Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-06-08 / 23. szám
2 közérdek 1907. junius 8. Kont, a remek Obsitos írójának egyenes leszármazottja tovább is vívja lelki tusáját. Hátralevő egy-két esztendőjére hadd essék a nemzet hálájának, elismerésének, ragaszkodásának, jótékonyságának egy pár odatévedt sugara .... . Vigyázzunk azonban, mert a nemes szegénység büszke, lám most is inkább a zárda enyhet, nyugalmat adó csendjét kívánja inkább választani, mintsemhogy kérjen. Nem alamizsnát kell itt gyűjteni, de alkalmas módon és formában egy kis nemzeti ajándékot, amely felemel inkább, de meg nem szégyenit. Az Egyesült Szekszárd-Tolname- gyei Nőegylet vezetősége vehetné talán kezébe az ügyet. A fájdalmas sebek bekötésére sokkal alkalmasabb a bársonyos női kéz ... A női gyöngédség megtalálja majd a módját, hogy az elismerésnek átnyújtott rózsakoszo- rujából kimaradjon a vérző tüske, s a felajánlott további megélhetés kenyere ne legyen keserű . . . Más inkább elfeledkezhetik Garay Jánosról, de hölgyeink soha! O volt az a ki a magyar hölgyet bevitte az irodalomba, életczélt, hivatást, külön rendeltetést szabott ki neki: „Magyar hölgynek születtél, áldd érte sorsodat, Magyar hölgynek születni nagy és szép gondolat . . így van igy kell lennie! — De kezébe vehetné az ügyet a vármegyei muzemi bizottság is. Múzeumunk gyönyörű ellenértéket kap a költő nagybecsű reliquiáiban. Van némi alapja, s hátamegett áll Tolnavármegye törvényhatósága, segítségére lehetnének hazafias pénzintézeteink, amelyek százakat áldoztak már eddig is a Garay kultusznak . . . És végül, vagy talán első sorban ott van Szekszárd városa is, amelynek büszkesége, dicsekvése, hogy Garay itt született. Érzem, hogy igazat irtani egykor róla : „Isten, hon és családért Zengett minden dala. Legvégül jött maga. S élte a mily szerény, .Még halálából is : Mi reánk száll a fény ! Ez is igy van. Csakhogy mig másokat legfeljebb emberbaráti nemesebb érzület sarkallhat a további teendőkre, ez Szekszárd városának morális becsületbeli kötelessége . . . De nem folytatom tovább. Nem az a fő, hogy ki, vagy kik, hanem az, hogy m i n d n y á j a n ! — Garay János árvájának mély gyászát, nehéz élet gondját enyhíteni kell tapintatos közbelépésünkkel, mert ha ezt nem tesszük, kőbe vésett szataria, pokoli gúnyolódás az a közel 40 ezer koronába került érczszobor ott a Garay téren; ércze felrúgni való hamis bálvány, maga a testet öltött hazugság s köve egy darab kő Dante hires poklából, a mely tudvalevőleg szintén jó szándékkal, (de nem magával a jó cselekedettel!) vagyon kikövezve . . Bodnár István. Ének a Bocskai}-ünnepre. Bőkeggelmii szent Úristen, Hála Kéked e napért Irgalmad jött, hogy segítsen, Mikor minket búhaj ért; Gyászolt egykor szép hazánk, E mi édes jó anyánk ; Sionunk sirt szolgaságban, Haza, egyház bús rabságban. Te mondtad rég : tápláljátok Az oltáron a tüzel! Egy Isteniek, egy hazátok.’ S én, az Isten, megfizet. Égett e tűz hajdanán, Boldogságunk hajnalán A vallásért, a hazáért, S mindkettőnek igazáért. De vihar jött dúló szárnyon. S dermesztő tél, jéghideg, S adogatott az oltáron Honjilángot és hitet. Ám Te voltál mivelünk, S Mózest Icüldtél, Istenünk, Ö vezérelt minket végre, Az Ígéret szent földjére. Kit fülkéidéi Szentlelkeddel, Bocskay volt Mózesünk ; Ha küzdünk, mint ő, neveddel, Csüggedésbe nem esünk. A Krisztusért s a honért Két fegyvere nyert babért: Honszerelem izmos karja, S a szent Ige, Isten kardja. A tusára s éjszakára Béke napja fölvirradt. Égre szálljon most a hála, Ez öröm s e fény miatt. Kegyes szemmel nézz le ránk, S virágozlasd, szent Atyánk A békesség olajágál, Haza s egyház szabadságát ! Ha örömünk poharába Keserű köny is vegyül: Vessük Isten oltalmába ~ Bizalmunkat egyedül.’ Aki eddig volt velünk. Megvédelmez Istenünk, S sziklaként áll, bármit lássunk, Szabadságunk s szent vallásunk ! SÁNTHA KÁROLY.---------------- ■ . . -----:----------- - - - -4 -■■■ ~ -------------------;--------------- .- . . Uj plébánosok. Vármegyénk két előkelő plébániáját töltötte be a héten a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Zichy Oyula gróf pécsi püspök. jelölése alapján a miniszter, mint a in. kir. tanulmányi alapítványi szekszárdi uradalom, kegyuraság képviselője, a Wosinsky Mór elhunytéval megüresedett szekszárd-bel- városi plébániára plébánossá dr. Fent Fe- rencz szentszéki ülnököt, szekszárd-ujvárosi plébánost, a Holndoimer Ferencz ez. pré- . post nyugdíjazásával megüresedett bátaszéki plébániára plébánossá Romnisz Ferencz tb. kanonokot, püspöknádasdi plébánost nevezteki. Dr. Fent Ferencz 9 év óta tölti be a szekszárd-ujvárosi plébánosi állást. Ez idő alatt nemcsak híveinek volt lelkiekben erélyes, de mindig igazságos, buzgalomban és papi erényekben példás életű vezetője, hanem a város társas életének is rokonszenves tagja, aki mindenképen méltó arra, hogy Wosinsky örökébe lépjen s aki papi és általános emberi kvalitásánál fogva alkalmas is arra, hogy azt a nagy űrt, mely a boldog emlékű Wosinsky elköltözésével támadt, betöltse. A kinevezést a püspök szép levél ki séretében tudatta dr. Fenttel, melyben kb. a következőket írja: Őszinte örömmel értesitem Nagyontisz- telendőségedet, hogy a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter ur Nagyontisztelen- dőségedet mutatta be a vallásalap kegyura- ságához tartozó, üresedésben levő szekszárd- belvárosi plébániára plébánosnak. Meg vagyok győződve, hogy midőn az egyházmegye e kiváló plébániáját elfoglalja, minden igyekezete a kor igényeinek megfelelő fokozottabb lelkipásztori tevékenységre fog irányulni. Hogy ezen nemes, Isten dicsőségére és buzgó híveinek lelki üdvösségére irányuló törekvését siker koronázza, lelki- pásztori működésére a jó Isten áldását főpásztori szeretettel kérem. Ronuiisz Ferencz az uj bátaszéki plébános, az egyházmegye egyik legtudomá nyosabban képzett lelkésze, aki papi erényei, nagy olvasottsága, a lelkipásztorkodás terén kifejtett eredményes működése miatt a püspöknek igen kedvelt papja, akire a bátaszé kiek az ottani káphínsága idejéből szívesen és szeretettel emlékeznek vissza és akit a hívek szívesen látnak az általános szeretetnek és tiszteletnek örvendett galamblelkü Holn- donner utódjául. Az uj plébánosok életrajzából a következő adatokat közöljük: Dr. Fent Ferencz 1861. deczember 21-én szülétett Vajszlón. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett, a theoio giát Bécsben végezte a Pázmáneumban, ahova tudniillik magasabb kiképeztetés czéljából a kiválóbb tanulókat küldi el az egyházmegye. 1886-ban történt pappá szenteltetése után Ráczpetrén és Püspöknádasdon volt káplán, ahonnét 1889-bep a papnöveldéhez tanulmányi felügyelővé s egyúttal egyházmegyei segéd- tanfelügyelővé neveztetett ki. 1890-ben a városi iskoláknál hitoktató, 1894 ben a papnöveldén a szentirás rendes tanára. 1898-ban - szekszárd újvárosi plébánossá, 1906-ban szentszéki ülnökké nevezte ki püspöke. Romaisz Ferencz 1852. február 12-én született. 1877-ben szentelték pappá. 1889- ben a kisebb papnövelde lelkiigazgatója és tanitóképezdei hitoktató. 1895. óta püspök- nádasdi plébános, 1901-ben a pécsi esperesi kerület esperese lett. 1906-ban Zichy Gyula gróf, püspök tb. kanonokká nevezte ki. 0 alakitotta az egyházmegyei missió-papi egyesületet, melynek alakulása óta elnöke. A missiók ügyében két könyvet is irt. Kiváló szónok. Aki vallásos lélekkel tekinti a lelkészi állást s aki a világ hiúságai körül tülekedő korunkban ennek a magasztos hivatásnak nagy jelentőségét mérlegeli, bizonyára örömmel értesül e két kinevezésről, mert é kinevezésekkel olyan férfiak kerülnek két nagy plébánia élére, akik az Ur kertjében eddig is eredményesen muukálkodtak s akiknek működéséből a hívek lelki életére és a községek kulturális előhaladása tekintetében kiváló eredményeket várhatunk. VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsági rendes havi ülését folyó hó 12 én fogja megtartani. A jegyzői nyugdijválasztmáiiy ülése. A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány folyó hó 11-én d. e. 10 órakor, a vármegyeház kistermében ülést tart. Fekete Hugó Szekszárd, Kaszinó-bazár Női- és gyermek-kötények, harisnyák, ingek, gallérok, , nyakkendők, ajándék-, disz- és játéktárgyak nágy választékban. (
