Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-30 / 13. szám
Szekszárd, III. évfolyam. 13. szám. Szombat, 1907. márczius 30. Kiadóhivatal: féter-nyomda, Kaszinóbazár épület As előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. HIRDHTéSEK 11 pj «tán y os a b b szám i tássa 1, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1035 szám. Ide küldendők a lapot érdekli összes közlemények. HUŐPIZHTÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 k., negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész írre előre beküldik : 5 kor. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Beimuuk «társak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. Föltámadás. Addig vedd sir ne boruljon, Por részed a porba ne hulljon. Míg nem szerettél a szived szerént! Míg nem csókoltál egy virágot, At nem ölelted a világot, S meg nem sirattál szenvedőt, szegényt! Addig az alkonynál ne szálljon Megtört szemedre a nagy álom, Mig nem voltak, gyönyörű álmaid! Mig az eszményért nem hevültél, llyés tűzszekerén nem ültél, Szállván, hová szent vágyad szárnya vitt. Addig ne lepjen meg enyészet, És'meg ne álljon szivütésed, Mig itt meg nem gyűlölted a gonoszt: A farizeusi gazságot, A lealázó szolgaságot Es a rút önzést, mely csak átkot oszt. Addig szivlángod ki ne égjen, Mint az áldozó nap az égen, Mig nem érzéd, mi a honszerelem !- Mig nem áldoztál a hazáért, Szabadságáért, igazáért, S nem esdél igy: áldás e nemzeten! Addig könnyű szárnyon ne menj be A magasságos tiszta mennybe, Mig a nagy Istent nem imádtad itt: Mig ama Szent nem járt levéled, Ki a föltámadás, az élet: A Megváltó, ki úgy áld s boldogít! Sántha Károly. Örök élet — feltámadás. Az öröktől fogva létező megalkotta az embert a földnek porából és saját maga lehelletét adta beléje, hogy éljen ; igy tanitja az őskönyv, a biblia. Életet lehelt tehát az élettelen anyagba, abba a testbe, mely éppen úgy épült és épül fel mind örök időkig, miként minden más anyag: az összes földnemek, kövek, növények, állatok a nagy mindenség mindent egybefoglaló vegyitő műhelyében és sorsa semmivel sem különb emezekénél: ideig-óráig valamely titkos erő összetartja, azután szétesik, szétbomlik, szétvegyül azokká az élettelen elemekké, amikből épült; porból vétetvén, porrá lészen. Ilyen élettelen anyagba lehelt az öröktől fogva létező lelket, életet önmagából ; tehát minden egyes emberi élet, minden egyes emberi lélek az ő lényének egy-egy részecskéje. A test oszlik, bomlik; a lélek, az élet marad. Az ember meghal, a lélek halhatatlan, mert része annak, aki volt, van és lesz. Csodálatos, hogy mikor az ember legelőször gondolkozott, első gondolata vétekre vezette a biblia szerint s a vétek, mint a gondolatnak első teljesítése, tévé őt a jó és rossz tudásának megismerőjévé. Ez a gondolat, ez a cselekvés, -ez a megismerés az az élet, melyet az öröktől fogva létező lehelt az emberi testbe, melynek első gondolata, első tette a vétek vala s reá következett a tagadás, a palástolás, elsimítás, a való igaznak elnyomása. Ámde nyomon követé ezt az öröktől fogva létezőnek kinyilatkoztatása a maga teljes erejével, teljes nagyságában. Ekkor ismerte meg az ember először az igazságot teljes erejében, ellenáll- hatlan hatalmában. Azóta térült-fordult az idő ezredéveken át s az ember egyenként és összességében ki tudja hány milliárd- nyiszor követte el az első vétket és tagadta meg, hogy cselekedte, hányszor igyekezett elnyomni az igazságot ? Azóta még csak egyszer nyilatkozott meg az öröktől fogva létező a maga teljes fényességében : akkor, amikor a csodás betlehemi éjszakán egy kisdedbe alászállott s ez felnövekedvén, hirdetni; kezdé magát az Igét, az TÁRCZA. Nagyszombati dal. Te, ki ggöngörködöl a rózsa nyílásban : Hiszesz-e, remélsz-e a feltámadásban ? Vágyak, érzemények leheroasztott ága Kivirul-e, lesz-e husvéti virága ? Csak a te szivedben ne nyílnának rózsák ? Csak a te tavaszod ne volna valóság ? Leltet-e ez ? mikor énnekem úgy látszik, Hogy szived igazán csak eztán virágzik ... Miért is ápolod kedves rózsafáid. Ha éltük nincs tovább, csak a hervadásig ? S mikor legteljesebb illatuk, virágjuk: A pusztulás éppen akkor jönne rájuk? Miért is fakad uj érzelem szivedbe’ : Ha mint a virág, oly rövid íltü lenne ? Minek is gondolunk mi annyit egymásra: Ha nem hinnénk még egy szép feltámadásba’ ?. LÚCIA. Wosinsky pohárköszöntői. Wosinsky nemcsak mint régészeti tudós és muzeuui szervező volt kitűnő, hanem szónoklataival is ügyeimet keltett. Sajátságos . hangsúlyozása, a pathosnak olykor fölösleges alkalmazása nem ébresztették ugyan azt a hatást, a mit különben tartalmas beszédei megérdemeltek volna; mégis a gondosság, a meíylyel szónoklatait kidolgozta, a beszédekben hirdetett magasztos erkölcsi elvek, s az ünnepélyes komolyság és a lendületes emelkedettség, mely előadását is jellemezte, a figyelmes hallgatót mindenkor lebilincselte. Egyházi szónoklatainak kéziratai, melyek négy hatalmas csomóban vannak össze gyűjtve, külön tanulmányt érdemelnek. De nemcsak mint egyházi szónok méltó a figye lemre, hanem kéziratban hátramaradt alkalmi beszédei és pohárköszöntői is kiválnak a szónoklatok közönséges, szürke tömegéből. Ezek a pohárköszöntők bizonyságai egyúttal annak is, hogy Wosinsky* sohasem lépett pongy*olán a nyilvánosság elé, még akkor sem, ha ez a nyilvánosság a legszűkebb baráti körből állott. Minden beszédét leírta Leirta azokat is, a melyeket az ovoda kisdedei, vagy az intézetek tanuló ifjúsága előtt mondott el ; leirta a legrövidebbet is, a melynek terjedelme alig több négy-öt sornál; s ennek a gondos előkészületnek kell tulajdonítani, hogy* soha ízléstelenséget, vagy értelmetlenséget nem mondott, a mi a pohárköszöntők mai áradatában nem tartozik a ritkaságok közé ! De leirt olyan beszédeket is, a melyek elmondására nem nyílt alkalma, s ezt a körülményt mindig odajegyezte a papír szélére; másrészt a legtöbbnél megjegyezte azt is, mikor mely alkalommal, s kinek a tiszteletére mondta el. >S e különböző alakú papírok halmazában, borítékoknak, hivatalos iratoknak, {magánleveleknek tisztán maradt oldalaira vetett jegyzetei között találhatók pohárköszöntőkre alkalmas ktilönféle bevezetések, a melyeket nyilván abból a czélbót készített, hogy váratlan esetekben se kelljen készületlenül szólnia. Tudvalevő ugyanis, hogy a legtöbb pohárköszöntő sorsát a bevezetésben alkalmazott ügyes vonatkozás dönti el, a mihez már igen könnyű hozzáfűzni az alkalom magyarázatát, s a mindig hatásos befejezést, a mely szerint valakinek, az ünnepeknek egészségére ürittetik a pohár. Sokszor úgy fogalmazta meg pohárköszöntőit, mintha valamely előtte elhangzott beszédre, vagy személyét felköszöntő szavakra válaszolna; máskor szabadkozik, hogy ő nem barátja a tósztoknak, mert nincs elegendő ékesenszóló tehetsége, s nem akarja a társaság kellemes hangulatát megzavarni. Ezek a kijelentések természetesen csak udvarias szólások, vagy alkalmas bevezetések. De egyébként is szívesen emelkedett szólásra, a mit bizonyít az eddig előkerült pohárköszöntőknek száma. Ezek szerint majdnem százötvenszer beszélt magyarul, s harminezszor németül; de hogy ez a szájn nem teljes, abban alig tehet kétség. A szóban forgó pohárköszöntők között vannak olyanok is, a melyek alig tűnnek ki a«közönséges tósztok egyhangú sorából, s a melyekben alig van egyéb, mint a sokszor hallott és agyoncsépelt közszólások különféle változatai. De ezekkel szemben nagy azoknak a száma, a melyek ügyes szerkezetükkel, 'elmés gondolatik zésük kel, finom humorukkal a legsikerültebb ilynemű beszédek közé tartoznak. Néha a hang komolysága, az érzület emelkedettsége jellemzi pohárköszöntőit, máskor szellemének szikrázó ereje, hasonlatainak meglepő ügyessége, az alkalomszerű vonatkozások csattanós közvetlensége teszik becsessé felszólalásait. Kérjük az előfizetések megújítását s a hátralékok szives beküldését. \
