Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-30 / 13. szám
1907. márczius 30. 7 — Névmagyarosítás. A belügyminiszter Kreutzer Károly szekszárdi lakos, tanító saját, valamint Amália, Etel, Ernő, József és Jenő nevű kiskora gyermekei családi nevének Kelemenre, Hulllesz Ádám, tamási lakos saját, valamint Mária nevű leánya családi nevének Hajnalra kért átváltoztatását megen- gete. — Bérmozgalom A Gindlicaalád köz j séghez tartozó Apáti pusztán a cselédség j között egy idő óta titkos terv kivitelének | szándéka volt észlelhető. Tervüket senkivel sem közölték, hanem midőn az - uradalom j igazgatója, Lehner Sándor ott a múlt héten j megjelent', huszonötén elmentek hozzá és hé- í riik felemelését kérték. Az igazgató megma gyarázta a cselédeknek, hogy ezt ő nem | teheti meg, mire a cselédek eltávoztak és i munkába álltak. Az uradalom azonban as izgatok közül ötöt elbocsátott szolgálatából. — Köhögés nem betegség. Gyakran hallani ezan megjegyzést. De mily káros tévedés. Igaz, vannak emberek, akik köhög- ! nek s mégis megöregednek. De mily gyakran j támadnak a köhögés elhanyagolása folytán súlyos betegségek, nevezetesen tüdőbetegség, holott kellő időben annak keletkezése és tér jesztése meggátolható. A köhögés tehát soha sem hanyagolandó el, hanem vegyük azonnal az ismert „Sirolin Roche“ hatásos szert, mely | * nemcsak a köhögést szünteti, de az étvágyat is előmozdítja és a testerőt fokozza; Kapható gyógyszertárakban. — A Benedekszurdik barlang lakói. Dr. Hirling Ádám Szekszárd r. t. város polgár- mestere a Benedekszurdik barlang lakóinak j kiköltöztetésére nézve az alábbi tervet tér- ! jesztette elő a vármegye alispánjához: Mindenekelőtt a helyszínén hatóságilag kétség- j telenül megállapítandó volna, hogy a kérdé- í ses barlanglakások közegészségügyi szem- ; pontból alapos kifogás alá esnek, az ott í lakás az egészségre ártalmas, közbiztonság tekintetében veszélyes, a közerkölcs szem- . pontjából határozottan káros. Ennek megtörténte után, alispán ui által a törvényben körülirt jogánál fogva, a kérdéses barlangoknak lakásul való használata betiltandó volna, , s az illetők kötelezendők lennének, hogy G hónap alatt költözködjenek ki, s ezen idő alatt elég idejük volna lakásról gondoskodni. — Tüzeset. A gyönki főszolgabirói hi- ! vatalban tűz ütött ki, s még pedig úgy, hogy a kéménytől a hivatalszolga helyiségének fa- menyezete tüzet fogott, s az keresztül is égett, azonban sem a berendezésben sem az J iratokban kár nem történt. — Mozgófónyképek. E hó 21-e óta a* Amerikán Bioscop Comp. nyújt élvezetet a Szekszárd Szálló nagytermében az esténkint összegyűlő társaságnakponpás képeivel. Amit a társaság mérsékelt díjért nyújt, az kisebb városban ritkán látható. A látnivaló sokasága, és változatossága, tanulságos éa mulattató jelenetek, a képek ügyes csoportosítása, mind dicséretére válnak a társaságnak, mely az ünnepek utánig marad városunkban. — Leforrázta gyermekét. Posta József szekszárdi lakossal közös háztartásban élő Témer Anna folyó hó 22-én egy teknőbe forró vizet öntött, mely alkalommal a teknő mellett zsámolyon álló 23/4 éves Anna nevű leánykája belebukott a forró vízbe és oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy azokba belehalt. — A kis gyermeket el is temették. Minthogy azonban gondatlanság látszik fennforogni, az ügyészség vizsgálatot rendelt el, melynek folyamán csütörtökön a kis halottat kiásták sírjából, hogy a gyermek halálának oka törvényszéki orvosilag megállapittathassék. CSARNOK. J A tuberkulózis. A budapesti Uránia-szinliáz, a budapesti Erzsébet-sza- natórium és a düsseldorfi Liesegang ezég 115, diapo- sitiv-vetitett képével illusztrált felolvasás czéljára irta és a szekszárdi múzeumban 1907 január 6-án felolvasta : Dr. Kramolin Gyula. XII. A krónikus betegség hosszadalmas ke- j zelése megkívánja, hogy a betegek kedélyük felemelésére s a szomorú tépelődés megakadályozására némi ártatlan szórakozásban is részesüljenek. A férfiak és nők részére külön társalgótermen kiviil, ahol gyakran igen derült, tréfás hangulat uralkodik s ahol a betegek kedélyesen eldominóznak, clsakkoznak, erre szolgál a crogiiette-játék is, melyben persze csak a mozgásra utasított betegek vehetnek részt. Czélszerü és hasznos a beteg megfelelő, önkéntes foglalkoztatása is. Az Erz8ébet-szanatórium délnek nyitott erdei dolgozó bódékat állított fel e czélra, melyeknek padlója felmosható s melyekben az arra alkalmas és arra vállalkozó betegek könnyű kosárfonó munkát végeznek s nagy passzióval készítik fűzfavesszőből az olyan fekvőszékeket, aminőkön magok is a légkurájokat teljesitik. A gyógyítás sikerének érdekében csak olyan beteget vesznek fel az intézetbe, aki leyalább három hónapi bennmaradásra kötelezi magát. Az eredmények (általában véve) igen jók, megfelelnek a külföldi szanatóriumok gyógyulási aráuyszámainak. A »József föherczeg-szuratórium- egyesiilet« is ilyen népszanatáriumok létesítésén fáradozik. Valóban kivánalos volna, hogy minél előbb, minél több szanatórium- feláílitásával hozhassuk helyre erős visszamaradottságunkat ! Addig is tegyék meg legalább meglevő kórházaink azt, ami lehetséges e téreu. Igen követésre méltó a budapesti Szent-István kórház, amely a parkjában sátrakat állitott fel, hol is — persze csak napos időben és főleg nyáron — reggeltől estig tartózkodhatnak a tüdővészes betegek. Ausztria számos közkórházaiban — s nálunk a szabadkai Mária Valéria kórházban — azonban még éjjel is a sátorok alatt alusznak ; a gráczi »Allgemeines Krankenhaus« parkjában levő, aszfaltozott s könnyű félszer-tetővel fedett, de két oldalt nyitott hosszú sétafolyosót (Wandelbahnt) pedig arra használja tel az utóbbi években az igazgatóság, hogy főleg a gíiuiőkóros helyi bántalmakban, csont és izületi bajokban szenvedő és hosszas fekvésre kárhoztatott betegeket tavasszal e folyosóba kifekteti és őszig — éjjel nappal, — állandóan ott hagyja; az eredmény fényes, sokkal jobb, mint a fülledt s gyakran túl tömött kórtermekben való fekvés mellett. Ez a világmozgalom azonban, mely ma a gümőkór ellen ily ernyedetlenü! harczol s mely nemzetközi szövetségbe terelte az összes kulturnépeket, úgyhogy Berlinben egy »Internationales Centralbureau zur Bekämpfung der Tuberkulose« is létezik, ez a világmozgalom nem áll meg a szanatóriumoknál, hanem még tovéibb fejleszti a jelenkor e kérész es hadjáratát! Számolva azzal, hogy a szanatóriumban ápolt családfő betegsége idején a család a legnagyobb nyomornak nézhet eléje, a családot anyagi támogatásban igyekszik részesíteni; az úttörő példát a »Kaiser Wilhelm Unterstützungsverein für Lungenkranke« adta erre, mely Németországban — Hagen-ben (i. W.) — székel. Számolni igyekszik azzal is, hogy a szanatórium negyed, vagy féléves nyugalmi kúrájából gyógyultan kikerülő lábadozót könnyen visszaesés fenyegetheti, ha rögtön a teljes erömegfeszitést igényelő munkának kénytelen nekimenni s ezért ezek részére átmeneti intézményeket létesít. Ezek az u. n. gazdasági kolóniák, melyeknek egyik szép példája a »Stübeckshorn« 1902 ben nyilt meg 50 egyén részére. A kolóniához 132 kát. hold terület tartozik, melyen kertészet, főleg maykéreskedés czéljaira szolgáló magtermelés és baromfitenyésztés folyik s ahol az üdülők (fokozatosan) naponta 4—8 órán át eleinte könnyebb, később terhesebb munkát végeznek, amiért Óránkint 12 fillér jutalomban is részesülnek és a pénz — ha úgy kívánják -— egye nesen családjoknak küldetik meg. Az egészen nehéz munkát nem az üdülők, hanem rendes, gazdasági cselédek teljesitik. Kiterjed ma már a mentőakezió a tüdővészesek azon túlnyomó sokaságára is, amely nem juthat, vagy nem mehet szanatóriumba. Németország e czélra beKÖZÉRDEK rendezett külön poliklinikák, Belgium- és Francziaországban pedig »dispensaire«-ek működnek. Az előbbiek ingyen orvosi tanácscsal és vizsgálattal gyámolilják a nagyvárosok járó tüdőbetegeit, az utóbbiak pedig még anyagi segítségben is részesítik a pártfogásokba vett gümőkórosokat és pedig azon — okos — elv szerint, hogy azoknak nyújtanak legtöbbet, akiknél a baj még elhatalmasodva nincs s akiknek munkaereje igy a társadalom részére még megmenthető. Az *Emil Rou.r-ról nevezett dispensaire Lille-ben pl. — mely 1901-ben nyílt meg — az ínséges tüdőbetegeket, állapotuk szerint, három osztályba sorozza: az első osztály vaknak kifizeti a lakbérét, havonta egy mm. szenet ad nekik s minden másodnap x/4 kgr. marhahúst; a másod osztályúak is kapnak havonta 1 mm. szenet, naponta 1 kgr. kenyeret vagy 1 liter tejet és egy népkonyhái ebédjegyet; & harmad- osztálynak végül naponta 1 liter tejet és hetenkint 13 tojást kapnak. Ezenfelül mind a három osztály minden betegét ruházzák s mindegyik kap egy zsebben hordozható küpőiiveget, egy köpőcsészét és hetenkint 1 liter 2"!o lysololdatol, ezen edények fertőtlenítésére. A dispansaire megbízottja — Németországban pedig jótékony egyletek tagjai — megvizsgálják a betegek lakásviszonyait, az egészségtelenül lakókat jobb lakásba költözni segitik, a beteg ágyéd az egészségesekétől lehetőleg elkülönítik, ha pedig nem volna külön ágya, úgy pénztárok terhére vesznek neki, sőt —• ha a pénzből futja — akárhányszor a szűk lakáshoz saját költségükön hozzábérelt külön szobáiban igyekeznek elhelyezni a beteget, hogy annak több nyugalmat, a hozzátartozóknak pedig a fertőzés kisebb veszélyéi biztosítsák. (Vége köv.) EGYLETEK, TÁRSULATOK Közgyűlések. A szekszárdi kerületi betegsegélyző pénztár április hó 1-én tartja közgyűlését. — A szekszárdi kath. legény- egylet április 7-én tartja rendes közgyűlését. Egyleti közgyűlés. A Szekszárdi 1 ső Magyar Asztaltársaság az Obernig-féle vendéglőben megtartott rendes évi közgyűlésén elnökké egyhangúlag Mutschenbacher Ödön, alelnökké Wilhelm Ede, pénztárossá Mutschenbacher Lipót, igazgatóvá Obernig Károly, számvizsgálókká Halmos József, Nagy János Prandtner és Uglár János, jegyzővé Jártas János választatott meg. Választmányi tagokul egynek kivételével a régieket választotta meg a közgyűlés. Uj választmányi tag lett Schulz Gusztáv ékszerész. Új egylet. Czikóban, ebben a szépen magyarosodó községben Férfikar egylet alakult. Az uj egylet elnöke Walter Péter, jegyzője Walter Ádám. TANÜGYI HÍREK. Szőlő és borgazgasági tanfolyam. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Bihar- diószegen, Egerben, Tapolezán, Tarczalon, Ménesen és Nagyenyeden 4 hétre terjedő szőlő- és borgazdasági tanfolyamot rendez és pedig április 29-től május 12 ig s az ősszel a tarczali vinozellériskolánil október 14-től 27-ig, a többi helyeken pedig okt. 10—23 ig E tanfolyamra felvett tanítók 120 korona államsegélyben részesülnek. Felhívom a tanfolyamon részt venni óhajtó tanítókat, hogy egy koronás bélyeggel ellátott kérvényeiket, melyben életkoruk, nyelvismeretük, tényleges alkalmaztatásuk, a szőlő- és borgazdaság terén esetleg eddig történt működésűk is feltüntetendő, s ezen körülmény közvetlen iskolai hatóságuk által a kérvényen is igazolandó, a szőlőszeti és borászati felügyelőhöz czimezve, hozzám legkésőbb április ö-ig terjesszék be. — Szekszárd, 1907. márczius 22 én. Tihanyi, kir. tanácsos, tan- feliigyelő. O«/
