Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-08-31 / 35. szám

1907. augusztus 31. KÖZÉRDEK 3 vetkezet, pénzre lévén szüksége, nem az 5fi/io°/o kamatot és l°/o árfolyamveszteséget telszámitó ,,Országos Hitelszövetkezethez" tordult, a melynek pedig rendeltetése volna a kebelébe tartozó hitelszövetkezeteket olcsó kölcsönökkel ellátni, hanem 5°/o mellett a „Szegzárdi Takarékpénztárnál“ vette fel a kölcsönt, nem fizethetvén 6®/io*/o-ot, mikor ő tagjainak 5Ví°/o--ra adta a kölcsönö­ket. Erre a szövetkezetre tehát feles­legessé vált már akkor a nagy nemzeti áldo­zattal megteremtett „Központi' Hitelszövetke­zet“,, mert czéljában sokkal előnyösebben tudta támogatni egy semmi állami kedvez ményben nem részesülő takarékpénztár, mint az arra hivatott tényező. Megyénkben 10 olyan szövetkezet van, körülbelül 3000 tag­gal, a mely az 1898. évi XXIII. törvény alapján működik és a központi hitelszüvet kezetnek tagja. Értesülésem szerint mindé nik hivatásának megfelelőleg teljesiti köte lességét. Nekem csak a dunaszentgyörgyi hitelszövetkezetet van szerencsém közelebbről ismerni, a melyet egy ottani nagybirtokos ; alakított meg még 1894. évben néhány lel­kes barátjával és polgártársával. Erről a hitelszövetkezetről a legjobb meggyőződésem ^szerint elmondhatom, hogy a szövetkezés | nemes, nemzeterősitő intentióiva! működik. ­A múlt évben 602 tagja, 1119 üzlet- , része volt. Az üzletrészek 55 950 kor.-t kép­viseltek, a melyből 38.598 kor. 60 f. volt ' befizetve. Takarékbetétje 151.367 kor. 81 f., tartalékalapja 10.203 kor. 50 f., évi tiszta nyeresége 3372 kor. 27 fillér volt, a mely- | bői a tartalék alapot 1442 kor. 37 fillérrel i növelte. Az összes üzleti költségek 1607 kor. 34' fillért tettek ki. A betétek után 41/2°/o ka­matot, az üzletrészek után 5°/o osztalékot fizetett és a tagjainál elhelyezett 217.600 j kor. kölcsön után csak 51/2°/o kamatot vett, j a mely kamatlábat, daczára a központi hi- í tels/.övetkezet 6°/o os viszleszámitolási kamat lábának és az lVa°/o-os árfolyam veszteség czi- men szedett összegnek, a mai nehéz pénz- viszonyok között is fen tartja. Ez az eljárása is bizonyítja önállóságát, az egymás táinoga- ] tusában rejlő erőt. Az ilyen intentióju inté­zetek megérdemlik az állami kedvezményeket, a n inden tiszleletdij nélkül és lelkesedéssel működő igazgatók pedig, hogy a szövetkezés hívei és barátai tisztelettel adózzanak nekik. Maga a szövetkezet pedig joggal elvár­hatja, hogy felkeltse maga iránt az érdeklő dést és figyelmet nemcsak a község határán belül, de azon kívül is, főként megyénk tisztviselői körében, a kiket a Budapestről meg­indított mozgalommal különböző takarékok igyekeznek szép szavakkal, kecsegtető aján­latokkal, de reális biztosítékok nélkül kebe­lükbe vonni. . . . . r. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 24-én dr. Hilling Adóm polgár- mester elnöklete alatt a „Szekszárd Szálló“4 nagytermében közgyűlést tartott, melyen a következő határozatokat hozták. 1. A jegyző­könyv hitelesítésére Szondy István és Sipos Márton képviselőtestületi tagokat kérték fel. 2. A városház átalakítása ügyében javaslat- tételre kiküldött bizottság második emelet épitését nem ajánlja, mert költséges, fárasztó a használata és mert veszélyezteti a homlok­zat szimetriáját. Javasolja azonban a mos­tani épületnek az udvar felé való kibővité- | sét, a tanácsterem megnagyobbitását és az épületre éjjel világitó órával ellátott to’rony épitését. A tanács a toronyra vonatkozó rész kivételével a javaslatot elfogadásra ajánlja. Dr. Leopold Kornél a Schibinger ház meg­vételét ajánlja, Török Béla a város pénzügyi viszonyaira való tekintettel nem fogadja el Leopold javaslatát, hanem a tanács javasla- j tát pártolja. A képviselőtestület igy is hatá­rozott. 3. A telefonnak a városházára való | bevezetését elhatározták. 4. A Krou-féle bolt- ] helyiségre beérkezett ajánlatokat nem fogad­ták cl, a bérbeadást 19U8 április 24-ig füg­gőben hagyták. 5. Dr. Steiner Lajos ügy­védnek a 'Ilidig Endre elleni perben beér­kezett jelentését tudomásul vették, a költsé­geket utalványozták. 6. A községi • birásko dás gyakorlására helyettesül Nagy György' J tanácsnok jelöltetett ki. 7. Az 1906 évi zár- j számadás megvizsgálásáért Schneider Já- j nos'járási számvevőnek 100 korona tisztelet- I díj utalványoztatott. 8. Eizler Manó állator- | vosnak és Szabó János h. mérnöknek a kért szabadság megadatott. Az állatorvosnak Csepke j Gábor által való helyettesítése tudomásul vé- ! tetett 9. A pósta és távirda elhelyezésére alkalmas épület emelése ügyében kijelentette a közgyűlés, hogy az esetben, ha a beépi tett összeg 7 százalékra biztosíttatnék a vá­ros részére, akkor a város hajlandó építeni. 10, 11 és 12. Nagy Nándor, Vesztergombi j Antal és Főglein Ferencz kérvénye és a be­tétszerkesztő bizottság megkeresése ügyében i való határozathozatalra szeptember 28 ára — Igen, felelt a férfi nyugodtan, Irén már három év óta a feleségem. Tudod paj­tás, haragban voltunk tegnap, de már ki- í bék ültünk. Aztán elmondta, hogy a harag oka egy drága kék szinü pongyola volt, a mely az asszonykának igen megtetszett, de ő, tudniillik a férj nem akarta megvenni. Ezért a sárga hajú menyecske annyira meghara­gudott, hogy' két napja nem szólt az urához, külön szobában laktak s az utczán is bizo­nyos távolságban jártak egymástól. Műit például Siófokon. A férj több Ízben megpró- ! hálta az engesztelési, de a menyecske kije- j lentette, hogy addig nem békül, mig a kék | pongyolát meg nem kapja. A férj nem enge dett s ebben a haragos hangulatban szálltak hajóra. De az asszony nem azért volt asszony, hogy megadja magát. Beleugrott a Balatonba, azonban előbb mentő övét alkalmazott a ruhája alá, bár igen jól tud úszni is. Neki nem is lett semmi baja a vizben, csak én fulladtam meg egy kicsit. Mire egészen meg fúltam volna, a csónakba emeltek, partra j szállítottak 8 most már nincs semmi bajom, j csak az ostobaságomat szégyenlem. De vigasztal az a tudat, hogy nem- ' csak én vagyok ostoba, hanem mások is, j például a pajtásom, a ki már megverte a kék pongyolát, a mely igen jól áll a sárga I hajú angyalnak. s Fazekas Mihály. tűztek ki közgyűlést. 13 és 14. Krekő Mar­git és Zsigmond Lenke illetőségét megta­gadták. 15. Ur. Kbmáromy Gyula előter­jesztésére kimondotta a képviselőtestület, hogy közegészségügyben teendő jelentéseit a pol­gármesterhez intézze. KÖZSÉGI ÜGYEK. Paks község 1908 évi költségvetési előirányzatának tárgyalása. Paks község képviselőtestülete e hó 24-én. a képviselő- testületi tagok nagyszámú jelenlétében és Bloch Miksa jár. számvevő közreműködése mellett tárgyalta az 1908 évi költségvetési előirányzatot. Az összes előirányzott bevétel 22954 korona 98 fillér, az összes előirány­zott kiadás 84398 korona 02 fillér, példá­val fedezendő pénztári hiány 61443 korona 04 fillér. Ezek szerint Nagy Paks község 1908 évi pótadója lesz 90 és fél százalék, Kis Paks pótadója 70 százalék, végül Falu­hely pótadója 52 és fél százalék. A költség- vetés tárgyalása alkalmával a képviselő tes­tület Késmárky Iván képviselőtestületi tag indítványára egy bizottságot választott és azt megbízta, hogy a vármegye alispánjánál sür­gesse meg a képviselőtestületnek azon kérel mét, illetve határozatát, mely szerint Kis Paks és Faluhely is egész százalékkal járul­janak a község kiadásához. Hl KEIv.___ — Személyi hírek. Apponyi Sándor gróf, az arany gyapjas rend vitéze, főkamarás mester, a múlt szombaton meglátogatta a pécsi kiállítást. Vele volt neje Esterházy Alexandra grófnő, továbbá rokonai Borghese Rudolf és Marczcl olasz herczegek, ki most a tudós főur vendégei. A társaságot délután Zsolnay Miklós látta vendégül. Apponyi Géza gróf főispán, a katholi- kus nagygyűlés alkalmából a múlt vasárnap és hétfőn Pécsett időzött, ez alkalommal résztvett a püspök által rendezett diszebéden is. Bezerédj Pál főrendiházi tag, az or­szágos selyemteuyésztési ügy miniszteri meg­hatalmazottja, ma indult el Gasteinból; meg­látogatva Reichenhallbau nyaraló családját, kedden Hídjára érkezik. Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügy­igazgató visszatért szabadságáról s szept. bó 1 én újból elfoglalja hivatalát. Scholcz Gyula műszaki tanácsos, köz­úti kerületi felügyelő, az államépitészeti hi vatal és az állami és törvényhatósági utak megvizsgálása végett Szekszárdon időzött. — Lajos napja. Kossuth Lajos neve- napját a szekszárdi református körben is megünnepelték. Lajos napja jelentőségét Szendrei László, a kör alelnöke fejtegette. A kör meghívta Szabó Károly országgyű­lési képviselőt is, aki azonban akadályozva volt a megjelenésben. A közsegjegyzői nyugdíjalapra fel Ügyelő Választmány f. évi szeptember hó 4 én d. e. 9 órakor a vármegyeház kistermébeu ülést tart. — Uj tanár. Holub József tanárjelöltet, Holub János szeks árdi polgári iskolai tanár fiát, a vallás és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter a budapesti minta gimnáziumhoz nevezte ki gyakorló tanárrá. A nagyszorgalmu és kiváló készültségü fiatal tanárt több önálló kutatáson alapuló czikke révén jól ismeri lapunk olvasó közönsége is. Őszinte szívvel üdvözöljük őt sokat ígérő pályája kezdetén. —■ Csendörszemle. Panajott Sándor vezérőrnagy, csendőrségi felügyelő, a szek­szárdi csendőrség felett a héten szemlét tartott. — Hivatalos órák a pénzügyigazgató­ságnál. Győrbiró Benő p. ti. tanácsos, h. pénzügyigazgató lapunk utján arról értesíti az érdekelteket, hogy a m. kir. pénzügyigaz- gatóságnál a hivatalos órák folyó évi szep­tember hó 1-től kezdődöleg, hétköznapokon d. e. 8—12 ig, d. u. 2—5 ig, vasár és ün nepnapokon d. e. 8—H'ig, — a szekszárdi hajú angyalok lebegnének körülöttem. De a szoba falai, ablaka, képei, bútorai olyanok- j nak tetszettek, mint a milyenek a földi la- j kásokban szoktak lenni. A szememet jobban kinyitva úgy láttam, hogy a sárga hajú hölgy mellettem ül. És ez csakugyan úgy is volt. -Szólni akartam, de nem bírtam, aztán lehuvfytam szememet s gondolkozni kezdtem. Lassan-lassan eszembe jutott a sárga hajú hölgygyei való történet s mikor újra kinyi­tottam szememet, éreztem, hogy a hangom is visszatér. — Él ön V kérdeztem aggódva. — Igen. És ön is, felelt a hölgy, de hangja olyannak tetszett, mintha nagy mész szeségből, felhőkön keresztül szűrődnék át. — Óh asszonyom, rebegtem halkan, bocsásson meg. A hölgy mosolygott s olyan valamit mondott, hogy nincs ok a bocsánatra. Inkább neki kellene bocsánatot kérnie. Tagadólag ráztam fejemet s e.rősitgettem, hogy én va­gyok a hibás. De jóvá akarom tenni hibá- j mat, megkértem a hölgy kezét. Erre megint j nevetett s nyomban belépett a pajtásom, a kit a hajón láttam utoljára. — Hallod Lajos, szólt a sárga hajú [ menyecske, ez az ur megkérte a kezemet. De már nem Ígérhetem oda ugy e. mert te megelőzted őt három évvel ezelőtt. Majd kinéztem a szememet ijedtemben, 8 ®gy pillanat alatt meggyógyultam. — Te, te . . . igazán ? tudakoltam ! ámulva.

Next

/
Thumbnails
Contents