Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-06 / 41. szám
1906. október 6. KÖZÉRDEK bogy az ezen ügyre vonatkpzó észrevételeit adja elő. Szűcs titkár előadása szerint formai hibák igenis történtek, de visszaélések nem. Az állam ugyanis kényszerhelyzet előtt állott, mert aZ adonyszabolps—-paksi vasúttal kötött szerződésnek egyik homályos pontja olyan nagy kötelezettséget rótt reá, hogy nem maradt volna más hátra, mint egy kétséges per, vagy pedig a vasút megváltása. Úgy de az allamnak nincsen kidobni való 8 és félmilliója, igy nem volt más expedieus, mint ennek, a nagy deliczittel dolgozó vasútnak bérbevétele. Hogy azonban az állam milyen kuláns volt, mutatja az, hogy inkábh lemondott a maga törzsrészvényeinek 72—78 ezer koronát kitevő értékéről is, csakhogy ez is a többi törzsrészvény értékének emelésére jusson. E felvilágosító referáda után a kereskedelemügyi miniszter kijelenté, hogy a történteket maga sem helyeselheti mindenben, de hát a divatozó viczinális rendszer miatt ezen a bajon segiteni nem áll módjában. Felhívja mégis a- küldöttség szónokát, hogy konkrét alakban terjessze elő kívánságát. Havranek polgármester inkább erkölcsi elégtételt kér s azt, hogy az említett 3000 korona is a törzsrészvényeseknek jusson. Dőry Pál alispán megnyugvással tekint a miniszter végleges döntése elé, mégis aziráut kéri jóakaratát, hogy a törzsrészvényesek legalább 20 százalékot kapjanak. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter mégegyszer megígéri az ügy tanulmányozását s biztosítja küldöttséget, hogy minden lehetőt megtesz ennek a kuszáit, zavaros kérdésnek méltányos lebonyolítására és megoldására. Ezután vármegyénk főispánja gróf Appouyi Géza mondotta el a szekszárdi de- putáczió feljövetelének okát. Uj főispánunk igazán lelkes örömmel és igyekezettel ragad meg minden alkalmat, hogy befolyásával vármegyénknek s városunknak hasznára legyen, így most is keresetien, de meggyőző szavakkal ecsetelte nyomorúságos vasúti állapotainkat s kérte a minisztert, hogy a fiumei gyors vonathoz való csatlakozással tegyen lehetővé olyan vasút járatot, ‘hogy Szekszárdról reggel 4-—5 órakor indulva, este 11 óra tájban Budapestről itthon lehessünk. Ezután dr. Hirhng Ádám rövid beszéd kíséretében átadta az erre vonatkozó kérvényt. Kossuth Ferencz miniszter' teljesen mól- tányosnak találja a szekszárdiak kérését, megígéri, hogy teljes jóindulattal rajta lesz a nehézségek leküzdésén. így tehát van remény hozzá, hogy a most, voltaképpen főispánunk által kezdeményezett mozgalomnak meglesz a kívánt sikere, s egyszer már nemcsak meghallgatást nyer méltányos és igazságos kérésünk, de meg is kap juk azt, amit Rendes körülmények között voltaképen kérni sem kellene. Hisszük, hogy végre a vasút igazgatóság megtalálja a kellő formát, hogy kétségtelen vasúti mizériánkon segítsen s kielégíti nemcsak a mienket, de mások igényét is. Vannak ugyanis, a kik e tagadhatlanul fontos és előnyös újításért nem szívesen áldozzák fel a reggel 8 óra 30 perczkor Sárbogárdról Szekszárdra érkező vonatot, melynek vásárok, megy egy ülések alkalmával csakugyan van bizonyos hivatása. De mi szerintünk ez csak részlet kérdés, amelyért nem szabad koczkára tenni az egész ügy sikerét, mert az ily irányú igények is nagyon könnyen kielégíthetők, ha például a vasút igazgatóság a délután 4 óra után ide érkező, teher szállítással súlyosbított vonat helyett, ezt a reggeli vonatot járatja, vagyis a teher szállítást ekkor bonyolítja le. Erről azonban akkor is ráérünk beszélni, ha majd előbb megkapjuk ezt az igazán égetően szükséges s várva várt gyorsabb összeköttetést. A pécsi püspök vármegyénkben. Október hó 1-én, .hétfőn érkezett vármegyénkbe gr. Zichy Gyula pécsi püspök, hogy folytassa júniusban megkezdett bérma- körutját. Hétfőn délben gróf Appönyi Géza, vármegyénk főispánja látta vendégül a közszeretetnek örvendő megyés püspököt. Hőgyészről titkárja és Hanrty Gábor pápai praelátus kíséretében Kajdacsra hajtatott az esti órákban. Kedden, október ~2-án reggel 8 órakor vette kezdetét a bérmálás szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása, fíereczk János plébános, eszmékben gazdag szt. beszéde után a megyés püspök csendes szt. misét végzett, utána pedig hatásos és lelkesítő főpásztori szózatot intézett a nagyszámú bérmálandók- hoz és az egybegyült hívekhez. A bérmálás szertartása verőfényes napos időben a szabadban folyt le. A megbérmáltak száma 500 on felül volt. A bérmálás végeztével a tisztelgéseket fogadta, majd pedig látogatásokat tett a 3 püspök. így a Sziankouánszky családnál; br. Schell Józsefnél ÍKatalin-pusztán). Az iskola látogatása alkalmával szeretetteljes szavakkal fordult a kisdedek szerető főpásztora a gyermeksereghez s emlékérmekkel és rózsafüzérekkel örvendeztette meg őket. Kedves jelenet volt az, midőn a távozni készülő főpásztor elé lépett egy kis leányka s társai nevében főpásztori áldást kórt a jó „püspök bácsitól,“ az iskola, tanítójára és tanulóira. A püspök mosolyogva engedett a kis szónok kérésének és apostoli áldást adott távozásakor. Déli 1 órakor ünnepi lakoma volt a plébánián. A környékbeli intelligencziából megjelentek: gr.- Széchenyi Sándor, br. Schell József, Rassovszky Julián főszolgabíró és a kerületi, valamint a környékbeli papság. Az ebéd alatt gr. Széchenyi Sándor emelkedett szólásra s a népszerű fő pásztort éltette. A megyéspüspök meghatva válaszolt és szívélyes szavakkal köszönte meg az őszinte jókivánalokat.' A bérmálási ünnepély délután 3 órakor ért véget, midőn a megyéspüspök rövid imát végezvén és áldást osztván a templomban búcsút vett a kajdacsi plébánia egybegyült híveitől és Magyar-Kérre hajtatott. A bérmálás alkalmával gyakorolt széleskörű jótékonyság legszebbikét, a legszebb bérmálási ajándékot* Nagydorog kath. hívei kapták a megyéspüspöktől, a ki biztosította a rég óhajtott nagydorogi kápolna létesítését hozzájárulásával. Az oroszlán rész a kápolna megépítésénél, mint értesültünk, gr. Széchenyi Sándor családjáé! A megyés püspök további bérmakörut- ját következőkben jelezzük: okt. 3-án Ma- gyarkéren; 4. és 5-én Dunaföldvárott; 6-án Bölcskén; 7-én Kömlődön; 8. és 9-én Pakson. Innét Kalocsára megy a megyés püspök az érsek látogatására, onnét Mohácsszí- gétre, majd pedig székhelyére tér vissza. Egy jelenvolt. HÍREK. — Hivatalvízsgálat. Dr. Felber Artur pécsi kir. főügyész a szekszárdi kir. ügyészséget és fogházat okt. 2-től 5 ig megvizsgálta, ott mindent a legnagyobb rendben talált s teljes megelégedését fejezte ki. határt s nincs sehol. Oda van a jó fejős tehén ! Nincs sehol a Kökény! — Ahá! . . . kö . . . kö . . . kökény ! „Kökényre is jó a bor.“ — Jó ám, hogy a pokol ördöge fordítana ki tégedet belülről kifelé. Tudom én azt jól, hogy neked a kárhozatra is jó a bor. De hol van a Kökény, az én drága tehenem ? Te . . . te . >. . té . . . Aki ezt a bizalmas előadást ^tartotta, nem vala más, mint a Hidai Mihály szeretetve méltó élettársa, kivel immár 25 év óta élvezi — ilyen formán — a zavartalan, csendes házi boldogságot. Ezúttal hiábavalónak bizonyul minden asszonyi ékesszólás. Eredmérfye mindössze csak az, hogy dermedt rémület vesz erőt a tagokon s álom a szemeken. * * * Igaz az, hogy minden farsangnak megvan a maga böjtje. Hidai Mihály is kialudta a mámort, mely után .szörnyű volt az ébredés. ^ • Hogy hová lett a Kökény, az ő egyetlen vagyona, családja táplálója ? nem volt nehéz kitudni, hiszen minden szembe jövő embor áz ő rovására kaczagott. — Sebaj no! van még törvény a világon, hol a megkárositott, kicsufolt szegénynek adnak igazságot! És megkezdődött a per, amelynek mikénti ,folyama nem tartozik elbeszélésünkhöz, de már a végeredmény igen. E peres ügyben hozott „Ítélet“ pedig, mely a gy . . . i szolgabirói hivatal porlepte aktái között ma is látható — igy hangzik: „Hidai Mihálynak a nemes és nemzetes Szánthay Lihály ellen beadott ama panaszos kérése, melynél fogva Kökény nevű tehenének jogtalan eltulajdonítása miatt kéri az alperest elmarasztalni s 35 pengő forintok és járulékainak megfizetésére Ítélni, nem volt figyelembe vehető, mivel a tanuk állítása szerint ama bizonyos Kökény nevű riska tehén a tulajdonos Hidai Mihály beleegyezésével mészároltatott le, mit az is igazol, hogy Hidai Mihály hangos kurjongatással az egész falu hallatára úgy kiáltozott: „Kökényre is jó a bor.“ Mely nyilatkozat kétségtelenül bizonyítja, hogy jogtalan eltulajdonításról szó sem lehet. Ellenben Hidai Mihály, mint jogtalan vádaskodó, — ki elég merész volt jobbágy létére egy nemes embert lopással vádolni: őt a fennálló törvények értelmében —1 tekintetbe véve a tekintetbe veendőket —=, a legenyhébb büntetésre Ítéljük: t. i. 25 botra egy hijján. Mely ítélet felek e,lőtt kihirdettetett s nyomban végre is hajtatott.,, * * # íme ez a történet vége, amelyről csak azt jegyezzük meg, hogy ez nem valami mesebeszéd, hanem valósággal megtörtént esemény. Szomorú valóság az alig múlt időkből,-amely önkéntelenül is eszünkbe juttatja bölcs Salamon ezen szavainak örök igazságát : „Ne dicsérjétek a régi időket, mert nem bölcsességből származik az a beszéd.“ az iskolatáskák s 15 krajczártól kezdve kaphatók. Nagy raktár gyermek-harisnyák* ban és kötényekben ^ disz- és játékáru üzletében Szétszórd, Kaszinó-bazár.
