Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-30 / 13. szám
4 1907. márezius 30. Az 1906—1909 évben kiépítendő törvényhatósági közutak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter döntése *z 190t >—9 években kiépítendő utakra vonatkozólag tegnapelőtt érkezett le a vármegyéhez. Rövid az idő ahhoz, hogy most, ez alkalommal tüzetesebben foglalkozzunk a miniszteri döntés nagy horderejével, egyet azonban már most sajnálattal konstatálunk, azt nevezetesen, hogy az ország nehéz pénzügyi viszonyai miatt e vármegye sok jogos igénye marad kielégítetlen. A miniszter ugya nis nem teljesítette a vármegye közgyűlésének amaz óhaját, hogy az általa kilátásba helyezett 2.890,000 korona államsegélyt felemelje s mivel ebből, valamint a vármegye rendelkezésére álló 717 ezer koronás kölcsönből a tervbe vett építkezéseket keresztül vinni nem lehet, a miniszter vörös irónja egész környékek számítását keresztül húzta, vagyis nem egy fontos (forgalmi értékű utat kitörölt a tervezetből. De lássuk a miniszter leiratát pontonként : Gróf Benyovszky Rezső és társainak felebbezését a tekintetben, hogy a paks— kölesdi tvh közút paks—tengeliczi szakasza is a beruházás keretében kiépitessék, a minisztérium teljesen indokoltnak tartotta, mert ezen tvh. közút egy nagy vidéknek a Dunához vezető forgalmára szolgál és mert a szóban lévő tvh. közút kezdő és végső szakaszának kiépítése a beruházási hitel terhére már engedélyezve lett. Ez okból ezen 14,(530 km. hosszú szakasznak a kiépítését a beruházási hitel terhére 1907 évre engedélyezte. Tevel és Kovácsi községek felebbezését, minthogy az, a csekély forgalmi fontossággal biró és a tvh. úthálózatba csak a múlt évben felvett, kovácsi i—tevel—murgai tvh. ut kiépítésének kijelölése érdekében adatott be, a minisztérium nem tartotta indokoltnak és elutasította. A törvényhatóság azon kérelmét, hogy •a kilátásba helyezett 2.890,000 korona államsegély a kijelölt útépítésekre szükséges költségösszegek erejéig megfelelően emeltessék, tekintettel az ország többi törvényhatóságainak e tekintetbeni szükségletére és a rendelkezésre álló állami hitel korlátolt voltára, a minisztérium nem teljesítheti és kénytelen a törvényhatósági bizottság által kijelölt útszakaszok közül a következő, különben is kisebb forgalmi fontossággal biró szakaszok kiépítését elejteni, u. m.: 1. Az 1907 évre kijelölt pinczehely— ozorai tvh. utat, mely csak a múlt évben lett a tvh. közutak hálózatába fékévé, 8 km. hosszal. 2. Ugya ncsak az 1907 évre kijelölt fadd —gerjeni 11,645 km. hosszú tvh. közutat. 3. Az 1908 évre kijelölt tabód — len- gyeli tvh közút 7.143—18,3 km. közötti szakaszánál a lengyeli—Baranya vm. határa közt fekvő szakaszát, mert ennek nincs folytatása, illetve a szomszédos vármegyében nem épül ki, 1,880 km. hosszal. 4. Ugyancsak az 1908 évre kijelölt kocsola—szakcsi 4,687 km. hosszú tvh. utat, mert csak a múlt évijén lett a tvh. úthálózatba felvéve. 5. Az 1909 évre kijelölt dunakümlőd —madocsa—bölcske — dunaföld vári 16 km. hosszú tvh. közutat, melynél a Madocsa— Bölcske—Dunaföldvár közti 9,240 km. hosszú szakasznak törlése a törvényhatósági bizottság által is javasolva lett. 6. Az 1909 évre kijelölt és csak a múlt évben a tvh. úthálózatba . felvett sár szeutlőrincz—nagyszékely—miszla:—-pincze- helyi tvh. közút hidegvölgyi és forrásvölgyi 3,00 km. hosszú szakaszait. KÖZÉRDEK 1 —~~ “ ~ 7. Az 1909 évre kijelölt hőgyész—dóm j bóvári tvh. közút kurd — dombóvári esakaszál, | a Dombóvártól Somogy vármegye határszé- I léig terjedő 1 km. hosszú rész kivételével és j végül: 8. Ugyancsak az 1909 évre kijelölt és 1 a múlt évben a tvh. úthálózatból kihagyatni í elrendelt varsád—uzdi 10,200 km. hosszú útszakaszt. Az 1906 évre kijelölt kónyi—szántói; tamási—dombóvári és tamási—darányi tvh. közutak egyes szakaszainak kiépítése már elrendelve térén, újabb engedélyre nincs -szükség. Ezek figyelembe vételével a minisztérium megállapította, hogy a vármegye terű létén már engedélyezett 85,246 km. hosszú tvh. beruházási útépítkezésen felül, — mely törvényhatósági útszakaszok építési összköltsége 1.459,617 korona 49 fillérben lett megállapítva azzal, hogy abból a vármegye 717,000 koronát a köauti alapjában rendelkezésre álló felesleg terhére felveendő köl csönből köteles fedezni, — a törvényhatósági határozattal kijelölt útszakaszok közül és a miniszter által 1907-ben kiépíttetni elrendelt paks—kölesdi tvh. közút közbenső szakaszának bevonásával, a következő tvh. útszakaszok egészben államsegélyből építtessenek ki és pedig : 1907 vőben : 1. A paks—dorogi törvényhatósági közút 0—-12,993 km. szakasza. 2. A paks—kölesdi törvényhatósági közút 2,535-—17,165 km. közti szakasza. 3. K szekszárd—simontornyai, helyesebben bikácsi tvh. közút 26,3—32,7 km. közti nagydorog—bikácsi szakasza 6,400 km. hosszal. 4 és 3 alattival együtt a nagydorog •—györkönyi tvh. közút 3,050 km. hosszal, 1907-ben összesen 37,073 km. hosszban. 1908 énben : 1. A hőgyész—dombóvári tvh. közút 0—11,767 km. közti szakasza. 2. A hidjaapáti—szedres—medinai tvh. közút 0—6,280 km. közti szakasza. 3. A tabód—lengyeli törvényhatósági közút 0—16,420 km. közti tabód—lengyeli szakasza. 4. És a gyönk—hőgyészi tvh. közút 11,970 km. hosszban; 1908-ban Összesen 46,437 km. hosszban. 1909 énben : 1. A szekszárd—agárdi tvh. közút 0—2,450 km. közti szakasza. 2. A szekszárd—simontornyai törvény- hatósági „közút 42,763—45,063 km. közti, Czecze felé vezető végső szakasza. 3. A ' dunaföldvár—herczegfalvi tvh. közút 1,020 km. hosszban. 4. A szekszárd—várdombi tvh. közút összes kiágazásaival (sárközi utak) 17,500 km. hosszban. 5. A boüyhád—tabód—zombai tvh. közutat 10 km. hosszban. 6 A várdomb—alsónánai tvh. köztit kiépítetlen rész 1,340 km. hosszban. 7. A Bölcske községet a vasúti állomással összekötő tvh. ut 3,500 km. hosszban. 8. Es a hőgyész—dombóvári tvh. közútitól a Dombóvártól Somogy vm. határszéléig terjedő' szakasz 1 km. hosszban; 1909 évben összesen 39,110 km. hosszban. Ezen összesen 122,620 km. hosszú tvh. közút szakaszoknak építési költség összegeit, az illető útszakaszokra vonatkozó mü szaki és költség műveletek jóváhagyása alkalmával fogja a minisztérium megállapítani és a vármegyének rendelkezésére bocsájtani. A már engedélyezett és a most kijelölt útszakaszok kiépítésére szükséges államsegély összegek ellenében, a vármegye közúti alapjának tulajdonában levő 589,000 kor. névértékű, nem jövedelmező, h. é. vasúti , törzsrés'vények az állam tulajdonába áten- gedendők és annak idején majd az állampénztárba szállitandók. Magyarország selyemtenyésztése az 1906. évben. Húsvéti piros tojásként megkaptuk fíezeréclj Pálnak, a selyemtenyésztés miniszteri meghatalmazottjának ama nagyobb szabású jelentését, amelyet Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának álla- j potáról terjesztett a m. kir. földmivelésügyi kormányhoz. A Tolnamegyére való tekintettel készült hatalmas jelentés 237 oldalon a leg- j aprólékosabb gondossággal számol be a selyemtenyésztési ügy jelenjegi állapotáról. Jövő ; számunkban munkatársunk tüzetesen számol be a jelentés anyagáról, igy annak most csak egy pár szerabeöltőbb adatát szakítjuk ki. Az 1906. évben Magyarországon 103,350 i család foglalkozott selyemtenyésztéssei. Ösz- szesen 1.776,682 kilogramm gubót termeltek, melyért 3.045,157 korona beváltási ösz- szeget fizettek ki, úgy hogy a selyemiparral foglalkozók keresetével együtt az 1906. évi ! összes kereset 4.745,150 koronára rúg. 1880- tól 1906-ig bezárólag 70.701,227 korona selymet adtak el külföldön. Sajnos az elmúlt j óv nem volt kedvező a selyem tenyésztésre. J A tavaszkor és a tenyésztés- legfőbb idejében beállott hidegebb időjárás miatt 183 ezer kilogrammal kevesebb volt a termelés, I de igy volt ez Olaszországban is, ahol kerek 3 millió kilogrammal kevesebb gubót termeltek. Tolnavármegyében 1906-ban 65.640 I kgr, gubót termeltek, 113.129 korona érték- • ben. 1880 tói kezdve pedig 2,515.959 kor. j 20 fillért juttatott ez áldásos intézmény a legszegényebb néposztály zsebébe. Ha pedig ehhez a gubóbeváltó s petekészitő állomásokon, a szekszárdi selyemgyárban, a tolnai selyem- j fonodában az egyes tisztviselőknek kifizetett ; összeget is hozzávesszük, 7,215.238 korona 1 fillérre rúg az egész összeg. A tisztviselők fizetését is beleszámítva, a Szekszárdon 1880-tól kifizetett egész ösz- sz'eg: 3,808.460 korona 17 fillér. Gyönyörű, beszédes számok ! Wosinsky emléke. Wosinsky emléke mindjobban megihleti a lelkeket. Szobrára szépen folynak az adakozások. .Sorba jönnek tisztelői, barátai, paptársai. E héten a székesfejérvári muzeum igazgatósága küldött nagyobb összeget. Megható a kis Várdomb adakozása is, Romeisz Katus tanítónő 13 kor. 70 fillért küldött be hozzánk, amelyet rendeltetési helyére juttattunk. Rögtönzött gyüjtőivén adakoztak : Mc szaros né Györkő Zsófia, Holtz Lőr.inczne 2 2 kor., Molnár Dezső 1 kor. 50 fill., Schneider Emilia 1 kor. 20 fill., Darányi István 1 kor. 20 fill.. Herczegh Emília, Glück Márton, Holtz Ede, Romeisz Katus 1 — 1 kor., Schmidt Andor, Schmidt Lőrincz 50—50 fill , Willy Mátyás, Deutsch Ferencz 40—40 fill. Összesen 13 kor. 70 fiitér. Ezen kivül a következők küldtek még ( kisebb-nagyobb összegeket. Szeghy Sándor, Tenczlinger Lajos 10—10 kor. A ueszprénnnegyei muzeum gyűjtő ivén : Dr. Lada István. Jánosi Ágoston, dr. Palotay Ferencz 20—20 kor., Kánzli Dezső 10 kor,, Benácsek Béla, Laczkó Dezső 3—3 kor., Imre Elemér, Rhé Gyula 2—? kor. Összesen 80 kor. Bújó Pál főszolgabíró gyűjtése: Bajó Pál, Dús Dániel 5-y5 kor., Kliegl Béla, Purth Adolf, Zsigmond Elemér, Pápa}' István, Erdős Húsvéti BÁTER JÁNOS könyvképeslapok remek szép kivitelben, nagy választékban, jutányos áron kaphatók és papirkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-bazár.
