Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-08-24 / 34. szám
1907. augusztus 24. KÖZÉRDEK 3 oly nagy, amely semmiesetre sem alkalmas arra, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet megerősödhessek úgy, hogy az 1898 évi XXIII ik törvényczikkben levő váromá- nyoknak megfelelhessen, hogy az igazgatóságnak ne csak a jó szándéka legyen meg a kisembereken segíteni, de módjában is álljon neki, mint múlt évben a „Berlini Preissen Cassának “ A mai nehéz helyzet irányította a ügy elmemet az Országos Központi Hitelszövetkezet télé, nem a nemes intézmény iránti rokonszenv hiánya adta kezembe a tollat, hanem éppen az vezetett, hogy igénytelen soraimmal felhívjam figyelmét megyénk volt főispánjának Széchenyi Sándor grófnak, a szövetkezet elnökének és igy szolgáljam nem csak a kisgazdáknak, de azoknak a hitelszövetkezeteknek érdekét is, a melyek az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjai és amelyeknek működése veszélyeztetve van már a 6 százalékos kamatlábbal is és fennakadhat teljesen, ha az Osztrák-Magyar Bankot esetleges újabb kamatláb emelésében a hitelszövetkezet is követné. S. I A népiskola fontos feladata. Most mikor az uj népiskolai törvény folyó év julius hó 1-én életbe lépett, időszerűnek találom, hogy e fontos és nagy horderejű kérdéssel behatóbban foglalkozzam. Fontos, de egyszersmind szép és nemes fel adata volt a népiskolának mindenkor, kivált képpen pedig a jelen korban nem vitatható el annak a népek és nemzetek életére való nagy kihatása. Hisz a népiskola, az értelmiség fejlesztése s az ifjúság helyes nevelése által, az igaz műveltség terjesztésének és meghonositásának alapvetője. Ki vonhatná azért kétségbe a népiskolának fontos feladatát y Fontos feladat vár a népiskolára mindenekelőtt annak a családra való nagy kiható erejénél fogva. A gyermekek, mint a családnak isteni adományai, csak ak kor bírnak becses értékkel, nagy jelentőséggel, ha a testifejlődéssel lépést tart a szellemi, vagy lelki kiművelés is. Hogy e tekintetben minő fontos jelentősége van különösen a népiskolának, ki merné azt korunkban kétségbe vonni ? Valóban fontos, sőt mondhatnék az egész életre kiható nemes hivatás az, amit a népiskola a család szellemi jólétének létrehozatalában teljesit! Igaz, hogy a családi nevelésnek az iskolaival karöltve kell járnia, a mit az egyik épit, azt a másik le ne rontsa. Ha tehát a gyermek, mintegy a családban szívja már magába a nemes lelket, a tiszta jellemet, úgy ezt fejleszteni, megerősíteni s szilárdítani a népiskola van hi- • vatva. Alig képzelhető azért, minden tekin tetbeu jó és feddhetetlen ember, a ki nem j a tiszta szeretettől áthatott, jellemes csa- { Iádban szívta mintegy magába e lelki kin eset. Hogy tehát e szellemi s lelki adomány, az egyes egyén, valamint & családok közös kincsévé váljék, kell hogy a népiskola, mint szellemi tényező, a családra ezen áldását terjesztő működésével, de különösen gondos j nevelésével, kihasson. A család a népiskolával együtt adja az első nevelést, kell j tehát, hogy az egyik a másikat kölcsönösen támogassa s kiegészítse, csak igy lesz sikeres a népiskolának a családra való áldásos befolyása. Azért már a régi világban közmondássá vált: „A mely ízt az uj edény nyert, megtartja azt mind végig.'1 Vagy más szavakkal, a mely nevelést a család és iskola által ifjú korunkban nyertünk, aggkorunkba is elkisér az bennünket. Hogy a népiskola, mint a szellemi tehetségek fejlesztésének s a | műveltség alapvetésének nélkülözhetetlen ein- ] poriuma, a családra mily elengedhetetlen kiható erővel bir, ennek igazságát különösen korunkban tudják kellőleg mérlegelni. Hisz már Pestalozzi is, a nagy pedagógus, ki a szemléltető taumód létesítésével, a praktikus nevelési módszert életbe léptetni igyekezett s a népiskola külső és belső emelésére a helyes utat jelölte ki, a népiskolát a legalsóbb néposztálynak szellemi közkincsévé, s igy az összes családoknak talismánjává tette. Fontos feladat vára népiskolára, tekintve annak nagy kiható erejét, nemcsak a családra, de egyszersmind az egyházra nézve. A népiskola, mint nyilvános intézet, j növendékeinek a tankötelezettség ideje alatt (6 15 év) azon ismereteket nyújtja, melyeket minden állásban az erkölcsiség legcsekélyebb fokán álló népek szükségeinek. A népiskoláknak kezdete ilyen tekintetben, az átmeneti századokba, (16 és különösen 17) a középkorból az újkorba való átmenetbe esik. A reformáczió létrejötte előtt az általános népiskola eszméje csak szórványosan, kevés ihletett szellemnél, mintegy homályosan nyilvánult. így gondolkodott például Nagy- Károly. Azonban a középkori scholasticis- mus a gondolkodásnak ily magas polczára emelkedni nem volt képes; mert ideálja nem az emberiségnek szellemi magaslatra való riiit gálosházi Réchei keresete elutasítandó, mert a zsidók a főurak joghatósága és védelme alá nem tartoznak, pártfogás alá nem vehetők és ha bárhova be nem bocsátják, a miatt pör nem indítható. No hát ezt a pert megnyerte Menyhárt uram, tiem is gyanitva, hogy a per kimenetele egyáltalán nem aggasztja Récheit. Nagy bámulatára hallotta otthon, hogy Erzsébetet reggel óta nem látták s az egész városban nem találják. Gyanakodni kezdett, hogy Pichler, távolléte alatt nem kellően vigyázott, de Pichler azt felelte, hogy csakis a főispán zsidai voltak a belvárosban. — Akkor azok közt volt a megbízott, okoskodott Menyhárt uram. De aztán elgondolva, bogy milyen fényes elégtételt kapott a királytól, a Réchei elleni elkeseredése alább szállott s nagyobbnak látta a Réchei megaláztatását, mint mikor hozzá közeledni akart. —— Nagyon szeretheti Erzsébetet — gondolá. Azért egész éjjel nem aludt. Délelőtt egy négyes fogat állt meg a Menyhárt ház előtt s az ablakon kinéző Menyhárt bámulattal ismerte meg a szánról leszállókban Récheit és Erzsébetet. — Most már nem lehet segíteni — mormogá — jó arczot kell vágni. Azzal vendégei elé sietett és mintha minden az ő beleegyezésével történt volna, barátságosan arczon csókolta Récheit is. — Nagy hunczut vagy Gyuri — szólt — de nem kellett volna szöktetni, két hó múlva én is neked adtam volna Erzsit. — Higyje aki akarja, — válaszolt nevetve Gyuri — az a fő, hogy a feleség mellett visszanyertem az oly nehezen nélkülözött jó barátot is. És ismét összeölelkeztek. Az aztán természetes, hogy egy hétig tartott a lakodalom. Jákob, Mordechai fiának-pedig maga Menyhárt adott menlevelet, hogy akármikor bejöhessen Sopron kül vagy belvárosába. Azt azonban ő sem engedhette meg, hogy benn is alhasson, mert hát akkor még Sop i on városában éjjelre nem volt szabad zsidónak bentmaradni. — Persze, hogy ezt most már nem is kérdik, de amint a régi írások elbeszélik akkorában úgy volt . . . emelése volt, hanem az akkori egyházi-ortho- doxiához való lebilincselés. A reformáczióval azonban megszületett az általános népművelésnek szüksége. A | biblia olvasásra odaadatván a nép kezébe, I átalakult az egész oktatási rend. Nagy szolgálatot tettek, a népiskola fontos feladatút tekintve, egy Comenins, J egy Spener és Francke hírneves paedagogu- sok, a műveltségnek a családokban való terjesztésével s a szabad gondolkodó és vizsgálódó egyházias szellemnek azokban való I meghonosításával. Fontos feladat vár végre a népiskolára, j tekintve annak nagy kiható erejét, végre az í államra nézve is, Európa összes művelt államai manapság a népiskolára, s igy a népoktatásnak j magasabb nívóra való emelésére fordítják nagyon helyesen főfigyelmüket. E tekintetben, hazánkban nagy lendületet okozott az 1868. évi népoktatási-törvény. Az államnak nemcsak kötelessége, de saját jól felfogott érdeke is azt követeli, hogy az a fontos feladat, melyet a népiskoláknak az állammal szemben teljesíteni kell, a hazafias szellem ápolásában, nyilvánuljon. Biz, ha az iskola, mint fentebb emlitém, a családnak értelmes jellemes tagokat, az egyháznak hitbuzgó, erkölcsös híveket nevel, már ezzel is az államnak tesz nagy szolgálatot a költő eme kijelentése értelmében: Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs! A népiskola fontos feladata az állam iránt tehát nem lehet más, mint a honszereletet ugyszólva az ifjúságba belenevelni, azt kellőleg gondozni és ápolni. Megmutatta ezt az 1870. évben viselt porosz-franczia hadjárat, a mint erről Moltke és Bismark, nagyon helyesen azt jegyezték meg: „A német hadsereg győzelme a Schulmeisterek érdeme.“ A magyar törvényhozó testület az uj népiskolaitörvóny életbeléptetésével a taui- tóifizetések rendezése által csak kötelességet teljesített, a mennyiben a néptanítók anyagi | ügyét felkarolta, tudva azt, hogy méltó a j munkás az ő jutalmára. De midőn az államsegély élvezetével az anyagi súlyos gondok j alul felmenteni igyekszik az állam a népta- I nitókat, jogosan megköveteli, sőt esküvel is kötelezi őket, hogy nemcsak mint a magyar hazának polgárai, de különösen mint néptanítók, hazafias szellemben, egész odaadó buzgósággal, neveljék az ifjúságot. Erre kötelez a keresztyén vallás is, mikor Urunk Megváltónk szavait hangoztatja : „Adjátok meg a császárnak a mi a császáré, és Istennek, a mi az Istené.“ Ha a népiskola fontos feladatát a család, egyház és állammal szentben ily irányban nemesen betölti, csak j akkor folyhat minden, mint az irás mondja : [ „ékesen és jó rendben.“ Ha az egész vonalon, hazánk összes í népiskoláiban, ily fenkölt, hazafias szellem í nyilatkozik meg, akkor az uj népiskolaitör- ! vény nem lesz holt betű, mert csak akkor érvényesiti a népiskola azt a fontos felada- | tot, melyet attól minden jó hazafi e'vár, hogy t. i. szellemi jólétet hozzon a családra, áldást az egyházra, dicsőséget és fényt árasszon drága hazánkra. Adja Isten, hogy úgy legyen ! így valósulhat meg azután nagy Széchényink jóslata: „Magyarország nem volt, de lesz.“ Reichert Gyula. VÁROSI ÉLET. Képviselő-testületi ülés. Szekszárd város képviselő testülete f. évi augusztus hú 24-éo, délután 2 órakor, a „Özekszárd Szálló“ nagytermében rendkívüli képviselőt testületi ülést tart. Tárgysorozat: 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 2. A városháza átalakítása ügyében kiküldőit bizottság jelentése. 3. A szekszárdi csendőr Tiidobaieysegen, >uruioh. szamár- köhöges, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajanlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkaf „Koche" eredeti csomagolást. F. Hsffinann-La Roche A Co. Basel (Svájc), Kapható orvait rendeletre ( gyófyexertirkkbaa. — ára Uvegenkint 4.— korona t-ineli az étvágyát ée a testsúlyt, meg-jo*. tv ti a kShógést, váladékot, éjjeli ívva.to.^
