Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-09-28 / 39. szám
1907. szeptember 28 KÖZÉRDEK l sem a szúrt, sem a baltával vágott sebek nem halálosak. A gyilkos tint, a ki teljes beismerésben van, a csendőrök elfogták s : beszállították a kir. ügyészség fogházába. Mulatságok ihinaföldváron. Az ősz közeledtével a sok egylet, társulat már előre tervezi a mulatságokat, bog)' hányat és mikor rendezze azokat. Lesz hát mulatság kiviben, csak pénz legyen hozzá ebben a „pénztelen világban!“ — Rossz izü gyógyszert gyermekek nem vesznek be. Ha az orvos creosot-prepa- ratumot rendel, a gyermekekkel minőig baj van, mert nagyon is kellemetlen izü. Ila ellenben az orvos „Sirolin Koche“.t rendel, a gyermekek szívesen veszik, mert jó, kellemes ize van. „Sirolin Roche“ a legjobb bükkfa- kátrány-preparatum, mely nem izgat és mé regtelen. A gyógyszertárakban kapható. — Verekedések. Schvindt Henrik jános- majori korcsmárosnál borozás közben Euch Henrik ottani lakos összeveszett a korcsináros- néval szül Schmidt Erzsébettel, s azt melén zsebkésével megszurta, rajta 15 nap alatt gyógyuló testi sértést ejtett. A verekedők közé állt ekkor Andi István szedresi lakos, békiteni akarván a dulakodókat, de Encli őt is megütötte, mire Andi, békítő szerepe daczára szintén bicskát rántott s Enchet a karján megszurta. — Bátaszéken folyó hó 15 én Burla Vilmos és Kaczenhergtr Mihály ottani lakosok összeveztek, miközben Barta | ellenfelét úgy össze karmolta, hogy rajta 8 j nap alatt gyógyuló sérülést okozott. — | Tánczos János ózsák-pusztai munkás, f. hó j 9-én munkástársát Terhük Lajost vasvillával 1 úgy elverte, hogy rajta több sérülést okozott. Az indulatos Tánczost, mivel el akart szökni, j letartóztatták. — Lopás. Márkus József dunaföldvári j lakos, czigányprimás 100 korona értékű hegedűjét, vonóval együtt, e hó 22-én, a Kócsi- féle vendéglőből Béres István budapesti lakos pinczér ellopta és megszökött. A dunaföldvári csend őrség távirati megkeresésére a budapesti rendőrség a tettest elfogta, Dunaföld- várra visszakisérte és a bűnjellel együtt a dunaföldvári járásbíróságnak átadta. — Hufnagel Margit majosi lakosnak bezárt szekrényéből 1180 kor. értékű kötelezvényei f. hó 22-én elvesztek. Gyanúja a vele közös háztartásban élő Hűl Ádám és felesége ellen irányult, de mert ezek kérésére sem adták azokat vissza, a csendőrségnél tett jelentést. Mig azonban a károsult a csendőrségnél járt, Hólék nehogy bajba kerüljenek, a kötelezvényeket visszatették a szekrénybe. — Rendőri hirek. Lopás. Zimmer József l .i éves napszámos és Fáber János 16 éves földmives, németkéri lakosok Reich József németkéri lakostól 2 zsák rozsot el loptak és Zimmer János lakásán elrejtették. Nevezettek lopás miatt a csendőrség által a dunaföldvári kir. járásbíróságnál feljelentettek. — Elkán József dunaföldvári lakos, kereskedő záratlan szekrényéből e hó 22-én Rudiik János dunaföldvári lakos 48 korona készpénzt ellopott, miért, is a csendőrség a dünaföldvári kir. járásbiróságnál feljelentette. A „piharczról.“ Embert vehetsz manap Hitvárui pár garasért S própálj krumplit venni ? S mit kérnek a babért f S jön a liszt és a zsír. A fa, a drága szén. Hajad, ha nincsen is, Óh, még az is kimén . . . S húst már nem is eszünk'. Hegeszi a »piharcz« — Béke von és ime: Örök a — hadi sarcz ! Előfizetési felhívás. A közelgő évnegyed alkalmából uj előfizetést hirdetünk lapunkra. Tolnavármegye közigazgatási, társadalmi, gazdasági és kulturális érdekeit szolgáljuk a legjobb igyekezettel; mint minden pártállástól független lap, teljes objectivitással, higgadt, tárgyilagos, elfogulatlan kritikával foglalkozunk vármegyénk minden közérdekű eseményével. Súlyt fektetünk a jóizlésre, a lap irodalmi színvonalára s főleg arra, hogy e lapok hasábjait kicsinyes, személyeskedő támadások eszközévé ne sülyesszük. Lapunk előfizetési ára : egész évre . . 10 kor. — fill, fél évre ... 5 „ — „ negyed évre . 2 „ 50 „ Néptanítóknak, ha az előfizetési pénzt, egész évre előre beküldik, 5 koronáért küldjük a lapot. A hirdetést mérsékelt árakon, olcsó díjszabással közöljük. Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére. Hazafias üdvözlettel: a- „KIÖZÉEDEK“ szerkesztősége és kiadóhivatala. T7" TIDIED. Mozgófényképek. Dunaföldvár, szept. 2(i. Három-négy hete, hogy Dunaföldváron működik egy mozgófény kép-sziu ház. Párhuzamba állítottam vele a nemrégiben szintén itt kenyeretkereső vándorszinészeket, figyelemmel kisértem annak és eunek működését s szomorú következtetést vontam le belőlük. A Mozgófénykép-szinház naponta „telt házzal“ dicsekszik, a vándorszínészek háza legtöbbnyire kongott az ürességtől. Mi ennek az oka? Talán a vándorszínészek nem értették mesterségüket, tán a bioskopban több a tudás, a vonzerő ? ! Nem! Ennek egyedüli oka a megváltozott idő, a megváltozott erkölcsök !! A színészek hazafias magyar dara bök- I kai álltak elő, diszétések és tudás meg volt náluk, a tartalom legtöbbnyire fenséges volt, | lopást, rablást, gyilkosságot, pikantériát nem ] tanítottak ott! Itt a bioskopban nincs hazafias darab. Bemutatják a csempészt, a részeget, a férj I és feleség hűtlenségét, a dánosi rablégyil kosságot stb. stb. ezerféle szenzácziót, ez kell a magyarnak, ebből tanul és okul, jót nevet és mulat rajta, mintha nem tudná amúgy is a bicskát forgatni, mintha nem S tudná a másét a magáétól megkülömböztetni ?! Színész, főleg kisebb vidéki helyeken j ma már nem élhet! Nincs ma hazafiság, ! nincs ma nemzeti érzés, lelkesedés mindenért, I ami magyar ! Mit tanulnának ma II. Rákóczi ! Ferencztől, minek ’ma a dráma, a népszínmű, a tragédia, melyek a hazáért lelkesítenek, minek a vígjáték, mely a ferdeségeket kerülés ózdijából mutatja be V ! Ma bioskop kell, j hol az élő praxist: a lopást, rablást, gyilkos- ; ságot, no meg a pikantériát mutatják be. Ez kell a magyarnak !!!... Nem csoda, ha már ma a 10 év körüli gyerekek is a bíróság elé kerülnek! Nem csoda, ha a „neuizetkÖziség“-gel már gyermekkorban táplált nemzedéknek, bioskoppal mutatják az utat! Szép és nagy dolgokra hivatott a mozgófénykép-szinh íz! Ámde a képek, miket bemutat, tanitásra, lelkesítésre, hazugságra intsenek, mert ha evvel ellenkezőt tesz, megölője az úgy is lejtőn járó magyar hazaszeretetuek ! A magyar színészet hivatása lélekemelő! Ámde ha az ország minden részében felállított fabédé8-bioskop olcsó helyáraival még a legszegényebb család filléreihez is hozzáfér, s ha ez a bioskop erkölcsi romlást, hazafiatlan érzést tanít, a magyar hazaszeretetei, a magyar szokásokat és erkölcsöket hiába hirdeti ezer színház is! Mert .„nem úgy van már, mint volt régen !“ Megváltozott az idő, megváltoztak az erkölcsök! Most tán hatványozott mértékben itt lenne a szülészet, a magyar haza- í fias színészetnek az ideje, de ott is, onnan j is kiszorulnak a hazafias darabok, künn a j piaczon meg a bioskopok árulják olcsó j mutatványaikat! Fel kell karolni a magyar vidéki színészeket, minden módon, időben és helyen támogatni kell őket, hadd hirdessék a múltak dicsőségét s tanítsanak a jelenre és jövőre, hazaszeretetre, áldozatra, lel kesedésre egy j aránt!!! A bioskop-szinházak kövessék a magyar | színészetet, s ne ellenük, de velük karöltve liarczoljanak, lelkesedjenek, lelkesítsenek mindenért ami szép, ami magyar ! ! Grassus. CSARNOK. Valahol . . . Valahol a Kapos partján Mosolyog egy szőke lány. Nem tudom, hogy mire gondol Ábrándjait szövi tán ? Valahol a Duna partján Méláz egy barna fiú, Nem tudom, hogy mi bánthatja Mért oly igen szomorú ? ! , Ábrándjaik messze szállnak, Találkoznak is talán . . . Valahol a Kapós partján Mosolyog egy szőke lány. SZABÓ KÁUIÁN. i -------Na gyapó. Nagyapó meghalt, nagyapót eltemették. Ez a mindennapi szomorú aktus a fél j város apróságait bontotta gyászba. Mert Nagyapó nemesak nekünk, hanem valamennyi i gyermeknek nagyapja volt, aki csak ismerte, í Pedig nagyon sokan ismerték, úgyszólván ( minden gyerek. Ott lakott a Betlehem utezában, egyszerű kis házban, amely virágos kert közelében állott. Öreg volt már, igen öreg, haja, bajusza fehér, mint a hó. De azért még mindig pec- | késén, egyenesen, délezegen járt, kifent bajusszal, mert hát nagyapó gavallér volt, az, világ életében. Pedig hát szép időt élt, fiatalnak senkise látta, mindenki csak Nagyapónak ösmerte. Olyan örökifjú volt nagyapó, akinek í kedélyén nem fog az idő. Csak a tavaszt 1 szerette. A virágos, madárdalos tavaszt. Amint jött a tavasz, nagyapót nap-nap után kertjében lehetett látni, ott leste az első rügy fakadását, az első bimbó pattanását, s ott élt az ő féltett virágai között, mig csak az utolsó virágszirom is le nem hullott. A kis kertnek rácsos kerítése mögött minden gyerek, akinek csak arra volt járója, megállóit, hogy nagyapót meglássa és napon- | kint tiz-tizenötször is bekiáltott egy-egy vékony gverekhangoeska: —- Édes nagyapó, kérek szépen egy ' kis virágot. És nagyapó adott, szivesen adott, különösen a kislányoknak. Mert hát uagyapó gavallér volt. Szerették is nagyon. Mi, unokái is igen szerettük őt, jobban, mint az atyánkat. Már mint meglett férfiak is époly szeretettel és tisztelettel tekintettünk rája, mint apró gyermekkorunkban, pedig az ritkaság, hogy
