Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-01-19 / 3. szám
álul lesznek megtekintve, hogy annak mintakezelésén tanuljanak s azt hasznukra felhasználják. Minden szőlősgazda, ki egészséges, szép szőlőt akar, itt szerzi he oltványszükségletét. Mümellékletekkel ellátott magyar vagy német vagy román vagy szerb nyelvű főáijegyzékét a vállalat ingyen és bérmentve küldi. — Szélhámos siketnéma mint áldoktor. A napokban egy siketnéma járt Sárpilisen s azt irta le a népnek, hogy ő orvos és miniszteri engedélylyel a siketnéma intézet meg- bizásából oly czélból utazik, hogy a népet vizsgálja meg, hogy milyen az általános egészségi állapot és hogy vizsgálati eredményéről jelentést kell tennie. Sárpilisen hamar elterjedt a doktor hire. Tömegesen jöttek hozzá a betegek, kiket a doktor alaposan megvizsgált, azután leirta nekik, hogy milyen orvosságot használjanak, persze a dijak felszámításában nem volt fukar. De derűsebb epizódja is volt a doktor működé sének: Egy előkelőbb ember is járt nála, de ezt már, mivel az illető belső betegségről panaszkodott, Röntgen sugarakkal vizsgálta meg, csak hogy miképpen ? Levetkőztette egészen s ezután a tudós doktor elővett a táskájából egy régi kopott szinházi látcsövet és azzal állapította meg a betegséget. Az áldtmtor ur jól megszedte magát úti költséggel és ezzel kereket oldott. Azt hisszük ugyanazzal a szélhámossal van dolgunk, aki pár héttel ezelőtt a tamási járásban hasonló módon csapta be az embereket. Úgy látszik akkori figyelmeztetésünk semmit sem használt. — Artézi kút Dunafóldváron. Dunafóld- vár község belterületén ártézi kutat fúrtak, s ez már perczenként 80 liter kristálytiszta egészséges vizet ad. A fúrást tovább folytatják, de hihetőleg az ártézi kutat még a tavasszal átadják rendeltetésének a község tüzrendőri és egészségügyi helyzetének javítására. — Rendőri hírek. Ozv. Mercz Jánosné sz. Heller Erzse kistormási lakost leánya sz. Mercz Erzse úgy megverte, hogy az ejtett sérülések meggyógyulásához lega lább 10 nap szükséges. Merezné leányát feljelentette. — Özv. Sárosdi Pálné bölcskei lakost, János nevű fia, mert neki mulatósra pénzt nem adott, egy vas bottal megverte és a falhoz lökte, mi által rajta súlyos sérüléseket okozott. — D. Kiss Sándor decsi lakos 76 éves öreget Herczeg József decsi lakos úgy megverte, hogy a kórházba kellett szállítani. — Még múlt év deczember havában történt, hogy Kovács Pál alsónyéki lakostól kocsisa Csatai István egy pár uj lószerszámot ellopott s azzal ismeretlen helyre szökött. Most sikerült a csendőrségnek elfogni s átadták a szekszárdi ügyészségnek. — Sárközi Mihály és Dóczi János decsi czi- gányok összevesztek f. hó 13-án Sárközi János ottani czigánynyal s egymást alaposan megkéselték. A késelő Fáráó ivadékokat átadták a bíróságnak. — Péterdi János Alsó nyékhez tartozó Betekincs pusztai lakostól f. hó 15 én éjjel eddig ismeretlen tettesek, a záratlan ólból 14 darab tyúkot elloptak. A tetteseket nyomozza a csendőrség. — Folyó hó 13 án Laczó István decsi lakos látogatóba ment Korsós Péterné ottani lakoshoz, kit szóváltás után elkergetett hazulról; ugyanekkor az utczán megfuttatta Adorján Mihálynét is, kit egy fejszével akart agyonütni. A dühöngő embert feljelentették az ügyészséghez. — De Sargo Miksa tolnai lakos már rég észre vette, hogy vágott fáját valaki dézsmálja. Végre jelentést tett a csendőrségnél, melynek sikerült kinyomozni, hogy a lopást az ugyanabban a házban lakó Erzbrukker An tál és ennek felesége követték el, kiket a bíróságnak feljelentettek. — Martusz Ádám mözsi kőművesre pinczeásás közben rászakadt a föld. A szerencsétlenül járt kőmivest súlyos sérülésével beszállitottáka szekszárdi kórházba. — Tolvaj cseléd. Járó Istvánnál, a szekszárdi róm. kath. olvasókör házmesterénél bejáró cseléd volt Kovács Juli, helybeli 16 éves hajadon. A leány apróbb részletekben összesen 35 koronát lopott el Járótól, a mit Stier Mária barátnéjával nagy részben el is költöttek. A csendőrség mindkettőt feljelentette. 1907. január 19. KÖZÉRDEK — Rabló czigányok. Rohn György foltozó szücssegéd Decsen, részeg állapotban ballagott haza felé a Zsigmond László féle korcsmából. Kupa Lajos és Sárközi Albert czigányok a korcsmában észrevették, hogy Rohn Györgynél pénz van, ezért utána siettek és tőle 12 kor. 80 fillér készpénzét elrabolták. A csendőrség mindkettőt elfogta és a kir. ügyészségnek átadta. — Szurkáló vö. Menyhei József hátai lakost, a vele közös háztartásban élő veje Sii- meyi József zsebkéssel úgy megszurta, hogy életben maradásához alig van remény. Sümegi a korcsmából tért haza részegen, a miért apósa korholta s e feletti dühében szúrta meg ipát. — öngyilkosság. Koleszár György uradalmi szolga, faddi lakos, f. hó 14 én öngyilkossági szándékból bal kezén ereit felvágta, mire észrevették már meg volt halva. Koleszár már rég óta mell beteg volt és többször hangoztatta, hogy öngyilkos lesz, sőt a nyáron a Dunába ugrott, de, akkor kimentették. Árvíz kilátások. Tíz esztendeje, hogy nem volt árvizünk. A töltés rézsűjét 10 év óta alig nyaldosta a a Duna. A töltés belsejében lakozó férgek és poczkok békésen éltek és vígan szaporodtak a kacskaringéé féreglukakban. Tíz év alatt uj nemzedék nőtt fel, mely azt se tudja, mi fán terem a védekezés, a régiek is kijöttek a gyakorlatból. Szinte jó volna egy kis árvíz — persze olyan, amelyik nem tesz kárt — hogy kiöntené a férgeket s megmutatná nincs-e valahol rés a bástyákon, használható-e minden tnunicziónk ? No az idén talán kapunk valamit. Hó borítja a síkságot, a Kárpátokat, az Alpese- ket, rég nem tapasztalt magasságban. Az 1887—1888-iki nagy tél jut eszembe és önkénytelenül az azt követő 1888-ik évi árvíz. Nagy áradások csak nagy havazások után várhatók, bár nem minden nagy havazás hozza meg és lassú olvadás úgy eltünteti a vastag hóréteget, hogy néha medréből se jön ki a Duna. E tekintetben a folyó esztendő nagyon kedvezően indul: a két heti lágy idő sokat segített, közepes vízálláson jóval felül duzzasztotta a Duna vizét, de ugyanezen lágy idő meghozta a jégtorlődást is, mely ha sehol a Dunán másutt: nálunk múlhatatlan előáll. Gerjentől Bogyiszlóig és Gemencztől Csanádig két nagy torlódás támadt, mely ha momentán nem veszedelmes is, mert mint a nép mondja „porzsás“ ajég, mint az ázott ezukor, de veszedelmessé válhatnék, ha egy hirtelen bekövetkező második tél megkeményitené, megaczélozná és a fenékhez fagyasztaná, mint 1876-ban történt. Méretei is alkalmasak hozzá, 8—10 méter magasan van a zátonyokra torlódva és harmadfél méter magasan duzzasztja fel a Duna vizét. Ugyanis a torlasz felett Gerjennél 6 méter, atorlasz alatt a „bárka rakodónál“ pedig csak 3 méter és 60 czm. a Duna vízállása. Minden jel arra mutat, hogy ezen magas viz nyomás pár nap alatt el fogja tolni, | feltéve, hogy a lágy idő nem fordul szigorúra. A torlasz mozgásban van és péntek virradóra 3 kilóméter hosszban meg is csúszott. Legújabb. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a jégtorlasz elment és a Duna végig tiszta. Vízállás 4 méter, áradóban. Heti apróságok. — Szekszárd város kendőzi magát. — Hogy hogy? — Hát kifesteti a báltermet a jurista 1 bálra. Miért tartják a juristák estélyüket belépti dij nélkül ? — A bíróság független, ezzel is megakarják mutatni, hogy pénzzel nem lehet hozzájuk férkőzni. O Két polgártárs, megyebizottsági tag beszélget : — Látja komám, Szabó Károly képviselő már spórul az uj választásra. — Hogy hogy? — El akarja törölni a hidvámot. S mi köze a hidvámnak a képviselőséghez ? — Hát tudja kigyölmed, 300 kocsi választó gyütt be möllette Tolnárul s ezeknek a hídpénze is kitösz egy pár napi országházi lénungot. Ferdinánd király, (már t. i. az arcz- képe, a vármegyei közgyűlési teremben) : Hát izé ... ez a rebbelis Rákóczi is idejut mellénk. Ez már igazán illoyalitás . . . F. József. Ne tüzeljen bátyám. Ezen a csekélységen én már túlestem, meg aztán, nem is olyan bizonyos még az a dolog. Ferdinánd Nem bizonyos, hát hiszen a hétfői megye gyűlésen azt határozták, hogy lepingáltatják azzal a hidcsináló Széchenyivel együtt . . . F. József. Hát persze, hogy le, de csak—elvileg. Elv pedig annyit tesz magyarul, hogy tizenegy, ettől pedig még nagyon messze van a — tizenkettedik óra. Ferdinánd: Nem értem. F. József: Hát tudja édes uram bátyám, csak akkor festetik le, ha a vármegyének lesz reá — pénze. Ferdinánd’. Nos? F. József: Pedig a vármegyének sohasem lesz — pénze. Ferdinánd: Most már értem. József öcsém, nem hiába, hogy . mindég okosabb voltál te énnálam . . . Vizsolyi Ákos a megye gyűlésen azt kiáltotta Szabó Károly képviselő beszédébe, hogy Mátyás király nagyobb volt Rákóczinál. Lehet, de csak azért, mert ő aztán alaposan elbánt a — némettel! A törvényszékiek s a vármegyeiek most folyton évelődnek egymással a jurista bál miatt. íme itt egy pár elesett párbeszéd pro et kontra : — Most már tudom, hogy miért nem vettétek be a vármegyeieket és a pénzügyieket is a — juristák közé. — No vájjon miért? — Mert nektek nagyobb a kvalifiká- eziótok ! — Persze . . . — Igen, mert ti a jogot nem csak véyzitek, de sokszor ki is végzitek . . . — Na látom viczczelni tudsz, de hát azt tudod-e, hogy miért van a rendező bizottságban két orvos is ? ! Fogalmam sincs róla. — Hát barátom olyan fényes lesz ez a mi bálunk, annyi sok meglepetést tartogatunk, hogyha mindezek láttára elfog benneteket az irigység sárga 'áza, jó lesz, ha a közelben orvos is lesz kéznél . . . A jurista estély rendezőségének megalakulásakor megkérdezte valaki a királyi törvényszék arany humoru, legöregebb tábla biráját. (Nevét kiírni felesleges), hogy milyen minőségben szeretne részt venni a jurista bálon ! — Mint első éves jogász gyerek — volt a felelet. Találós mese. Nem volt, de mondták, hogy legyen, azonban mégse lett 8 a mikor mégis lett, azt mondták ne legyen 8 a mikor lett, voltaképen nem lett, mert ma sincs, de a mikor nincs, mégis van s a mikor van, még mindég nincsen, de lehet s a mikor lehetne, azt mondják: még se lesz . . . Mi ez ? •fíuppdoííjDjgpudg (Ha a jövő számig agyon nem vernek, folytaink). Ráspoly.
