Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-04-13 / 15. szám
8 közérdek 1907. április 13. leküldött két rendbeli átirata és Huugh Béla muzeumőrnek előterjesztése. Ezek alapján és a vármegyei muzeumszabályrendelet 10. §-a értelmében, mely szerint a muzeum egyes osztályaihoz eredetileg is öt muzeum őri állás van szervezve, elhatározta a bizottság, hogy a még betöltetlen három állásra és pedig a könyvtári osztályhoz dr. Tolnai Artur, a termézetrajzi osztályhoz dr. Bartal Kornél és az ipar és szépművészeti osztályhoz Acs Lipót főgimnáziumi tanárokat ajánlja gróf Apponyi Géza főispánnak kinevezésre. Közgyűlés. A vármegyei muzeum- egyesület tagjait gróf Széchenyi Sándor elnök ma délután 5 órára a vármegyeház nagytermébe közgyűlésre hivta össze. Tárgy: 1906. évi jelentés az egyesület működéséről. 2. Egyesületi pénztárnok és a számvizsgáló bizottság jelentése. 3. 1907. évi költségvetés. 4. Tisztikar és választmány választása. 5. Egyéb indítványok. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Békésen elintézett ügy. Dr. Csizmadia Géza kir. tvszéki aljegyző Dezső Jakab p. ü. igazgatósági irodavezetőre, ki a Lindtner-féle zár alá vett vagyon zárgondnokává neveztetett ki, ezen zárgondnoki működését illetőleg sértő megjegyzéseket tett. A sértésről Dezső Jakab értesülvén, jelentést tett a kir. p. ü. igazgatónak, ki a jelentést áttette a kir. ügyészséghez azon megkereséssel, hogy dr. Csizmadia Géza ellen a megtorló lépéseket tegye meg. A kir. ügyészség ennek alapján dr. Csizmadia Géza ellen vádat emelvén, Fejős Imre kir. albiró ez ügyben f. hó 9-ére tűzte ki a tárgyalást. Mielőtt az ügy tárgyalásra került volna, dr. Csizmadia kijelentette, hogy nem akarta, de nem is volt oka Dezső Jakabot megsérteni és igy nagyon sajnálja* a történteket. Ezen nyilatkozatot azonnal Írásban is átadta a panaszosnak. Erre Dezső Jakab kijelentette, mikép tekintettel arra, hogy dr. Csizmadia Géza már előző napon tőle bocsánatot kért és tekintettel a biróság előtt most tett nyilatkozatára, a vádat visszavonja. Az ellenfelek kezet • fogtak, a biró pedig az eljárást megszüntette. EG YLETEK, TÁRSULATOK A Szekszárdi Kerületi Betegsegélyző Pénztár közgyűlése. A betegsegélyző pénztár f. hó 7-én délelőtt tartotta meg Amivé István elnöklete alatt a pénztár helyiségében rendes évi közgyűlését. Várkonyi Sándor titkár olvasta fel az elnöki jelentést, a mely a pénztár múlt évi tevékenységéről számolt be. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bnkoinnszky József és Mutschenhacher Lajos küldettek ki. A felügyelő bizottságnak az 190ó. évi mérlegre vonatkozó jelentése tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. A mérleg főbb adatai a következők: a szekszárdi betegsegélyző pénztár 1906. évben táppénzben 9334 kor. 20 fillért, gyógyszerekért 6364 kor. 46 fillért, kórházi ápolási költségekért 3314 kor. 06 fillért, egyebekért 225 koronát, összesen 19237 kor. 82 fillért fizetett ki. Tagjárulékokból 37678 kor. 54 fillért szedett be. A pénztár vagyona 16347 kor. 02 fillér, tartalékalapja 33799 kor. 96 üli., tagjainak száma 1906 deczember 31-én 3554, tehát 220-aI több, mint a múlt évben. Tápdijban vagy kórházi segélyben 715-en részesültek összesen 14198 nappal. Betegedési esetek száma 3237, meghalt 11. Tagdijhátralék 8074 kor. 82 fill. — Az összes forgalom 107510 kor. 37 fillér volt. A felügyelő bizottság tagjaiul Schmi- dey Mór, Fasz Ferencz a munkaadók, Borovitz László, Darázsi János, Kau /man Mátyás és Koretzky János az alkalmazottak csoportjából megválasztattak. André István alelnök indítványára egyhangú lelkesedéssel kimondotta a köz gyűlés, hogy Mehrwerth Ferencz kereskedelmi tanácsos arczképét, aki 15 év óta ! elnöke a pénztárnak és lelkes önzetlen mun ; kálkodásával a vidéki betegsegélyző pénztárak egyik legelsőjévé emelte a szekszárdit, a pénztár részére megfesteti. Örömmel értesültünk erről mi ' is, a kik élénk figyelemmel kisérjük a pénz tár nemes intenczióju fejlődését és Mehr- werth Ferencz elnöknek abban kifejtett minden anyagi jutalmazástól ment, fáradhatatlan törekvését, igy az igazságnak megfelelőleg kijelenthetjük, hogy André István alelnök indítványa és a közgyűlés lelkes határozata nem udvariassági tény volt, hanem csak az erkölcsileg jutalmazható valódi érdem méltatása. Közgyűlés. A -,.Szekszárdi Katii. Legényegyesület“ 1907. április hó 21-én délután fái 4 órakor a „Szekszárd Szálló“ nagytermében tartja meg évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása; 2. A | folyó évi jegyzőkönyv hitelesítésére két j tag jelölése; 3. Egyh. elnöki jelentés az egyesület évi működéséről; 4. A szám- vizsgálók jelentése; 5. A jövő évi költség előirányzat jóváhagyása; 6. Jegyző és pénztárnok választása; 7. A közgyűlés előtt 8 nappal beadott indítványok tárgyalása. Rendkívüli közgyűlés a paksi Kaszinóban. Streicher József és társai kóréi- j móré a Kaszinó e hó 6-án Késmárky Iván | elnöklete alatt, a tagok nagy számú jelenlé- | tében rendkívüli közgyűlést tartott. Streicher József és társai indítványt adtak be, hogy a f. évi márczius hó 15-én megtartott rendes közgyűlés alkalmával történt választást a j rendkívüli közgyűlés érvénytelennek mondja ki, mivel a választásnál a Kaszinó alapszabályaiba ütköző szabálytalanságok történtek. Az indítványt Miskolczy Gusztáv indokolta meg. A Kaszinó választmánya pedig azt javasolta, hogy az indítvány vétessék le a napirendről, mivel a . rendkívüli közgyűlés ezen indítvány felett úgy sem határozhat. Hosszas vitatkozás után, melyben Rassovszky Julián, dr. Grosch József, Horváth Sándor, dr. Bernáth Béla, Róth Dénes, Pekanovits Dániel, Győrffy József, dr. Bogrogi János és i Hagymássy Károly vettek részt, név szerinti szavazás utján ért véget. A választmány javaslata mellett 23-au, az indítvány mellett 17-en szavaltak és igy 6 szótöbbséggel a választmány javaslata lett elfogadva. A Dr. Bernáth Béla szolgabiró lemondása folytán j megüresedett kaszinói igazgatói állásra titkos szavazás utján Paráté Györgyöt választották meg. Paráté György, választmányi tagnak igazgatóvá történt megválasztása folytán a választmányi tagságra dr. Bernáth Béla 9, Szentpétery József 9 és Jó Dömötör Károly 9 szavazatot kapott, mire az elnök a sorshúzást elrendelte és az urnából Jó Dömötör Károly neve került ki győztesen és igy ő lett választmányi tagul megvá- j lasztva. — Az 1906. évi számadást a szám- vizsgáló bizottság javaslata alapján a közgyűlés elfogadta és a számadónak a fel- mentvényt megadta. — Az 1907. évi költségvetést a közgyűlés letárgyalta és elfogadta. — Számvizsgáló bizottsági tagokul megválasztattak : Bloch Miksa, Kiss Pál és Hütter Nándor rendes, Jedovszky Zsigmond és Hun József póttagokul. Ezzel a rendkívüli közgyűlést az elnök bezárta. Tisztújító« a paksi kereskedelmi csarnokban. A paksi kereskedelmi csarnok e hó 7-én, vasárnap délután tartotta tisztújító közgyűlését Rabinek Pál elnöklete alatt. Rabinek Pál elnök maga és tiszttársai nevében megköszönte a bizalmat és állásaikról lemondottak. A választás titkos szavazás utján ment végbe. A szavazatszedő bizottság elnöke Killer Gyula volt. A választás eied- ménye : elnök Rabinek Pál, alelnök Somogyi s Dénes, titkár dr. Freund Gyula, I-ső jegyző Steiner Vilmos, Il-od jegyző Rosenfeld Náthán, pénztárnok Krámmer Arnold, I-ső j könyvtárnok Lőwy Aladár, II od könyvtár- l nők Stern Lajos, háznagy Hermann Lajos. | Választmányi tagok : Goldstein Ignácz, Schvarcz Salamon, Kiss Pál, Mannheim Miksa,. Bloch Hermann, Schvarcz Gyula, Gerő Gergely, dr. Grünfeld Adolf, Killer Gyula, Szirtes Zsigmond, Stern Sándor és Hörl Antal. A választás megtörténte után Rabinek Pál elnök maga és tiszttársai nevében az ismételten megnyilvánult bizalmat megköszönte és Ígérte, hogy a csarnok felvirágozásának érdekében fognak tovább működni. TANÜGYI HÍREK. A szekszárdi községi iparos- tanoncziskolai „ Otthon. “ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy Szekszárd on ipa- rostanoncziskolai „Otthon“ szerveztessék. Ezen üdvös rendelet fényes bizonyságát adja gróf Apponyi Albert nemes gondolkozásának, ki rövid minisztersége alatt figyelmét a tanügy minden ágára kiterjesztve, csak jót, nemeset, hasznosat és üdvösét cselekszik. Hisz eddig ki törődött szegény inasainkkal ? 1 Most jutalmat is kapnak, azonfelül az Otthonnal lelkileg kiművelve lesznek, művelt értelmes és képzett iparosokká ké- peztetnek. Ez fogja előmozditsni jövő boldogulásukat, melynek akadálya eddig a képzettség hiánya volt. Mert mi a czélja az otthonnak ? a) . A tanoncz erkölcsi világának képzése, hasznos ismereteinek bővítése, hazafias érzelmeinek ápolása, a nemes szórakozás megkedveltetése; b) . A szegénysorsu, szorgalmas és jó- magaviseletü tanonezoknak a téli időben ruházattal való segélyezése és pénzbeli segélyben való részesítése. Kell-e ennél nemesebb czél ezen szegény, elhagyatott fiuk érdekében ? Bizony nem, hisz erkölcsi kiképzésükre okvetlen nagyobb gondot fordítani, ismereteiket bővi- teni, hazafias érzelmeiket fokozni, szórako-. zásukra is gondolni legeslegelső kötelességünk. Ezekkel bizony eddig keveset törődtünk csakis az uj kormánynak jutott mindez eszébe. Segíteni is kell a szegényeket, hisz olyanok vannak köztük, kik még írószerekkel, tankönyvekkel sem tudják magukat ellátni, nemhogy becsületes ruhájuk, lábbelijük és kalapjuk volna Itt kell nemes szivünket kimutatni, áldozatkészségünket bebizonyítani. Hogy czélunkat elérhessük, szükséges, hogy vasárnap délután egy bizonyos alkalmas helyen összejöveteleket és ünnepélyeket tartsunk, melyeken minden tanuló megjelenni tartozzék. Azonkivül megjelenhet azon mindenki, aki csak érdeklődik az iparosok iránt. Ezen összejöveteleken és ünnepélyeken az iparostanoncziskola tanári testületé tartana felolvasásokat, természettani és vegytani kísérletekkel, lennének azokon szavalások, hazafias dalok éneklése, kis színdarabok előadása stb. Továbbá lenne ifjúsági könyvtár, hogy o'vasás által ismereteik bővülnének, melyre mindenkinek oly nagy szüksége van. Ezt dicséretére legyen mondva derék igazgatónk, Krammer János eddig is megtette, szívesen osztotta ki ő maga a hasznos olvasni való könyveket inasaink között. Végül lenne az otthonnak segélyző egyesülete. Tagja minden inas, de tagsági díj nélkül. Könyvtárt lehetne szerezni, ha az olvasásért havonkict 1 tanuló 4 fillért fizetne. Azonkivül e czélra az iparostanoncziskolai költségvetésbe 50 koronát kellene felvenni és az adományok összege is e czélra fordítandó. A segélyzőegyesület vagyonát képezné az „Otthon“ által rendezett jótékonyczélu előadások tiszta jövedelme a felszabadulandó tanonezok bizonyítványainak kiállításakor szedhető 40 fillérnyi dij és az esetleges- adományok. Ebből lehetne segélyezni a szegény tanulókat. Az „Otthon“ igazgatása mindenesetre az igazgatóra és a tanári testületre háramlik.
