Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-09 / 10. szám
8 KÖZÉRDEK 1907 márczius 9. emelésre vonatkozólag az 1908. évi rendes közgyűlés elé oly javaslattal járuljon, mely lényegileg csak az alaptőkének — 1908 tói kezdve való — felemelését és a tartalékoknak csupán aránylagos megerősítését czélozza. 2. Ha az 1. alatti indítvánnyal szemben az igazgatóság indítványa fogadtatnék el: mondja ki a közgyűlés, hogy az 510 K.-ban kibo- csájtandó részvényeket elővételi jogon a régi részvényesek 1907. deez. 1-től kezdődő 4 részletben egy év alatt űzethetik be, a II.— IV. részletek után 1908 január l-től számított 5°/o kamatokkal, az 1898 január 1-ig történt befizetés után azonban kamat nem jár. Leopold K. szükségesnek tartja az alaptőkék felemelését, annál is inkább, mert az uj kereskedelmi törvényben előreláthatólag ki fog mondatni, hogy a pénzintézetek mennyi alaptőke mellett, mennyi betétet fogadhatnak el. Az igazgatóság javaslatát egész terjedelmében elfogadja, mert az igazgatóság ismeri legjobban az intézet viszonyait. Örffg L. reflektálva dr. Haidekker felszólalására, kijelenti, hogy hat millió va gyónnál rendelkező és 21 millió forgalmat lebonyolító intézetnél fél millió mobille-tőke szerinte nem sok, sőt a gondosság ily arányú mozgó-tőke fenntartását meg is kívánja ott, hol 5 millió betét-állomány van. Az egész országban, de megyénkben is mindenütt emelik a pénzintézetek alaptőkéket, annak kitolását, vagy elodázását a dr. Haidekker által felhozott részletkérdések miatt nem helyesli. Leopold S. Haidekker Bélának ama aggályait, hogy mi fog az 1907. évi nyereség feloszlatásával történni, alaposnak nem tartja, mert a legnagyobb valószínűség szerint az uj részvények a régi részvényesek tulajdonába mennek át. I)r. Haidekker B. kijelentvén, hogy az igazgatóság iránt a legnagyobb bizalommal viseltetik, az alaptőkék felemelését nem ellenzi, de javaslatát fenntartja és elfogadásra ajánlja. Dr. Steiner L. hosszasabban felel dr. Haidekker felszólalására és kifejti, hogy miután az alaptőkét a kereskedelmi törvény intézkedései szerint többel, mint 200 koronával emelni részvényenkint nem lehet, az igazgatóságnak pedig nem czélja, hogy sok részvényt bocsásson ki és igy az üzleti hasznot nagyon szétforgácsolja, az 510 koronából 310 koronát a tartalék-alapokra kell fordítani. Szerinte a részvényesekre és az intézetre teljesen mind- ! egy, hogy mily alaphoz csatoltatik a tőke, mert azok közt csak a veszteségek leirásá- ! nál tesz a kereskedelmi törvény is különbséget. Az annuitásos kölcsönök, amelyek hosszú időre kötik le a tőkét, teszik igen szükségessé az alaptőkék emelését. Bod a V. kijelenti, hogy számítása szerint a részvények belértéke nem 505 kor. 85 fill., mint az igazgatósági elnök kijelentette, hanem csak 480 korona. A régi részvényeseknek, akik az intézetet fenntartották és | tőkéikkel a mai fellendüléshez vezették, érdekeit kívánja szolgálni azzal, hogy 510 ko- ! rónánál olcsóbban adassanak nékik a rész vények. A tőkék felemelését helyesnek tartja, sérelmes szerinte azonban az, hogy a már ; czius hó 30-ával befizetendő 110 korona után kamat nem fizettetik és drákói szigorúnak tartja a kereskedelmi törvény 169. §-ában megengedett intézkedés alkalmazását. Orffi) L. szerint Boda Vilmos számítása téves, mert a részvény belérték meghatározásánál az 1906. évi nyereségből az alapok dotálására fordított összegeket figyelembe nem vette. Az uj részvényeket a valódi értéken alul kibocsájthatóknak nem tartja, igy is előnyösen jutnak 510 koronával a régi részvényesek az uj részvényekhez, melyeknek forgalmi értéke 600 korona lesz. A befizetett tőkék kamatoztatása részletkérdés. A befizetést szankezióhoz kell kötni, mert különben a jegyzéssel elvállalt kötelezettség ílluzo- rius lenne, a befizetések eredménye pedig bizonytalan. Schneider J. BodaV. és Haidekker B. felszólalására reflektál. Boda Vilmossal szemben azt bizonyítja, hogy a régi részvényeseknek érdeke nem abban csúcsosodik ki, hogy olcsón jussanak uj részvényekhez s igy a forgalmi értéke a kibocsájtandó uj részvények- : nek lenyomassák, hanem abban, hogy az uj részvények kibotsájtása után se legyen 1—1 j • részvényre eső vagyon-hányad kisebb, mint a részvény-kibocsájtás előtt. A kereskedelmi törvény és az alapszabály rendelkezései szerint az évi nyereményből az alaptőkék gyarapítására fordított összegből az uj részvény t-jegyző bőségesen kárpótoltatik 110 korona után 9 hónapig nem élvezett kamat- jövedelemért. Dr. Haidekker Bélával szem- ) ben kifejti, hogy oly egyesekért, akik jogink érvényesítését elmulasztják, (első indítvány ezekre czélozhat csak) és abból vagyoni hátrányt szenvednek, mert a részvények forgalmi ára az 1906. évi zárszám- j adás szerint határoztatik meg, a részvények J kibocsátásának fontos kérdését elodázninem le- j hét. Hiszi, hogy az uj részvényekből befolyó ! 400.000 korona tőkének előnyös elhelyezésére az igazgatóság módot fog találni s igy a mozgó-tőkék felhalmozásával az intézetet kamatveszteség nem éri. Az igazgatóság javaslatát egész terjedelmében elfogadja. Szeremley L. a 110 K, kamatozását I óhajtja, mert a nem kamatozást sérelmesnek j tartja. A vidéki részvényeseknek a befizetésre való Írásbeli felhívását indítványozza és a ! keresk. törv. 169. §. alkalmazását indokolat- j lan szigorúnak tartja. Dr. Steiner L. szerint, j ; ha a befizetett összegek elvesztése nem lenne í I kimondva, akkor az intézet esetleg tabula | rása előtt állhatna, több részvény jegyzése j visszamaradhatna, amelyen bár uem valószínű, ! de lehetséges, hogy az intézetnek veszteség- j i gél kellene túl adni egyes részvényt jegy- ' zők hanyagsága, vagy nem fizetése miatt. Dr. Leopold K. a 169. §. megengedett j j szigor alkalmazását helyesnek tartja. Leicht L. a 110 koronának kamatoz- | tatását ellenzi, statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a tiszta nyereségnek az alapok ! dotálására fordított összegéből (15 kor. részvényenként) bőséges kárpótlást talál a 110 koronát befizető. Többen nem kívántak általánosságban a javaslathoz hozzászóltam és igy az elnök féltett kérdésére az igazgatóság javaslatát (olvasható a hirdetmények közt) álta- | láno88ágban elfogadták, az 5 pont kivételével. Az 5 pontnál Leopold S. és Spányi L. inditvá- I nyára Boda és Bodnár hozzászólása után, J miután Oijjy L. az igazgatóság nevében kije- 1 lentette, hogy nincs ellenvetésük, hogy a 110 | K. 1907. április l-től deezember 31 ig 4°/o kai kamatoztassék, a 110 K. befizetés kamatoztatása mondatott ki. Az idő előre haladottsága miatt elnök az ütést délután 2 óráig I felfüggesztette. Délután az alapszabályok } módosítása tárgyaltatott, mikor is többek hoz- I zászólása után csekély módosítással az igazgatóság javaslatai fogadtattak el. EGYLETEK, TÁRSULATOK Felolvasó estély. A szekszárdi róm. kath. olvasókör múlt vasárnapi felolvasó es- i télye kitünően sikerült. Haugh Béla főgim- j uáziumi tanár tartott felolvasást „Hazafiság j és Szocziálizmus“ czimmel Magyaros stilja, ! hazafias, szellemes jó előadása élvezetet nyújtottak a nagyszámú közönségnek. Szavaltak : | Marion István, Vend! Gyula, Tóth Pál és Taksonyi János. Felolvasás után Szabó Géza elnök istnertette a franczia katholiku- ! sok helyzetét. A pápához szóló, s a kör tagjai által aláírandó hódoló feliratot Tóth ! Pál olvasta fel. A holnapi felolvasást dr. j Kramolin Gyula orvos tartja „A földmives j lakása“ czimmel. Közgyűlés. A szekszárdi ev. ref. olvasókör 1907 év márczius hó 10-én rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: 1. Elnök választás. 2. Netaláni egyéb indítványok. Társas vacsora. Múlt szombaton a szekszárdi kereskedelmi kaszinó társas vacsorát rendezett a kaszinónak a „Szekszárd Szállóban“ levő helyiségében. A kitünően sikerült vacsora felett felköszöntőt mondtak : Leicht Lajos, Boda Vilmos, dr. Müller Fe- rencz, dr Kramolin Gyula, Sarkadi Andor, Kreutzer Károly, Leiter<dorfér Aurél, Spitzer Sándor és Telkes Izidor. TANÜGYI- HÍREK. Kinevezés. A közoktatásügyi miniszter Paráté. György paksi állami poigári iskolai igazgató-tanárt, Farkasné Harsányi Mária hódmezővásárhelyi, Szentkereszty Jolán szekszárdi községi polg. isk. tanárnőt és Polgár József szekszárdi közs. polg. isk. tanárt a IX. fizetési osztályba nevezte ki. Tani tó választások. Günther Jakab rk. osztálytanító a budapesti József árvaházba felügyelő tanítónak, — Deutsch János érté- nyi rk. osztálytanító Kőhalomra tanitónak válaszatott meg. Magánvizsga. A szekszárdi polgári fiúiskolában a husvéttáji magánvizsgálat már- czius hó 23-án fog megtartatni. A szekszárdi polgári leányiskolában pedig folyó hó 22 én. Iskolalátogatás. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő e héten az ozorai és környékbeli iskolákat látogatta meg. Iskola bezáratás és megnyitás. A kistormási ág. ev. el. iskola 3 alsó osztálya bezáratott. — A sárszentlőrinczi ág. ev. elei ni iskola pedig megnyittatott. Uj iskola. A regölyi rk. hitközség herczeg Eszterházy és a regölyi politikai község áldozatkészségéből a leányiskola (zárda) épületét megnagyobbittatta, egyik oldalát emeletre építtette, igy most leányiskolája szép tágas és kényelmes. Özvegyi nyugdíj. Néhai Baján Lajos decsi ev. ref. volt tanító özvegyének 608, néhai Szabó József szekszárdi volt ev. ref. tanító özvegyének 11>07. május 22-től évi 562 korona nyugdíj utalványoztatott. Tanügyi hírek. A m. kir. vallás és közokt. min. Magyar Laura faddi rk. tanítónő fizetésének 800 koronára való kiegészítésére 145, Bauer Károly závodi rk. taniónak 1. korpotlékára 100 K. államsegélyt utalva nyezott. Iskola megnyitás. A bölcskei iskolák újból mpgnyittattak, miután a járványos betegség megszűnt. Iskolaszékek megalakulása A pári i rk. iskolaszék alakult. Elnök: Varga Manó és Rauh István, jegyző:'Maráth Bálint s gondnok: itj. Binder József lett. — A simon- tornyai rk. iskolaszék 3 évre újra alakult. Egy- házi elnök : P. Katus Konstantin, világi elnök: Lukács János, jegyző: Takács Ferenc/. és gondnok : Fodor Imre lett. Állami óvóda Dombovárott. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Tihanyi Domokos kir tanácsos, tanfelügyelő pártoló felterjesztésére kimondotta, hogy hajlandó Dombóvár kisdedóvási ügyét állami alapon rendezni, azaz a meglevő községi óvódát állami kezelésbe venni s tekintettel az óvókötelesek nagy számára, még egy uj állami óvódát szervezni. így tehát legközelebb Dombovárott és Gyünkön uj állami óvóda lesz. Pályázat. A Csáktornyái és bajai ta- nitóképzőintézetnél a gyakorló iskolai tanítói állomásra, -— továbbá a halmii állami óvónői állomásra a „Hivatalos Közlöny“ f. évi 5. számában pályázat van hirdetve. Szerkesztői üzenetek. Többektől bocsánatot kérünk, hogy dolgozataikat itt hevertetjük. Rengeteg anyag vár közlésre s lapunk terjedelmét nem fokozhatjuk. P. P. Czikó. Köszönjük, felhasználjuk. M. F. Baja. Nagyon köszönjük. Jövő számban jön. Hanem a felolvasás nem jutott el hozzánk. K. I. Tevel. A.W. apróságok később jönnek, még mindég aktuálisak lesznek. B. A. Köszönjük. A jövő számig elolvassuk. Hisszük, hogy jó lesz. R. Gy. K. Tormás. Lehetetlen volt e számba beszorítani ! Kis bácsi feljegyzéseiből. Kérünk többet is, majd hozzuk. HIRDETÉSEK. Kiadó lakás. Az Urtika-féle házban (Flórián- utcza) 1300 házszám alatt 4, esetleg 6 utczai szobából álló lakás márczius 15-től kiadó. n _q.
