécs­ről Broódba tervezett vasúti fővonalat Siklós vagy Harkányon át, az állam költségén ki­építeni kívánja s a vasút épitési költségéről a tervbe vett nagyobb beruházási művelet alkal­mával fog gondoskodni. Ehhez képest a minisztertanácstól e részben nyert felhatalmazás alapján utasította az igazgatóságot, hogy a pécs—broódi vasút előmunkálatait haladéktalanul indítsa meg, készíttessen közigazgatási bejárás czéljaira alkalmas tervezetet és a törvényhozástól ké­rendő épitési hitel megállapítását lehetővé tevő részletes költségvetést; megjegyezvén, hogy a szóban levő tervezés költségei 100000 korona erejéig az 1907. évre előirányzat nél­küli kiadásként lesznek elszámolhatók. Nem irigykedünk Pécsre. Nekünk is életérdekünk, hogy hatalmas vidéki emporu- mok keletkezzenek, de mert a miniszteri leirat azt is megjegyzi, hogy az ország köz- gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeit a megszállt tartományok és az ország fővárosa között, a legrövidebb irányit vasnli össze­köti elés létrehozása van hivatva előmozdí­tani, tisztelettel megjegyezzük, hogy az a legrövidebb ut Szekszárdon keresztül ve­zetne Boszniába. De persze minekünk még egy közvetlen kocsi is alig jut Budapestre, nem a hogy közvetlen összeköttetés a — keletre. S ez nem is csoda, mert hogy is le­hetne valamit elérnünk, a mikor a kinai ezopfunk olyan hosszú, hogy például még mindég arról vitatkozunk, vájjon érdemes ; volt e a szekszárd—mohács—baranyavári vasútra 50 ezer koronát megszavazni. Rövid­látó emberek, kislelküsége, a nyomorúságos politizálás örökre elütötték Szekszárdot attól, hogy a bonyhád—bátaszéki vasutat erre ve­zessék. Sok százezret veszített azóta Szek­szárd, amiért sajnálta akkoriban ettől a va­súttól a 60 ezer forintnyi hozzájárulást. Bi­zony keserű könnyeket fognak hullatni déd­unokáink azért is, ha például a bátaszék— mohácsi vasút éppen a hiányzó 50 ezer ko­ronás hozzájárulás miatt nem fog létesülhetni. Nem a város jövője érdekében munkálnak tehát azok, akik a városi képviselőtestület erre vonat­kozó határozatát megakasztani kívánják. Nagy kár, hogy a szekszárdi nagytorony elveszi i előlük a kilátást, mert igy elláthatnának J Pécsig, a mely város utóbbi időben teljes öntudatra ébredt s kés hegyig menő harezot I folytat saját boldogulása érdekében. Pécs mindent visszanyer a boszniai egyenes össze- I köttetés által s mi azt a még kevés [ veszteni valót is elveszítjük, ha kicsi­nyes kifogásainkkal megakasztani kí­vánj uk a kelet legrövidebb utjának kiépité- í sét. Mi különben ettől a felebbezéstől csak jót várunk, azt hogy Tolnavármegye közön­sége a vármegye legvitalisabb érdekei szem­pontjából nemcsak megerősíti a képviselőtes­tület bölcs elhatározását, de sőt kireparálja a maga múltkori szűkkeblű s előzetes eljá­rásával homlokegyenest ellentétben álló, ha­tározatát is s maga részéről szintén meg fogja szavazni a megfelelő hozzájárulást. KÖZSÉGI ÜGYEK. Báta község képviselőtestülete dr. Hagy- mássg Zoltán szolgabiró elnöklete alatt folyó hó 16-án ülést tartott, amely alkalommal segédjegyzővé Habich Adám püspöknádasdi lakost, elöljáróvá László Mihályt választofták meg. HÍREK. — Deputáczió az igazságügyminiszter- nél. Wéber János a bonyhádi kerület or­szággyűlési képviselője, Pleininger Ferencz, képviselő s a pécsi ügyvédi kamarai titkár és dr. Schweiz Antal, mint a bonyhádi ügy­védek képviselője e hó 19-én az igazságügyi A Karczolatok megírása előtt már szor­galmasan dolgozott a lengyeli leletekről szóló nagy munkáján, s ezzel is akarta megkez­deni régészeti irodalmi működését. De közbe­jött, hogy Kurdon, a Kapos csatornában tiirdő gyermekek révén, s gróf Apponyi Sándor áldozatkészségével a tudomány számára sike­rült megmentenie a tizennégy darab bronz cistát, s azt a nagy kazánt, a mely ezen etrusk edényeket tartalmazta. E nevezetes lelet arra ösztönözte, hogy értekezést írjon róla, s hogy ezt az Országos Régészeti és Embertani társulat ülésén fel is olvassa. Ez első tanulmány, a melylyel az Archeológiái Értesítőben is megkezdte jelentős irodalmi tevékenységét, nem puszta leírása a tárgyak­nak, hanem a cisták eredetét és használa­tát is iparkodik magyarázni, s a végén össze­gyűjtötte azokat az európai helyeket is, a hol hasonló edényeket találtak. A tárgyak ere­detének és rendeltetésének kutatása, valamint az analógiák összehaimozása Wosinski tudo­mányos módszerének jellemző sajátsága nem csak ezen első értekezésben, hanem vala­mennyi munkájában. A kurdi cistákról szóló tanulmányát lefordította német nyelvre is (Etruskische Bronzgefässe in Kurd), a mely az bulgarische Revue ÍV. évfolyamában s külön lenyo­matban is megjelent 1886-ban. A fordítással a külföld figyelmét akarta fölhívni, s .ez si­került is, mert Hoernes Móricz és Virchow, meg egy párisi folyóirat* 1) szintén hozzászólt a kérdéshez, a mi a lelet fontosságát bizo­nyítja. Wosinski azzal az eljárásával, hogy egyik-másik munkáját, különösen a lengyeli telepről szólót több nyelven ismertette, nagy szolgálatot tett a régészeti tudománynak. A külföld figyelmét nemcsak ide terelte, hanem dicsőséget is szerzett a magyar névnek. Magáról a lengyeli telepről nagy mű­vén kiviú nem kevesebb, mint tiz ismertetést közölt magyarul, kettőt francziául és’egyet németül.2) E tárgyról legelső közleménye volt !) Materieax pour l’histoire primitiv et naturelle de l’homune. 1888. I. f.-) Legújabb régészeti ásatásaim Tolna vármegyé­ben Arch. Ért. V. K. 1885. A lengyeli praehistorikus sáncz és lakóiról. Megjelent az Orsz. Régészeti és Em­bertani Társulat 1885-i évkönyvében, külön lenyomat- I ban is 1886. A lengyeli ásatások 1886-ban. Arch. Ért. az, a melylyel az Országos Régészeti és Em­bertani Társulat 1885-i gyűlésén számolt be ásatásairól Ebben az éztekezésben rövi­den összefoglalva adta kutatásainak három évi eredményét. Tanulmánya elején az őskori sánezokat tárgyalja általában, azután áttér a lengyeli sánezra, annak lakóin; leírja laká­saikat és temetkezési módjukat. Felolvasásá­val egyszerre megnyerte a szakkörök tetszé­VII. K. 1887. A lengyeli ásatások 1888-ban. Arch. Érti I IX. K. 1889. A hasogatott kőeszközök néhány ritkább i alakja. Arch. Ért. X. K. 1890. Az őskorszak zsugoiitott helyzetbeni _ temetkezése. Felolvasta az Akadémiában í 1890-ben. Ékszerek ■ a lengyeli neolithkori sirmezőből. Arch. Ért. XI. K. 1891. Práehistorikus talpcsöves edé­nyek. Arch. Ért. XI. K. 1891. A lengyeli telep csiszolt kőeszközei és azok készítési módja. Arch. Ért. Xill. K. 1893. A lengyeli telep agancs és csonteszközei Arch, Ért. XIII. K. 1893 Les analagies entre les fouilles de Lengyel et celles de la Gréce et de, l’Asie mineure. Felolvasta Párisban a L’Akademie des Inscrip­tionsban. és a párisi anthropologiai társulatban 1889-ben | L’attitude repliée des morts aux temps praehistoriques : Compte Rendu du congrés Seientifique international des Catholiques. Paris 1891. Funde und Bestattungsweise in Lengyel. Fölolvasta a bécsi régészeti congressuson Megjelent a Mitheilungen der Anthropologischen Gesel- I Schaft in Wien 1889. XIX. K. Tüdobetegsegek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkat „Roche“ eredeti csomagolást. F. Htffmann-La Rache A Ca. Basel (SíiJ*). rímeli az étvágyat ii a testsúlyt, teti a köhögést, váladékot, éjjeli Kapható •rml rendeletre I gyrtgvsierUrak- ban. — Ara ttvegenkint ó.— korona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents