Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-08-03 / 31. szám

Közérdek látszik, a mikor egy kis jóakaratról és egy kis támogatásról van szó, felsőbb helyen, egész ismeretlen fogalom számba megy. Ha olyan elszomorító nem volna, ne­vetségesnek mondanánk azt a kicsinyes huza­vonát, a mi a Szekszárdon oly égetően szük­séges postaépület megépítése körül folyik. A postákincstár, éppen úgy a csendőrség is, amikor a részükre emelendő épületről van szó, a legnagyobb igényekkel lépnek fel, amikor azonban az évi tizettség jön számí­tásba, oly nevetségesen szűk marokkal mérik a koronákat, hogy az azoknak megfelelő tőkéből nem hogy építeni, de még csak egy jóra való telket sem igen lehet megszerezni. De lássuk magát azt a tanulságos ira­tot, amelyet a pécsi postaigazgatóság intézett főispánunkhoz : Méltűsűgos gróf Apponyi Géza urnák, Tolnavármegye főispánja Szekszárd. Méltóságos Főispán Ur! Múlt hó 9-én 157. sz. a. kelt becses átiratára tisztelettel van szerencsém tudomá­sára hozni, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a szekszárdi posta- és távirda- hivatal és főnöki lakás czéljaira szolgáló épület emelése tárgyában újabb leiratot inté­zett hozzám, melyben arra utasit, hogy a nevezett hivatal részére a jelenlegi ház bérlet lejártáig, azaz 1909 május 1-je előtt, elfogad­ható bér mellett megfelelő helyiségeket biz­tosítsak. Tekintettel arra, hogy az építkezésre való vállalkozási kedv főleg azért hiányzik a szekszárdiakban, mért előre nem tudják magukat tájékoztatni a házbér nagysága és a bérlet-idő tartama iránt, fölhatalmazott a miniszter ur, hogy 10—15, esetleg 20 évre terjedő bérlet-idő mellett, a megfelelő terje­delmű hivatali helyiségekért és négyszobás főnöki lakásért éyi 3500—4000 korona bért helyezhessek kilátásba. Ha azonban ily fel­tétel mellett sem akadna vállalkozó a ház­építésre, ebben az esetben a miniszter ur az elhelyezés kérdésének kincstári ház építésével való megoldására kíván áttérni. Ebben az esetben azonban a miniszter ur tekintettel arra a nagy helyi fontosságra, melyet a posta- és távirdahivatal megfelelő elhelyezése a város közönségére és annak gazdasági, társadalmi és politikai érdekeire gyakorol : Hzekszárd város áldozatkészségére is számit oly irányban, hogy vagy a szük­séges telket fogja megfelelő pontján a vá­rosnak ingyen rendelkezésére bocsájtani, vagy pedig az építési költségekhez megfelelő ösz- szeggel hozzájárul. Midőn ezeket Méltóságoddal közölni szerencsém van, egyúttal tisztelettel felkérem, hogy Szekszárd r. t. város közönségét a polgármesteri hivatal utján erről tájékoztatni, illetve az építés és házbérlet kérdésének a jelzett alternativ alapon, lehetőleg minden irányban kielégítő módon való megoldására fölhívni méltóztassék azzal a hozzáadással, hogy legkésőbben a f. évi szeptember hó végéig a megfelelő terveket a miniszter ur elé terjeszthessem. Amennyiben ez nem történ­hetnék meg közbeeső tárgyalások nélkül, méltóztassék a város polgármesterét utásitani, hogy az erre vonatkozó lépéseket közvet lenül tegye meg, hogy a fent jelzett idő letelte előtt a szükséges előkészületek és elő­zetes tárgyalások befejezhetök legyenek. Fogadja méltóságod őszinte tiszteletem •nyilvánítását. Pécs, 1907 julius bó 15-én. Az igazgató helyett: Sebők s. k. pt. tanácsos. így szól a nem éppen érdektelen irat, amelyet főispánunk távollétében Dory Pál alispán a napokban közölt a várossal. Azért közöltük szószerint, mert a nagy- tekintetű postaigazgatóság a vállalkozási kedv- hiányát annak í'ójja fel, mintha a nagy- közönség nem tudná, hogy milyen nyereséges üzletről van itt szó. íme kihirdetjük tehát a pályázatot. Tessék építeni! De gyorsan ám, mert a ki 4 nem épit, elesik az évi, horribilis 3500—4030 korona bértől, mivel ez esetben a kincstár maga épit postapalotát magának.' Vállalko­zók gyorsan, mert*oda a nagy haszon s a busás nyereség! No hát ennyire már volnánk.' A múlt­kor ugyan még azzal fenyegettek, hogy be­szüntetik az állami postát, most azonban már lágyabb, engedékenyebb hangon pen genek a húrok. Hisz mi sem akarunk egyebet, minthogy építsen a kincstár, ha megfelelő bért adni nem akar. Ekkor legalább belátja, hogy ily alapon tárgyalni sem lehet. Ha ő épit, legalább évi 7000 korona lakbéres ház­ban lakik majd s. miért nem teljesíti hát Szekszárd város jogos kívánságát, amikor az nyerekedni egyátalán nem akar ? S micsoda gondolat vaktól várni alamizs­nát? Szekszárd adjon ingyen telket, ez a nyomo­rult város, mely évi 10 ezer koronát ad fő­gimnáziumára, a másik tizet a csendőrség fize­tésére, amely városnak 4100 korona évi defici­tet eredményező nagyvendéglője van, de se vasútja, se katonasága, se semmije nincs, legfeljebb 60 százalék pótadója?! Nagy tekintetű postaigazgatóság ily ala pon sohasem épül meg a szekszárdi posta­palota ! VARMEGYE. Tolnavármegye nyári rendes közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizo-tt- j sága a folyó évi augusztus hó 8-án délelőtt 10 órakor a vármegyei székház gyüléstérmé- I ben Apponyi Géza gróf főispán elnöklésével nyári rendes közgyűlést tart; az állandó vá­lasztmány ülése a közigazgatási bizottság j gyüléstermében folyó évi augusztus hó 7 én | délelőtt 9 órakor kezdődik. A tárgysorozat fontosabb pontjai: Az alispán időszaki jelentése, a köz- ! igazgatási bizottságban, a vármegyei állandó | népnevelési bizottságban megüresedett 1—1 tagsági helynek betöltése. Az esküdtbiróságokról szóló 1897 évi XXXIII. t. ez. alapján alakítandó bizottság tagjainak megválasztása. Miniszteri rcndeletek: a törvényhatóság 1908 évi költségve­tésére ; a vármegyei pótadók kezelése tárgyá­ban alkotott vármegyei szabályrendelet mó dositása ; a vármegyei alkalmazottak napidijainak megáilapitása ; az állami beruházások terhére 1906—9. években kiépítendő közúti szakaszok kije­lölése ; a sárbogárd—szekszárdi vasúti vonal alapsebességének fok ozása; a törvényhatóságnak a Duna meder sza­bályozási munkálatok gyorsítása érdekében 1 25/rkgy. 907. sz. a. intézett feliratára vonat­kozólag. Bizottsági előterjesztések: a vármegyei közegészségügyi bizottság javaslata, a Paks községbe kérelmezett Ilik gyógyszertár felállítása tárgyában; Szekszárd rend. tan. város megyebi­zottsági tagválasztó kerületének újbóli meg­állapítása. Körlevelek, megkeresések, kérvények: Nyitravármegye körlevele, a magyar nemzeti közmivelődési sorsjegy-kölcsön tör­vényhozási engedélyezése tárgyában ; Arad szab. kir. város körlevele, már- czius bó 15 ének és október hó 6 ának or­szágos iskolai nemzeti ünneppé emelése tár­gyában ; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kör­levele, a r. ’t. városoknál és községeknél életfogytiglan alkalmazott hivatali személyzet : nyugdíjügyének országos rendezése tárgyában ; Zemplén vármegye körlevele, a halál- büntetés eltörlése tárgyában ; Komárom sz. kir. város körlevele, az Ausztriával kötendő gazdasági kiegyezés tár­gyában ; Kolozsvár szab. kir. város körlevele, a husdrágaság csökkentése érdekében : Szepesvármegye körlevele, a r. t. vá­rosok jegyzői javadalmazásának rendézésére ; Szatmár-, Győr , Csanád- és Szabolcs- vármegyék, továbbá Szatmárnémeti és Győr szab. kir. városok körlevelei, a kivándorlás csökkentése érdekében; Purth Adolf és társai községi jegyzők kérvénye, a községjegyzői nyugdíjalap hozzá­járulás leszállítása iránt; Gyönk stb. község képviselőtestületének előterjesztése, a vármegyei tűzrendészeti sza­bályrendelet egyes szakaszainak megvalósítása iránt; Ováry Ferenc biz. tag előterjesztése, a tűzifának árusítására vonatkozó szabályren­delet megalkotása iránt. Alispáni jelentések: alispáni előterjesztés a központi járási főszolgabírói hivatalnál rendszeresített máso­dik szolgabirói állás beszüntetése, egy köz­ponti közigazgatási szakkönyvtár létesítése iránt; a Dunaföldvár községben felállítandó közkórház költségeihez való hozzájárulás ; a dunaföldvári járási főszolgabírói lak- és hivatalos helyiségek, megépittetése tár­gyában. Végül tiszti ügyészi vélemények; köz­ségi számadások és költségvetések ; időköz­ben beérkezett tárgyak. 1907. augusztus 3. HÍREK. — Személyi hir. Bezerédj Pál minisz­teri meghatalmazott e héten Gasteinba utazott utókurára. Gróf Széchenyi Sándor v- b. t. t. Ga- steinból hazaérkezett Nagy-Dorogkra. Apponyi Géza gróf nyaralásából ked­den Szekszárdiba érkezik. Elnökölni fog az állandó választmány ülésen s a közgyűlésen. Ágoston István Ítélőtáblái biró Har­kányból hazajött s átvette a kir. törvényszék vezetését. Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügy- ügyigazgató aug. végéig újabb szabadságidőt nyert. Tengeri fürdőre megy. Wigand János főgimnáziumi igazgató 3 hétre szabadságra ment. Távollétében Pataki Jákó végzi az igazgatói teendőket. — Kinevezés. A király Ruziczky Ki- chárd bonyhádi kir. járásbirósági albirót jelen­legi álamáshelyeu való meghagyása mellett kir. járásbiróvá nevezte ki. A pénzügyminisz­ter a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság­nál megüresedett titkári állásra Kaminszky János nagyváradi pénzügyi segédtitkárt ne­vezte ki. — Áthelyezés. A miniszter Mim lesni János szekszárdi m. kir. pénzügyi titkárt saját kérelmére Marosvásárhelyre helyezte át. — Hivatalvizsgálat. A m. kir. pénzügy- miniszter Hank Gyula p. ii. tanácsost ki­küldte, hogy a szekszárdi m. kir. p. ii. igazgatóság mellé rendelt számvevőség ügy­kezelését vizsgálja meg. — Emlékbeszéd Wosinsky Mór felett. A M. Tud. Akadémia dr. Ortvay Tivadar apá­tot, pápai kamarást megbizta, hogy az aka­démiában Wosinsky Mór felett emlék beszé­det tartson. Á tudós apát lapunk szerkesz­tőjétől is kért Wosinskyra vonatkozó ada­tokat. Levele szerint az emlékbeszédet jövő év január havában tartja meg. — Megerősítés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Paraté György paksi állami polgári iskolai igazgatót igazgatói minőségé­ben megerősítette. — Előléptetés. Kunczer Bélát, a gróf Károlyi-féle felgyői uradalom számtartóját a gróf intézővé léptette elő.

Next

/
Thumbnails
Contents