Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-09-21 / 38. szám

1907. szeptember 21.

KÖZÉ^DH'K

3

egyletünknek vezére volt, ki nemcsak buzdított és serkentett bennünket a tömörülésre, az egységes erőkifejtésre, hanem közös javunkat viselvén a melegen érző szivén, mind- nyájunk helyett gondolkodott és dolgozott.

Nélkülöznünk kell azt a férfiút, kinek az a nehéz feladat jutott osztályrészül, hogy hogy két évtizeden keresztül, mely időszak alatt az egylet tagjainak nagyfokú részvétlensége miatt, csak névleg és csak az ő személyében létezett, saját erejéből kellett táplálnia egyletünk életműködését, meiy ember feletti munkának csak az ő lángold szeretete, apostoli lelkesedése és vasakarata tudta biztosítani az elért sikert.

Ügyünknek ezen fáradhatatlan buzgó- ságu apostola Kerbolt István volt, ki közbejött betegsége miatt visszavonult vezér állásáról és az egyletnek megújult bizalmával szemben is ragaszkodott lemondásához.

Indítványozom, hogy az egylet megfelelő módon adjon kifejezést Kerbolt István volt elnökünk azon érdemei elismerésének, melyeket közel két évtized alatt és nehéz viszonyok között elnöki működése által az egyletnek feutartása körül szerzett.

Hogy egyleti életünkben uj korszak küszöbén állunk, nemcsak jelekből, hanem határozott alakot nyert tényekből is meg lehet allapitani, mely utóbbiak közé sorolandó első sorban a járási jegyzői egyletekben, mint a reformra szoruló vármegyei jegyzői egylet alapszervezeteiben tapasztalható erőegyesítés, élénk tevékenység abból a czélból, hogy a községi, kör- és segédjegyzők helyzete köz- és magánjogi tekintetbeu ép úgy, mint társadalmi szempontból fontos közigazgatási és szociális hivatásának megfelelő legyen.

Továbbá az egyleti ügyek iránti meleg érdeklődésnek adott kifejezést a völgységi járás jegyzői kara, mely lestületileg belépett a vármegyei egyletbe, mely követésre méltó példa által érvényre emelte azt az igazságot, hogy aki élvezni akarja a munka gyümölcsét, annak az érdekközösségnél fogva kötelessége tevékeny részt venni a munkában is.

Ugyancsak érdekünk iránt éber figyelmet tanúsított a duuaföldvári és a völgységi járás jegyzői egylete, midőn a jegyzők által végezhető magánmunkálatok ügyében rendkívüli közgyűlésnek, illetve orsz. jegyzői kongresszus tartása iránt intézett felhívást az egylet vezetőségéhez, mely felhívás azonban a magyar kormányban csakhamar bekövet kezett személyváltozás és az orsz. egylet elnöksége részéről közzétett megnyugtató közlemény, de különösen a- megyénk beli járási jegyzői egyletek elnökeinek egybehangzó véleménye folytán nem jutott a végrehajtás stádiumába, mi az ügy érdemének csak előnyére szolgált, mert a szóban foigó kérdés, mely már a napirendről le nem vehető, de melynek rendezésénél a köznép érdekének kell az uralkodó és a döntő szerepet vinni, csak a béke idejében és elfogulatlan izgalom nélküli ítélettel nyerhet közmegnyugvásra szolgáló elintézést, megoldást.

..A jelentés ezután áttér Szabó Károly képviselőnek ismert indítványára, mely a vármegyei tisztviselők és jegyzők nyugdíj hozzájárulásának mérséklésére, a vármegyei közgyűlésnek l°/o pótadó kivetését javasolja s erre vonatkozólag az elnök a következőket jelenti.

Ugyan e tárgyban adtunk be mi is egy kérvényt, melyben egyrészt azt kértük, hogy a megye közönsége 10 éven át annyi segéllyel támogasson bennünket, bogy" nyug- dijjárulékunk ugyancsak 2—3 %-ra legyen leszállítható, másrészt, hogy a pénzügyi szakosztály azon ülésérej melyen napirendre kerül a mi kívánságunk, hivassék meg az egylet képviseletében annak elnöke és főjegyzője a netán szükséges felvilágosítás megadása czéljából.

A községi vagyonkezelés hatályosabb ellenőrzése tárgyában kiadott lü20—907. sz. alispáni rendelet előterjesztésünkre hatályon kívül helyeztetett.

Az uj nyugdijszabályrendelet életbeléptetésével egyidejűleg elkészíttettek a jegyzői nyugdijtörzskönyvlapok is, melyek a nyugdíjazáshoz szükséges összes adatoknak hiteles okmány szerű kimutatását tartalmazzák és a vármegye által kezeltetnek. De hogy ezek a

lapok az érdekelt jegyzőknek is könnyebben hozzáférhetők legyenek, elkészíttettük azoknak másodpéldányát a jegyzői egylet házi használatára is, mely rendelkezésünkre a tisztelt közgyűlés jóváhagyását kérjük azon indítványunk kapcsán, hogy a törzskönyv- lapok házi példányának további vezetésével bizassék meg Klimes Antal, mint kinek szive minden dobbanása, lelkének minden gondolata, egész lénye össze van forrva a nyugdíjüggyel a mi és családunk kiszámi t- hatlan és megbecsülhetetlen nagy hasznára és javára, melynek biztosítása — ismervén a rendezésre várt munkaanyag nagy halmazát és az ennél sokkal nagyobb nehézségeket és akadályokat, melyeket a munkaanyag feldolgozása során, a rendezés Htjából el kellett távolítani — csak Klimes Antalnak si kerülhetett.

Amidőn ezzel csak annyi^ mondtam, amenyit a legszűkebb mérték szerint köte lességem volt igazolni és mely nyilatkozatom senki szerénységét nem sértheti, azt hiszem, hogy ■ a tisztelt közgyűlés . bölcsesége meg fogja találni az alkalmas módot, mellyel Klimes Antalnak, a nyugdíjügyünk rende zése körül kifejtett bámulatra ragadó mun kássága által szerzett érdemei elismerésének méltóképpen kifejezést adjon.

A szép jelentés ezután beszámol az Apponyi Grézáné grófné védnökségével tartott hőgyészi jegyzői majális 507 kor. 33 fill, tiszta jövegelméről. Sajnálattal emlékezik meg Bencze Miklós döbröközi cs Blesz József teveli jegyző elhunytéról. Beszámol az uj tagok felvételéről és a pénztár állásáról. E szerint felvettek az év folyamán 34 tagot, minek folytán a rendes tagok szánta 128, a tiszteletbelieké 9.

A jelentést a közgyűlés élénk helyesléssel tudomásul vette s annak alapján elhatározta, hogy Karbolt István voit elnök érdemeit, melyeket közel 20 évi elnökségének ideje aiatt szerzett, jegyzőkönyvében megörökíti, őt az egylet tiszteletbeli elnökévé megválasztja ős erről az egyleti elnök, a főjegyző és a járási egyletek elnökeiből álló küldöttség által »értesíti. Elhatározták továbbá, hogy a jegyzői törzskönyvet a^ egylet is vezeti, ennek vezetésével Klimes Antal hőgyészi főjegyzőt bízták meg, akinek a nyugdíjügyek rendezése körüli rendkívüli fáradozásáért köszönetét szavaztak. Lndoig József indítványára megbízták a választmányt, hogy Klimes érdemeinek illő méltatása iránt tegyen javaslstot.

2. 3. Az egylet 1905. évi számadását 711 kor. 07 till, bevétellel, 506 kor. 27 fill, kiadással, 205 kor. 40 fill, maradvánnyal, 1545 kor. 21 fill, cselekvő és 1440 kor. 80 fill, szenvedő hátralékkal és 3 drb. arany készlettel, a Milleníumi ösztöndíjalap 1905. évi számadását 3092 kor. 46 fill, bevétellel, 88 kor. 22 fill, kiadásssl és 3004 kor. 24 fill, maradvánnyal elfogadták és Hesz Pál pénztárnoknak a felmentvényt megadták. —

4. 5. 6. Az-egylet és a Millenium-alap 1906. évi és az idei majális száfnadását Erdős Gábor, Janosits Károly és Kardos Istvánból álló bizottságnak megvizsgálás végett kiadták. — 7. Az 1908. évi költségvetést 128 tag után 6 koronával számitott tagdijból befolyó 768 kor. bevétellel és ugyanannyi kiadással megállapították. — 8. Az egylet 25 éves fennállásának a jövő évben díszközgyűlés keretében való megünneplését elhatározták s az ünnepély mikéntje és sorrendje iránt való javaslat tétellel a választmányt megbízták. — 9. A Zsigmond

Elemér harczi jegyző kezdeményezésére, a központi járási egylet által a községek utczái- nak megvilágítása tárgyában kidolgozott szabályrendelet tervezetre vonatkozólag Klimes Antal elnöklete alatt Bereczk István, Illés Gyula és Zsigmond Elemérből álló bizottság által előterjesztett javaslatot elfogadták. A törvényhatóság által eszerint megállapítani javasolt .szabályrendelet az utcza- világitás kérdésében minimumként megállapítja, hogy7 közköltségen lámpa állítandó minden községben a községház, esetleg biró lak, a körorvos lakása, a tüzoltószertár, az utczákon levő hidak, a szakadékok és árkok mellé, valamint a közlekedési utak kérész

tezési pontjaira. A gyógyszertár és vendég- fogadó elé a tulajdonos vagy bérlő lenne köteles lámpát állítani és azt égetni. — 10. Klimes Antal indítványára kérvény7 beadását határozták el, hogy a jegyzői és segédjegyzői fizetés kiegészítés ne a személyhez, hanem az álláshoz köttessék. — 11. Jóváhagyólag tudomásul vették az elnökség jelentését, hogy | Szabó Károly országgyűlési képviselő indítványával kapcsolatosan kérvényt adott be a törvényhatósági bizottsághoz, melyben a nyugdíj hozzájárulás leszállítását kérik,

I helyesebben úgy kívánnak a nyugdíj hozzá- j járulással erősen terhelt jegyzőkön segíteni, | hogy a vármegye 10 évre lÍ2°l0 pótadó ki- | vetését határozza el, amelyből a jegyzők I hozzájárulásának felét fedeznék. — 12. A ! választmány javaslatára előterjesztést tesznek I a törvényhatósági bizottsághoz a nyugdíj í ügyben való viszonosságnak az ország összes vármegyéivel megállapitása és rendezése iránt s hasonló eljárásra megkeresik az ország összes jegyzői egyleteit, valamint a központi egyletet is. — 13. A völgységi- járási egyletnek Linka Ottmár javaslatára tett indítványa alapján a nyugdijszabályrendelet oly irányú módosítását kérik a tör vény hatóságtól, hogy a nyugdijigénybe a

j főszolgabírói irodában eltöltött szolgálat is beszámittassék. — 14. A tamásii járási

egyletnek Fekete József javaslatára tett i indítványára felkérik a törvényhatósági bi- | zottságot, hogy a jegyzői nyugdij választmányi j tagok napidijának és útiköltségének meg- 1 térítésére az illető járások községeit a nyugdíjalap hozzájárulás arányában kötelezze. —

| 15. Klimes Antal egyleti főjegyző indítványára elhatároztzk, hogy a pénzügyminisztertől az orsz. betegápolási pótadónak az állami egyenes adókkal való együttes előírásának engedélyezését kérik.

16. A völgységi, központi és simon- tornyai járási jegyző egyletek által benyújtott, a községi pénztári kezelés és szárn- j vitel egyszerűsítését cfcélzó indítványok j körül élénk vita indult meg. Purl Adolf,

' Janosits Károly, Virányi Károly, Reiszner Béla, Zsigmond Elemér és Illés Gyula fel- szólalása után a simontornyai járási egylet indítványát fogadták el s azt a törvény- hatósági bizottsághoz felterjeszteni határozták.

— 17. A völgységi járási jegyzői egyletnek Szcgedg Albert programmja tárgyában tett indítványára Brogli József, Niefergall Nándor, Illés Gyula és Klimes Antal hozzászólása után a közgyűlés kimondta, hogy a programúihoz nem csatlakozik, országos

| jegyzői kongresszus tartását nem helyesli, j azt nem kívánja, hanem a választmány által | egybeálhtott kívánalmak keresztülvitelét az ' orsz. központi egylet, mint a jegyzők tör-.

[ vényszerü képviselete keretében kívánja j megvalósítani s ez irányban a központi | egylethez emlékiratot terjeszt fel és hasonló ! eljárásra a társegyleteket is megkeresi.

18. A tamási járási jegyző egyletnek Cholnoky Lajos javaslatára tett azt az indítványát, hogy a marhalevelek átruházási dija országos vásárok alkalmára 20 fillérben állapíttassák meg, elfogadták s az ennek érdekében leendő- kérvényezésre a központi egyletet felkéri és hasonló eljárásra a társegyleteket megkeresni határozták. — 19. A tamási járási egylet Lagler Sándor javasla- j tóra tett indítványa alapján a biharvármegyei í egyletnek a jegyzői fizetések rendezésére ! irányuló javaslatához a közgyűlés csatlako- -zott s a központhoz hasonló szellemben fel \ iratot intéz. •—- 20. A fejérvármegyei segéd- ! jegyzőknek fizetésük és közjogi helyzetük rendezése iránti kérelmének pártolását elhatározták. — 21. Jásznagykunszolnokmegye egyletének, féláru vasúti jegynek? a jegyzők részére való engedélyezéséért a központhoz intézett indítványát pártolják. — 22. A

pestmegyei egylet indítványát, a központi egylet alapszabályainak oly irányú módosig tása iránt, hogy a központ közgyűlései mindig Budapesten tartassanak, pártolni ; határozták. — 23. Az országos központi egylet közgyűlésére az egylet képviseletében Klimes Antal és Part Adolf küldettek ki.

— 24. Várkongi Iván kilépését tudomásul vették. — 25. A választmány javaslata alap-