Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-24 / 8. szám

1906. február 24.

KÖZÉRDEK

5

szerint mi fiatalok öregszünk s ők y

_ újjá

szü

letnek — a mint Japán példája mutatja. Most Khina jön sorra s azután a többi kelet...

S lesznek az elsőkből utolsók s az utolsókból elsők.

— Simontsits Elemér főjegyző lemondása. Nagy események küszöbén állunk. Az országos politika kavargó hullámai a mi vármegyénkben is erősen csapkodnak már. Szomorú sejtelemmel azt kérdezzük, mi lesz velünk? Az ősi vármegye is inog, oszlopai kidőlnek. Lapunk zártakor vesszük a hirt, hogy a hatalmas épület egyik támogató pillérje kivált az alkotmányt tartó épülettömbből. Simontsits Elemér beadta lemondását főjegyzői állásáról. Lemondó levelében konstatálja az absolutizmus tényleges beköszöntését, így hazafias meggyőződésével és erkölcsi felfogásával kellene ellentétbe jönnie, ha Állásában továbbra is megmaradna. Teljes mértékben elismeri jogosultságát, ha a tisztviselői kar, a jelen szomorú körülmények között megmarad helyén, mégis magára nézve kénytelen saját erkölcsi felfogásának consequenciáját levonni, mert jobban elbirja a nem remélt sorsfordulatnak minden következményét, mint egy önmagával meghasonlott lélek küzdelmeit.

— Uj szaklap. Dicenty Dezső agro- geologus, városunk szülötte, lapunk kiváló munkatársa, f. év május elsejével Budapesten uj gazdasági szaklapot indít meg, a melynek czime „A boru lesz s mint czime is mutatja, főleg borgazdasági dolgokkal fog foglalkozni. Gazda- és szakkörökben nagy érdeklődéssel várják a kitűnőnek Ígérkező szaklapot.

— Tisztviselők értekezlete. Tolna vármegye tiszztikara szerdán értekezletet tartott. Egyhangúlag elfogadták Dőry Pál alispánnak azt az indítványát, hogy addig, amig csak az önkéntesen befizetett adók beszolgáltatását s az önkéntes ujonczokat kívánják a megyétől, de inas törvénytelenséget nem, helyér, marad a tisztikar. Annak idején Tolnamegye is úgy határozott, hogy az önkéntes adózást nem tiltja meg.

— A D. K. E. közgyűlése. Palla- vicini Ede őrgróf, titkos tanácsos, a Dunántúli Közművelődési Egyesület elnöke megrongált egészségi állapota miatt hosszabb időre délvidékre utazik s igy a nagy kulturegylet tizenütéves fennállása alkalmával Budepesten február hó 28-án tartandó közgyűlésén a D. K. E. elnöksége részéről Rákosi Jenő főrendiházi tag fogja üdvözölni Széli Kálmánt,'ki a jubiláris közgyűlésen szózatot fog intézni a társadalomhoz.

— Kinevezés. A Ferencz közkórházi h. alorvosi állásra Dr. Benczner Imre orvostudor neveztetett ki.

— A múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége. Őfelsége felhatalmazása alapján a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Fraknói Vilmos vál. püspöknek, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőjének, helyettesének, Szalay Imre min. tanácsosnak, a Magyar nemzeti muzeum igaz gatójának, továbbá a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Felügyelősége jelenlegi tagjainak, Fejérpataky László dr., Horváth Géza dr., Kremier József dr.. magyar nemzeti múzeumi osztályigazgatónak, Kümmerer Ernő dr., Radisics Jenő min. tanácsosoknak és múzeumi igazgatóknak, Wosinszky Mór apátnak, végül Schönherr Gyula dr., magyar nemzeti múzeumi igazgató őrnek, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Felügyelősége előadó titkárának megbízatását az uj szervezési szabályzatnak életbeléptetéseig meg- hosszabitotta.

— Házasság Jankovich Gyula a nagytehetségű szobrászművész, aki annak idején a Garay szobor pályázatára is kiválóan sikerült mintát küldött, eljegyezte Faludy Margitot, Fdlndy Ágost fővárosi bizottsági tag leányát.

— A kormánybiztos lemondása. A Politikai értesítő azt irja, hogy Mérő János kormánybiztos lemondott, még különben el sem foglalt állásáról. Állítólag Dőry Pál alispán is azt a hirt hozta Budapestről, hogy egyelőre kormánybiztost nem kap Tolnar vármegye. Pedig már el volt terjedve az a hir, mintha Rohonczy Gida lenne kinevezve kormánybiztosnak.

— Iskolaépítés. A őcsényi szőlőhegyen, a vármegyei közigazgatási bizottságnak la punk mult számában közölt határozata alapján hatósági utón építendő iskola felépítési munkálatának biztosítására Bajő Pál központi járási főszolgabíró márczius 8-ára zárt ajánlati verseny tárgyalást hirdetett. Az ajánlatok a mondott nap d. e. 10 órájáig adandók be. Az építkezési költség 11915 K.

76 fillér.

— Katonai lószemle. A 8. honvédhuszár ezredtől vállalkozóknak kiadott lo^ak szemléjét Szekszárdon, márczius hó 13-án tartják meg.

— Halálozás. Poszpischil Károly a vármegye hires szabója Tolnán meghalt. Halálát két fia, köztük Almási Károly pest- vármegyei szolgabiró gyászolja.

— Adomány a- szegényeknek. A Szekszárdi takarékpénztár 150 kor.-t küldött a városi tanácsnak a város szegényei között való kiosztás végett. A kiosztást Sagy György tanácsnok ma délelőtt teljesítette.

— Katonaság Szekszárdon. Ügy értesülünk, hogy a 44. gy. ezred egy csapata és a tolnai dzsidások egy százada ma délután Szekszárdra érkezik. A katonaságot a polgári iskola tornatermében szállásolják el. A Tolnán állomásozó dzsidások egy másik századát Bonyhádra vezényelték. Ezen intézkedés úgy halljuk a képviselői beszámoló beszédekkel van összefüggésben.

A vármegye alispánja ugyanis utasította a főszolgabirákat, hogy a hol izgatottságot tapasztalnak, a képviselői beszámolót ne enge délyezzék s másutt is csak zárt helyiségben.

A katonaságot tehát előrelátásból küldték ide.

— Névtelen levelek. Slrasser József uradalmának kasznárja, Hónig Janos jelentést tett a csendőrségnél, hogy három névtelen levelet kapott, amelyben a tengődi erdő fel gyújtásával fenyegetődznek az esetre, ha Salamon József és Ejknel Gyula erdő őröket a szolgálatból el nem bocsájtja. A csendőrség megindította ez ügyben a nyomozást, a mely sikerre is vezetett és megállapította, hogy a levelek közül kettőt Sztokosza, illetőleg 11 éves Ede nevű fia, egyet pedig Kliczói József irt. A csendőrség kihallgatta Sztokosza' Lászlónét és kis fiát, Edét, akik azonban mindent tagadtak. Tagadásuk azonban hiábavaló volt, mert a csendőrség próbairást végeztetett a kis fiúval és ez teljesen ugyanannak bizonyult a két levél írásával ; sőt megtalálták azt az irkát is, amiből a fiú kitépte a levélíráshoz szükséges lapokat. Ugyancsak kihallgatta a csendőrség Kuczói Józsefet is, aki szinte mindent tagad, de annyit beismert, hogy már előbb is tett lépéseket és egyszer járt Hónig János kasznárnál, hogy az erdőőröket csapja el állásukból és midőn erre nem volt hajlandó, azt mondta, hogy ő még az uradalom tulajdonosa, herczeg Eszterházy elé is elmegy, de megmutatja, hogy a két erdőőrnek onnan pusztulnia kell. A csendőrség úgy Sztokaszáék, mint Kuczói ellen megtette a följelentést.

—- Polgári iskola Dombovárott. A Dom bóvárott létesítendő polgári“ iskola ügyében az előkészítő bizottság megkereste a kultuszminisztériumot az iránt, hogy mily feltételek mellett volna hajlandó ily iskolát felállítani. A község esetleg hajlandó volna elhe lyezésről, fűtésről és takarításról gondoskodni.

— Köszönet nyilvánítás. A Tolna

megyei Takarék és Hitelbank és a Szekszárdi takarékpénztár a sióagárdi szegény- sorsú iskolások felruházására, iletvc segélyezésére 10 10 koronát adományozott. A

szegény iskolás gyermekek nevében hálás köszönetét mond az adományokért

a községi elöljáróság.

— Kérelem ipari gépért. Az állam a kisiparosokat a mesterségükhöz szüksége*

gépek adományozásával szokta segíteni. Link Mátyás szekszárdi, kiválóan ügyes fésűs egy fásüvágógépért nyújtott be kérvényt a ke reskedelemügyi miniszterhez, melyet a város polgármestere pártoló véleménnyel terjesztett fel.

— Hegyközségi gyűlés. A Molnár József és Végess János kezdeményezésére alakítandó jobbremetei hegyközség szőlőbirto kosait dr. Hirling Ádám polgánnester az alakuló közgyűlés megtartására márczius hó

4-én d. u. 3 órára a városház nagytermébe hivta össze.

— A póttartalékosok felsegélésc. A f. évi február hó 10-én tartott Jtánczestély rendezősége a befolyt jövedelemből a póttartalékosok családjának félsegélyezésére Dőry Pál elnöknek kiosztás czéljából 2800 koronát adott. át.

— Adomány a Simontsits könyvtárra. Jeszenszky Andor a Simontsits fele könyvtár alapnak 54 koronát adományozott.

— Házvételek. Steiner Károly virág utczai házát Weininger Sándorné 12200 koronáért, Pécsi János árvaszéki ülnök egyik Széchenyi utczai házát pedig Sarkadi Andor, a „Generali Biztositó Társaság“ szekszárdi fóügynöke 2200U koronáért megvásárolta.

— Halebéd. A tolnai kaszinóban az évente szokásos halebédet az idén is hamvazó szerdán tartják meg.- Megismételt tréfás estély A szekszárdi rk. olvasókör a farsangi tréfás estélyt f. hó 26 án megismétli. Jegyek Árva J. és Kr immer Vilmos könyvkereskedésében előre válthatók.

— Munkások szervezkodese. A szekszárdi földmives munkások egyrésze a múlt vasárnap szervezkedő gyűlést tartott. Ennek visszhangjaként kaptuk az alábbi levelet, amelyet higgadt, okos hangjáért egész terje delmében közlünk :

Tekintetes. Szerkesztő Úr!

Hallomásból tudom, hogy múlt vasár nap, a szekszárdi földmives munkások egy része, gyűlést tartott valami szervezkedési ügyben.

Engedje meg, hogy becses lapja utján e gyűlésre vonatkozó véleményemet nyilvá nithassam.

Biztosan nem tudom, hogy miről gyii- léseztek, csak gondolom, hogy czéljuk a földmives munkás osztály szervezkedése.

Ezen eszme szerintem méltányos, csak az a kérdés, hogy milyen utón akarják végrehajtani. Ha rendes társadalmi utón, osztom véleményüket, azt hiszem mások is méltányolják, hisz aki legkevésbbé búvárkodik is az olvasásban, tapasztalhatja, hogy a nép osztályoknak minden neme szervezkedik, épp azért teljes joggal tehetik ők is, hisz a néposztályoknak a legmagasabb fóruma is szer vezkedik, csak nagyon természetes egész más alapon. Engem is már több .Ízben felkeresett a fuvaros osztály, hogy vegyem kezembe ezen osztály szervezését. Pedig ha valamely osztálynak, úgy a mai viszonyok között a fuvarosoknak van legégetőbb szükségük a szervezkedésre, ki is jelentettem, hogy ha nem rendbontó és a társadalom békéjét zavaró módon, hanem úgy a mások, mint a maguk érdekeit fentartva akarják végrehajtani, szivesen hozzájárulok ily egyesület szervezéséhez.

Ezt az utat ajánlom a fent említett munkás testvéreimnek is.

És midőn ezt teszem, azt hiszem, nem állíthatják rólam, hogy mint a helyzetüket nem ismerő egyén, mit kontárkodom az ő ügyük szervezésébe. Hogy helyzetüket ismerem, azt joggal állíthatom hisz engem is érint az a nóta: x

„Hétszer voltam herczegföldjén aratni“ mert én igazán hétszer voltam : így meglehet, ha az általam jelölt utón haladnak és a viszonyok kedveznek, eldalolhatják:

Kapálgattam én már másnak eleget,

Most az egyszer magaméba lehetek.

Ezt akartam munkás testvéreimnek figyelmébe ajánlani.

Kiváló tisztelettel:

Szolimán György,

fuvaros,