Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-23 / 12. szám
1907. márczius 23. KÖZÉRDEK 9 «égnek. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület azzal a panasszal fordult hozzám, hogy egyes elemi iskolai tanítók tankönyvek, iskolai füzetek, rajz- és Íróeszközök eladásával foglalkoznak. Minthogy ez az eljárás a fennálló szabályokkal ellenkezik, a mennyiben az állami elemi iskolai gondnoksági Utasítás 81 szakaszának h. (ill. i.) pontjai, valamint a községi iskolaszékek számára kiadott Utasítás 109 szakaszának h. (ill i.) pontjai értelmében a tanítónak nem áll jogában a tankönyveknek, taneszközöknek, rajzés írószereknek a tanulók által való besser zésére bármi módon befolyni, legkevésbé arra, hogy a tanszerek melyik könyvkereskedő üzletében vásárlandók, az esetben pedig, ha az illető községben könyv vagy pa- pir kereskedés nincs, a tanitó a tankönyveket és tanszereket minden nyerészkedés kizárásával csak bolti áron bocsáthatja a tanulók rendelkezésére.: fölhivom a tanfelügyelőséget, utasítsa a tankerületéhez tartozó állami és községi elemi iskolai tanitókat, hogy tankönyvekkel, illetőleg taneszközökkel való kereskedéstől fegyelmi vizsgálat terhe mellett tartózkodjanak. Természetesen az idézett szakaszok i. pontja értelmében oly községekben, melyekben könyvkereskedés nincs, a tanitó vagy tantestület a tankönyveket a szükséges mennyiségben megrendelheti, de azokat nyerészkedés nélkül, bolti áron bocsáthatja a tanulók rendelkezésére. Végül félreértés kikerülése végett értesitem a tanfelügyelőséget, hogy a szegény tanulók részére kiszolgáltatandó ingyen tankönyvek tárgyában m. évi 52.512 sz. a. kiadott rendeletéin úgy értendő, hogy minden iskola úgy, mint eddig, az ő rendes könyvkereskedőjénél szerzi be köuyveit, illetve városokban, hol könyvkereskedők vannak, a szülők szerzik be az illető boltokban. Budapest, 1907. február 3. A miniszter helyett: Tóth s. k. államtitkár. Tornaverseny. A tanuló ifjúság tornaversenye május 26 án Székesfehérvárott fog megtartatni. Tanftgy. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1907 évi január hó 14-én 80731/1906 sz. a. kelt rendelete folytán a Markup Béla által készitett állatminta taneszközökre az iskolák figyelmét felhívom. Szekszái'd, 1907 évi február hó 15-én. Tihanyi, kir. tan., tanitóegyesületi elnök. Uj Ipariskolai szakfelügyelő. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a baranya és tolnavármegyei összes iparos- tanoncziskolák szakfelügyelőjévé 1907 inár- czius l étől 1908 —9-ik tanév végéig terjedő időre Flórián Ambrus győri állami ipari szakiskolai igazgatót rendelte ki. Államsegélyek. A közoktatásügyi miniszter a dunaföldvári községi jellegű, külön szaktanitós leány gazdasági ismétlő iskola vezetésével megbízott irgalmas nővérek tisz- telctdijára 1906/7. tanévtől kezdve öt évre évi 420, Szőtlősi János koesolai rk. tanitó fizetésének 800 koronára való kiegészítésére évi 180, Baloghné Magyar Laura faddi rk. tanítónő fizetésének kiegészítésére évi 145 korona, — Kreskay János faddi rk. tanitó fizetésének 800 koronára való kiegészítésére 50 K. —-A szekszárdi kereskedőtanonciskola számára az 1906/7. tanévre, 600 ko róna, — a dombóvári iparostanoncziskola részére az 1906/7. tanévre az országos ta- noncziskolai alapból 1000 korona államsegélyt utalványozott. — Az ozorai r. k. iskolánál újonnan szervezett VIII. tanítói fizetésének 800 koronára való kiegészítésére 1906. nov. 1-tői évi 700 korona államsegély utalványoztatok. Ezen állomáson Ábrahám Hermin oki. tanítónő működik. — A szekszárdi iparostanoncziskola számára az 1906—7. tanévre 1200 korona, Komád Jakab dunaföldvári rk. tanitó I-ső évötödös pótlékának fedezésére évi 100 korona, Faragó Mihály tolna- némedi-i ev. ref. tanitó fizetésének 800 koronára való kiegészítésére pedig évi 585 koronát, a paksi iparostanoncziskola számára as 1906—7-ik tanévre 800 koronát, a bonyhádi iparostanoncz - iskolának az 1906. és 1907 ik tanévre 800 koroDa, — a tolnai iparostanonocziskolának 1200 korona, Horváth Erzsébet szekszárdi rk. tanitónő fizetésének 800 koronára való kiegészítésére pedig 1907. január 1-től évi 20U korona államsegélyt utalványozott a miniszter Uj kereskedötanonez iskolai szakfelügyelő. A m. kir. vailás- és közoktatásügyi miniszter a szekszárdi kereskedő-tanonczis- kola szakfelügyelőjévé 1907 márczius 1-től 1908—9-ik tanév végéig terjedő időre Kirchner Béla vallás- és közoktatásügyi minisz teriumba szolgálattételre beosztott felső kereskedelmi iskolai főigazgatót rendelte ki. Nyugdíjigény kelycsbitó*. Ive ics Pálné szül. Mutschenbacher Mariska tamási i rk. tanítónő nyugdíjigénye 740 koronára helyes- bittetett. Özvegyi segélypénz folyósítása. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter néhai Szabó György volt kölesdi ág. hitv. ev. el. iskolai tanitó özvegye s/ul. Zathu- reczky Etelka részére 547, négy kiskörű árvája részére pedig 364 korona 66 fillért, vagyis összesen 911 korona 66 fillért utalványzott május 1 töl, a bonyhádi kir. adóhivatalnál. Nyugdijazá-i felhívás. Felhívom tan kerületem azon tanítóit, kik magukat ez évben nyugdijaztatni óhajtják, hogy nyugdíjaztatási í kérvényüket a «Néptanítók Lapja» 19U5. évi í 22. számban leirt módon és okmányokkal felszerelve hozzám április végéig térjesszék be, mert ellenkezőleg kérvényük a kellő időben elintézést nem nyerhet. Szekszárd, 1907 március 15. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő. Nyugdíjigény felem elés. Hamalyákné Jablonkay Katalin a dombóvári állami el. iskolai tanitónő nyugdíjigénye 1,300 — Fridiik Klára Jusztina, tamási i rk. tanitónő nyugdíjigénye 720, -— Molnár Paula, tamási-i rk. tanitónő nyugdíjigénye 740, és Fails Irén, dombóvári állami tanitónő nyugdijigénye 1,300 koronára emeltetett fel. MULATSÁGOK. A gyűnki kaszinó 1907 évi április hó 14 én saját helyiségeiben (Hilbert szálloda) füzértánczczal egybekötött társasestélyt rendez. Belépti dij személyenként 2 kor., családjegy (4 szeméiyre) 6 korona. Kezdete 8 órakor. Műsor az estélyen lesz kiosztva. GAZDASÁG. Baromfi tenyésztés. Ezidőszerint minden országnak első érdeke : a belterjes gazdálkodás, máskülönben í leszorul a többi népek versenye következté- ] ben azon helyről, mely őt méltán megilleti. Kiváltképen áll ez hazánkra, mely minden terményével kell, hogy versenyképes legyen I más népekkel szemben, s azt bátran teheti 1 is, hisz ahhoz meg van a kedvező földrajzi I helyzet, értelem és szorgalom. A mi hiányzik az talán a vezetés. Egyik kiváló fontosságú kereskedelmi j czikk a baromfi, melynek tenyésztése sajnos hazánkban eddig igen elhanyagolt állapotban j volt, a mi abból tűnik ki, hogy hosszú éve- ' ken át a baromfi tenyésztés fejlődésére igen kevés gondot fordítottunk, sőt mint helyben tapasztalható, újabban visszaesés látható, a mennyiben a törpe török tyukfajt előszeretettel tenyésztik. Földművelésügyi kormányunk a helyes : irány elérése végett újabban a legjobbnak bevált Orpington angol tyukfajt karolta fel és annak szaporítását úgy a gödöllői minta baromfi tenyésztésében nagyban űzi, valamint annak tenyésztését sok helyen támogatja, ezzel el akarván érni azt, hogy a hazai tyukfajtánk — a mely különben kitűnő anyag, de testnagyságra nézve kicsiny — feljavitassék. És ebben igen bölcs előrelátás I nyilvánul, mert alig hinné el valaki, de mégis úgy van, hogy az utóbbi években sokkal több millió értéket kaptunk baromfi és tojás kivitelünkből mint gabonából, pedig mi ez időszerint annak csak kezdetén vagyunk, mi abból is kitetszik, hogy Németországban — hová a legtöbb baromfi és tojás lesz kiszállítva — azt sem tudják, hogy magyar baromfi került piaczukra, mivel árunk csak másodrendű; hogy lenne tehát a helyzet, ha mi elsőrendű árut szállítanánk, melylyel a jelenlegi kivitelünket 3—4-szeresre emelhet- nök, s a mi fő, jobb árakat érhetnénk el. Ehhez csak a faj megválasztás terén egy kis értelem és a tenyésztés terén szorgalom és igyekezet kellene. Ezúttal eszembe jutott a szentesi polgár esete, a ki tavasszal beszegődött kubikosnak (a legjobban fizetett napi kereset) felesége otthon maradt és liba tenyésztés, vevés és töméssel foglalkozott. Midőn ősszel haza jött az ember: elszámolt keresetével, akkor előállt a felesége és az is kimutatta, hogy mennyit keresett; hát bizony ezúttal az asszony lefőzte az urát, mert jóval több be-' vételt tudott kimutatni. A piaczra kerülő baromfi anyagnak olyannak kell lenni, a milyet a fogyasztó leginkább megkíván. Első sorban a nagytestű, fehérbőrű, finom és jói'ajü bus, barna szinü tojás, mert külföldön a fogyasztó előnyt ad a barna szinü tojásnak, úgy vélekedvén, hogy az nem raésztojás. Az angolországban tenyésztett és nálunk nagy előszeretettel felkarolt Orpington tyukfajnak tulajdonságai azok, a melyért a baromfi tenyésztők légin kább lelkesednek (Kubinyi Béla tenyésztő most hozatott Angolországból egy kakast 400 koronáért). Egy kihizott orpington kakas 6—6V2 kgr. nyom, tyúkja 4 kgr. körüli, igen szelid természetű, jól hizik, a mi éghajlatunk alatt elég edzettnek bizonyult, jó tojó, 180—200 barna tojást tojik évente, a mit eddig más tyukfaj nem ért el. Jó kotló, csibéit jól vezeti, s azok elég edzettek, gyorsa« nőnek. Némi hátránya (a mi bizonynyal a tenyésztés által való kényeztetés kifolyása) hogy nem annyira keresi eleségét mint inkább a készet várja, de ebbeli fogyatékossága megszűnnék, kitűnő magyar tyúkkal keresztezve a legjobb eredmény éret- i nék el. Ezek folytán azon tanácsosai szolgálnék vidékünk gazdasszonyainak, hogy igyekezzenek egy orpington kakast tyuktenyésztésük részére beszerezni és a tyuktenyésztést minél belteijesebben művelni, hogy igy mint a szentesi asszony : férjük jövedelmét ha nem is túlszárnyalni, de megközelíteni igyekezzenek. Kamarás Béla. Szerkesztői üzenetek. B. J. Gyünk. A kivándorlásról irt csikkének közlésével várnunk' kell, mivel egy czikk most is ezzel foglalkozik. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tekintetes Szerkesztő Ur! Alábbi soraimnak a „Közérdekében, közérdekből való szives közlését kérem. Kölesden az országos vásár két begy között van egy teknő alakú helyen. Közó- 1 pen keresztül szelve egy folyton csergedező patakkal; nyugati oldalon a ló és kirakodó, a keleti oldalon pedig a szarvasállatok vásárja. Igen sokszor — 100 meg 100 esetben — keresztül kell menni egyikről a másikra, de — itt a bökkenő — mert a patakot vagy át kell tudni ugorni, vagy térdig belelépni & pocsolyába, vagy sokszor ugrás közben a közepébe ugorni, pedig mind a kettő igen kellemetlen; szitkozódás átkozódás hallik végig. Közérdeket vélek szolgálni, ha felhívom a község elöljáróságát, hogy ha már vásár joga van, szolgálja a vásározó közönség kényelmét és ezt annyival inkább meg-
