Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-03-09 / 10. szám

KÖZÉRDEK J 907. márczius 9. utat, mert a duhajkodó legények megfúrna dásainak uton-utfélen mindenütt ki vannak téve Csendőrségi ránczbaszedés kellene a földváriaknak, ha már a rendőrséget — épen «sekély hatalmánál fogva — oly kevésre respektálják. Nem lehetne a felsőbb ható­ságoknak valamelyes intézkedéseket tenni a szegény adózó közönség személybiztonságának megvédése érdekében i Az állatok egészsé­gének biztosítása czéljából a legmesszebb menő intézkedések tétetnek meg; talán az emberek is megérdemelnének annyi figyelmet, hogy az elvadult duhaj legényektől az életük megvédelinezte8sék ? — A zsidók főrendi képviselete. Köz­életünk jelese, Burial Béla, kir. kamarás először lapunkban pendítette meg a zsidók főrendi képviseletét. Indítványára Tolna vár­megye törvényhatósági bizottsága törvény alkotását sürgette a kéviselő háznál, bogy mint a többi elismert vallásfelekezet, ózon­képpen a zsidóság is képviseltessék a főrendi­házban. A kérvényi biz. vármegyénk ké­relmét nem tartotta ugyan teljesíthetőnek, mert a zsidó felekezetitek nincs országos szer­vezete, Bakonyi Samu azonban arra hivat­kozva, hogy a recepciónak természetes kö­vetkezménye a jogegyenlőség és igy a főrendi képviselet is, a függetlenségi párt nevében azt indítványozta, hogy a tolnai föliratot ta­nulmány-ozás czéljából adják ki a kormány nak Bakonyi indítványát, a mely mellett Rátkay László, Batthyány Tivadar gróf és Ugroil Gábor, ellene pedig Buzátli Ferencz és Hencz Károly szólalt föl, nagy többség gél elfogadták. — Névváltozás. Friedrich Károly györ köuyi illetőségit budapesti lakos családi ne­vét „Kőszegi“-re változtatta. — Tilos a korcsma vasárnap. Értarcsa község képviselő-testülete kimondotta a korcsmáknak vasárnapi zárvatartását. Sokáig éri utói még Magyarország a kis Ertarcsát! — Vásár. A dunaszekesői országos állat- és kirakodó vásárt folyó bő ll-én, a bátaszéki vásárt pedig 18-án tartják meg. — Színészet Pakson Kerényi Ignácz színtársulata e hó 2-án Rákosy Jenő „Mag­dolna“ czimű hires paraszt drámáját adta elő Kerekényiné Emilia jutalomjátékául. A szín­ház zsnfolásig megtelt, Kerekényiné Emiliát, ki „Magdolna“ főszerepét pompásan játszotta, többször kitapsolták. Tisztelői pedig értékes ajándékkal lepték meg. Színre került még a héten a „Próba házasság“, „Kis baba, vagy egy becsapott anyós“, „Nők az alkotmány­ban“, végül a „Dolovai nabob leánya“ Rét- helyiné T. Aranka és Réthelyi (időn juta- lomjátókául. A szinliáz tömve volt s a két jutalmazottat igen értékes és szép emléktár­gyakkal lepték meg. A szinsársulat vi ág­vasárnapig marad Pakson. — A legnagyobb takarmányrépa ter­mések. Elmúltak azok az' idők, amikor a gazda már azzal is meg volt elégedve, ha csak nagy mennyiségben termett takarmány­répája. Ma már a legkisebb gazda is tudja, hogy nem abban áll a répa értéke, ha tele rakja a jószágnak a beleit, hanem arra kell a fősulyt helyezni, hogy mekkora tápértéke van a répának. Hogy nagy tápértékkel biró répát nyerliessiiuk, szükséges, hogy a mag nem dugványokról, hanem legalább 4—8 kiló súlyú anyarépákról termelt legyen, ezek pedig tápértékükre nézve a leggondosabb módon egyenkint, vegyileg megvizsgálva He­gyenek. Jelenleg nem létezik más ezég a budapesti Mautliner Ödön cs. és kir. ud­vari magkereskedéséu kivid, mely ily nagy gonddaL termesztett répamagot hozna forga­lomba. Ezen répamag emellett még impreg­nálva is van, mi által sokkal gyorsabban kel ki és a rovaroknak is ellentáll. Ajánlatos tehát, hogy csak Mauthner-féle impregnált csillagjegyü répamagot vessünk, a csekély árkülönbözet százszorosán megtérül a biztos és nagy termés révén. — Cselédok, akik gazdájukat lopják. Jáger János dunaföldvári vendéglőst cselédjei már éve óta lopták, mit azonban észre soha­sem vett. A folyó hó első napjaiban azonban Révész István dunaföldvári községi rendőr- j őrmesternek sikerült a gazda cselédjeit a lopás előkészítésének munkájában rajta fogni. A cselédek Csillag János lakatossal a kasz- száklioz álkulcsokat csináltattak, s a lopott pénzből bizonyos összeget a lakatosnak adtak. A nyomozásban már többször kitűnt rendőr­őrmester vallatóra fogta a mestert és a cse­lédeket, kik mindent bevallottak s most a kir. járásbíróság fogházában vannak. Boldog gazda, kinek annyi a pénze, hogy évekig nem veszi észre a tervszerű lopást! . . . — Elfogott tolvaj. Liszai Rezső, 14 éves suhaiicz, budapesti lakos, a múlt nyáron megtartott gyönki vásárban Knauf János, diósberényi lakos zsebéből 390 koronát ellő- : pott A csendőrség a tolvajt elfogta s a j szekszárdi kir ügyészséghez bekísérte, ahon­nan a tárgyalás után szabadon bocsátották. Mikor azután a büntetését kellett volna le­tölteni, ismeretlen helyre szökött. A buda­pesti államrendőrség azonban elfogta s Szek­szárdiba kísértette. — Rendőri hirek. Szurkálások. A sorozás előtti éjjelen két helyen is volt véres verekedés. Schafler Jakab korcsmájában Szereinlei Szabó József szurkolta meg Csötönyi Ferenczet, Molnár János napszámos pedig Feliér Imre boltőrt szarkáit» meg súlyosan, úgy hogy kórházba szállították. Fehérnek reggel a sorozásra kellett volna mennie, de sebesülése miatt képtelen volt ott megjelenni. — Cs. Kovács Jánás bölcskei lakos február hó 25 ón Kiss Rudolf bölcskei lakost késsel oly sulyosan megszurta, hogy ennek folytán hossahb ideig nyomhatja az ágyat. A csendőrség a tettest a dunaföldvári járásbíróságnak feljelentette. — Bognár Fe­rencz várongi lakos, mostoha anyját, mert ez őt rendetlensége miatt korholta, úgy el verte, hogy gyógyulása legalább is két hetet fog igénybe venni. -— Schwartz Ábrahám bonyhádi lakos zárt bódéjából 2 drb. hízott ludat Kscheid József csavargó ellopott s Gál Péternek eladta. Kscheid lopásból él s az ellopott holmikat Gálnak szokta eladni. _ CSARNOK. A tuberkulózis. A budapesti Uránia-szinliáz, a budapesti Erzsébet-sza- j natórium és a düsseldorfi Liesegang ezég 115, diapo- sitiv-vetitett képével illusztrált felolvasás czéljára irta és a szekszárdi múzeumban 1907 január 6-án felolvasta : Dr. Kramolin Gyula. IX. Divatba jött a Riviéra (a földközi tenger éjszaki partjának Genovától Marseilleiq terjedő része) számos gyönyörű helyével, ] Monta-Carló, ahol azonban sok beteg ott- j hagyta inár gyógyulására szánt pénzét a csábitó erejű, hires játéktermekben s maya duplán letörve vánszorgott haza meghalni; ott van a kies fekvésénél fogva nevét méltán megérdemlő Beaulieu. A vastltak fokozatos elterjedése és a forga­lom emelkedése egyre könnyebben hozzá terhelővé tette e paradicsomi vidéket a leg­távolabbi országok számára is és a nagy idegenforgalom karöltve az élelmes kon- kurrencziával mind több és több kolóniát teremtett, melyeknek száma ma már— légió! Ott virul a pompás tengerparti sétányá­ról és sokféle kirándulásairól nevezetes Cannes, a eameváljáról hires Nizza, melyet i egy szellemes ember Párizs téli kórháza- j nak nevezett el, a gyönyörű Mentone és végül a főleg Frigyes német császár beteg- | sége óta ismeretes Sun-Remo. E helyeknél jóval nyugodalmasabb Corsica szigete és jóval melegebb Sicilia, mely azonban forró égöve daczára árnyas helyekben sem szűkölködik. A nagy anyagi áldozat, amit a kiteie- lés e drága, világforgalmi helyeken igényel, mind kívánatosabbá tette olyan téli klima­tikus helyek megteremtését, melyeket áraik és csekélyebb távolságók a középosztály számára is könnyebben hozzáférhetővé tesz és ma már ilyenekben sincs hiány. Elég Abbáziát, Meránt, Arcót, Lussin-piccolót és a valóban enyhe égalju Rágását említe­nem, melyek mind monarchiánkban fekszenek s ha klimájok nem is éri el a Riviéráét vagy Siciliáét, mégis a tüdővészes ember­nek sokkal alkalmasabb téli tartózkodást nyújtanak, mint a mi szeszélyes éghajlatunk. A legfelsőbb tízezer pedig, melynek exclusiv lelkét a nizza-, monte-carlói világ kissé keveri, gyakran kalandor-népe. nem ritkán bántóan érinté, lassankint még jobban délre, Madeira szigetére, vagy egészen át Afrikába, sőt a Kanári-szigetekre vonult, ahol — főleg a legjobban megközelíthető Algír és Egyiptomban — e kereslet kö­vetkeztében szintén fényes telelő állomások keletkeztek. Fejlesztő az utóbbi helyek g)ógyértékét a szomszédos Sahara-siva­tag szinte izzó, száraz levegője, az u. n. »sivatag-kiima«, mely a tüdővész bizonyos — szorgosan megválogatandó — esetei­ben még sokkal hatásosabbnak bizony ul. mint az enyhén meleg, sós párákkal lelt középtengeri éghajlat. A Louksor hotel Kairóban, az ő gyönyörű pálmakertjével, télen át igen nagy számú tüdőbeteg idegen­nek nyújt helyet és vele minden tekintetben versenyez a Sbeapeard-száüó i-mpoz os teraszával. Magában Kairóban elszórva a legnemzetküzibb társaság várja beteg tüdejének gyógyulását és ezen európai menekülteknek kedvencz sétahelye a rend­kívül dús növényzetű, pompás levegőjű Esbekije-kert. A hajón való utazgatás is a gyógyitó tényezők közé tartozik, mi sem biztosítván annyira a tiszta, pormentes leve gőt s a tüdőknek ezzel járó kímélését; ezért a Cook féle utazási vállalat külön hajó­kul járat ezen czélra a Níluson, melyek a betegeket messze, egész Assuailig felviszik . Juha doktor különben már a mi Dunánkon is megkísérelte ezt egy tüdő vészes betegével, huzamosabb ideig járatván vele nyáron a budupest—orsovai utat és a kísérlet állítólag teljes sikerre vezetett. Mindezen meleg, klimatikus gyógy helynek azon feltevés adta meg annak idején a létjogosultságot, hogy az — kap­csolatban a pihenő dologtalan életmóddal a tüdővészt egymagában is meggyógyít­hatja. Azonban — bár a beteg tüdő kímé­lése és a folytonos meleg igen gyakran tényleg jóhatá«.unak bizonyult — lassankint az árnyoldalakról is lerántó a leplet a tapasztalat. Rájöttek, hogy az otthonától való óriási távolságok, a teljesen idegen környezel, az élet- és táplálkozási viszonyok idegenszerűsége, az ehhez való alkalmazko­dás nehézségei sokszor igen nyomasztólag, csügyesztőley hatnak a betegre; azonfelül a meleg nagyon el is puhította őket, minek következtében — hűvösebb hazájokba vissza­térve — nagyon gyakori és rohamos volt a visszaesés; hozzájárult annak a megfonto­lása, hogy nyugalmat, pormentes, tiszta, sőt balzsamos levegőt közelebb is tudunk nyúj­tani nekik, csak fel kell keresni a fenyves, üde bérczeket, ahol az egyenletes, mérsé­kelten hűvös subalpin kiima jobban megedz- heti és hozzászoktathatja érzékeny, beteg tüde jöket az »otthona« változékony időjárásáh >z. Ennek a mérlegelése költé életre a nyári klimatikus gyógyhelyeket, a hegyes, feny­ves vidékek kies, széltől védett zugait az ő ozondus, pormentes levegőjükkel, fenyő, vagi) sáv inhalatióikkal és jó alpesi legelőn nevelt teheneik tápláló tejével. (Folytatjuk.) VIDÉS. Szocziálista népgyiilés Dunaföldváron. Róka János és társai dunaföldvári szocziálista iparos segédek 1907-ik évi már- czius hó 3 ik napjának d. u. 3 órájára a dunaföldvári „Erzsébet-térre“ népgyülést hívtak egybe. Ezen népgyülésnek tárgya volt; 1. „Ä nép gazdasági helyzete és poli­tikai jogai.“ 2. „Mit akar a szocziál- demokráczia“ kérdések ismertetése és meg­vitatása. A bejelentett népgyülést a dunaföldvári

Next

/
Thumbnails
Contents