Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-10-12 / 41. szám

4

KÖZÉRDEK

I yOT. október 12 '

gyermekei, özv. Herczegh Józsetué szül. Weszely Blanka, Laskó Ernőné szül. Györ- gyössy Ilona, Laskó Dezsőné szül. Cseri/ Irén menyei. Herczegh Mariska, Herczegh Józsika, Herczegh Olga unokái.

Folyó hó 7-én Polatsek László, Szek- szárd állomás főnöke, hosszas szenvedés után elhuny!. A derék állomásfőnök úgyis mint tisztviselő, úgy is mint polgár — rövid ideig tartott ittléte alatt is — a város közönsége .osztatlan tiszteletét vívta ki magának, kar- társai és alárendeltjei részéről pedig határtalan szeretekben részesült. Meg is nyilvánult mindez a boldogult végső tisztességtételénél, s általános nemes vetélkedés fejlődött ki, hogy a végső tisztességmegadás az arra igazán érdemes férfiú iránt, minél bensőségtel- jesebb legyeu. ^Temetése f. hó 8-án d. u. o urakor történt az állomás épület udvaráról, a hol a személyes tisztelői, a vidéki kartársak és a hivatali felsőbbség képviselője oly nagy számban jelentek meg, hogy minden talpalatnyi tért elfoglaltak. A gyászszertartás Lin- hardl Ignácz gyász-énekével kezdődött, mely után dr. Rubinstein Mátyás főrabbi lépett a szószékre s mondott, a jelenlevőket könnye- zésig megható magas száruyalásu gyász be szédet, majd a templomi énekkar gyönyörűen előadott gyász-éneke után Szendrei László, a ki ez ideig is az állomásfőnöki teendőket végezte, búcsúztatta el a halottat úgy7 is, mint hivatalfőnököt, úgy is, mint jó kartársat a vasúti életből merített találó hasonlatokban' gazdag, szónoki tehetséggel előadott beszédben s köszönte meg egyúttal a gyászoló család nevében is az impozánsul megnyilatkozott részvétet. Ezután a helybeli állomási személyzet, a vonatbeli kartársak, a szekszárdi kereskedelmi kaszinó szebbnél- szebb koszorúitól borított koporsót a vasúti munkások vállaikra emelve, betették az e czélra előre elkészített vasúti kocsiba, mint a melyben utolsó állomására, Nagyszécsénybe szállították el, a hol a családi sírboltban helyezték ölök nyugalomra.

— Nem lesz katonaság. Szelcszárd r. t. város három honvéd zászlóaljnak a városban való elhelyezését kérte a honvédelmi minisz tértől. A város kérvényére most megérkezett a. honvédelmi miniszter válasza, melyben értesíti a város közönségét, hogy ide helyezhető csapatok híján a kérelemnek jelenleg eleget nem tehet, azonban azt előjegyzésbe vette.

— Hid felemelés. A szekszárd-hátai ármentesitő és belvizszabályozö tázsulat a szekszárdi vasúti hozzájáró útnak a társulat kezelése alatti Sédmedren épült hídjának felemelését kérte a vármegye alispánjától, mert a hid alacsony, az alatta elfolyó vizet duzzasztja, ami által a Séd az utóbbi években kétszer is átlépte medrét és a város alsó részét is elöntötte. Az alispán a kérelem tárgyában tárgyalást rendelt el, amely dr. Eri Márton vármegyei aljegyző elnöklete alatt folyó hó 7-én tartatott meg. A tárgyaláson Tolnavármegye képviseletében Tullh Henrik államépitészeti hivatali főmérnök, a m. kir. államvasutak képviseletében a zágrábi üzletvezetőség részéről Kmeilt Antal kir. főmérnök és a szekszárdi osztály mérnökség részéről Perlaki] József osztályvezető főmérnök, Szekszárd r. t. város képviseletében Janosits Károly főjegyző és Szabó János h. mérnök, a budapesti folyammérnöki hivatal részéről Molnár Lajos főmérnök, a védgát társulat képviseletében Tóth Károly igazgató főmérnök és dr. Orfjg Gyula társulati ügyész vettek részt, az ütfentartásban érdekelt vármegye, vasút és város képviselői a hi cl - felemeléssel járó költségekhez való hozzájárulást megtagadták. Így a hozzájárulás tekintetében a vármegye alispánja fog határozni.

— Uj állomásfönök. A vasutasok körében nagy meglepetést s egyúttal némi rezig- nácziót keltett, hogy a kereskedelemügyi miniszter protekciót eltiltó rendelnie daczára a szekszárdi vasúti főnöki állást, még a volt főnök, életében egy kishivatalnokka! töltötték be. A szekszárdi állomás elnyerése czéljából, habár viczinális is, mégis a városban levő magasabb iskolák miatt és hogy hazai területen van — üresedés esetén —- bizonyos versengés támadt a szolgálati múlttal és rátermettséggel bíró vasutasok között, s inig eddig ezen szempontok győztek, addig most a tilalom ellenére is, úgy látszik, a kinevezésnél nyilvánvaló protekció működött közre. A kinevezett ugyanis, amint értesülünk, Rock János országgyűlési képviselő testvéröcscse. Vasutasainknak azonban kár ilyen dolgokon megütődni. Protekció mindég volt és marad is, ezer miniszteri rendelet ellenére is.

— Nappali áram. Szekszárd város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén bizottságot küldött ki a villamos telep' ellenőrző sére és ezt a bizottságot megbízta azzal, hogy a város iparának fejlődését elősegítendő, a nappali áram bevezetéséről gondoskodjék. — Ennek a határozatnak a végrehajtása érdekében a polgármester hirdetményben hívja fel mindazokat, kik nappali villamos áramot, akár világítási, akár ipari czélra igénybe venni óhajtanak, hogy ezt a szándékukat folyó hó 25-ig Írásban jelentsék be. A bejelentésnek magában kell foglalnia, ha világításról van szó, a lámpák mennyiségét, fényerősségét és a nappali égési órák számát (pl. 10 drb 16 gyertyás lámpa, egyenkint 4 órai égéstartamra), ha pedig az áramot a bejelentő ipari czélokra akarja használni, akkor vagy a kilowatt órák, vagy a lóerő órák számát. — Ásatás Alsónyéken. Haugh Béla múzeumi őr jövő szerdán ásatni fog Alsó, nyéken, hol szép mészbetétes edényeket találtak. Itt régebben már Wosinsky. is folytatott eredményes ásatást.

— Ipartanács újjáalakítása. A várme- területén működni hivatott ipartanács 1907 szept. 30-tól 1908 okt. 1-ig terjedő időszakra á közigazgatási bizottság által ujjáalakittatótí. Rendes tagokká megválasztattak André István, Me.hrwerth Ferenez, póttagokká Ferner Mihály, Mager János szekszárdi lakosok.

— Halgazdaság. Szekszárd város polgármestere, dr. Hil ling Ádám kérvényt nyújtott be a földmivelósügyi miniszterhez szakértő kiküldése iránt, hogy7 a Csörgető és Sió melletti Palánk sziget mélyebb részén nem lehetne e halgazdaságot berendezni, részben, hogy a város lakossága jó minőségű hallal legyen ellátható, másrészt, hogy ez utón a város részére nagyobb jövedelem biztosíttathatnék. A miniszter kiküldöttje, Kuttncr Kálmán országos halászati felügyelőségi kir. mérnök folyó hó 9-én járt Szekszárdon s Janosits Károly főjegyző társaságában megtekintette a kijelölt helyeket. A szakértő véleménye szerint a megtekintett helyeken okszerit és jövedelmező halgazdaságot berendezni nem lehet, mert a Csörgető e czélra kicsiny, a Palánki szigeten pedig azért nem, mert a sziget legmélyebb pontja is oly magasan fekszik a Sió vizszin magassága felett, hogy a területet vizzel elborítani nem lehet. Szekszárdiból a kiküldött Kajmádra utazott, ahol a Wolf Henrik birtokán tervezett hal- tenyésztőt vizsgálta meg.

— Közös konyha Baján. Bajai tudósítónk jelenti, hogy e hó 5-én megnyílt ott a közös konyha. Érdemesnek véljük okulásul a szomszéd városnak ezen intézményéről részletesebben megemlékezni. A bajai közös konyha is a becskereki mintára készült, de a helyi viszonyoknak okos számbavételével. Kevesebbet Ígér, hogy azt azután rendesen, ponfosan, közmegelégedésre, s ami a fő, de- ficzit nélkül meg is adhassa. A bajai közös konyha délben három, este egy tál ételt ad; leves, hús körzettel, főzelék hússal, esetleg főzelék helyett tészta, vagy sült az ebéd, este friss húsétel. Egy ebéd-adag 45 korona, egy ebéd- es vacsora-adag 70 korona havonként. Kiszolgáltatnak 46' családnak 64 ebédadagot és 28 vacsorát. A menu egyszerűbb a beeskerekinél, de- viszont nem kell tartani a becskerekiek deticzitjetől sem. Az eszme megindítója Vágó Rezső főghnnáziuuii tornatanár, ipariskolai igazgató), belvárosi tanító volt: ő áll most is a konvha élén. Tagadba tatlanul igen sokat fáradozott és dolgozik most is a konyha érdekében. Megnyerő egyénisége elsimít minden személyi nehézséget, ügyessége és agilis, körültekintő eljárása pedig a dologi nehézségeken győzedelmeskedik. Az érdem oroszlánrésze az övé, de osztozik benne Wohlnuilh István pénztáros és

a hölgyek közül dr. Beczásy Gyuláné és dr. Szántó Istvánná. Majd mindenütt egy egy hozzáértő, lelkes emberen múlik ilyen közhasznú intézmények megindítása és sikere. A közös konyha, tekintve Baja városának drága megélhetési viszonyait, elég nagy rezsivel dolgozik. A helyiségek bére 760 kor., a gazdaasszony díjazása 1200 kor., a szakácsnőé 860, ezenkívül van két cseléd és egyT mindenes. Rendkívül élénk és érdekes látvány volt az első ebédosztás. Az iroda és előszoba megtelt cselédekkel, mindegyiknek kezében az ételhordó kosár, mindegyik leste- várta, hogy mit fog kapni. Pár jelentéktelen nehézség leküzdése után, ami kezdetben természetes, a konyha már egészen rendesen és jól működik, s másutt is bárhonnan példát vehetnek a bajairól, hol nem a fényes, hanem a rendes polgári koszt a jelszó, (m.)

— Iskola szentelés. Döbrököz impozáns, emeletes iskola épülete elkészü t s azt e hó 6 án avatták fel nagy ünnepség között. A felavatást Friihunrth Géza kerületi esperes végezte s azon jelen voltak a környékből A’yáiráuly Aladár dombóvári plébános, fiaim rikffy Pál képviselő, Aagg István főszolgabíró és számosán. A felavatás után fényes lakoma volt, melyen többek között a róni. kath. egyház fejére, a pápára, a királyra, megyéspüspökre s Esterházy herczegre mondtak felköszöntőket. Melegen ünnepelték Palkó Gyula h. plébánost és Illés Gyula h. jegyzőt is, kiknek az építési költség összehozása körül vannak kiváló érdemeik. így ők eszközölték ki, hogy az iskolához a herczeg ingyen telket, a püspök pedig a templom pénzéből 30 ezer koronát ajándékba adott. 26 ezer koronát 10 évi törlesztésre a káptalan pénztára adott az építkezéshez.

—— Közgyűlés. A szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztár f. hó 20 án délelőtt 10 órakor, a pénzpir hivatalos helyiségében közgyűlést tart.

— Római sírok. Dr. Káldi Gyula kir. közjegyző háza udvarán ásás közben csontvázakra bukkantak. Találtak több római sirmarad ványt is, de minden jel oda mutat, hogy ezeket a sírokat régebben már megbolygatták. Csontokon kivid egyebet nem találtak bennük.

— Jegyzőválasztás. Gindlicsalád község Zsigmond Elemér harczi jegyzőt választotta meg jegyzőjének, a kiben igen derék és szorgalmas munkaerőt nyert.

— Kiküldöttek választása. A szekszárdi

kér munkásbiztositó pénztár közgyűlési ■ kiküldötteinek pótválasztását Szekszárdon Janosits Károly városi főjegyző elnöklete alatt folyó hó 10-én tartották meg a városházán. A munkaadók részéről összesen hárman jelentek meg a választásnál, mig az alkalmazottak közül hatvanhétén éltek szavazati joguk- •kaló Megválasztották: Stokinger János, Fusz Ferenez, Stann István, Hirschfeld Ignácz, Mayér János kereskedő, Börcsök József, Grószbauer Béla, Mutsenbaeher Lipót, Isiki- tits Antal, Schinideg Mór, Szeghy Sándor. Székely József, Pirnitzer Antal, Diczenty László, Németh József, Hiverth Ignácz és Frának Jánost a munkaadók, Rsiduly Sándor, Király János, Tóth Pál, Heller Mór, Hatala István, Szűcs Szilárd, Läufer Béla, Andics Gyula, Fejes Károly, Krimpclbein Henrik, Lippert János, Mayer János, Ej vary Imre, Soós Sándor, Sckmálcz Mihály, Farda

i Vincze, Koretzky János, Váczi István, Yesz- tergombi Antal, Bisof Ádám, Sehwarez József, Kovába-"András, Brükk Jakab és Ónodi Istvánt az alkalmazottak részéről.

— Paksi második gyógyszertár. A m. kir. belügyminiszter Lévai Izsó okleveles gyógyszerésznek megengedte, hogy Pakson

, önálló személyes üzleti joggal biró második gyógyszertárt felállíthasson.

— Alapszabály jóváhagyás. A szaka- dáti róni kath. munkás és gazdakör alapszabályait, a simontornyai iparosok olvasó egylete és mözsi katholikus olvasókör módosított alapszabályait a belügyminiszteriül jóváhagyta.

— Húsárak. 1966-október 1-től 190>í október l éig a vármegye területén a marhahús ára kilogrammonkint 100—1-">2 fillér között váltakozott.

t